Film: béranyaság Indiában

Általános

Beszámoló Az anyák álma című dokumentumfilmről.

Az Örökbe.hu által meghirdetett mozizásra négy olvasó jött el (Angéla, Manuela, Bakó Judit, Anybaby), a meglepetésvendég Budavári Zita volt:-) A Verzió Emberijogi Dokumentumfilm-fesztiválon néztük meg Valerie Gudenus svájci filmes alkotását.

manasapna

Az anyák álma (Ma na sapna) hat indiai béranya történetét követi nyomon. A film szigorúan az egészségügyi rendszerben töltött időre koncentrál: a béranya-klinikára való bekerüléstől az onnan való távozásig követi a nők sorsát. A rokonszenves, fiatal indiai nők mind mélyszegénységben élnek egy gettóban, férjük elhagyta őket, meghalt, vagy nincs sok haszna, egyedül nevelik gyerekeiket. A béranyaságot a család megélhetéséért vállalják el. A gyerekeiket fájó szívvel otthon hagyják, a kilenc hónapot a sokágyas kórteremben töltik (az otthoni körülményeikhez képest luxusszínvonalon). Ha végigcsinálják a kilenc hónapot, talán sikerül a másképp elérhetetlen álom: egy házat (inkább viskót) tudnak venni a nyomornegyedben.

Ez egy lassú film. Én sokkal drámaibbra számítottam, igaz, én már harcedzett vagyok, a társaimnak így is durva volt. A film ritmusa a béranyák életének eseménytelenségét követi. A teljes terhességet a klinikán töltik, ahol az orvosi események tagolják az unalmat. Lassan csöpög le az infúzió, a nők nézik a tévét, és várnak. Várnak a beültetésre, várják, hogy pozitív lesz-e a terhességi teszt, várják a szülést, majd hogy megérkezzenek a megrendelő szülők. Hogy ne csak unatkozzanak, a klinika alap-alapfokú angoltanfolyamot tart nekik, és páran itt tanulják meg aláírni a saját nevüket.

A lassú ritmusú filmben aztán annál nagyobbat üt egy-egy jelenet. Papihával, az ikres béranyával a császármetszése közben azzal viccelődik a személyzet, hogy egyes férjek elverik a pénzt, amit a nő ezzel keres, de az ő férje rendesnek látszik. Majd a műtét után keresztre feszített pózban otthagyják egyedül, egy rádobott takaróval. Egy másik nőt nagyon megvisel, hogy a hármasikreket a méhében redukálni kell. A piac diktál: a biztos megtapadás érdekében 4-5 embriót ültetnek be, és utána a felesleget elvetetik. Itt azért körülöttem erősen kapaszkodtak a nézők, hogy tényleg mutatni fogják-e a szelektív abortuszt. Még ennél is durvább, mikor az ultrahangon kiderült, hogy a három magzatból kettő elhalt, a nő arcán megkönnyebbült mosoly fut át.

manasapna2

Papiha, az egyik anya a filmben

Nem az én gyerekem” – mantrázzák a nők a kilenc hónap alatt. A béranyaság Indiában legális, a csecsemő a megrendelőé, vagy ahogy a filmben mondják, a “páré”. A béranyák igyekeznek mindent megtenni a megrendelők kedvéért. Imádkoznak, hogy megtapadjon az embrió. Egyikük szép takarót varr a babának. A terhesség végén vallási rituálét tartanak a magzat egészségéért. Sokszor emlegetik, hogy szeretnék, ha a pár elégedett lenne velük. A szerepük nem ér véget a szüléssel, amíg a baba a kórházban van, a béranya feji le neki az anyatejet. Szoptatni tilos, nehogy kialakuljon a kötődés. Papiha, az ikres béranya megrendelői pár hetet késnek a szülés után, így a kórház végül Papihára bízza az ikrek gondozását. A kamera kíméletlenül mutatja, ahogy a nem az ő génjeit hordozó koraszülött babák azonnal megnyugszanak a karjában, és bizony, a fránya kötődés is kialakul.

Ami hiányzik ebből a filmből: a big picture. Arról kapunk halvány képet, hogy éltek a béranyaság előtt a nők, de azt nem tudjuk, mi történik velük utána, teljesülnek-e az álmaik, miután nejlonszatyorban összeszedték a holmijukat, és távoztak a klinikáról a kilenc hónap végén. Nem derül ki, mennyit kapnak ők, mennyibe kerül az egész ügylet, és kik keresnek még rajta. Nem tudni, a pár előzőleg találkozott-e a béranyával, ők választották-e ki, (nincs rá utalás a filmben,) vagy egy random két lábon járó méhbe ültetik be az embriót. Nem tudjuk meg, hogyan dolgozzák fel a nők a gyerektől való elszakadást, és megkapják-e az oly áhított elismerést a pártól. Nem mutatja, mi történik, ha bármi baj esik, ha a nő károsodik a szülésben, vagy épp a magzat lesz sérült.

