Itt az áprilisi Babaköszöntő, bemutatkoznak azok a családok, akikhez nemrég érkezett gyermek. A rovatba a jelentkezés folyamatos, a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen.
Kik vagytok? 2002 őszén találkoztunk, és nagyon hamar világossá vált, hogy mi összetartozunk. Pár találkozás és – a közöttünk lévő több száz kilométer távolságból adódó – a virtuális hálón váltott több száz üzenet, e-mail, és telefonbeszélgetés után eldöntöttük, hogy együtt szeretnénk leélni az életünket, így 2003 nyarán összeházasodtunk. Én 25 éves voltam, a férjem 33. Már az elején eldöntöttük, hogy több gyermeket szeretnénk, de 14 év sikertelen próbálkozás után sem született vér szerinti gyermekünk. Mi is végig mentünk mind azon a küzdelmen, amin ma már egyre többen. Műtétek, lombik eljárások stb.
Miben vagytok mások, mint mások? Talán abban vagyunk mások, hogy már a lombik eljárások megkezdése előtt beadtuk az örökbefogadási kérelmünket az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálathoz. Nem akartuk, hogy csak a lombik legyen az egyetlen esélyünk, habár a természetes teherbeesést sem zárták ki. Nem volt fontos számunkra, hogy vér a vérből legyen, csak az, hogy végre legyen egy kis totyogónk, aki a szívünkből szülessen.
Ki érkezett? Másfél hónapos kisfiú érkezett, Tegyeszen keresztül, megyei listáról. Egészséges, vidám, nyugodt és nagyon figyelmes. Szerelem volt első látásra. Nem volt kérdés, hogy ő nekünk született. Ő volt az első kiajánlásunk, és boldogan el is fogadtuk.
Mennyit vártatok? Pár nappal többet, mint 3 évet.
Mennyit várt a gyerek? 1,5 hónapot. Pár hetet születése után kórházban töltött, és pár hetet nevelőszülőnél. Bár első perctől örökbe adható volt.
Miért pont ő? 0-1,5 éves, magyar származású, nemi kikötés nélküli, korrigálható egészségügyi állapotú gyermekre várakoztunk. Már az iratismertetés során kiderült, hogy őt nekünk küldte az ég, mert édesanyámmal egy napon született, és az eredeti második keresztneve megegyezett azzal, amit mi is szerettünk volna neki adni. Már kislány koromtól tudtam, hogy szőke, kékszemű kisfiam lesz. Ő álmaink babája.
Miért pont ti? Másodikak voltunk a listán, de az előttünk lévő párnak volt nemi kikötése.
A tanács, ami jól jött volna utólag: Nálunk minden flottul ment. Tisztában voltunk az ügyintézés folyamatával is.
A legnagyobb problémátok most: Nincsenek problémáink. Éljük a kisgyermekes családok minden napi életét. Read the rest of this entry
. A védőnő is, amikor először jött, mondta, félt, hogy mi lesz velünk, mert hétvégén hoztuk haza a kislányt és ő csak hétfőn tudott jönni, de annyira meglepődött, mennyire összeszedettek vagyunk és semmi apró dolog végett nem pánikolunk. Szerelem volt első látásra 
. Azóta eltelt pár hét letelt, az a bizonyos 6 hét is, még szorosabb lett a kapcsolatunk a kislánnyal, imádja és szereti őt mindenki. Elvarázsolta az embereket, olyan kis tünemény. Amikor elkezdtük az egész örökbefogadást, úgy álltunk neki, hogy újszülött, fehér bőrű, egészséges kislányt szeretnénk, aztán jött az első Tegyeszes beszélgetés, ahol mondták, ezt ki kellene bővíteni, mert így biztosan sokat kell várni. Így módosítottunk: neme mindegy, korrigálható betegségekre meg a korosztályt 0-2,5 évesre bővítettük, a származási kikötés maradt. Mikor lejárt a 3 év és hosszabbítottunk, akkor szűkítettük le a kort 0-1,5 évesre. És láss csodát, jött is az a bizonyos telefon 2 hét múlva. A kórházba pár napig mentünk délelőtt és délután pár órát, ahol egy külön szobába elvonulhattunk hármasban. Azt mondják, egy elmegy, egy jön. Lehet benne valami, mert előtte temettük el drága szeretett nagypapámat. Küldött nekünk egy kis angyalt. Úgyhogy minden úgy alakult, ahogy elkezdtük a legelején. Ennél boldogabbak nem is lehetnénk.
