Juttatások – a nagy táblázat!

Milyen családtámogatások járnak az örökbefogadóknak? Egy táblázatba szerkesztettem össze a leggyakoribb juttatásokat, és a velük kapcsolatos kérdéseket. Ezt nem találod meg máshol!

Az alapelvek:

  • minden juttatás jár, ami egy azonos korú vér szerinti gyereknél (kivétel ez alól a csak örökbefogadóknak szóló örökbefogadói díj (öfd) és örökbefogadói gyes)
  • a juttatások nem a tényleges örökbefogadás, hanem a kihelyezés napjától járnak (kivétel a családi pótlék, amit az kap a teljes hónapra, akinél a hó első napján volt a gyerek)
  • nem kell azonnal megigényelni a juttatásokat, azt is közlöm a táblázatban, mennyi időre visszamenőleg lehet még intézkedni.
Juttatás neve csed gyed gyese örökbefogadói díj (öfd) örökbefogadói  gyes anyasági támogatás családi pótlék
Mennyi idős gyereknél jár? 0-168 nap 168 nap-2 év 0-3 éves korig 2 év feletti gyerek örökbefogadásánál 3-18 éves gyerek örökbefogadásánál 0-18 éves gyerek örökbefogadásánál 0-18 éves gyerek
Mennyi ideig jár? a gyerek 168 napos koráig a gyerek 2 éves koráig a gyerek 3 éves koráig  a nevelésbe vételtől 168 napig a nevelésbe vételtől 6 hónapig egyszeri amíg a gyermek tanul, legfeljebb 20 éves korig
Az apa igénybe veheti? nem igen igen igen igen nem igen
Biztosítottnak kell lenni? igen igen nem igen nem nem nem
Összege a jövedelem 100%-a a jövedelem 70%-a, max. 324,8 eFt (bruttó) 28 500 Ft a jövedelem 70%-a, max. 324,8 eFt (bruttó) 28 500 Ft 64 125 forint, ikergyermekek esetén 85 500 forint. 12200-25900 Ft/gyerek (gyerekszámtól, családi állapottól függően)
Lehet dolgozni mellette? nem igen igen, a gyermek féléves korától igen legfeljebb heti 30 órában igen
Mennyi időre lehet visszamenőleg igényelni? 6 hónap 6 hónap 2 hónap 6 hónap 2 hónap 6 hónap, az örökbefogadás engedélyezése után 2 hónap
Hol kell igényelni? a munkaadónál a munkaadónál kormányhivatalnál, vagy a munkahelyen, ha az tb-kifizetőhely a munkaadónál kormányhivatalnál, vagy a munkahelyen, ha az tb-kifizetőhely kormányhivatalnál, vagy a munkahelyen, ha az tb-kifizetőhely kormányhivatalnál, vagy a munkahelyen, ha az tb-kifizetőhely
Mit vonnak belőle? szjat szjat nyugdíjjárulékot nyugdíjjárulékot nyugdíjjárulékot
Egyéb Ikrek esetén 3 éves korig jár. A nagyszülő is igénybe veheti. Ikrek esetén tankötelessé válásig jár. Tartósan beteg gyermek esetén 10 éves korig. Aki legalább egy éve nevelte előzőleg a gyereket, nem jogosult rá. Aki legalább egy éve nevelte előzőleg a gyereket, nem jogosult rá. Aki legalább egy éve nevelte előzőleg a gyereket, nem jogosult rá. Az kapja egész hónapra, akinél a hó első napján élt a gyerek
Bővebben itt itt itt itt itt itt itt

A jogszabályt itt találjátok: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700083.tv

Biztosítottnak az minősül, aki a gyermek születését megelőző két évben (az öfd -nél a kihelyezés előtt) legalább 365 napon át biztosított volt.