És főleg: nagyon hiányzik a megrendelő házaspár nézőpontja a filmből. Egyetlen pár szerepel fizikailag is a filmen, egy rövidke jelenetben, ahol bejönnek és átveszik az ikreket. Nem derül ki sem róluk, sem a többiekről: miért ehhez a megoldáshoz fordultak? (Nyilván meddőségi probléma miatt, de mégis.) Sokat tépelődtek? Miért épp Indiában? (Nyilván mert olcsó, de mégis.) Miért csak hetekkel később érkeztek meg az ikrekhez? (Elbizonytalanodtak? Dolguk volt? Koraszülés történt, későbbre várták?) Megmondják majd a gyereknek, hogy béranya hordta ki??? (Na ez a kérdés érdekel legjobban!) Kapcsolatban maradnak majd a béranyával? Tényleg küldenek fotókat, ahogy ígérték? Kapnak majd bármilyen támogatást a szülők? Elhozza a várt boldogságot a baba?

A béranyaság üzlet, egy versengő piacon. És mint minden tökéletes verseny, ez is legyalulja az extraprofitot. Látjuk a nőket felhajtó asszonyt, aki szegény anyákat toboroz a nyomornegyedből. Elmondja, míg korábban házat lehetett venni egy ügyletből, ma úgy lementek az árak, hogy már két béranyaság elég csak az áhított viskó megvételére. A béranyaság legális, ám ez nem jelenti azt, hogy társadalmilag is elfogadott lenne Indiában. (Hasonlóan például az örökbeadás itthoni megítéléséhez.) A nők arról számolnak be, környezetük lenézi, kiközösíti, erkölcstelennek tartja őket, úgy tekintik, hogy eladták a gyereküket. “Azelőtt szegény voltam, de mindenki megbecsült. Most gazdag vagyok, de senki nem jön át hozzám” – panaszolja az egyik nő, aki már korábban volt béranya.

ma_na_sapna_geliehenes_mutterglueck_s8

Az Anyák álma nem ítélkezik, csak megmutat. Nem mondja ki, hogy kizsákmányolják a szegény nőket, sem azt, hogy ez a felemelkedés lehetősége nekik. Döntse el a néző. Amit viszont egész biztosan észrevesz a néző: ezek a nők minden fogadkozás ellenére szeretik a hasukban lévő idegen genetikájú gyereket.

Egy kis kiegészítés más forrásokból az indiai béranya-bizniszhez, és egy jó angol nyelvű cikk ugyanerről a klinikáról.

  • A béranyaság összköltsége Indiában 25 ezer dollár, Amerikában 70-120 ezer dollár.
  • A béranya ebből 5-7 ezer dollárt kap (ikreknél többet), ez tízévi helyi fizetésnek felel meg.
  • Összevetésképpen: egy nemzetközi örökbefogadás költsége Amerikában 20-40 ezer dollár.
  • A béranyaság Indiában évi 2,3 milliárd dolláros üzlet.
  • 3000 meddőségi klinika működik az országban.
  • A filmben szereplő Anand városbeli klinika az első és leghíresebb a műfajban, évi 150 baba születik náluk.
  • A megrendelők felerészben indiaiak, felerészben külföldiek.
  • A cikk szerint a petesejt-leszíváshoz Indiába utazik az anya, és találkozik a béranyával.
  • Nemrég India engedélyezte a fagyasztott embriók behozatalát, a jövőben tehát nem lesz szükséges odautazni a leszíváshoz.

Mivel 1-2 éves forrásokból származnak az adatok, azóta kicsit emelkedhettek is a számok.

Ha valaki az olvasók közül utánajárt a béranyaság lehetőségének, vagy próbálkozott is ezzel, nagyon érdekelnének a tapasztalatai.

Legyen szó még a béranyaságról?

