Mese: Nekem két születésnapom van

Általános

A klasszikus. A kevéske magyar nyelvű örökbefogadós gyerekkönyv közül. Marie-Claude Monchaux mesekönyve 1990-ben jelent meg magyarul. Sokáig az egyetlen volt a piacon, aztán az elmúlt években kicsit bővült a választék. Majd szép sorban bemutatom az összeset.

1c

A Nekem két születésnapom van A sehány éves kislány párdarabja, ugyanazokkal a finom rajzokkal. “Megmondós” mese: egy kisfiú meséli el benne örökbefogadásának történetét. A könyvhöz még egy kis útmutatót is mellékeltek, hogyan és miért beszéljünk a gyerekkel az örökbefogadásáról.

A könyv az örökbefogadós mesék tipikus történetét beszéli el: házaspár – aki meddő – hosszú, keserves várakozás után – első gyerekként – újszülöttet fogad örökbe. Ahol nem pont ilyen a történet, ott a gyereknek extra kérdései merülhetnek fel. De a könyv ad egy jó fogódzót, hogyan beszéljünk pozitívan, örömteli eseményként a gyermek családba érkezéséről. Az életadó anyának csak a körvonalai látszanak, arcát elfordítja. A könyv bemutatja a kisfiú életének hétköznapi eseményeit is: játék az unokatesóval, kanyaró, óvoda. A végén pedig a testvérre várva színes bőrű gyerekek képeit , így az interkulturális örökbefogadás felé is kinyitja a témát.

Ma nem kérdés, hogy el kell mondani a gyereknek, hogy örökbe fogadtuk, méghozzá pici kortól. Az ilyen mesék segítenek ezt a gyerekek nyelvén megfogalmazni.

Reklámok

25 responses »

  1. Nagyon jó, hogy erről is írsz, és még jobb lenne, ha nem csak 2-3 könyv lenne a témában magyarul. Kíváncsiságból megnéztem egy amerikai oldalt, ahol 30-40 könyv is szól a gyerekeknek, de ugyanez elmondható a felnőttekről is. Sajnálom, hogy itthon periférián vagyunk ebben a témában, és mindenki azt csipeget fel és onnan, ahogyan és ahol tud. Én már azonban eldöntöttem: fogok venni pár angol nyelvű könyvet is, mert általuk nekem is könnyebb lesz szavakba öntenem majd dolgokat, és ehhez az kell, hogy minél több és több formában találkozzak én is az örökbefogadással.

    Kedvelés

  2. Ma reggel a gyerek spontán a kezembe nyomta A kisvakond és a tavasz című könyvet, amelyben Kisvakond egy fészekből kiesett cinkefiókát istápol, etet, védelmez. A végén pedig elhangzik, hogy ha a cinke megerősödik, visszarepülhet a mamájához. Nagyon megörültem. Merthogy a tipikus örökbefogadós mesékben mindig újszülött szerepel. Hogy magyarázom meg a gyereknek, miért kellett még x évet nevelőszülőnél töltenie? Ebben a sztoriban Kisvakond kvázi nevelőszülő.
    Ha figyelmes szemmel járunk, sok hagyományos mesében felfedezhetők hasonló mozzanatok, amire lehet építeni.

    Kedvelés

    • Igen, már én is ilyen szemüveggel nézek jó ideje minden mesekönyvet. A Tesz Vesz-könyvek világában például Sajtkukac (más verziókban Fér Egon) a cicacsaláddal él, róla mindig azt képzelem, hogy örökbe fogadták. Vagy ott van a Kipp Kopp gyermekei: Kipp Kopp és a társa elmennek, és egy gesztenyefa alól összeszednek hét-nyolc kis gesztenyét, ők lesznek a gyermekeik. Boribon és Annipanni pedig egy anyátlan kiscicát fogad be a “Jó éjszakát Annipanni” című kötetben. Ezek mind nagyon jó kiindulási alapok egy beszélgetéshez, vagy akár csak arra, hogy az örökbefogadás a családi szókincs részévé váljon.

