Hanganyag: a családsegítő munkája Kelet-Magyarországon

Vendégünk Ildikó, aki húsz éve vezet egy családsegítő szolgálatot Kelet-Magyarországon, ahol sok mélyszegénységben élő, jellemzően roma család tartozik az ügyfeleik közé. Ez az a világ, ahonnan sok gyereket kiemelnek, és ők kerülnek később örökbefogadókhoz. Milyen közegből érkeznek ezek a gyerekek, milyen a vér szerinti családok helyzete, és milyen lépések előzik meg, majd követik a gyerek kiemelését, esetleg örökbeadását? “Nem fogják fel, hogy elveszíthetik a gyereküket, mindig arra hivatkoznak, hogy ők nem mondtak le a gyerekről” – meséli Ildikó.

A hanganyag 1 óra 40 perc, a 2021. május 19-i online Örökbe.hu rendezvényen készült.

Aki letöltené, itt kattintson a három pontra, majd a letöltésre: https://orokbe.files.wordpress.com/2021/08/audio_ildiko_csaladsegito.mp3

Tartalom:

0 p: Bemutatkozás, a családsegítő munkája

5 p: élet a mélyszegénységben: munkahely, iskolázottság, lakásviszonyok

16 p: Mikor kell kiemelni a gyereket?

24 p: “Minden apró sikert nagyon tudunk értékelni a munkában”

26 p: Kiemelés, nevelőszülők

31 p: Hazagondozás

35 p: “Sok szülő még sose hagyta el a települést”

39 p: A nagykorú fiatal hazakerül az állami gondozásból olvasásának folytatása

Videó: Nehéz kamaszok

Vendégünk Illésné Áncsán Aranka volt. Aranka közel négy évtizede dolgozik a gyermekvédelemben, igazgatója volt a tiszadobi gyerekotthonnak, innen ismerte meg az ország, mint Oláh Ibolya énekesnő volt nevelőjét, azóta dolgozott az SOS Gyermekfalvakban is kamaszokkal és fiatalokkal, jelenleg gyerekjogi képviselő. Nagy tapasztalata van a korosztállyal, el tudja választani a szokásos életkori problémákat a traumától, és olyan fiatalokkal is találkozott, akik egy örökbefogadás után épp kamaszkori gondok miatt kerültek vissza a rendszerbe. Mivel jár a “sima” kamaszkor, mivel egy nehéz sorsú gyerek kamszkora, és hogy lehetünk elég jó szülők? A 2020. november 18-i Örökbe.hu rendezvény felvétele.

Örökbe.hu virtuális rendezvényt minden szerdán tartunk, itt láthatod a múlt és jövő programját. Néhány rendezvényről videófelvétel is készül. Aki támogatta tavaly a blogot, az ezeket azonnal megnézheti. Ha szeretnél te is élni ezzel a lehetőséggel, – és hozzájárulni az örökbefogadásról szóló leggazdagabb információforrás fennmaradásához, működtetéséhez – akkor csatlakozz az előfizetőkhöz. Itt olvashatsz a támogatási lehetőségekről. A támogatókat évente szoktam összesíteni, azaz jelenleg a tavalyi év támogatói tudják jelszóval nézni a videókat. Ha valaki idén támogatta a blogot és türelmetlen, írjon nekem! Továbbra is minden anyag ingyen hozzáférhető, azaz ezek a felvételek ki fognak kerülni a blogra, csak nem azonnal.

Március 24. Miért kevés a nevelőszülő?

Míg az örökbe fogadható gyerekekre túljelentkezés van Magyarországon, a nevelőszülőket folyamatosan toborozzák. Bár törvény mondja ki, hogy a 12 év alatti gyerekek csak nevelőszülőhöz kerülhetnek, még mindig nincs elég nevelőszülő. Mi ennek az oka? Következő online rendezvényünk egy kerekasztal-beszélgetés, ahol ezt járjuk körül a téma szakértőivel és érintettjeivel. A kérdésről egy vitaindító írás is megjelent a blogon, itt olvasható: https://orokbe.hu/2021/03/01/miert-keves-a-neveloszulo/

Vendégeink:

Báló Ottília, a Fészek nevelőszülői hálózat igazgatója

Rácz Andrea szociológus

egy nevelőszülő hálózatnál dolgozó szakember

egy nevelőszülő, aki már sokat megélt…

Vezeti: Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu blog gazdája.