Reklámok

48 responses »

  1. A film tehát nem nagyon különbözött a trailer-től. Mármint nem tartogatott nagy meglepetéseket, ahogy látom.
    Beszélgettem már béranyával, kíváncsi voltam, ezért írtam egyszer egynek egy rövid üzenetet. Hamarosan érkezett a mobilszáma. Amikor felhívtam, kedves volt, nyitott és nekem nagyon fura. Mondta, nézzem meg FB-on a lányait, milyen szépek, ő maga mindig sminkben, csinosan a fényképeken, piros, nyitott autóban mosolyog…
    Jól belekérdeztem a sűrűjébe és hamar kiderült, hogy ő béranya szeretett volna lenni, de a baba vérszerinti volt, ‘becsúszott’. Ő azonban úgy szeretné kezelni, mintha béranya lenne és odaadni szülés után.
    Az ehhez járó juttatást egy borítékban szeretné megkapni a baba átadásakor. Amikor rákérdeztem az árra, kitérő választ kaptam, nézzem meg az interneten, mi a mai piaci ár. Megnéztem és triplaszaltóztam egyet. Újra hívtam mondván, sem etikai, sem anyagi szempontból ez számunkra nem vállalható. Férjemmel együtt borsózott a hátunk, amikor mindenki dicsérgette gömbölyödő pocakját a neten. Ajánlottam neki, hogy gondolkodjon el az örökbeadás lehetőségén, de ő azt nem akarta, mert azért nem jár pénz (!!!!).
    Két hónappal később az egyik netes kismamaoldal a Hónap Kismamájának választotta. Elég durva volt, mert ő ezalatt is pármillióért árulta a babát.
    Gondolom annyit senki nem akart fizetni, mint amennyit ő akart, mert a végén megtartotta.

    Kedvelés

  2. nem lattam a filmet sajnos, de ezt az indidai beranyasagrol szolo filmet (itt meleg parok szemszogebol – ami ma mar nem legalis Indiaban) meg lehet nezni a youtube-on:

    Sajnos a vilagon az indiai, tajfoldi, nepali es mexikoi beranyasag abszolut nem vedi a beranyat, sot enyhen szolva kihasznaljak. Valamivel jobb a helyzet Gruziaban, bar ott sem szoktak eletbiztositast kotni nekik es ki vannak szolgaltatva… es ott van USA (ahol minden allamban mas a jogi helyzet) es itt van Izrael, ahol teljesen elfogadott es jogilag is vedett es regulalt a beranyaval valo egyuttmukodes. En itt elek es szivesen meselek a folyamatokrol.

    Ha erdekel a tema, ajanlom ezt a konyvet:
    http://www.amazon.com/Surrogacy-Was-Way-Intended-Mothers/dp/1933449187

    Sok sok tortenetet mutat be a parok szemszogebol es lehet latni, hogy van teljesen mas alternativa mint India. A beranya motivacioja sem feltetlenul csak a penz es igenis lehet problemamentes egy beranyas terhesseg es szules is, mindenre kiterjedo jogi, pszichologiai es orvosi felkeszitessel es pozitiv emberi kapcsolatokkal. Erre en tobb peldat is ismerek a kornyezetemben.

    A valasz a kerdesedre pedig, ugyanugy mint az orokbefogadasnal, ha eljon az ideje egyerelmuen elmondanam a gyerekemnek kiskoraban, hogy beranya horda ki. (Erre is vannak jo angol nyelvu gyerek konyvek)

    Kedvelés

    • Nem biztos, hogy minden kommentet elolvastam, elnézést, ha ismétlek. Megnézve ezt a belinkelt filmet, meg a Ma na sapna trailereket, jól látom, hogy ebben az indiai kórházban mindenkit császároznak? Gondolom azért, hogy a költségesen megfogant, kihordott magzat kisebb kockázattal jöjjön a világra. Szürreális, ahogyan a béranyák, mint élő inkubátorok, csak ülnek egész nap, tévéznek, és várják, hogy megszülessen a baba. A filmben felmerül, ami nekem legelőször eszembe jutott, mikor az indiai béranyaságról hallottam; itt olyan nőkről van szó, akik addig mélyszegénységben éltek, valószínűleg soha életükben nem voltak megfelelően táplálva, nem kaptak kielégítő orvosi ellátást, a doktornőnek kell magyaráznia, hogy igyanak minden nap tejet, stb. Remélhetőleg egy terhességnek egy ilyen testben nincsen negatív hatása sem a babára, sem a béranyára. Nagyon ledöbbentem azon, hogy vannak esetek, amikor a szülők nem érkeznek meg időben a babáért. És a gyermekük, saját húsuk és vérük pedig ott dekkol egy indiai kórházban, vadidegenek gondozásában.Vagy ez vajon azért történik, mert korábban jön a baba, mint ahogy számítottak rá? Én biztosan odautaznék vagy két héttel a születés előtt. Nagyon érdekes, amit az izraeli béranyaságról írtatok, én egy darabig olvastam egy amerikai pár blogját, akiknek amcsi béranyával lett babájuk. Ő a saját petesejtjét adta a dologhoz, ott ez legális. Teljesen más hangulata volt annak a történetnek, mint az indiai procedúrának. Ő egy középosztálybeli, nagyjából rendezett anyagi helyzetű hölgy volt, aki majdnem végig dolgozott a terhesség alatt, a pár bent volt a születésnél, stb… És az a rengeteg zsé, amibe Amerikában (is) mind a béranyaság, mind az örökbefogadás kerül! Egy ház ára! Ilyenkor mindig eszembe jut, milyen szerencsés vagyok, hogy ebbe az országba születtem. 🙂

      Kedvelés

      • Nem császároznak meg mindenkit, csak az ikres anyát.

