Nyarak könyve, Újjászületés

Két költői nyelvű regényt ajánlok ma, mindkettő kapcsolódik az örökbefogadás témájához.

A Nyarak könyve azt az állapotot mutatja be szépen, milyen hazugságban felnőni. Most egy kis spoiler következik, a kurzort a fehérrel írt sorok fölé víve olvasható. Szerintem a végkifejlet ismeretében is érdekes könyv.

A kis Erzsébet Angliában nő fel angol apjával, Daviddel, és magyar anyjával, Marikával. Mikor a kislány kilencéves lesz, a megnyíló vasfüggönyön át Marika visszaköltözik Magyarországra, Erzsi az apjával marad Angliában. A kislány éveken keresztül nyaranként egy-két hetet Marikánál tölt Magyarországon, és ez az élete legboldogabb időszaka. Most jön a fehérrel írt spoiler:

Azaz, Marikát csak az anyjának hiszi. Holott az ő anyja még csecsemőkorában meghalt autóbalesetben, a gyásztól búskomor apa hamar megismerkedett és összekerült a magyar asszonnyal, aztán beleragadtak a hazugságba, hogy ő a kis Erzsi mamája. A titok a szakítás után is titok marad. Majd, mikor Erzsi tizenhat évesen megtudja, hogy addig hazudtak neki, soha többé nem akar hallani sem Marikáról, sem Magyarországról.

Nyarak könyve

Emylia Hall regénye megidézi azt a bizonyos kamaszkori nyarat, amit mindannyian őrzünk az emlékezetünkben. Erzsi tíztől tizenhat éves koráig minden évben Magyarországon nyaral, és ez az a mesés világ számára, amibe a közbülső időben kapaszkodik, amit egész évben vár Angliában. A könyv jól ábrázolja, mennyire természetesnek veszik a gyerekek, amit a felnőttek mondanak nekik. Erzsi némi elkeseredés után belenyugszik, hogy az anyja elhagyta, és a születésnapjain is csak képeslappal köszönti.  olvasásának folytatása

Czeizel Endre és az örökbefogadás

Két hete hunyt el Czeizel Endre orvos, genetikus, akinek bírósági eljárással végződött amerikai örökbeadási ügye mellett kevésbé ismert, hogy a kilencvenes évek elején egy sikeres és törvényes hazai örökbefogadási programot is működtetett. Ma ezeket foglalom össze. Új megállapításaim nem lesznek, az ügyben a bírósági eljárással kapcsolatos tudósításokra illetve Czeizel nyilatkozataira támaszkodom. Czeizel az utóbbi időben majdnem minden interjúban szóba hozta az örökbefogadási pert, a haláláról szóló híradások is megemlítették. Egy egész könyvet is írt róla (Czeizel Endre: A Czeizel-ügy, 2004, Galenus Kiadó, ahol külön nem jelzem, ott ebből idézek majd), illetve az idén megjelent róla szóló riportkönyvben is külön fejezet foglalkozik az örökbeadási botránnyal (M. Kiss Csaba: Czeizel Endre – Két életem, egy halálom, 2015, XXI. Század Kiadó). Úgy gondolom, tisztességesebb pontosan leírni a történteket – amennyire ez rekonstruálható –, mint abban a hitben hagyni az átlagos újságolvasót, hogy „Czeizelnek valami örökbefogadási botránya volt.”

A posztban a következő témákkal fogok foglalkozni:

  • a Czeizel által vezetett legális dajkaanya-program
  • A legális örökbeadási program (amit a bíróság sem kifogásolt)
  • azok a nemzetközi örökbefogadások, amik a bírósági eljárásba kerültek
  • és a kilencvenes évek törvényi szabályozása, amely, már előre mondom, jóval kevésbé volt szigorú, mint a mai.
Czeizel_Endre
Czeizel Endre. Fotó: 168 óra

Czeizel Endre (1935-2015) pályájának egyik fő vonulata a magzatok életének, egészségének védelme és kutatása volt. Ő vezette be a családtervezés előtti genetikai tanácsadás rendszerét Magyarországon, számos kutatást végzett a születési rendellenességek és az ezt kiváltó tényezők (például terhesség alatt szedett gyógyszerek) témájában. Ő fedezte fel a folsav (magzatvédő vitamin) hatását a születési rendellenességek megelőzésében. Televíziós sorozatokban tette népszerűvé a genetika témáját, és számos könyvet is írt, élete végén a zsenik családfáját kutatta. 2002-ben a rangos Kennedy-díjat ítélték neki Amerikában, egyes vélemények szerint egy hajszál választotta el a Nobel-díj jelölésétől. Ez a hajszál pont a balul sikerült örökbeadási ügy volt. Egyébként tudomásom szerint ez volt az egyetlen magyar bírósági ügy örökbefogadás közvetítése kapcsán.