Akinek a munkahelyén van tb-kifizetőhely, annak ott kell igényelnie a juttatásokat, ha nincs, akkor a kormányhivatalnál. Egyéni vállalkozó, őstermelő a lakóhelye szerinti kormányhivatalhoz forduljon. És ne álljatok sorban a hivatalokban, mindent lehet online intézni (ügyfélkapuval).

olvasásának folytatása

A nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek, 2022

Új, friss adatok a civilekről és feltételeikről! Itt találjátok a táblázatot, melyből kiderül, melyik civil kiket fogad, és egyéb adatokat is megtudhattok. Az egyesületek és alapítványok nyílt örökbefogadást közvetítenek, általában újszülötteket. Belinkeltem a szervezetek vezetőivel készült interjúimat is, ott alaposabban megismerkedhettek az egyes alapítványok, egyesületek filozófiájával.

Szervezet neve Alfa Szövetség Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány Bölcső Alapítvány Együtt  az Életért Egyesület Fészek Alapítvány Gólyahír Egyesület Várva Várt Alapítvány
Mióta közvetít 1996  2013  1995  2008  2008 2000  2013
Vezető neve Dr. Téglásy Imre Illés Zita Budavári Zita Frivaldszky Edit Katona Andrea 3 fős vezetőség: Fabóné Mórucz Kinga, Mercs Ilona, Mócsa Nikoletta Lukács József
Interjú linkje az Örökbe.hu-n  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt Itt és itt  Itt
Honlapjuk  Link  link  link  link  link link  link
Fennállás óta örökbeadott újszülöttek  kb. 400  kb. 90  kb. 660  kb. 30 kb. 290  1020 33
Várakozók száma  150  150  ? 135 pár  kb. 274  385 90
Örökbefogadások száma 2021-ben 2 6 12 1 19 40 7
Örökbefogadások száma évente  5-10  5-12  10-40  1-6  20-40  30-50  0-9
Várakozási idő 27 hónap (önkéntes munkát végzőknek)  4-5 év igen eltérő lehet, mivel a gyerekhez illesztik a szülőket  4-5 év  3 év 5-6 év  végtelen 🙂
 A jelentkezés feltételei:
       korhatár  45 év  45 év  40 év (a nőé)  45 év  45 év  45 év  45 év
      gyerekszám  nincs kikötés   max 1.  max 0. nincs kikötés nincs kikötés  max 1. nincs kikötés
Fogad egyedül örökbefogadókat?  igen  nem  nem  nem  igen  nem  igen
Fogad tanfolyamot nem végzetteket? igen (de a várakozási idő alatt ajánlott elvégezni) nem nem igen (de a várakozási idő alatt végezzék el) igen (de a várakozási idő alatt ajánlott elvégezni) igen (de a várakozási idő alatt ajánlott elvégezni) igen
Fogad olyan házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár?  nem  nem  nem  nem  igen  nem  nem
Egyéb kikötés Elsősorban az önkéntes munkát végzők kerülnek sorra. Fotóval, bemutatkozással, baptista lelkipásztori ajánlással (ha van) lehet jelentkezni. Keresztény családok előnyben vannak. Életrajz és fénykép szükséges, személyes elbeszélgetést tartanak, nem minden jelentkezőt fogadnak. Nincs sorszám.  Nincs. Lehet származási kikötést tenni (ha a Tegyesznél is tett). Egyszer kötelező részt venni várakozói találkozón. A Gólyahír nem fogadja azok jelentkezését, akik az első gyereket más civil szervezettől fogadták örökbe.  Nincs.
Aki sikeresen örökbe fogad máshol, az várhat tovább testvérre.
Vállal magánutas örökbefogadásokat?  nem  igen  nem  nem  igen  nem  igen
A terhesség alatt lehet megismerkedni?  igen  igen  nem  igen  igen  igen  igen
Regisztrációs díj  15 e Ft (egyszeri) 15 e Ft (egyszeri)  30 e Ft (egyszeri)  nincs  15 e Ft/év  20 e Ft (egyszeri) + 10 e Ft éves díj  nincs
Közvetítési díj sikeres örökbefogadásnál  nincs  70 e Ft 85 500 Ft  nincs  70 e Ft/ gyermek  60 e Ft, ikreknél, testvéreknél +30 e Ft/gyermek  85 500 Ft
Szokás az anyasági segély (64 eFt) összegét átadni a szülőanyának?  igen  igen Az örökbefogadóra bízzák.  nem  nem  igen  igen

Mint látható, a legtöbb civil már 45 éves korig fogadja a jelentkezőket – ugyanakkor nem garantálják, hogy sorra is kerül a 45. szülinapig az illető. Az örökbefogadásokon kívül a szervezetek számos más feladatot végeznek, gondozzák a nehéz helyzetű terheseket, közösségi programokat szerveznek.

olvasásának folytatása

Az örökbefogadás lépései: a jelentkezés

Az örökbefogadási eljárás első lépése: a jelentkezés.

