Tag Archives: Alfa Szövetség

Közösségi élet az alapítványoknál

Általános

… és egyesületeknél. A nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek a nehéz helyzetű terhesek megsegítésével foglalkoznak, és ha nincs más megoldás, segítenek a gyerek örökbeadásában is. A várakozók általában azt mérlegelik, melyik szervezet fogadja őket és mennyi a várakozási idő. Ma azt nézem meg, milyen közösségi programokat nyújtanak az alapítványok és egyesületek az örökbefogadó szülőknek és várakozóknak.

Alapvető szemléleti különbség van a “nagyok” és a “kicsik” között. A két nagy szervezet, a Bölcső és a Gólyahír a találkozóira csak a náluk örökbefogadókat illetve várakozókat hívja meg. A többi szervezet rendezvényeire általában nemcsak a náluk sikeresen örökbefogadók mehetnek, hanem az is, aki máshonnan kapott gyereket, aki várakozik, vagy csak szimpatizál a szervezettel.

Nagyok:

A legaktívabb közösségi élet a Gólyahírnél zajlik. A várakozóknak van évi két nagy rendezvénye (egyszer kötelező is részt venni, különben nem kap babát a jelentkező), ahol az örökbefogadásra felkészítő előadások hangzanak el, és bemutatkoznak az elmúlt fél év örökbefogadó családjai. Évente egyszer össznépi családi rendezvényt tartanak a “gólyás” örökbefogadó családoknak, emellett Mikulás-ünnepséget és regionális találkozókat is szerveznek. Az örökbefogadó családoknak egy zárt Facebook-csoport nyújt közösséget, több mint ötszáz taggal. Ez nagy családként működik, a gyerek születése előtt minden új örökbefogadó felkerül, itt örömüket-bajukat folyamatosan megosztják az emberek. Emellett számos tematikus alcsoport is működik a gólyahíres családoknak, a várakozóknak is. (A többi szervezetnél ilyen netes aktivitásnak nem akadtam nyomára.) Read the rest of this entry

Gyakori kérdések a civil szervezetekről

Általános

A nyílt örökbefogadást közvetítő alapítványok és egyesületek munkájával kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket gyűjtöttem össze. Rajtuk keresztül újszülöttet lehet örökbe fogadni olyan módon, hogy örökbeadó és örökbefogadó találkoznak. A szervezetek vezetőivel készült interjúkat a civilek címke alatt találod.

1. Mikor jelentkezhetek a civilekhez?

Csak a jogerős határozattal fogadnak.

2. Jelentkeznék egy szervezethez, felhívtam a vezetőt, de nem ér rá, foglalt, írtam mailt, de nem felelnek…

A vezetők általában elfoglaltak. A jelentkezés feltételeit megtalálod a honlapjukon és a velük készült interjúban.

3. Beküldtem a jelentkezést, de még nem jött válasz…

Lehet, hogy pár hétbe beletelik, amíg felelnek, ha azután sem történik semmi, érdeklődd meg, megérkezett-e az anyagod.

Tóth-Angéla-10-éves-Igazgyöngy-AMI-Tanára-Kovácsné-Pap-Orsolya-másolata

4. Jelentkeztem egy egyesülethez, de csak egy személytelen nyomtatványt küldtek, azt hittem, elhívnak majd egy beszélgetésre, hogy mire számíthatunk…

Mivel a legtöbb szervezetnél több tucat, vagy akár több száz jelentkező áll sorban, nem feltétlenül érnek rá mindenkivel elbeszélgetni. Ha fogadták a jelentkezésedet, akkor már állsz a sorban. A Bölcső és a Baptisták behívnak mindenkit egy személyes elbeszélgetésre, a többi szervezet nagyobb találkozókat szervez a várakozóknak. Ha lesz rendezvény várakozóknak, érdemes elmenni, ott majd megtudod a hasznos információkat is.

5. Lehet több szervezethez jelentkezni? Read the rest of this entry

Egyedülálló kaphat újszülöttet?

Általános

Nemrég volt egy kis vita az egyedülállók lehetőségeiről a magyar örökbefogadási rendszerben. A törvény szerint a házaspárokat előnyben kell részesíteni az örökbefogadásnál. Kaphat-e ezek után egy egyedülálló jelentkező újszülöttet Magyarországon?

Rövid válasz: elvileg nem reménytelen, bár igen ritka.

Az újszülöttek nyílt örökbeadását közvetítő civil szervezetek közül a Bölcső és a Gólyahír csak házaspárok jelentkezését fogadja. A Fészek, az Alfa és az Együtt az Életért azonban egyedülálló jelentkezőket is fogad.

Nyílt örökbefogadásnál azonban nem elég sorra kerülni, a vér szerinti szülő(k)nek is el kell fogadnia az örökbefogadó személyét, ha nem tetszik neki, kérhet másikat. Tehát, az örökbeadó mondhatja, hogy inkább egy párt szeretne szülőnek.

Miczura-Szimonetta

Titkos örökbefogadásnál megyénként eltérhet az egyedülállók megítélése. Megkérdeztem néhány megyei Tegyeszt, a következő válaszokat kaptam: Read the rest of this entry

„Itt a férfi és nő is mintha apapozícióból indulna”

Általános

Ma egy apa mesél az örökbefogadásról. Bíró Csaba és felesége, Rita két újszülöttet vittek haza az Alfa Szövetség segítségével. Kudarcos, magánutas próbálkozás, a testvérek összeszokása, és egy későn kopogtató, harmadik baba… Az örökbefogadás és az oda vezető út férfiszemmel!