        Itt mi Magyarországon nehezen tudunk belehelyezkedni egy amerikai dilemmájába. Nálunk a béranya “úri huncutság”, illegális és megfizethetetlenül drága egy szűk réteget kivéve, míg az örökbefogadás elérhető és ingyenes.
        Ehhez képest egy amerikai még akár kicsit olcsóbban is juthat egy “nullkilométeres”, a saját génjeit hordozó újszülötthöz, mint egy 6-8 éves, más nyelven beszélő, esetleg beteg és traumatizált gyerekhez.

        Kedvelés

        • A beteg gyerekről jut eszembe, tavaly hallottam egy olyan esetről, ahol a béranya valamelyik ázsiai országban (úgy emlékszem nem India) világra hozta egy Nyugat-Európai pár ikreit. Az egyik kislány teljesen egészségesen jött a világra, a másik sérülten született. A pár megérkezett, fogta az egészséges babát, és hátra sem nézett. A nagyon rövid beszámolóból valahogy úgy értettem, le is mondtak a piciről, mert a béranyánál maradt, az ottani médiában szép nagy port kavart az ügy.

          Kedvelés

          • Igen, volt iden egy eset Tajfoldon, ahol egy ausztral parnak ikreket hordott ki a beranya… A par az egeszseges kislanyt elvitte a down-syndromas kisfiut (baby Gammy) pedig ott hagyta. Nem tudom, hogy tortenhet ilyen… :(( a beranya vegul felneveli a kisfiut. Kozben kiderult, hogy a ferjnek mar van szexualis zaklatasi priusza… szornyu tortenet…

            Kedvelés

            • Igen, ez az az eset, akkor a pár nemzetiségére nem jól emlékeztem, csak abban voltam biztos, hogy nem amerikaiak. A priuszos dologról nem is hallottam…

              Kedvelés

  3. Terapiat nezi valaki? Most megy. a masodik evad, van benne egy paciens, Orsolya, aki eddig ugy tudtuk, hogy abortuszra ment 16 eve, az elozo reszbol kiderult, h orokbeadta.
    Hbo-n megy, en a sorozatbaraton nezem, nincs Hbo nekunk.
    A sorozatrol annyit, h egy pszichologus (Macsai Pal ❤)es a paciensei torteneteit mutatja be terapia alatt.
    Ajanlom 😊

    Kedvelés

      • Én is nézem minden este a Terápiát:) Fantasztikusan jók a színészek, a történetek és úgy tudom, hogy szakmailag is rendben van, nagyon is. Mondjuk nekem a pszichológus szerepét alakító Mácsai Pál akkora kedvencem, hogyha láthatom valamiben játszani, akkor tuti, hogy megnézem, szinte simogat a hangja, de a többi színész is eszméletlen jó:)
        Orsolya története, akiről Eleven is írt, egészen döbbenetes fordulatot vett a legutóbbi részben. Az eddigiek során annyi derült ki róla, hogy a negyvenes éveiben járó sikeres ügyvédnő, aki 16 évvel ezelőtt már járt Andráshoz, a pszichológushoz és tulajdonképpen őt hibáztatja amiatt, hogy elvetette az akkori terhességét. Most azért kezdett el járni terápiára, mert úgy érzi, hogy kifut az időből és soha nem lehet gyereke, nem tud párkapcsolatokat sem kialakítani. A legutóbbi rész végén derült csak ki, hogy nem elvette a gyereket, hanem megszülte és a kórházban hagyta és erről 16 éven át soha senkinek sem beszélt, még a szüleivel sem beszélt róla, bár ők tudtak róla. A beszélgetés során Orsolya szerepét Péterfy Bori alakítja, az indexben így beszélt róla:
        „Életem legizgalmasabb és legbonyolultabb szerepe volt Orsolya. Hihetetlen élmény volt epizódról epizódra egyre mélyebbre ásni ennek a nőnek a személyiségében, lehámozni róla a rámerevedett mázt és megmutatni a legmélyebb poklot, amit önmaga elől is elzárva rejteget.” http://index.hu/kultur/2014/07/02/megmutatni_a_legmelyebb_poklot/
        Itt is van a terápiáról egy jó ismertető: http://comment.blog.hu/2014/10/22/negyedszer_is_elsirtam_magam_rajta
        Én is ajánlom mindenkinek.