Hol kell jelentkezni? A megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál. Itt találsz egy listát az egyes megyei szervezetekről. Mindnek van saját honlapja is. Fontos, hogy abban a megyében kezdjétek az eljárást, ahol ténylegesen laktok.

Csak menjünk oda? Nem, telefonon kérjetek időpontot az örökbefogadási folyamat elindításához. Ha több tanácsadó van a megyében, ahhoz irányítanak, akihez tartoztok.

Mikorra adnak időpontot? Ez az adott megyében dolgozók leterheltségétől függ, lehet pár nap, pár hét, extrém esetben pár hónap múlva.

Kérnek bemutatkozó levelet? Ezt mondani fogják a telefonban, több megyében kérnek, erről itt írtam részletesebben. olvasásának folytatása

A mézeshetek

Avagy: amikor a gyerek az új családban eleinte gyanúsan jól viselkedik! A szakirodalom mézesheteknek nevezi ezt a jelenséget, sok örökbefogadó és nevelőszülő megtapasztalja a gyerek érkezésénél. Bár minden és mindenki idegen neki, a gyerek nagyon könnyen beilleszkedik, jól eszik, jól alszik. Kisebb babánál: nem is sír. Idősebb gyereknél: szót fogad, segít a házimunkában, ugyanaz érdekli, mint a szülőt. Nem minden gyereknél van ilyen időszak, ahol igen, ott jellemzően pár hétig tart. Ez a “demóverzió”. Mire a szülő épp megállapítaná, hogy milyen jól tud gyereket nevelni, a gyerek “elromlik”. Lázadozni kezd, nem fogad szót, sír, dühöng, teszteli a szülő határait. A friss szülők ilyenkor néha kétségbeesnek: mi rontottuk el a gyereket? Eddig olyan jól ment minden!

Nem, nem ők rontották el. Ez egy szokásos jelenség. Az oka, hogy a gyerek eleinte meg akar felelni az új szülőknek, fél, hogy elhagyják, esetleg le van fagyva. Pár hét (vagy hónap) után, mikor már kicsit megmelegedett, meri kimutatni a valódi érzéseit, az átélt traumákat, és elkezdi immár tesztelni a szülőket: akkor is kellek, ha nem viselkedek az elvárásoknak megfelelően? Mi felnőttek sem ugyanúgy viselkedünk egy új munkahelyen, társaságban, mint pár hónap után…

A mézeshetek vége sokszor egybeesik a szülő nagy kifáradásával, aki az első hetekben szintén a legjobb arcát igyekezett mutatni, hogy kompenzálja a gyereket az addig elszenvedett traumákért, esetleg erőn felül kényeztette a gyereket. De ahol az első gyerek érkezik, ott hogy lőjék be, mennyi a fenntartható?

Ami segíthet: a szülő legyen vele tisztában, hogy ez egy normális szakasz az örökbefogadott gyerekeknél. Kell pihenőket, gyerekmentes időket beiktatni, amikor ki tudja fújni magát. Házaspárok tudják egymást váltani, egyedül örökbefogadóknak nehezebben megoldható, de érdemes. És az első hetekben, bármilyen csábító, ne legyünk házitündérek, nem kell ragyognia a lakásnak, nem kell ötfélét főzni. Jól fog jönni az az energia még később!

Nálatok voltak mézeshetek?

Ha örökbefogadásra várakozol, ajánlom a Finis csoportot, ahol a mézeshetekkel és az örökbefogadást követő más várható helyzetekkel is foglalkozunk. Legközelebb: 2022. április 28., május 5., 12., 19., mindig csütörtökön 18-20 óra között. https://orokbe.hu/tamogato-csoportok/finisben/

Január 12. A hazaérkezés után

Hogy teljenek az első hetek az örökbefogadás után?