      Kedvelés

  3. A micimackó sorozatban (dvd) pedig a Tigrises részben Tigris a családját keresi, a végén Róbert Gida segítségével megérti, hogy Micimackó, Zsebi és a többiek a családja, végig mellette voltak nem kell tovább keresni. 🙂 Még arra is jó a mese, ha színes bőrű gyereket fogadtunk örökbe ;).

    Kedvelés

  4. Nagyobbaknak nagyon jó mese Neil Gaiman: A temető könyve ( http://moly.hu/konyvek/neil-gaiman-a-temeto-konyve ), szintén ideális “csíkosaknak” is, a teljesen élő fiúcskát a temetői szellemek fogadják örökbe és nevelik fel, én felnőtt fejjel is imádom, sírós, és vicces és tökjó, érettségtől függően 8-10 éveseknek már szerintem simán “befér”, és kamaszként sem ciki.
    Egyébként népmesekincsünkben is van a hosszú időn keresztül várták hogy szülessen gyermekük, majd megtalálták a káposztaföldön-típus, szerintem minden vastagabb mesekönyvre esik legalább egy 🙂 Vagy ott van mindjárt Kukorica Jancsi, alias János vitéz.
    Mondjuk én a gyerekemnek egyelőre leginkább sajátot mesélek, van egy most (2 évesen) aktuális, az képekkel persze, most olvastatja is sokszor; meg van egy olyan, ami kb. óvodára lesz jó; meg igyekszem majd még bővíteni, de nem vagyok túl termékeny (ebben sem 😛 🙂 ), úgyhogy minden ötletet nagyon szívesen olvasok.
    A kétszülinapos fent figyel a polcon, de még egyelőre nem kezdtük el, olyan egy év múlvára gondoltam eredetileg, de aztán már olyan kis okosan bánik a könyvekkel, és olyan (számomra meglepő) kedvencei vannak (amikből azt gondolnám, hogy gyakorlatilag még nem ért semmit, de szereti a hangzását és a képeket), hogy lehet, hogy elkezdjük, nem azért, hogy “beszélgessünk az örökbefogadásról” a két évesemmel, hanem hogy tényleg ennek a természetességébe nőjjön bele.

    Kedvelés

  5. Nem szorosan ide kapcsolódik, csak erről jutott eszembe, olvastam régebben egy helyen, hogy egy nagyobbacska örökbefogadott gyermek számára már nem biztos, hogy olyan feltétlen vidám ünnep szülinapja – a nap, amelyen mondjuk otthagyták a kórházban vagy lemondtak róla…

    Kedvelés

    • Ez egy kicsit sziven utott, nagyobbacska gyerekek mar nem orulnek a szulinapjuknak. Remelem nalunk mindig orom lesz mindketto nap. Mi unnapeljuk tortaval, ajandekkal, es sok-sok nevetessel, mosollyal. Azt gondolom, hogy egy gyereknel vagy akar egy felnottnel is komoly gond, ha a szuletesnapjat nem vidam unnepnek eli meg. Persze nem feltetlen ciganykerekezesre gondolok es ujjongo tomegre.

      Kedvelés

      • Nálunk szülinapból nincs 2, túl közel lenne egymáshoz, második névnapja van, a szülőanyjától kapott nevéhez; aznapra gondolnám én időzíteni a másik ünnepet, nem ilyen “gotcha-day” jelleggel, pont nem azt erősítve, hogy amikor rólad lemondtak, mi akkor voltunk a legboldogabbak, hanem inkább majd azt kidomborítva, hogy már előttünk is szeretett valaki. Aztán hogy ez mennyire jön be, azt nem tudom, igyekszünk majd.