        Kedvelés

  4. Magáról az Anyák álma filmről is írnék. Számomra azt mutatta meg, hogy milyen az, amikor a piaci kereslet-kínálat törvényeit ráengedik a gyerekszülésre és létrehoznak egy babagyárat, pont amiatt, hogy a maga vontatott életszerűségében, hátborzongató volt. Azt hiszem akkor csúcsosodott ki ez leginkább, amikor azon örvendtek, hogy két magzat magától meghalt az anyaméhben, így nem kellett hozzá orvosi beavatkozás.
    Aztán az is elgondolkodtató, hogy vajon hogyan alakul egy olyan gyerek identitása, aki petesejt és ivarsejt donoroktól béranyától születik egy távoli babagyárban, akinek a szülei, akik felnevelik sok-sok pénzt fizettek a létrehozataláért. Egyébként nekem nagyon beszédes volt az az egy jelenet is, amikor egy házaspár átvette a babákat a dajkaanyától és a kórháztól, gyerek iránti szeretet, figyelem csak a dajkaanyán látszott, a házaspár esetében leginkább csak egy jól sikerült áru megvételének örömét láttam. Szerintem nagyon nehéz egy ilyen kiinduló helyzetből a várva várt gyermekáldás boldogságához eljutni.

    Kedvelés

    • Picit utánaolvastam, és a béranyaság/ivarsejtdonáció esetén egy csomó olyan téma, probléma is felmerül, mint az örökbefogadásnál
      – meddőség elgyászolása
      – megmondjuk-e a gyereknek, mikor
      – ha nem mondjuk meg, hazugságban él
      – kinek mondjuk el a környezetben
      – a gyerek azt érzi, hogy őt “eldobták”
      – akar majd találkozni a szülőanyával/donorral
      – származás feldolgozása, kettős gyökerek.

      A nemzetközi vitában felmerül, hogy míg az örökbefogadókat képzik, szelektálják, az asszisztált reprodukcióban résztvevők nem kapnak erre felkészítést.

      Kedvelés

  5. Két történetem van. Egy személyes, és egy olyan, amit egy kliensemen keresztül követek.

    Az első, az enyém a petesejt donorozásról, béranyaságról. A hatodik lombik után egy barátnőm felajánlotta, hogy próbáljuk meg. Ő gyógyult petefészek-és méhnyakrákos, azt mondták, sosem lesz gyereke – tehát ismeri az érzést. Persze ő a csodakategóriás, mert mégis spontán fogant két ragyogó, egészséges kisfia.
    Szóval Mo-on csak anonim petesojtdonozás van, vagy nőrokontól lehet petesejtet kapni.Tesó, unokatesó, sógórnő. Nekem senkim sincs.
    Annak a lélektanába most bele sem gondolok, hogy milyenné válnak a családi kapcsolatok,miután pl. a húgom kihordta és megszülte az én petesejtemből való gyermekét… Szerintem sokkal egészségesebb lenne az anonim adományozást támogatni valahogy. Na, ez bonyolult. Lapozok.
    A meddőségi dokim tokkal-vonóval levezette, hogy mennyibe kerülne ez a művelet nála. Hogy közjegyző előtt hazudjuk és igazoljuk a barátnőmmel, hogy rokonok vagyunk. Mivel ő ennek nem köteles utánajárni, nem kerülhet börtönbe.Végül nem mentem bele, a Zsannát érintő egészségügyi kockázat miatt. A rák után csak egy petefészke maradt. És ha a stimulációnál az bevérzik, ki kell venni, így ő a korai menopauza összes tünetét a nyakába kapta volna 34 évesen.
    Alaposan átbeszélgettük a béranyaságot is vele (ez 2010-ben nem volt ugyan legális, de nem is büntették). Hogy azóta milyen jogi következményei vannak, ha kiderül, nem tudom.
    Ebből sem lett semmi, mert Zsanna fiai és férje nehezen dolgozták volna fel, hogy anya pocakot növeszt, de nem marad velük a baba. És én sem tudtam volna mindezt egy baráti kapcsolaton belül utána hogyan kezelni.
    Szerintem egy kupac pszichológus kellett volna hozzá – hogy senki ne sérüljön 🙂
    A másik történetet külön írom – hogy rá lehessen pihenni.