Mikor: 2021. március 24-én szerdán 17:30-kor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. Nem baj, ha közben autózol, fürdetsz vagy csak hallgatod a programot.

Kinek: bárki jöhet. 

Hogyan: Jelentkezzetek a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen. Mindenkinek egyszerre fogom kiküldeni a Zoom-linket az esemény előtt, 17 órakor. Aki utána jelentkezik, így járt. Küdhettek előre kérdéseket. 

Belépődíj nincs, de ha teheted, támogasd az Örökbe.hu blogot egy mozijegy árával.

Várható időtartam: maximum két óra (de lehet előbb elmenni, megértjük, ha a gyerekeddel teendő van közben).

A következő hetek programja:

2021. április 7.: Bizonytalanok vagyunk. A bizonytalanság és kezelése az örökbefogadás előtt állóknál. 

Március 25-étől Start csoport indul online az örökbefogadáson gondolkodóknak. 

Miért nő a családjukból kiemelt kisgyerekek száma?

67 százalékkal nőtt 2007 és 2017 között a gyerekvédelemben élő 6 év alatti gyerekek száma. A szakpolitika több szigorítással reagált a közelmúlt gyerekbántalmazási botrányaira, azonban kérdéses, hogy a leginkább kiszolgáltatott gyerekek kerülnek-e be a rendszerbe. A növekedés közrejátszik az örökbefogadások számának emelkedésében is.

“A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint rengeteg a jogellenes, indokolatlan kiemelés, felülreprezentáltak a hozzájuk fordulók között a szegénység miatt vegzáltak. Székely László ombudsman öt megyére kiterjedő vizsgálata szerint a kiemelések harmada anyagi okból történik. Ahol erősebb az alapellátás és több szolgáltatással tudják a hátrányos helyzetű családokat segíteni, ott kevesebb gyereket vesznek el a szüleitől. Ugyanakkor pusztán anyagi eszközökkel nem előzhetők meg a kiemelések, a családok együttműködési készsége és a települési önkormányzat hozzáállása is nagyban számít. Nehéz megoldani a családok időleges nehézségeit, kevés a helyettes szülő, a gyermekek átmeneti otthonainak is egyenetlen az eloszlása, hosszú a várakozási idő egy férőhelyre. A gyermekvédelmen túlmutató probléma a szociális bérlakások hiánya, sok családnak a lakás elvesztése a gyerekek kiemelését is jelenti. Eközben nő a szegénység veszélyének kitett gyerekek száma, még ha a számítási módosítások miatt a hivatalos statisztikák ezt el is fedik.

„Egyre gyengébb a helyi ellátórendszer, a politikai hangulat miatt egyre ellenségesebbek a segítő foglalkozásúak, védőnők, szociális munkások, pedagógusok, félnek a nagy balhéktól, újsághírtől, inkább kiemelik a gyereket születéskor, vagy kicsi korban arra hivatkozva, hogy nem biztosítottak az ellátás feltételei” – sorolja a gyerekvédelem hibáit Herczog Mária szociológus, az ENSZ Gyermekjogi bizottságának tagja. A szegényellenes retorikán túl a helyi önkormányzat anyagilag is a kiemelésben érdekelt, nem nekik kell helyben támogatni a családot, a szakellátást a központi büdzsé fedezi. olvasásának folytatása

Örökbe adnám a gyerekemet, mit csináljak?