Nyáron már egyszer beszélt nekünk Székely Zsuzsa pszichológus az ismerkedés menetéről és a nevelőszülő szerepéről a folyamatban. Most folytatjuk a megkezdett témát a következő időszakkal: mikor a szülők hazaviszik az otthonukba a kisgyereket. Arról fogunk beszélgetni:

  • mivel töltsük ki az egész napot?
  • mikor mutathatjuk be az új családtagot a rokonoknak?
  • meddig legyünk vele otthon?
  • mennyire térjünk el a nevelőszülőnél/intézetben megszokott szokásoktól?

Zsuzsa négy évtizedet dolgozott a gyerekvédelemben és sok barátkozást segített már. Előre is lehet küldeni kérdéseket.

Mikor: 2022. január 12-én 17:30-kor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. olvasásának folytatása

Videó: magzati és koragyermekkori traumák

Magzati és koragyermekkori traumák. Tóth Anett tanácsadó szakpszichológus, a Szegedi Tudományegyetem Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályának munkatársa tartott előadást. A felvétel 2021. június 16-án készült. Mit nevezünk traumának? Hogy hat a trauma az agyi működésre, milyen terápiák szükségesek, és mit tud tenni a szülő? Az első rész egy előadás, ahol irodalmat is ajánl Anett, utána a hallgatók és én kérdeztünk.

 
Örökbe.hu virtuális rendezvényt minden szerdán tartunk, itt láthatod a múlt és jövő programját. Néhány rendezvényről videófelvétel is készül. Aki támogatta tavaly a blogot, az ezeket azonnal megnézheti a támogatóknak szóló videótárban. Ha szeretnél te is élni ezzel a lehetőséggel, – és hozzájárulni az örökbefogadásról szóló leggazdagabb információforrás fennmaradásához, működtetéséhez – akkor csatlakozz az előfizetőkhöz. Itt olvashatsz a támogatási lehetőségekről.

Július 7.: Az örökbefogadó és a nevelőszülő kapcsolata

Aki újszülöttnél idősebb gyermeket fogad örökbe, az a hazai rendszerben legtöbbször nevelőcsaládtól hozza el. A következő beszélgetés témája az örökbefogadó és a nevelőszülő kapcsolata lesz, Székely Zsuzsa pszichológus segítségével fogunk beszélgetni. Amikről szó lesz:

  • mi a nevelőszülő feladata a barátkozásban, hogy segítheti az örökbefogadást?
  • mit tehet az örökbefogadó, ha az együttműködés nem zökkenőmentes?
  • később hogy ápoljuk a gyermekben a nevelőszülő emlékét?
  • visszalátogassunk a nevelőszülőhöz? Mikor?

Természetesen a jelenlevők is kérdezhetnek. 

Mikor: 2021. július 7-én szerdán, 17:30-kor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. olvasásának folytatása

A nagy betegséglista egy orvos szemével II.

Folytatódik a beszélgetés dr. Büki György neurológus szakorvossal az örökbefogadók által kitöltendő egészségügyi adatlapról. Múlt héten a szülők betegségeivel, életmódjával foglalkoztunk, ma a gyerek lehetséges állapotairól beszélünk. A beszélgetést Mártonffy Zsuzsa vezette. A gépelésben Csomós Rita és Ventus Iza segített. A cikk előző részét itt találjátok.

Most áttérünk a gyerek állapotára. Rögtön az első pont a listán megint egy jolly joker: genetikai károsodás.