    Kedvelés

  6. Itt Izraelben, ahol en elek, komoly burokratikus procedura elozi meg az egeszet, az egeszsegugyi miniszterium erre kijelolt irodaja vizsgalja a parokat – engedelyt kell szerezni, orvosi rautaltsag szerint, minden papirt es vizsgalatot bekernek es a bizottsag dont, hogy a par egyaltalan elkezdheti -e az egeszet (pl. attol is fugg, hogy van -e mar gyerekuk, anyagi hatteruk meg van -e stb stb)… Aztan ha (altalaban erre szakosodott ugyved, vagy ugynoksegen keresztul) megtalaljak a beranyat tobbszori szemelyes talakozas es hosszas beszelgetes utan, egyutt mennek el nogyogyaszhoz, esnek at pszichologiai vizsgalatokon (mindket felnel) es allapodnak meg (akar honapokon keresztuli megegyezesi folyamatban a szerzodesen (kb. 30 oldal). Majd ezzel az egesz pakkal mennek ujra a bizottsaghoz, ahol mindent atnezve elbiraljak oket es ha minden oke csak ezutan kezdidik az IVF. Az egesz folyamat alatt van pszichologusi tanacsadas a beranyanak, a csaladjanak, a gyerekeinek (es tobbek kozott ezt is a par fizeti).

    Vannak szigoru kikotesek mindket oldalon es nem lehet barki beranya, sot… nem konnyu megkapni a hatarozatokat. De ugyanugy a parnak is nehez hosszadalmas folyamat, mind lelkileg mind anyagilag… Tudnek meg sokat meselni…

    Kedvelés

      • Izraelben a berenyasag csakis olyan formaja megengedett, amikor a babanak nincs genetikai koteleke a beranyahoz. Itt max 2 embriot ultetnek be, ugyanugy mint europaban. A par koteles eletbiztositast kotni a beranyanak, vagyis ha valami szornyuseg tortenne a szules kozben. Olyan nincs, hogy a par nem viszi el a gyereket, mivel mar a terhesseg vegen beindulnak az anyakonyveztetesi folyamatok es a szuletese utan a kisbaba egybol a genetikai szulei nevere lesz bejelentve. Mindez es meg ennel sokkal tobb helztere kiter a szerzodes, amit a folyamatok elott alair mindket fel (a beranya meg a ferje-ha hazas- es a par) – ez a szerzodes sokszor heteket, honapokat vesz igenybe, mert annyi mindenre ki kell terni.

        Itt az egesz procedura olyan 200-250 ezer sheckelbe kerul (atszamitva 13-16 millio forint) ennek nagyreszet a beranya kapja (160-180 ezer scheckel korul) a tobbi az orvosi vizsgalatokra, pszichologusra, jogi papirokra, ugyvedre es a kozvetito ugynoksegnek megy. A szerzodes alairasatol az IVF sikeressegetol fuggoen min. 9 honapig a beranya minden a beranyasaghoz kotodo kiasadat koteles fizetni a par Pl. ha nem erzi jol magat a terhesseg elejen, es nem bir takaritani, es ker egy takaritonot, akkor azt is a par fizeti. Vagy ha a gyerekeinek kell babysitter arra az idoszakra stb stb. Ikerterhesseg meg magasabb. A szerzodes elott mar meg kell, hogy legyen a penz letetben, mert csak akkor kapja meg a beranya es a par a hatarozatot, ha megvan teremtve az anyagi hatter. Havonta fizetik, mint fizetest. Igy szamitva mondjuk legjobb esetben (10 honapra) havi 16-18ezer shekel egy atlag manageri fizetesnek felel meg itt kb. Ebbol viszont nem kell adozniuk. Legtobben lakasra. a gyerekeik jovojere teszik felre, de hallottam mar olyat is aki szinte minden honapban elkoltotte…ez maganugy.

        A megmaradt embriokat, mint minden mas ivf-nel lefagyasztjak es felreteszik jovobeli terhessegekre… Itt komoly beranyasagi torveny van, ami sok reszletetet behatarol, szoval amint megvan a megfelelo beranya, a folyamatok viszonylag kitaposott uton mennek… persze meg igy is sok rizikos helyzet lehet a terhesseg alatt es a szuleskor, de legalabb itt a megszokott es ismert egeszsegugyi hatter es a leendo szulok is vegig segithetnek es a szulesnel is ott lehetnek.