Eddig a blogon a cikkek többsége azzal foglalkozott, mit kell tenni az örökbefogadóknak. Most olyan nőkhöz szólok, akik terhesek és nem tudják felnevelni a gyereküket. Abortusz, örökbeadás, állami gondozás, mégis felnevelni a gyereket, esetleg anyaotthon? A cikkben körbejárom a lehetőségeket, és hogy melyik mit jelent a kismama és a baba számára. A teljes írás a Gyereksorsok blogon jelent meg.

“Örökbefogadás

Ebben az esetben a szülés után a gyerek új családba kerül. Jogilag az ő gyermekükké válik, az ő családnevüket viseli, neked semmilyen jogod, sem kötelességed nem lesz iránta. Nem fogod tudni, mi történik vele, később sem kaphatod vissza. Ha még nem vagy 18 éves, a szüleid hozzájárulása is szükséges. Ha férjnél vagy, a férjednek is bele kell egyeznie az örökbeadásba, akkor is, ha nem ő az apa.

Ha az újszülött örökbeadásáról döntesz, ezt a döntést a baba hathetes koráig visszavonhatod. De ebben az esetben is csak akkor kaphatod vissza őt, ha a gyámhivatal a körülményeidet megfelelőnek találja a gyerek felneveléséhez.

Akkor érdemes ezt választani, ha biztos vagy benne, hogy a gyermeket nem tudod, nem akarod vállalni, és semmi esély, hogy a körülményeid rendeződnek. Rengetegen várakoznak Magyarországon kisbaba örökbefogadására, biztos lesz köztük megfelelő a te gyereked számára.

Az örökbefogadás módjai:

  • Nyílt örökbefogadás. Ebben az esetben tudod, hogy kihez kerül a baba, ismered a másik családot, kifejezetten az ő számukra mondasz le róla. Ennek előnye, hogy megnyugodhatsz, jó helyen van a kicsi. Ha úgy állapodtok meg, lehet, hogy küldenek később fotókat a gyermekről, erre azonban semmilyen kötelezettségük nincs, az ő döntésük. Nyílt örökbefogadást hét civil szervezet és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok közvetítenek.
  • Titkos örökbefogadás. Ebben az esetben nem tudod, hogy ki fogadja örökbe a babát. Bármelyik gyámhivatalban megteheted a nyilatkozatot, utána nem tájékoztatnak arról, ki fogadta örökbe a babát és mikor.
  • Inkubátorba helyezés. Az országban több kórházban vannak babamentő inkubátorok, ahova, ha a baba már megszületett és veszélyben van, be lehet tenni. Az ebbe került újszülöttet úgy tekintik, hogy lemondtak róla a szülők, és azonnal örökbefogadó családokhoz helyezik. A szülők ellen nem indul nyomozás, nem bűncselekmény az inkubátorba kisbabát helyezni. (Viszont máshol, utcán, templomban, vasútállomáson hagyni igen!) Inkubátorba a kórházon kívül született újszülöttek kerülnek. (A kórházban megszületett gyereket már anyakönyvezik, nem lehet név nélkül otthagyni.) Ezt a megoldást nem ajánljuk, segítség nélkül egyedül megszülni a gyereket nagyon kockázatos.

olvasásának folytatása

Beszélgetés a Pszinapszison – videó!

Újabb videó! A Pszinapszis XXIII. Budapesti Pszichológiai Napok rendezvényén három pszichológus és egy jogász szakemberrel beszélgettünk az örökbefogadásról, én a moderátor voltam. A téma: amiről nem szoktunk beszélni az örökbefogadás kapcsán. Izgalmas volt a különböző területekről érkező szakemberek és a közönség között tolmácsolni. A beszélgetőtársak rendelkeztek egyetemi oktatóként, nevelőszülői hálózatnál, családsegítőben, igazságügyi szakértőként és örökbefogadók felkészítő tanfolyamán is szerzett tapasztalattal, szóval sok szempontból ráláttunk a témára. A hallgatóságról nem tudunk ennyit, de ha elkezditek nézni, egy-két dolog az ő örökbefogadáshoz való viszonyukról is kiderül. A kerekasztalnál szóba kerültek a téma alapjai, az örökbefogadásról való beszélgetés a gyermekkel, az örökbeadó anyák háttere, a nevelőszülők, a rendszerben felnövő fiatalok sorsa, az, hogy karitatív tett-e az örökbefogadás, de olyan érdekességek is, mint a vér szerinti apák jogai vagy az örökbefogadás felbontása. Mindössze hatvan perc, és ebbe még a hallgatók kérdései is belefértek. Nagyon örülök, hogy részt vehettem! olvasásának folytatása