– Hogy jutottatok el az örökbefogadásig?

– A feleségemmel, Ritával általános iskolában, elsőben-másodikban egy osztályba jártunk, és szerelmespár voltunk (évvesztes voltam, tehát egy kicsivel idősebb, mint ő). Rita osztályképén be volt a fejem karikázva, hogy majd én leszek a férje. Amikor nyolcévesen másik iskolába kerültem, elsodort egymás mellől bennünket az élet, és csak harminc évvel később találkoztunk újra, de „még mindig volt köztünk valami”. Akkor mindketten egy vége felé tartó kapcsolatban éltünk. Egyikünknek sem volt könnyű, de onnan kiléptünk, és nemsokára összeházasodtunk. Rita addigra már túl volt három lombikprogramon. Tudtam, hogy mindenáron szeretne gyereket, és mivel szeretem őt, elfogadtam a tényt, hogy a babázással nehezített utunk lesz. Viszont az utolsó utáni (a hatodik) lombikig nem tudtam gondolkozni az örökbefogadásról… Mindig azt mondtam, hogy erről beszéljünk akkor, ha odajutunk. Hát odajutottunk… A lombikozással eltelt időnek mégis lett előnye: hogy épp Simon és Manka érkezett hozzánk.

– Mikor jelentkeztetek?

– Én 41 éves voltam, Rita pedig 40. A jelentkezéskor még csak újszülöttre voltam nyitott, de mivel a felkészítő tanfolyam rengeteg rálátást, önismeretet, és információt adott, a hatására kijjebb toltam a határt 2 éves korig.

– Volt olyan, amitől féltél, amikor jelentkeztetek?

– Tartottam a pejoratív megjegyzésektől. Hogy a gyerek majd máshogy néz ki, mint mi, hogy nem illik majd bele a családba, hogy magyarázkodni kell, és ezzel plusz problémákat húzunk az ő és a magunk nyakába. De ma már ez nem lenne gond.

1

– Miért pont az Alfa Szövetséget választottátok? Read the rest of this entry

„Ma már szitokszónak tartom, ha engem csak magzatvédőnek neveznek”

Általános

Téglásy Imrével, az Alfa Szövetség főtitkárával beszélgetek a civil szervezeteket bemutató sorozat újabb részeként. Az Alfa egyike a nyílt örökbeadásokat közvetítő hazai szervezeteknek. Szó esik élet- és magzatvédelem különbségéről, abortuszról, a nagy vihart kavart dávodi ügyről, Imre személyes indíttatásáról. Az is kiderül, hogy lehet gyereket kapni az Alfánál. Provokatív interjú következik!

– Mondj pár szót magadról!

– Magyar-latin szakos középiskolai tanári diplomát szereztem, verseskötetem jelent meg, irodalomtörténészként kutattam és publikáltam, nyelv- és irodalomelméletről tettem közzé akadémiai kisdoktori értekezést, majd egy könyvkiadónál dolgoztam. Három éve mentem nyugdíjba, hogy aztán a szívemhez legközelebb álló munkaként az életvédő tevékenységet folytató Human Life International szervezet magyarországi képviselője lehessek. Hívő katolikus vagyok. Igazi „életműnek” azt tekintem, hogy tíz, három és harminchét év közötti gyermeknek lehetek édesapja.

– Ez hogy sikerült?

– Kétszer elváltam, az előző két házasságomból született egy és három, a mostaniból hat gyermek. Az első kisfiunk meghalt gyomorrákban. Kínnal és örömmel egyaránt megéltem, milyen apává válni, magzatkoromtól pedig megtapasztaltam, milyen a nem kívánt kisgyermek sorsa. Ezek a tapasztalatok indítottak arra, hogy a gyakorlati bioetika pályájára térve kutassam azt, miért működnek egészségesen vagy beteges fogyatékossággal a családok. Ez a munka tulajdonképpen közösségi terhesgondozással végzett korai gyermekvédelem, életvédelem.

Téglásy Imre

– Nem kívánt gyerek vagy?

– Tizenegy éves koromban egy véletlenül meghallott családi beszélgetésből tudtam meg, hogy az anyám magzatgyermek koromban meg akart ölni. Az interneten fellelhető egy rólam készült film, melyből megismerhető a fogantatásom és születésem körüli történet. (Az angol nyelvű kisfilmben Imre elmeséli, hogy osztályellenséggé nyilvánított a szüleit az ötvenes években kitelepítették egy Békés megyei tanyára, anyja ott házilagos abortuszkísérletekkel próbálkozott. A családnak erről a korszakáról szól a Soha, sehol, senkinek című 1988-as játékfilm is, melyet Imre Ferenc nevű bátyja írt és rendezett. A nyolc nemzetközi fődíjjal jutalmazott filmdráma a terhességet és az abortuszpróbálkozásokat is bemutatja – a szerkesztő megjegyzése.) Ez az én személyes motivációm, az elutasítottság, a visszautasítottság, az elrekkentés szándéka, egy olyan családban, amely másra lett volna hívatott.

– Szörnyű lehet így megszületni. Read the rest of this entry