Tag Archives: romadopt

„Az örökbefogadás miatt nem áll szóba velem az öcsém”

Általános

Milyen lehetőségei vannak egy egyedülálló nőnek a gyerekvállalásra? Szandra negyvenévesen döntötte el, hogy belevág egyedül. Sikertelen inszeminációk és lombikok következtek, majd örökbefogadás révén érkezett meg a kislánya. Lombikozás spermadonorral, mesés egymásra találás a kétéves Fannival, majd a család szétszakadása a gyerek roma származása miatt. Szandrával beszélgettem. (A képek nem őket ábrázolják.)

– Mióta akartál gyereket?

– Mindig is akartam gyereket, de nem jutottam el senkivel a próbálkozásig, és véletlenül sem estem teherbe. A negyvenedik születésnapomon döntöttem el, hogy elég volt a várakozásból, gyereket akarok. Rögtön jelentkeztem a Kaáli Intézetbe, végigcsináltam két inszeminációt, majd három lombikprogramot.

– Vannak ilyen paradigmák, hogy ha egy nő gyereket akar, menjen el egy diszkóba és szedjen fel valakit…

– Utólag már jól tudom, hogy ha beléd rakják a megtermékenyült petesejtet és úgy sem tapad meg, akkor elég kicsi az esély, hogy felszedsz valakit pont a peteérésen belüli 12 órában és megfogan. Ez csak azoknak sikerül, akik nem szeretnék.

– Simán fogadtak a meddőségi intézetben?

– Igen. A Krio Intézetből vettem hímivarsejteket, ötvenezer forint volt egy adag.

– Akkor még volt elég donorsperma a rendszerben?

– Amikor harmadszor vettem, akkor már csak dánok voltak, legalábbis az általam megadott paraméterekkel. Nem voltam maximalista, csak a magasságot adtam meg, és hogy diplomája legyen, de akkor már annyira rossz volt a magyar felhozatal, hogy nem találtak megfelelőt. Csomó vizsgálatot meg kellett csinálni előtte nekem is.

– Volt valami probléma?

– Az egyik petevezeték el volt záródva, de minden más működött. Elvileg. Aztán az első két inszemináció nem sikerült.

– Mondtak esélyeket, hogy 40 felett mennyi a terhesség valószínűsége?

– Öt százalékot mondtak a lombik sikerére. A tb öt próbálkozást fizet.

– Egyedülállóknak is?

Read the rest of this entry

Reklámok

„A testem cigány, az agyam fehér”

Általános

Roma gyerek örökbefogadása. Meg tudja-e védeni a szülő a gyereket a támadásoktól egy rasszista világban? Hogy lehet kezelni az iskolai problémákat? Kell-e cigány gyökereket átadni? Szilvási Léna és férje, Kertesi Gábor, 27 évvel ezelőtt fogadták örökbe az akkor kétéves Balázst. A különleges beszélgetésben Szilvási Léna és Kertesi Balázs, anya és fia közösen mesélik el a történetüket. Léna évtizedek óta dolgozik szociális munkásként a gyermekvédelemben, szülőként tudatosabb az átlagnál. A beszélgetés a cigány gyereket örökbefogadó szülők Romadopt Klubjában hangzott el.

– Egyértelmű volt, hogy cigány gyereket fogadtok örökbe?

Léna: Mi a férjemmel nagyon boldogan fogtunk neki az örökbefogadásnak, és az egyetlen vita ezen alakult ki köztünk, hogy lehet-e cigány a gyerek. Végiggondoltuk, mit fog ez jelenteni az életünkben. Én azt mondtam, hogy könnyebb dolgunk lesz örökbefogadóként, ha nem hasonlít ránk a gyerek, nincs az az illúzió, nem fogjuk eltitkolni. Mi a férjemmel „sápadtarcúak” vagyunk, két fehér bőrű, szőke ember, Balázs meg nagyon sötét bőrű.

Balázs: Szerintem nem az számít, milyenek egy ember külső tulajdonságai, hanem hogy mit képvisel az életében…

Léna és Balázs, a háttérben Balogh Tibor festménye

Léna és Balázs, a háttérben Balogh Tibor festménye

Léna: A férjem viszont attól félt, hogy mi nem cigányként képesek leszünk-e megvédeni egy előítéletes társadalomban. Mind a ketten pozitívan álltunk hozzá, csak ezt a dilemmát komoly feszültségek kísérték. Aztán belevágtunk a történetbe. Balázs kétéves volt, mikor az intézetben megismerkedtünk.