„Nem akartam lemondani a gyerekekről, én magamhoz akartam venni őket”

Beszélgetés egy örökbeadó anyával. Ilona 52 éves, hat gyereket szült, de az ismerőseinek csak négyet szokott bevallani. Két gyereke titkos örökbefogadásra került, egy pedig állami gondozásban nőtt fel. Ma nagymamaként harcol nevelőszülőknél élő unokájáért. A szereplők nevét megváltoztattam, a képek nem őket ábrázolják.

Te milyen családban nőttél fel?

Falun éltünk, a szüleimmel és a két testvéremmel. Van egy fiú ikertestvérem, és mindig úgy éreztem, hogy neki többet megengednek. Apukám téeszben dolgozott, mindig vitte az öcsémet, ha arattak, úgy éreztem, engem ritkábban visznek, szorosabban fognak. Ez felgyülemlett bennem és tizennégy évesen elszöktem otthonról.

Rossz volt a viszony a szüleiddel?

Nem. Utólag belátom, a szüleimnek igaza volt, lehet, anyukám féltett, mert én lány vagyok.

Hova mentél?

Csavarogtam. Feljöttem Pestre, utcán laktam, vagy barátoknál, összeszedtem a fiúkat, náluk aludtam. Pár hónap múlva saját kérésemre intézetbe kerültem, dolgoztam, munkásszállón laktam.

Nem tanultál tovább?

Beiratkoztam a kereskedelmibe, de két hónap után otthagytam. Gyárakban dolgoztam betanított munkásként.

A szüleid nem próbáltak hazahívni?

De, csak én nem akartam. Az intézetből is sokszor megszöktem, meg a munkahelyeket otthagytam pár hét után, bekerültem egy javító-nevelőintézetbe, ott voltam egy évig, közben megismerkedtem Orsi lányom apjával. 16 évesen gyerekem született, és összeköltöztünk Budapesten. Ő tíz évvel idősebb volt, mint én.

Komoly kapcsolat volt?

Annak indult, csak rájöttem, hogy sokat iszik, de akkor már ott volt a gyerek.

Észrevetted a terhességet időben?

Igen, de nem akartam elvetetni. Az utolsó három hónapot egy kórházban tölthettem, megszületett Orsi, egy csecsemőotthonba kerültem a kislánnyal együtt, ahol szoptathattam. Összeházasodtunk, hazaköltöztünk Budapestre, elintéztük, hogy megkapjuk a kislányt. Egy évig éltünk együtt. Menet közben rájöttem, hogy a férjem iszik, nem adja haza a fizetést, sokat veszekedtünk. Az ő lakásában laktunk, így úgy döntöttem, hogy eljövök, csak a kislányt nem tudtam elhozni. Anyósom is ivott, ővele is sokat veszekedtem

Milyen volt a kapcsolatod Orsival?

Kicsinek nagyon jó volt, csak aztán kétévesen otthagytam. olvasásának folytatása

Híres örökbefogadottak: Röhrig Géza

Amíg az Oscar-díjért izgulunk, emlékezzünk meg a magyar jelölt, a Saul fia főszereplőjéről. Röhrig Géza négy és tizenkét éves kora között állami gondozásban élt, majd örökbe fogadták. Ma az ő életéről közlök idézeteket a nyilatkozataiból. Géza ismeri a blogot, és szeretettel küldött néhány verset és egy gyerekkori fotót az olvasóknak.