Büki György: A genetikai károsodások egy részét ismerjük, tudjuk, mit jelent. Például a klasszikus fenilketonuriánál (fehérje-anyagcserezavar) egész életében fehérjeszegény diétán kell tartani az illetőt. A genetikai állapotok nagy részét a csecsemőkori szűrővizsgálatokkal leleplezzük, és ezáltal idejében be is avatkozhatunk, akkor az konkrétan egy életmódot jelöl meg. A másik ilyen klasszikus, régről ismert kórkép a galaktozémia, a tejcukor bontásának zavara, ami tejcukormentes étrendet követel. Bármelyik anyagcsere-betegség azt igényli, hogy időnként az illető témában jártas szakorvoshoz felkerekedjen az ember, rendszeres laborvizsgálatok történjenek és hogy a különféle előírásokat, étkezési megszorításokat, táplálékkiegészítők, gyógyszerek szedését precízen, pontosan tartsa. Nagyon sok esetben arra is lehet gondolni – megint a jelenségek spektrális jellegéről van szó – hogy azért nem tudhatom pontosan, milyen lesz az illető helyzetének a végkimenetele, tehát ha mindent pontosan betartok, esetleg nem lesz-e az ő egészségi állapota kicsit hátrányosabb, mintha ennek a genetikai adottságnak a hordozója nem lenne.

A genetikai károsodások, főleg amik az idegrendszer működéseit érintik, nagyon sokrétűek lehetnek. Van egy sor genetikai állapot, amit egyszerűen csak abból kezdünk kikövetkeztetni, hogy a fejlődés késlekedik. Az utóbbi hétben például két olyan gyerekkel találkoztam, akinek már kész genetikai diagnózisa volt, de a problémára pont a fejlődés késlekedéséből jöttek rá. Egyébként az egyiküknek egy olyan genetikai állapota igazolódott, amiből összesen 125-öt tartanak nyilván a világon, a másikéból pedig összesen 8-at.

Amikor idegrendszeri fejlődési problémát okoz egy genetikai állapot, akkor számíthatok arra, hogy folyamatosan valaminek a fejlesztésével, behozatalával lesz dolgom, és a végkimenetel sose lesz olyan, mintha tökéletes volna. Tehát a fejlődési zavarokat okozó genetikai állapotokat vagy lehet egy szinten tartani, vagy egy kicsit nyílik az olló, és az adott korosztályhoz képest egyre inkább megmutatkoznak a hátrányok és az eltérések.

De nagyon sokféle genetikai károsodás van, nagyon különböző kihatással az életre.

BGY: Egy sor nefrológiai kórkép genetikai károsodás eredménye. Például a policisztás vese, aminek majd 30 éves korára lesz a végeredménye, hogy donorvesét kell kapnia, ez megint egy hihetetlen nagy kategória, ahol lehet azt mondani, hogy kérem az adott genetikai kórkép nevét és akkor annak az ügyében elkezdek tájékozódni. Ennél a gyereknél, akinek a problémájából 125 van a világban, azt mondtam a szülőnek, hogy most maga biztosan mindent jobban tud nálam, mert én ezzel a dologgal még soha az életben nem találkoztam. Azt felelte a szülő, hogy igen, belépett egy amerikai meg egy francia szülőcsoportba és most onnan tudja, hogy ebben a genetikai állapotban figyelni kell a gyerek vérének vasszintjét, mert az problémákat okozhat, ha túlságosan magas. Hihetetlen, hogy miféle információk birtokába jutunk mostanában a genetikai kórképek és adottságok tekintetében, és ezek egyre bővülnek. A legújabban pedig egyre több esetben van lehetőség arra, hogy teljes genomvizsgálatot is csináljunk. A társadalombiztosítás ehhez pénzt akkor ad, ha kiderül a kórkép, akkor be lehet avatkozni. Tehát egy diétával vagy gyógyszeres kezeléssel megállítani vagy lassítani lehet azt a folyamatot, amiben a genetikai adottságai révén az illető benne van. Érdemes esetleg még pluszban tájékozódni célzottan annál, aki ennek a területnek a szaktudora. Ma például a vese genetikai problémáinak az egyik legnagyobb szakértője a SOTE I. sz. Gyermekklinikáján van, míg az izombetegségek genetikai problémáié a II. sz. Gyermekklinikán dolgozik. Nagyon tudni kell, hogy miről van szó. olvasásának folytatása

A nagy betegséglista egy orvos szemével

Az örökbefogadásra jelentkezőknek egy hosszú adatlapot kell kitölteniük, milyen betegségeket és állapotokat tudnak vállalni a leendő gyermeküknél. Egy 2020. júliusi Örökbe.hu rendezvényen dr. Büki György neurológus szakorvos, a Heim Pál Kórház munkatársa volt a vendégünk, és vele közösen kielemeztük a listát, legalábbis ameddig sikerült eljutnunk. Hosszú cikk következik, két részben, de a tudás kincset ér a leendő örökbefogadóknak. A beszélgetést Mártonffy Zsuzsa vezette. A gépelésben Csomós Rita és Ventus Iza segített.