        Kedvelés

          • Koszi! 🙂 Nincs mit. Ez az eletem jelenleg… rengeteget foglalkozok ezzel, olvasok, tanulok es megismertem egypar lanyt, beranyakent es olyan csaladokat akik ezen mar tul vannak…

            Nalunk meg nem dolt el, hogy orokbe fogadunk -e vagy a beranyasagi folyamatot folytatjuk, epp mindketto elejen vagyunk es nem konnyu ez a levegoben logas… megkaptuk a papirokat a jogosultsagra mindket vonalon, de sajnos itt nagyon bonyolult az orokbefogadas, ami igazan szivunk vagya, a beranyasag viszont hihetetlen draga 😦 de vegul mindket folyamatot elkezdtuk es mar 3 honapja beranyat keresunk es jovo heten kezdjuk az orokbefogadasi elokeszito tanfolyamot szocialis munkasunkkal. Attol fuggoen miben haladunk gyorsabban es hogy alakul minden, fogunk majd az egyik iranyra koncentralni, most meg nem zarja ki az egyik a masikat… viszont ez igy nagyon megerolteto lelkileg… de majd kialakul minden…

            Kedvelés

  7. Köszi a leírást. Nagyon megrázott az, hogy amikor utánaolvastam a film kapcsán a témának, a vezető doktornő azt bizonygatta, mennyire vigyáz a béranyákra. De ennek eléggé ellentmond a 4-5(!) embrió beültetése. Tudtommal Magyarországon, az EU-ban meg egyáltalán minden normális helyen max. két embriót szabad egyszerre beültetni. Nem lenne szabad, hogy a fiatal, egészséges, már többször szült béranyák ezalól kivételek legyenek!!

    Béranyaságról nincs tapasztalatom, de az egyik lombikprogramunk során találkoztam egy testvérpárral, ahol az egyik lánynak Turner-szindrómája volt (http://www.egeszsegkalauz.hu/keresok/betegseg-es-tunet/turner-szindroma-x0-szindroma-103813.html), és a nővérétől kapott petesejteket termékenyítették meg a férje spermájával, amit aztán az ő méhébe készültek beültetni.

    Kedvelés

    • Ez a cikk jól felsorolja (a végén) a legfontosabb (és talán magától értetődő) felmerülő kérdéseket.

      http://www.iaac.ca/en/commercial-surrogacy-in-india-exploitation-or-mutual-assistance-4

      Mi történik, ha a dajkaanya meghal szülés közben?
      Mit tehet a dajkaanya, ha a pár mégsem viszi el a gyereket?
      Mit tehet a pár, ha a dajkaanya nem hajlandó átadni a gyereket?
      Mennyi pénzt kapjon a dajkaanya?
      Ki állja az orvosi költségeket, ha dajkaanya megbetegszik a terhesség következményeként?
      Mi történik a fel nem használt embriókkal?
      El kell-e mondani a gyereknek, hogy béranya hordta ki? Ha igen, mikor?
      Mi történik, ha a gyerek betegen, sérülten születik és sem a párnak, sem a béranyának nem kell?

      Kedvelés

  8. Délután írtam itt egy olyan magyar asszonyról, akinek indiai béranyától vannak gyermekei. De valóban felismerhető lett volna a történet, ezért Zsuzsát megkértem hogy törölje. Köszönöm Johanna tapintatát, hogy szólt emiatt.
    Viszont ezt a családot ismerve változatlanul megmaradnak a fentebb említett, rettenetesen nehéz jogi és érzelmi kérdések.

    Ahogy Zsuzsa írja, itthon tényleg csak az örökbefogadásnál kötelező a felkészítés. Kár. Már a meddőségi kezeléseknél is beláthatatlanul sokat sérülhetnek az érintettek – a béranyaság kibogozhatatlanul sok témát hordoz. A szülőanya, gyermeket felnevelő anya és a kicsik számára. Az izraeli eljárásrend szimpatikus ebből a szempontból.

    Engem egyébként nagyon érdekelne, hogy mik a kézzel fogható jogi következményei a “lebukásnak”. Több területen is felgyűlt ezzel kapcsolatban bennem a kíváncsiság.
    1) Illegális a petesejt donorozás egymást ismerők közt. Vagy anonim legyen, vagy rokonok közti. Mivel büntetik?!
    2) a béranyaság is illegális. Mivel büntetik azt aki szül? És azt, aki elfogadja a babát?
    3) és az örökbefogadós kiskapu? Amikor az örökbefogadó apa bevállalja az apaságot? Ezt idén januártól büntetik… De hogyan?

    Néhány éve hatalmas port és szakmán belüli port kavart a Ciris (Meddőségi) intézetnek az a kezdeményezése, hogy azoknak a lombikozásra jelentkezőknek kevesebb pénzt számolnak fel, akik hajlandóak petesejtet adományozni.
    Aknamezős téma a jogi szabályozás. Nem csoda, ha iszonyú lassan követi a törvényhozás a napi gyakorlatot…

    Zsuzsa, ha van rá kapacitásod, hasznos lenne egy ilyen írás is…

    Kedvelés

    • Ez nem saját ötlete a Ciris-nek (bárkik legyenek is), ez Angliában pl. teljesen bevett, hogy aki petesejtet adományoz, az jóval olcsóbban kap kezelést. Aztán jól megmagyarázzák, hogy jót is tesznek és jól is járnak vele. Egyébként Magyarországon nem csak az örökbefogadással vagyunk szerencsések, hanem az 5 ingyenlombikkal is.