– Hogy fogadta a környezet Balázst?

Léna: A bérházunkban lakott egy mozgássérült, zsidó néni, aki el se hagyhatta a gangot, ott élt és mindent tudott. Sejtettük, ha neki elmondjuk tervünket, az egész ház tudni fogja. Mi átbattyogtunk hozzá és elmondtuk neki, hogy lesz egy kétéves gyerekünk, aki ráadásul cigány származású, és jó lenne, ha erről a ház is tudna. Ica néni nagyon örült neki és mindenkinek szólt is. Mindenki örült, egyetlen szomszéd fogalmazott meg fenntartásokat, Kati néni.

Balázs: Ő? Nagyon jóban voltam vele.

Léna: Igen, mert pár hónap múlva megkedvelte Balázst, és egy hatalmas macival állított. be. Sokat lehet segíteni a környezet hozzáállásán tudatossággal, lehet a gyerek előtt tisztítani a terepet. Nem érdemes begubózni és otthon ülni.

A történetünkben különleges volt, hogy Balázs hároméves korában kimentünk két évre Amerikába. Az egy egész más világ volt, az óvodában minden bőrszín előfordult, és Balázsnak ez volt a természetes. Mikor három és fél éves volt, betegen feküdt az ágyban, fogtuk egymás kezét, és akkor kérdezte meg először, hogy az én kezem miért ilyen fehér, mikor az övé ilyen sötét. Akkor mondtam neki először a cigány szót.

Balázs: De ennek Amerikában semmi jelentősége nem volt.

Léna: Ez csak egy tény volt, amivel együtt lehetett élni.

Balázs: Emlékszem, hazamentem az oviból, és megkérdeztem anyukámat, hogy lehet, hogy a nigériai Christopher barátomnak olyanok a szülei, mint az ébenfa, és én is sötét bőrű vagyok, de az anyukám, apukám fehér. A szüleim rögtön elmondták, és tudtam, hogy óriási szerencsém volt, hogy örökbe fogadtak. Hálistennek nem lett elleplezve, honnan származom. Három-négy évesen, mikor a gyerek öntudatra ébred, nagyon sokat számít, hogy az óvodában vannak színes bőrűek. Mikor hazaköltöztünk, itthon mintha hideg vízzel öntöttek volna le. Ott volt a nagy pecsét a homlokomon, az iskolában nem fogadtak el, mert roma származású vagyok. Próbáltam nem foglalkozni vele, de jöttek azok a helyzetek, mikor csak azért pécéztek ki, mert roma vagyok. Végigkísérte az előítélet az iskolai éveimet. Több rosszat éltem meg, mint jót. Pedig tudtam, hova tartozom és amúgy is iszonyatosan erős egyéniség vagyok. Mégis, sokat elvettek az önbecsülésemből… Szerencsére mindig elég kommunikatív voltam és szerettem ismerkedni, találtam pár szövetségest, akik mindig mellettem álltak. És persze az első szövetségeseim a szüleim, akik új életet adtak, akik jó lehetőséget adtak arra, hogy az legyek, aki vagyok.

– Ez milyen iskola volt, ahol kiközösítettek? Read the rest of this entry

Romadopt Klub meghívó

Általános

Cigány gyermekeket nevelő szülők találkozója

Meghívott vendégünk és a találkozó témája:

Illésné Áncsán Aranka:

Se nem magyar, se nem cigány. Cigány gyermekek a gyermekotthonokban

Illésné Áncsán Aranka (“Anyácska”) nevét egykori neveltje, Oláh Ibolya énekesnő sikere kapcsán ismerte meg az ország. Aranka végzettségét tekintve pedagógus, művelődésszervező, közoktatás-vezető és szociálpolitikus. 18 éves korában határozta el, hogy gyermekotthonban szeretne dolgozni, így már a továbbtanulásnál is ez motiválta. Első munkahelye egy szabolcsi gyermekotthon volt, ahol 28 évig dolgozott. Volt csoportnevelő, kulturális nevelőtanár, majd 9 évig otthonvezető, 11 évig pedig igazgató. Jelenleg Kecskeméten dolgozik az SOS Gyermekfaluban, ahol a lakásotthonok szakmai vezetője. A cigány gyermekekkel kapcsolatos ismereteit Tiszadobon szerezte, ahol a gyermekek közel 90 százaléka volt cigány származású. Emiatt sokat foglalkozott a cigányság kérdésével, cigány klubokat, országos cigány kulturális találkozókat szervezett.