Hihetetlenül aktuálisak vagyunk, mert épp pár hete frissült a lista, amiről a leendő örökbefogadók nyilatkoznak, hogy milyen betegségeket, örökletes tényezőket, fejlődési kondíciókat tudnak elfogadni a leendő gyermeküknél. Több mint 50 résztvevő hallgat minket, ez is mutatja, milyen fontos a téma.

Büki György: Pár gondolatot mondanék bevezetőként. Én gyerekneurológus vagyok, tehát alapvetően gyerekekkel foglalkozom, az eredeti szakmám csecsemő- és gyermekgyógyász. Látván ezt a listát 35 évet fiatalodtam, ugyanis eszembe jutott, mikor az államvizsgára készültem és megláttam a tantárgyakból a különféle tételeket, akkor úgy éreztem, hogy nem fogok külön készülni az államvizsgára és így is tettem. Most is hasonló érzésem volt, hogy itt annyi mindennek kell szóba kerülnie, hogy képtelenség egyenként felkészülni ezekre a dolgokra. Sok tapasztalatom van olyan gyerekekkel, akik nevelőszülői vagy örökbefogadó családnál nevelkednek, tehát akik valamilyen módon mások, mint akiket a szülők vártak. Orvosként az ember hajlamos a problémákra koncentrálni. Én a sérült gyerekeket nevelő családoktól nagy pozitívumként azt tanulhattam meg, hogy minden küzdelem és nehézség dacára a legfontosabb, hogy a család végül hosszabb vagy rövidebb vajúdás után felfedezi, ez a gyerek szerethető és a szülők, testvérek számára szeretetet nyújt. Orvosként gyakran látom, hogy a szülő mást kap, mint amit vár. Amikor a családba érkezik egy gyermek, akkor nem úgy kell kihozni belőle a maximumot, amint mondjuk egy vér szerinti gyereknél. A hozzám járó örökbefogadók közül például van értelmiségi szülő, de könnyedén és természetesen veszi tudomásul azt, hogy ő most nem egy értelmiségi gyereket nevel a családban, hanem – merthogy ideggyógyászhoz nem véletlenül járnak -, azért küzdenek, hogy a fiának legyen egy jó szakmája és önálló életet folytasson.

Ezzel a listával az a csapda, hogy azt gondoljuk, ennek alapján választunk, akkor lesz egyfajta tudásunk, hogy mit is várhatunk. A rossz hír, hogy nem lehet prognosztizálni a gyerek állapotát, még akkor sem, ha egészen pontosan ismerem az összes körülményét. Vér szerinti családokban sem lehet! A legfrissebb genetikai kutatások alapján mondhatom, hogy egy gyerek a szüleihez képest több száz genetikai módosulattal születik. A több száz olyan lehetőségből van, ami által elüthet a szülőktől, és hozhat valami olyan adottságot, tulajdonságot, amely hátrányos. De a legtöbb esetben ezek a genetikai eltérések vagy nem jelentenek semmit, vagy pedig nagyon jól kompenzálhatók a szervezet számára.

Ha most még egy konkrétabb példával akarnám megvilágítani azt, amiről beszélek, akkor vegyük a Down-szindrómásokat. Ezt mindenki ismeri, igaz? Kedves, joviális, kövérkés személyiségek, nem túl magas intellektussal. Ha találkozom egy downos csecsemővel és a szülő megkérdezi, hogy mire fogunk menni ezzel a gyerekkel, akkor nem tudom megmondani. Ugyanazzal a kórképpel az egyik fiatal a Baltazár színház kiváló művésze vagy a Nem Adom Fel Kávézóban pincér, és él a világban nagyjából egyenjogú partnerként, a másik meg ül egy szociális otthonban, ringatja magát és mentálisan is rossz az állapota. Tehát még egy jól ismert kép is olyan szertefutóan lehet más és más, hogy nagyon nehéz jóslatokba bocsátkozni.