        Kedvelés

  6. Szerintem az szamit, hogy mi mit erzunk bele a dologba, azt tudjuk kozvetiteni a gyerek fele is. Mi a hazaerkezest domboritjuk ki, hogy csalad lettunk.
    Mindenki mas, mindenki maskeppen nevel. S a legklasszabb, hogy mindegyik jo, ha egymast tiszteletben tartjuk. Pl. en ismerek olyan csaladot, ahol (verszerinti) az anyuka azt mondta a fia szuletesnapjan, amikor megkerdeztem, hogy milyen ajandekot kap, hogy nem kap, csak tortat, mert 3 evesen ugyse fog ra emlekezni, illetve nevnapot nem tartanak, mert az nem unnep. Az apuka 100,-eFt-ert csinaltatott maganak tetkot a szulinapjara.
    En fenysugarakat szeretnek mutatni a Babonak, hogy amikor ugy erzi nehez az elet, vagy, hogy beborult minden, legyen mas erzetek is a kis tarsolyaban, amibol erot merithet.

    Kedvelés

  7. Sztem az fontos, hogy a konyvben azt irjak, hogy a szulok szomoruak voltak. Nen ir hosszu, keserves varakozasrol – es ez pl az egyik, amiert ezt a konyvet szeretem.

    Kedvelés

  8. Töreky Katalin, Szívünkből születtél című könyve áll legközelebb eddig a mi történetünkhöz. Gondolom, hogy ez is sorra fog kerülni itt az oldalon. Bár az anya egészségügyi problémájával magyarázza, hogy nem születhet vér szerinti babája a későbbi örökbefogadó családnak, az ilyen részleteket majd “átírjuk” a saját történetünknek megfelelően. Azoknak lehet hasznos, akik újszülöttet vittek haza a kórházból.

    Az angol nyelvű könyvek közül Andy Cutbill, The Cow that Laid an Egg című könyvecske van meg, ami nem az örökbefogadás történetére, hanem a másság elfogadására egy aranyos sztori, amiben egy tehénke tojást tojik és a később kikelt kiscsibét “saját bocijaként” szereti 🙂 Cuki rajzokkal.

    Kedvelés

  9. A két szülinappal kapcsolatban: mi szerintem nem fogunk két szülinapot ünnepelni, mert csak hat nap telt el a születés és a hazahozatal között. Majd inkább egy hétig ünnepelünk 🙂 Viszont jó ötlet mindkét névnapjáról megemlékezni, mi is megtartottuk a szülőanya által adott nevet is.

    Kedvelés

  10. Nekem nem tetszik a könyvben a két szülinapos megközelítés. Az ovis fiamat úgy látom, hogy kifejezetten frusztrálja, hogy ő örökbefogadott, nem várhatom el tőle, hogy mosolyogva ünnepelje.
    Viszont van a könyvben egy mondat, ami miatt már önmagában megérte az árát: “Tudod, ez olyan dolog, ami előfordul.” Ezt az örökbefogadás történetének sok pontján el lehet, és szerintem el is kell sütni, hogy érezze, ő nem csodabogár, és ilyen nem csak vele és velünk történik a Világegyetemben. És nincs mindig mindenre pontos, logikus magyarázat, vagy van, de mi nem tudjuk azt.

    Kedvelés

  11. Mi a két születésnapos könyvet és az Égből pottyant boldogságot is olvassuk a kislányunknak születése óta!Nagyon szereti mindkettőt .Igaz még csak két éves, de már minden este “Andrist ” kéri :-)) Most nem kell értenie, de nem árt ha kedvencé válik!E mellett a saját szemszögemből is leírtam a történetünket, készült hozzá rajz is (már csak a kiadás van hátra) Kell, hogy minél több szemléletből ismerjék meg az örökbefogadást, hogy majd legyen mivel azonosulni :-))
    Mivel nekünk is közel van a születésnapja , a “második szülinaphoz”, így kicsit máshogy emlékezünk meg róla!Héliumos lufit engedünk a magasba egy üzenettel az angyaloknak!Most még mi írjuk a levelet, később Ő is írhatja!

    Kedvelés

  12. Visszajelzés: Az örökbefogadós mesék és rejtett üzeneteik | Örökbe.hu

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s