Dajkaanya-program

Czeizel pályájába a 80-as évek végén kapcsolódunk be, ekkor kezdeményezésére országszerte létrejött az Optimális Családtervezési Szolgáltatások rendszere, ő a fővárosi Családtervezési Központot vezette, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője volt és a WHO-nak (Világegészségügyi Szervezet) is dolgozott. A Családtervezési Központban Czeizel vezetésével a kilencvenes évek elején egy legális, a minisztérium által támogatott dajkaterhes-program működött. Ekkorra az orvosi feltételek lehetővé tették, hogy a méh nélküli nők petesejtjét mesterségesen megtermékenyítsék, s az embriót egy másik nő hordja ki, aki a születő gyermeket nyílt örökbefogadás útján átadja a genetikai szülőknek. A korabeli törvények nem szabályozták ezt a lehetőséget, tehát nem minősült tiltottnak az eljárás. Czeizel több tévé- és rádióadásban foglalkozott a témával, hogy mennyire fogadja el a társadalom ezt a megoldást, és toborzott is vállalkozó dajkaanyákat. A fogadtatás jó volt, a levélírók többsége vállalhatónak tartotta a dajkaanyaságot, és összesen 154 nő jelentkezett, hogy kihordja valaki másnak a magzatát. Többkörös szűrésük után őket összehozták a központban nyilvántartott, méh nélküli nőkkel. A programban 17 gyermek született, akiket a kihordó anyák átadtak a genetikai szülőknek. Czeizel intézménye csak a közvetítést végezte, utána jogászhoz, majd meddőségi klinikára küldték az összepárosított jelentkezőket, a megszületett gyermekekről már csak a házaspárok önkéntes beszámolóiból értesültek. A program több ponton mintája lett az intézetben kialakított nyílt örökbeadási projektnek. 2002-ben a parlament betiltotta a dajkaterhesség alkalmazását, és a programnak vége szakadt. olvasásának folytatása

Film: béranyaság Indiában

Beszámoló Az anyák álma című dokumentumfilmről.

Az Örökbe.hu által meghirdetett mozizásra négy olvasó jött el (Angéla, Manuela, Bakó Judit, Anybaby), a meglepetésvendég Budavári Zita volt:-) A Verzió Emberijogi Dokumentumfilm-fesztiválon néztük meg Valerie Gudenus svájci filmes alkotását.

manasapna

Az anyák álma (Ma na sapna) hat indiai béranya történetét követi nyomon. A film szigorúan az egészségügyi rendszerben töltött időre koncentrál: a béranya-klinikára való bekerüléstől az onnan való távozásig követi a nők sorsát. A rokonszenves, fiatal indiai nők mind mélyszegénységben élnek egy gettóban, férjük elhagyta őket, meghalt, vagy nincs sok haszna, egyedül nevelik gyerekeiket. A béranyaságot a család megélhetéséért vállalják el. A gyerekeiket fájó szívvel otthon hagyják, a kilenc hónapot a sokágyas kórteremben töltik (az otthoni körülményeikhez képest luxusszínvonalon). Ha végigcsinálják a kilenc hónapot, talán sikerül a másképp elérhetetlen álom: egy házat (inkább viskót) tudnak venni a nyomornegyedben.

olvasásának folytatása

Menjünk moziba!

Holnap kezdődik a Verzió Emberijogi Dokumentumfilm-fesztivál. Örökbefogadással kapcsolatos alkotás nem szerepel, viszont bemutatnak egy filmet a béranyaságról. Ezt én péntek este meg fogom nézni, akinek van kedve, csatlakozzon. Biztosan nem lesz vidám.

Mikor: november 14. péntek, 20:30

Hol: Toldi Mozi, Budapest, Bajcsy-Zsiliniszky út 36-38. (Arany János utcai metrómegállónál)

Hogyan: jegyet mindenki vegyen magának, online lehet előre rendelni a mozi weboldalán.

Aki szeretne beszélgetni, 19:30-tól a mozi kávézójában leszünk. (Ehhez jelentkezzetek mailben.)

Mit nézünk:

Anyák álma, svájci dokumentumfilm az indiai béranya-bizniszről

béranya

“A legnagyobb termékenységi klinika az északnyugat-indiai Anandban tárt karokkal várja a nőket, akik hajlandók más gyerekét kihordani. A béranyaságért kapott fizetség nem nagy, de döntő jövedelemforrás a szegénységből érkezőknek – elégséges ahhoz, hogy otthont, élelmet vagy oktatást biztosítsanak saját gyerekeiknek. Ám a környezetük gyakran megbélyegzi őket, amiért vállalták a béranyaságot. A film hat nőt követ a folyamat különböző stádiumában. Megismerjük reményeiket, örömeiket és egymás közötti konfliktusaikat, amíg el nem jön az újszülött világra hozásának pillanata. Megszólaltatva azokat, akiknek ritkán halljuk a hangját, a film fontos kérdéseket vet fel az emberi boldogságüzlet etikai oldaláról.” (Részlet az ismertetőből)