Örökbe.hu

Rövid összefoglaló a május 13-i virtuális rendezvényről, a résztvevők beleegyezésével. Tóth Zsuzsa pszichopedagógus, a Bárányfelhő Fejlesztő és Terápiás Központ vezetője volt a vendégünk, az ő (és részben a jelenlevők) ötleteit, tanácsait gyűjtöttem össze, hogyan érdemes a gyerekkel foglalkozni a kényszerű otthonlét alatt.

Sok szülő megkérdezi: ha nem fejlesztjük, a gyerek vissza fog fejlődni a karantén alatt? NEM!

Krízis: A gyerekek ügyesen tudnak alkalmazkodni az új helyzethez, ha kapnak válaszokat. De nekik a változás mindig pillanatnyi megállással jár, és ez nekik is nehezebb időszak. Egy örökbefogadott gyerekben több a nyugtalanság, bizonytalanság, ő jobban tart az új dolgoktól, és fél, ha valami változik, akkor minden megváltozik, mert már volt ilyen élményük. Nekik több megnyugtatásra van szükségük a karantén alatt.

Napirend: akkor sikerül jó napirendet csinálni, ha nem a napirendet próbáljuk ráerőltetni az életünkre, hanem az életünket írjuk le a napirendbe. Legyen képes a napirend, kifüggesztve.

Dolgozni hagyni a szülőt: mi megtanítottuk a gyerekeknek, hogy figyelünk rájuk, de most derül ki, hogy kevésbé tudják, hogy ők is figyeljenek ránk. A karantén remek alkalom ennek megtanítására, ehhez egy dolog kell: kötélidegek. A gyerekek nagyon látványosan tudnak ettől unatkozni. Kis lépésekben kell haladni, például megegyezni barátokkal: “most úgy teszek, mintha felhívnálak, nem fogok tudni figyelni, de segíts, mert a gyereknek meg kell tanulnia, hogy hagyjon engem 2, 5, 10 percig telefonálni.” Mikor először kérünk a gyerektől öt perc időt, az végig azzal fog telni, hogy kérdezgeti: letelt már? Letelt már? És nem fog tudni a szülő két percet sem foglalkozni azzal, amivel szeretne. A gyerekek nem érzik az időt, ebben segíthet a külső segítség, például egy nagyméretű homokóra, vagy a mutatós óra, ha már ismerik ezt.

Unatkozás: Meg kell tanulni unatkozni a gyereknek. És az nem az unatkozás engedése, ha azt mondjuk: most legózzál egy kicsit, most nézzél mesekönyvet. Az unatkozás engedése ennyi: foglald el magad – és nincs ötletadás, onnantól ki kell bírni nekünk szülőknek azt az 5-10-20 percet, amíg látványosan szenved a gyerek, mert mi nem figyelünk rá. 24 perc utána a legkitartóbb gyerek is azt mondja, hogy ez annyira szörnyű, hogy muszáj elfoglalnom magam, és jönnek a legkreatívabb ötletek. Minden gyerek megtalálja azt a játékot, ami jobb a látványos szenvedésnél – ha a szülő kibírja.  Fel fogja magát találni, de addig idegesítő lesz. Rá kell tanítani, hogy bármennyire szenved, mi nem menekítjük ki ebből a frusztrációból.

Rosszalkodás, rombolás: ha lehet, ne a „ne csináld!” legyen a reakció. Ha rászólás helyett énekelünk, azzal is ki lehet zökkenteni. Érdemes csinálni egy listát, ami kinn lóg a falon, és azon vannak ötletek, amit lehet csinálni, és abból választhat, ha már ledobja a láncot az agya. Legyen egy része a háznak vagy a kertnek, ahol ő bármit megtehet az ott rendelkezésre álló tárgyakkal. Vagy ha olyan a gyerek, hogy merész ötletei vannak, akkor megtanítani, hogy mindig kérdezzen, mielőtt valamit csinál. A gyerekeknek kettő fontos: hogy kapjanak tőlünk figyelmet, és hogy kompetenciaérzésük legyen. Semmi nem drága, hogy ezt a kettőt elérjék, simán rárajzolnak alkoholos filccel a bőr ülőgarnitúrára, csak hogy a szülő megmutassa, hogy hatással vannak rá. És hiába vagyunk otthon, de ha dolgozunk, nem figyelünk a gyerekre. A gyerek nem érti, ha otthon vagy, mi más dolgod lehet. Ha figyelünk rájuk, megjutalmazódnak.  Mivel ad hoc adjuk a figyelmet, ők azt hiszik, hogy folyamatosan keresniük kell. Ha előre tudja, mikor számíthat rá, kevésbé fogja kiprovokálni. Jó ötlet akkor foglalkozni a gyerekkel, mikor a szülő jól van és türelmes, akkor „feltölteni”.