„Nekem könnyű volt a cigány gyermekekkel a munka, mert nagyon lehet őket szeretni. Sok kedves barátom van a cigány emberek között, köztük többen korábbi növendékeim.”

A blogon is szerepelt már: https://orokbe.hu/2015/01/08/interju-anyacskaval-cigany-fiatal/

Helyszín: Budapest, Szilágyi Dezső tér 3. Református Lelkészi Hivatal terme

Ingyenes helyszín, ezért nincs regisztrációs díj 🙂

Időpont:  2015. február 22. vasárnap, 15.00-18.00 óra közt

Regisztráció (hogy tudjak számolni létszámmal): cszuloklub@gmail.com

Elegendő annyit írni, hogy hány fő jön.

Aki igényt tart gyermekfelügyeletre, kérem, szintén írjon nekem a fenti e-mail címre.

Büfé nincs, de lehet hozni rágcsálnivalót.

Várok minden érintettet szeretettel!

Bakó Judit

Romadopt Klub meghívó

Általános

Bakó Judit meghívóját teszem közzé, a cigány gyermekeket nevelő szülők találkozójára. Közben a Romadopt nevet nyerte a klub.

Időpont:

2015. január 11., vasárnap, 15.00-18.00 óra közt

Helyszín:

Budapest, Szilágyi Dezső tér 3. Református Lelkészi Hivatal terme

Ingyenes, de regisztrációt kérek a cszuloklub@gmail.com címen. Elegendő annyit írni, hogy hány fő jön.

Aki igényt tart gyermekfelügyeletre, kérem szintén írjon nekem a fenti email címre.

Büfé nincs, de lehet hozni rágcsálnivalót.

Meghívott vendégünk:

Váczi Jezsó Péter felnőtt örökbefogadott

Pétert kétéves korában fogadták örökbe, azóta felnőtt és megkereste a vér szerinti családját, és szívesen mesél az élményeiről.

Aki nem hallotta még, nemrég szerepelt a Vendég a Háznál című műsorban, itt meghallgatható:

Bakó Judit

Cigány identitás-nevelés örökbefogadott gyereknél

Általános

Beszámoló Bakó Judit cigány gyereket örökbefogadó szülőklubjának legutóbbi programjáról. Dr. Szamosi Éva klinikai szakpszichológus, gyermek és felnőtt szakpszichoterapeuta volt a vendég, aki saját zsidósága kapcsán is megtapasztalta a kisebbségi identitás megélésének és felvállalásának dilemmáit, az ő gondolatait idézem.

A klubot új helyszínen, egy református lelkészi hivatal termében tartották, az egyik résztvevő kedves felajánlására, színvonalas gyerekmegőrzéssel. Összesen 45 felnőtt és 10 gyerek vett részt az eseményen (karonülőtől kisiskolásig), remek hangulatban. Sokszínű társaság jött össze: örökbefogadók mindenféle korú gyerekkel, várakozók, felkészülők, aktív és leendő nagyszülők, felnőtt örökbefogadottak, szakemberek, és a téma iránt más okból érdeklődők. Sokan érkeztek más városokból, különösen Pécsről. A program végén készítettük el a csoportképet az örökbefogadás világnapjára, de addigra már sokan hazamentek.

Szamosi Éva

Az előadásban Szamosi Éva arra kereste a választ, mit jelent az identitás, és kell-e foglalkozni az örökbefogadott gyerek cigány identitásával. Kifejezetten örökbefogadással kapcsolatban kevés gyakorlata van, viszont saját zsidó identitásának feldolgozásán és felvállalásán keresztül, és a hozzá fordulók identitás-problémáinak kezeléséből kialakított a szakmain túl egy tapasztalatokon alapuló képet a kisebbségi identitás kezeléséről. Természetesen zsidónak és cigánynak lenni nem ugyanaz ma Magyarországon, de közös lehet az előítéletek, az elutasítás élménye.

