embrió örökbefogadás

Embrióadományozás Magyarországon

Örökbe17 hozzászólás

Rövid áttekintés arról, mikor egy házaspár embrióját egy másik család hordja ki és neveli fel. Nálunk inkább adományozásnak nevezik, a szabályozás is ennek megfelelő, külföldön szokás embrió-örökbefogadásnak is nevezni. Sok közös vonása van az Örökbe.hu blog által taglalt gyermek-örökbefogadással.

A háttér: a lombik-eljárásnál gyakran több petesejtet szívnak le és termékenyítenek meg, mint amennyit be lehet ültetni, és a felesleget lefagyasztják. A felolvasztás, beültetés hatásfoka egyre javul, így az az irány, hogy csak az első lombiknál szívnak le petesejteket, a későbbiekben a fagyasztott embriókat használják, ami kisebb hormonterhelést jelent a nőnek. A jogi szabályozás szerint ma legfeljebb tíz évig őrzi ezeket a meddőségi központ, legkésőbb ekkor döntést kell hoznia a párnak a következő lehetőségek között:

  • beültetés saját célra
  • megsemmisítés
  • adományozás
  • felajánlás kutatási célra.

Ha a tíz év leteltével nem nyilatkozik a pár, az intézetnek meg kell semmisíteni az embriókat.

Ebben a tartályban őrzik a fagyasztott embriókat a Kaáliban Budapesten

Az adományozás anonim, csak IVF centrumnak lehet felajánlani, nem konkrét személynek (rokonnak sem!), és aki adja, nem tudhatja, ki kapta, és hogy született-e gyerek belőle. Pénz nem jár érte. Az adományozók korát, betegségeit és külső jegyeit megtudhatja az elfogadó, más adatot nem. A gyerek sem derítheti ki később, kik a genetikai szerinti szülei. A gyerek minden szempontból vér szerintinek számít. → olvasásának folytatása

„Mégsem ültetjük be az embriókat, mert tegnap örökbe fogadtunk”

Örökbe84 hozzászólás

Kinga és férje, Csaba több sikertelen lombik után két éve örökbe fogadtak egy újszülött kisfiút, Ádámot a Bölcső Alapítványtól. Kingával a párhuzamosan futó lombikról és örökbefogadásról, a hirtelen szülővé válás sokkjáról, a fagyasztott embriók sorsáról beszélgettünk. Mélyen őszinte interjú következik, Kinga a vívódásait, megbánt döntéseit is megosztotta velünk. (Az interjú korábban az Index/Divány oldalon jelent meg.)

– Mióta akartok gyereket?

– Tizenhárom éve vagyunk együtt a férjemmel. Mikor megismertem a Csabát, még aznap mondtam a barátnőmnek: ilyen embernek érdemes gyereket szülni. Összejöttünk, és viszonylag hamar kiderült, hogy Csaba korábbi hererákja miatt csak lombikkal lehet gyerekünk. Először én akartam gyereket, aztán ő, végül 2008-ban kezdtünk el lombikozni. Az evidens volt, hogy mindenképpen akarunk gyereket.

Emlékszem, egyszer álltunk az udvaron és beszélgettünk róla, hogy öt alkalmat támogat a társadalombiztosítás, és én rögtön mondtam, hogy ha nem sikerül, akkor ugye örökbe fogadunk. A férjem meg rávágta, hogy dehogy fogadunk örökbe.

Az első lombik nem sikerült. Mivel fagyasztott spermiumot használtak, én minden vizsgálaton nagyon hamar átestem, amin később szoktak, volt petevezeték-átfújás, laparoszkópia, hiszteroszkópia, találtak endometriózist, megműtöttek. Sosem történt semmi, a negyedik lombiknál mintha valami elindult volna, kicsit megemelkedett a hormonszint, előtte semmilyen reakciót nem mutatott a szervezetem.

Rostás-Vivien

– Hogy bírtátok a kudarcot?

– Nehezen. Volt, hogy kihagytunk egy évet, mert nem tudtam magamat összeszedni, azt éreztem, én nem akarom ezt végigcsinálni. Aztán, mikor odakerültünk, megint fellelkesedtünk.

– A donor spermium lehetősége felmerült?

– Nem, mert én azt gondoltam, hogy akkor már egyikünknek se legyen vér szerinti gyereke. Sokan elítélnek, hogy miért nem akartam minden áron szülni, de bennem ez nem volt kérdés.

– És a férjedben? → olvasásának folytatása