RohriggNévjegy

Röhrig Géza (49) költő, zenész, színész, zsidó bibliaoktató. A nyolcvanas években a Huckleberry alternatív zenekar alapítója volt, az együttes a Fidesz több korai rendezvényén is fellépett. Rendező szakra járt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, lengyel szakra a bölcsészkaron. Élt Izraelben, Lengyelországban, jelenleg New Yorkban él, ahol egy középiskolában zsidó bibliaoktató, emellett egy temetkezési vállalkozásnál dolgozik halottmosóként. Több verseskötete jelent meg magyarul, most egy nagyregényen dolgozik. A 2015-ös Saul fia című játékfilmben egy auschwitzi Sonderkommandóst játszik, aki a halott fiát próbálja meg eltemetni, a film a Cannes-i fesztiválon a zsűri nagydíját kapta, Oscar-díjra jelölték és számos más elismerést begyűjtött. Vallásos zsidó. Második házasságában él, négy gyereke van.

Gyerekkor, állami gondozás

Anyja lemondott róla, apja nevelte, aki négyéves korában meghalt. Ekkor került intézetbe. Röhrig Géza verseinek visszatérő témája a kozmikus anyahiány, az állami gondozotti létről pedig regényt készül írni.

„Anyám a háború után árván maradt. Mindkét szülejét elvesztette. Később ez nyilván közrejátszhatott abban is, hogy rólam könnyebben lemondjon.”

„Kétféle állami gondozott van, aki sosem élt családban, és aki élt családban. Nekem volt egy lelkes és fantasztikus autószerelő apám, aki egy orvosi műhiba következtében négyéves koromban meghalt. Az apakép és az emlékek, a tíz-tizenkét fotó eleven, én a későbbi fóti évek alatt nem is hittem el, hogy oda tartozom, és el is szökdöstem…”

„Nem is nagyon emlékszem arra az időre, mikor még családban nőttem fel. Hetes óvodába jártam, apám péntek délután kihozott az óvodából és hétfőn bevitt. Azt, hogy mi egy család, a saját családomból próbálom megtanulni és nem is könnyű.”

„Annyira faramuci helyzet például egy anyák napja a Fóti gyermekvárosban…” olvasásának folytatása

„Már a kihelyezés pillanatában tudom, hogy egyszer el kell válnunk”

Mónika nevelőszülő, aki mindkét oldalról érintett: segítette már több gyerek örökbeadását, és két nála nevelkedő picit ő fogadott örökbe. Jelenleg hat baba él nála, két örökbefogadott és négy nevelt gyerek. A nevelőszülőséggel járó örömökről és gondokról, a gyerekek elengedéséről és persze az örökbefogadásról beszélgettünk. Aki a jövőben nem újszülöttet fogad örökbe, az nagy valószínűséggel nevelőszülőtől fogja elhozni, érdemes hát betekinteni, hogy zajlik az élet egy nevelőcsaládban. A belföldön örökbefogadott gyerekek közül pedig minden tizediket a nevelőszülő fogadja örökbe. A szereplők nevét megváltoztattam.

– Hogyan lettél nevelőszülő?

– Középkorú házaspár vagyunk, húsz éve élünk együtt a férjemmel, egy gyönyörű kisvárosban lakunk. Soha nem akartam gyereket. Lehetett volna, de egyáltalán nem vágytam rá. Jól megvoltunk a férjemmel, nem hiányzott senki az életünkből. Mégsem voltam boldog. Több vállalkozást elindítottunk, és egy időben azon gondolkodtunk, hogy családi napközit kellene üzemeltetni. Ez végül nem valósult meg, de időközben elhatároztam, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni. Nézegettem a neten a lehetőségeket, és ekkor olvastam a megyei Tegyesz felhívását, amiben nevelőszülőket kerestek. Kicsit utánaolvastam, hogy mi is ez, mert azt sem tudtam addig, hogy ilyen egyáltalán létezik.