Még egy kicsit így a listán általánosságban járatva a fejemet eszembe jutott az is, hogy ez a lista  hasonló helyzet elé állítja az örökbefogadó családokat, mint amilyen helyzet előtt áll egy orvos. Én, mint ideggyógyász például nem voltam képes arra, hogy egy hematológiai osztályon dolgozzak, ahol súlyos leukémiás gyerekek vannak. Ugyanakkor rajtam nagyon sokan csodálkoznak, hogy ideggyógyászként mennyi borzalmat vagyok képes elviselni. Ha most a magam lelkét nézem, akkor nagyon nehéz nyomára bukkanni annak, hogy mi az, amitől bizonyos dolgokat tűrök, és ezekkel a dolgokkal bánni tudok, és mi az, amitől sikítva menekülök. A listát nézegetve ez az, amit mindenkinek tudnia kell.

Ezt a bizonyos listát a jelentkezés elején kell kitölteni a leendő örökbefogadóknak, akik szívük mélyén azt se bánnák, ha teljesen egészséges lenne a gyerek… Szerettem volna, hogy egy orvossal konzultáljunk, mert laikusként annyit én is tudok, hogy itt sok olyan állapot van, aminek nagyon széles a spektruma, az enyhétől az egészen súlyosig. Például a koraszülöttség: az a koraszülött születhetett 24 vagy 35 hétre, és akkor még nem tudunk semmi arról, hogy mennyi sérülés érte. Szeretném, ha legalább címszavakban megnéznénk ezeket a tételeket és mindegyiknél érdekelne, hogy mit jelent a legenyhébb változata, mit jelent a legerősebb változata, van-e tipikus változat, és egyáltalán menyi idős gyerek az, akin látszik. És tulajdonképpen mit jelent ezzel együtt élni a szülőnek, mit jelent a napi életvitelben, mennyire tud teljes életet élni a gyerek és a család.

Kezdjük a lista elején: a családi háttérben előforduló betegségek, állapotok és rögtön első pontként: értelmi fogyatékos szülők, testvérek.

BGY: Ez így egy túl általános megfogalmazás. Rögtön felvetődik a kérdés, hogy mi alakítja az értelmi fogyatékosságot a szülők vagy a testvérek körében. Az értelmi fogyatékosságok nagyjából 40%-áról nem tudjuk pontosan, hogy mi az oka, tehát marad az a feltételezés, hogy valamiféle genetikai állapot. Az elmúlt 5-10 évben a genetikai tudásunk egyre nőtt és a genetikai vizsgálatok lehetősége is egyre precízebb, egyre inkább meg tudjuk mondani, hogy melyik fehérjét kódoló szakasz okoz problémát. A genetikai problémákra az idegrendszer nagyon érzékenyen reagál. Az idegrendszer az a szervünk, ami a legtöbb energiát igényli, nagyon kifinomult, bonyolult struktúra, a fejlődése során bármi gikszer problémákra vezet. Nagyjából azt is lehet tudni, hogy a szülőktől leszármazó gyerekek intelligenciahányadosa közel azonos a szülőkével, ha egyéb probléma nem lép fel. Az értelmi fogyatékosságnak a genetikai okon túl rengeteg olyan oka lehet, amiért a központi idegrendszer sérülése felelős, például egy agyhártya- vagy agyvelőgyulladás. olvasásának folytatása

Május 26.: Vendégünk Budavári Zita

26 éve jött létre a Bölcső Alapítvány, és fordulatot hozott Magyarországon a nyílt örökbefogadások történetében. Az alapítványt azóta Budavári Zita vezeti, akivel a következő virtuális programon fogunk beszélgetni. Milyen tapasztalatokat szűrt le az elmúlt negyed évszázad működéséből? Hogyan illeszti össze az örökbefogadásra váró gyerekeket és szülőket? Miben látja a Bölcső munkájának hatását, mik a sikerek, és mik a kudarcok a nyílt örökbefogadásban? 

Vezeti: Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu blog gazdája.

Mikor: 2021. május 26-án szerdán 17:30-kor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. olvasásának folytatása