Fejlesztő hétköznapi tevékenységek

Finommotorika:

• minden, amit kézzel csinálnak: gyurmázás, gyöngyfűzés, legózás,
• rajzolás – de ne az asztalnál ülve, hanem a földre vagy a falra egy nagy lapot tenni, az nagyobb kedvet ad. Körberajzolni a gyereket és rajzolja rá a testrészeket, és színezze ki.
• Keresős játékok: rejts el egy macit a lakásban és ő találja meg, aztán eldughatja ő. Keressen olyan dolgokat a lakásban, amik egyformák. Öt kis tárgyat a kezébe adunk, mindnek a párját elrejtettük a lakásban, találja meg
• a szülő gyúr valamit gyurmából, a gyerek másolja le

Nagymozgások:

• padkán végigmenni
• ugróiskola
• labdával célba dobni
• trambulin
• hinta, hintaágy
• széles ragasztószalagot az ajtófélfára ragasztani, azt csak bal vagy jobb kézzel elérni, alatta átbújni, a földre ragasztani és azon végig egyensúlyozni
• bunkerépítés
• bújócska
• a fején egyensúlyozni babzsákot, könyvet

Logopédia:

• kéz nélkül ropit enni
• minden, ami fújás: habot fújni a víz tetején, szívószállal fújni pingponglabdát, kifújt tojást átfújni az asztalon
• állathangutánzás
• a nyelvből kis csónakot csinálni és megtartani a zizit
• a száját bekenni lekvárral és körbe kell nyalni
• ha hibásan ragoz a gyerek: a szülő ismételje el a helyes változatot

Más játékok:

• a legóit színek szerint csoportosíthatja
• a társas is nagyon fejlesztő, már a dobókockával dobás fejleszti a matematikai készségeit
• dominózás, memóriajáték
• bekapcsolni egy hangot a telefonon és eldugni a lakásban, a hangot kell megkeresnie
• ellentéteket keresni: nagy-kicsi, rövid-hosszú
• megadott ideig tárgyakat felsorolni a szobából
• családi kvíz: ki tudja eltalálni, hány zoknija van apának, hány foga van a kutyának
• az albumba nem rendezett képeket beragasztani, sorba rendezni, egyáltalán nézegetni
• az asztalt letakarni, az asztal lapjára alulról ragasztgatni matricákat, és beküldeni a gyereket egy elemlámpával, nézze meg, milyen új matricákat ragasztottam fel
• nagy papírdobozba bemászni, abból házat készíteni
• a kutya vagy bármely háziállat remek szenzoros fejlesztés
• a víz, a kádfürdő is jó fejlesztés, különösen azon gyerekeknek, akik a testüket nem annyira érzékelik, a víz azonnal reagál.

Olyan játékot válasszunk, amit a szülő is élvez!

Elektronikus eszközök használata:

• Tiltsunk le olyan funkciókat, amivel elérhet veszélyes tartalmakat – pl. Youtube-on vonatot keresve vonatbaleseteket is láthat.
• Alvás előtt egy órával már ne legyen képernyőhasználat.
• Az idegrendszert különösen a passzív „kütyüzés” tereli le, amikor csak ül és nézi a mesét, vagy nagyon monoton játékot játszik. Ilyenkor „pörög fel” utána a gyerek.
• Kevésbé káros az aktív használat: ha zoomol a nagyszülőkkel, akkor kapcsolódik másokkal.
• A hangoskönyvhallgatás is aktív, úgy hat az agyra, mint az olvasás. Ha nincs türelme elolvasni az Egri csillagokat, ne a filmet nézessük meg vele, hanem hallgassa meg hangoskönyvben.
• A zenére, klipekre táncolás is aktív.
• De akármilyen aktív tevékenységeket végez a képernyő előtt, akkor is napi két óra lenne a maximum (amikor nincs karantén).
• Akkor lesz fejlesztő egy tévében nézett mese, ha iszonyú sokat beszélgetünk róla. Kérdezd meg utána, mi történt. Ha a gyerek nem tudja elmesélni, meséld el te, narráld le, amit hallani szeretnél, adj egy mintát, vagy nagyon konkrétat kérdezzél.

 

Ti milyen fejlesztő játékokat használtok?