Jelentkeztem, elküldtem az önéletrajzomat, hamarosan elkezdtük a tanfolyamot a férjemmel együtt. Szerencsére ő mindenben támogatott és segített, vállalta az ezzel járó kötelezettségeket. Ekkor már alig vártam, hogy gyerekek vegyenek körül, mintha egy gát szakadt volna át, ami eddig elzárta előlem az anyai érzéseket.

Szepesi-Laura

– Azzal a céllal jelentkeztetek, hogy majd örökbe is fogadjátok a nálatok nevelkedő gyereket?

– Nem. Ekkor még a saját gyerek, az esetleges örökbefogadás fel sem merült még gondolati szinten sem bennünk, csak gyerekeket akartam gondozni, ellátni, szeretni. Megcsináltuk a gyerekszobát, vettünk bútorokat, játékokat, babakocsit, bilit, meg sok mindent, amit fontosnak gondoltunk. Nagy öröm volt készülődni. Amikor kézhez kaptuk a működési engedélyünket, lezárult egy fejezet az életünkben. Azóta 15 gyerek élt nálunk hosszabb-rövidebb ideig. Voltak, akiket hazagondoztunk, másokat örökbe adtunk és egy ikerpárt végül örökbe fogadtunk.

– Hogy érkezett az első gyerek?

– A telefonhívás hamarabb jött, mint gondoltuk volna, hirtelen meg is ijedtünk. Három héttel az engedélyek után érkezett hozzánk egy hároméves kislány, Panka, akit a családjából emeltek ki. Két év után visszakerült a vér szerinti szüleihez, de kétségeim vannak a jövőjét illetően.

– Rögtön egy hároméves gyereket kaptál. Hogy tudtad megnyugtatni a nyilván traumatizált kislányt?
olvasásának folytatása

„Azt éreztem, nem szabad elkallódni”

Híres örökbefogadottak: Bagi Iván

Bagi Iván parodista, író, a Bagi-Nacsa humoristaduó tagja nehéz gyerekkor után lett ismert. Élt több helyen állami gondozásban, majd a nővére fogadta örökbe, később a bátyjához került. Gyerekkorát nemrég a Csak szeretet legyen! című könyvében őszintén feltárta. A nehéz indulásról, a trauma feldolgozásáról, a hátrányos helyzetű gyerekek mai lehetőségéiről beszélgettünk.

Bagi2

– Miért kerültél állami gondozásba? Hány helyen éltél?

– Anyukám pszichiátriai beteg volt, egy házasságon kívüli kapcsolatából születtem, ami kiderült, és elváltak. Nekik volt két nagyobb gyerekük, akik még jobb körülmények között nőhettek fel, akkor még nem volt olyan rossz az anyukám állapota. Engem sem anyám, sem a vér szerinti apám nem vállalt fel. Éltem Zsámbékon egy intézetben, Fóton a Gyermekvárosban, Budaörsön egy nevelőszülőnél, meg volt egy negyedik helyszín is, amire nem emlékszem. Tízévesen kaptam meg apám nevét, addig anyám nevét viseltem, addig tartott az apasági per, akkor megállapítást nyert, hogy apám ténylegesen az apám. Ekkor fogadott örökbe a nővérem. Ő, mikor 16 éves lettem, disszidált, a bátyámhoz lepasszolt.

– Éltél a vér szerinti szüleiddel is?

– Anyukámmal néha egy-két hónapot, időnként kivett próbajelleggel, de ezek nagyon rövid időszakok voltak, mindig visszakerültem az intézetbe. Apámmal soha nem éltem.

– Milyen emlékeid vannak az állami gondozásról?

– Meglehetősen vegyesek. A budaörsi nevelőanya volt a legrosszabb időszak, itt a legnagyobb nyomorban éltünk. Fóton sok értékes barátság alakult ki a gyerekek között, akár még azt is mondhatnám, hogy nem is éreztem magam rosszul, csak a testvéreim voltak megijedve, hogy mennyire le vagyok fogyva. Ma már nem bánnám. (nevet)

Bagi1
Hatéves kora körül, a budaörsi időszakban

– Valóban vertek a gondozók?

olvasásának folytatása