      Kedvelés

    • Rita, amit fentebb belinkeltem cikket, azért vázlatosan elég jól leírja a béranyasággal kapcsolatos következményeket, büntethetőséget:
      „maga a beavatkozás Magyarországon – magyar kórházakban, magyar orvosok által – jogszerűen nem végezhető el. Ezt megkerülendő sok pár utazik a béranyával olyan országba, ahol a humán reprodukciós beavatkozás legálisan elvégezhető. Azonban az egész procedúra a magyar szabályoknak csak akkor felel meg, ha a gyermeket ténylegesen megszülő nő nyílt örökbefogadással a gyermeket örökbe adja a genetikai édesanyának. A magyar Btk. szerint a családi állás megváltoztatásának három év szabadságvesztéssel fenyegetett bűntettét követi el, „aki gyermeket más családba csempész” az örökbefogadási szabályok megsértésével….
      Ha a gyermeket külföldi nő hordja ki, akkor a nemzetközi örökbefogadás procedúráját kell végigvinni, ezt az 1993-ban kötött kiskorúak nemzetközi örökbefogadásáról szóló hágai egyezmény szabályozza (Magyarországon kihirdette: 2005. évi LXXX. tv). Az eljárás jelenlegi rendje szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium keretén belül működő Központi Hatósághoz kell fordulni, ahol az e célra létesített külföldi hivatallal együttműködve, mindkét állam jogát figyelembe véve intézik az örökbefogadást. Amennyiben az örökbefogadást mindketten jogszerűnek találják, a döntés a két hivatal együttműködésével jön létre. Ha a genetikai édesapát jegyzik be apaként, akkor az apuka a béranya hozzájárulásával általában rögtön hazahozhatja Magyarországra a gyermeket, hiszen ő az egyik felügyeleti joggal rendelkező szülő.
      Azonban a fent felvázolt jogi szabályozásból adódó lehetőségeket kihasználók elfelejtik, hogy nem csak a magyar jog, hanem 1993-as hágai egyezmény is tiltja az ellenértékért cserébe történő örökbefogadást!
      Vagyis, sem a magyar, sem a külföldi gyámhatóság nem fogja engedélyezni az örökbefogadást, ha felmerül az ellenérték megfizetése a gyermek kihordásáért és az örökbeadásért. Ezt figyelembe véve viszont az ellenérték megfizetéséről legális okirat nem készülhet, ami a felek jogait és érdekeit védené. Mindezeken túl egy formálisan sikeres örökbefogadás is visszavonható – a határozat megsemmisíthető –, ha az közérdeket sért, és a vagyoni értéktől motivált örökbeadói és örökbefogadói nyilatkozat ebbe a körbe tartozik a bírói gyakorlat alapján…
      A jogi kiskapuk kihasználása nem teszi legálissá a magyar állampolgárok számára béranya igénybevételét. A fent felvázolt kockázatokon túl olyan súlyú bűncselekmények megállapíthatósága válik esélyessé mint a családi állás megváltoztatása, az emberkereskedelem, vagy az embercsempészet.”
      Tehát a kockázatok: – az örökbefogadási határozat megsemmisítése;
      Családi állás megváltoztatása, emberkereskedelem vagy embercsempészet bűncselekmények megállapítása, ezek pedig, ahogy az ügyvédnő írja, szabadságvesztéssel szankcionálhatóak.
      Nyilván az érintettek emiatt is titkolják oly nagyon.

      Kedvelés

      • Jézusom, szabadságvesztés… Tényleg. Tehát egy ilyen történetet, hogy indiai béranyától lett gyereke valakinek, Mo-on pláne titkolni kell, márt csak azért is, mert utólag is büntethető?!
        Ez rémséges. Mintha bujkálni és hazudni kéne egy életen át.

        Kedvelés

        • Tenyleg az. Bar Europan belul nem sok orszag van, ahol megvan a jogi es moralis hatter. Ukrajnaban, Gruziaban legalis, de moralisan bizonyos pontokban kozelit az indiai helyzetekhez. En Angliarol es Gorogorszagrol tudok meg, ahol lehet segiteni beranyakent termeketlen paroknak, de szigoruan ellenszolgaltatas nelkul.

          Kedvelés

  9. Az anonim ivarsejt-donáció is felvet kérdéseket. Már felnőtt az első, így fogant nemzedék. Külföldi oldalakon felmerül, hogy ők is szeretnék megismerni a genetikai őseiket, szeretnék tudni, kire hasonlítanak… és erre nincs mód.

    Kedvelés

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s