Az identitás önazonosság-érzés. Akinek ez nincs rendben, az nem érzi magát biztonságban. Az identitás tükrözi a személy egyediségének tudatát, saját közegéhez, kultúrájához, ideológiájához való viszonyát. Realisztikus testképet, kompetenciaérzetet ad, magatartást és attitűdöt is jelent. Az identitással rendelkező egyén képes stabilan elköteleződni értékek és ideológiák mellett, ugyanakkor képes az ideológia túlkapásainak megfékezésére.

Aki félelemben él, aki nem békült ki a saját identitásával, az többféleképpen próbálja ezt kezelni, két stratégiát részletezett is Éva:

Az elfogadási stratégia tudatosítja az egyénben a fenyegetettséget, ezért igyekszik leplezni saját identitását. Nem beszél róla, szorong, és generációkon át örökíti a félelmet. Éva tapasztalatai szerint immár a Holokauszt-túlélők negyedik generációja jár terápiába. Ilyen tünet lehet, ha a paciens a pszichológusnál is csak a sokadik ülésen, szégyenkezve meri bevallani, hogy zsidó származású.

Read the rest of this entry

Meghívó cigány gyermeket örökbefogadó szülők találkozójára

Általános

Bakó Judit újabb meghívóját teszem közzé.

Folytassuk a beszélgetést!

Meghívott vendégünk:

Dr. Szamosi Éva, klinikai szakpszichológus, gyermek és felnőtt szakpszichoterapeuta

Éva első házasságában él, 2 gyermeket felnevelt, 3 unokája van. 45 éves szakmai múlttal rendelkezik. Zsidó származása miatt személyesen is érintett a megkülönböztetésben; hitelesen tudja megosztani velünk szakmai és személyes tapasztalatait is.

Téma: Az identitás fogalma, az üldözöttek identitásproblémája, a mai világban jelen lévő megkülönböztetés okai

Figyelem, új helyszín! Budapest, Szilágyi Dezső tér 3. Református Lelkészi Hivatal terme

Ingyenes helyszín, ezért nincs regisztrációs díj.

Időpont: : november 9. 15.00-18.00 óra közt

Regisztráció (hogy tudjak számolni létszámmal):
cszuloklub@gmail.com — Elegendő annyit írni, hogy hány fő jön.

Aki igényt tart gyermekfelügyeletre, kérem, szintén írjon nekem a fenti email címre.

Büfé nincs, de lehet hozni rágcsálnivalót.

Várok minden érintettet szeretettel!

Bakó Judit

Meghívó: cigány gyereket örökbefogadók klubja

Általános

Bakó Judit felhívását teszem közzé, aki közösséget és tapasztalatcserét szervez a témában.  A roma gyerekek örökbefogadása, az erre való felkészülés, az identitás-nevelés a blogon is visszatérő kérdések.

Meghívó cigány gyermeket örökbefogadó szülők találkozójára

Szeretettel meghívok mindenkit, aki cigány gyereket fogadott örökbe vagy még várakozik, egy olyan szülőtalálkozóra, ahol meg tudjuk beszélni az ezzel kapcsolatos hétköznapi kérdéseket. Hogyan formáljuk a gyerek identitását, hogyan kezeljük a hétköznapi helyzeteket, ha felmerül a származás, hogyan erősítsük a gyerekünk személyiségét? Aktív tapasztalatcserét szeretnék, és egy közösséget, akikkel kéthavonta találkozhatnánk.

Témák:
– Bemutatkozás, ismerkedés

– Könyvismertető
Donna Jackson Nakazawa: Does Anybody Else Look Like Me?
Ungvári Bélyácz Betti: Égből Pottyant Boldogság
Sesame Street We’re Different, We’re the Same

– Közös ötletelés, milyen témákat érintsen a következő találkozó

Helyszín: Budapest, Szilágyi Dezső tér 4. (26-os kapucsengő, 2. emelet)

Időpont: 2014. szeptember 28. 15-19 óra közt

Regisztráció (hogy tudjak számolni létszámmal):
cszuloklub@gmail.com — Elegendő annyit írni, hogy hány fő jön

Részvételi díj:
500Ft/fő

Gyerekfelügyeletre az első alkalommal nincs mód. Büfé nincs, de lehet hozni rágcsálnivalót.

Várok minden érintettet szeretettel

Bakó Judit

Én pedig szívesen bemutatom a hasonló alulról jövő kezdeményezéseket a blogon.