Dolly Jancsi örökbe fogad

Általános
Dolly Jancsi örökbe fogad

Avagy: két magyar származású amerikai revüsztár kalandjai a húszas-harmincas években. Ma 125 éve születtek a Dolly lányok, az akkori idők világhírű táncos ikerpárja. SN olvasónk vendégposztja, aki a cikkeket és képeket is gyűjtötte.

Deli Janka életét regényes jelzővel illetni nem túlzás. A Deli lányok 1892. október 25-én születtek Balassagyarmaton, Pest külvárosából kerültek 1905-ben (13 évesen) Amerikába édesapjukkal, a megélhetés reményében. A lányok kávéházakban, bárokban kezdenek táncolni pénzkereseti lehetőségként. Hasonlóságuk, kirobbanó tehetségük, valamint az általuk alkalmazott szokatlan látványelemek és technika hamar sikert arat. Pár év és nemcsak Amerika, Európa is megismeri a Dolly Sisterst: Dolly Jennyt és Dolly Rosie-t, a „mennyei ikreket”. Némafilmekben szerepelnek, megnyílik a Broadway mellett számukra a spanyol király, az angol trónörökös kapuja is. Gazdagság, fényűzés az életük. Egy ideig a világ negyedik legnagyobb csiszolt gyémántja is a birtokukban van.

A magyar lapok rendre foglalkoznak Dolly Jancsi és Dolly Rózsi magánéletével és karrierjével: tudósítanak fellépéseikről, ahogyan arról is, ha valamelyikőjük szerelmi kalandba keveredik, szalont nyit, nyer Monte Carlo valamelyik kaszinójában, árvaháznak adományoz, vagy ha 54 szobás kastélyt vesz Párizs mellett.

A húszas években látogatnak vissza először Magyarországra, 1928 márciusában pedig a Színházi Élet újságírójával közlik magyarul először, hogy visszavonulnak, és mint Dolly Sisters nem lépnek fel többet.

Hogy hogyan kerül a kalandos életű Janka története a blogra, nem nehéz kitalálni. A visszavonulás után a művésznő gyermekre vágyik és úgy gondolja, a legegyszerűbb és legemberségesebb módja ennek az, ha egy árvaházi gyermeket fogad örökbe és mivel szívesen gondol szülőhazájára, büszke származására, egy húsvéti magyarországi látogatása alkalmával nagy körítés és sajtóvisszhang mellett kiválaszt egy ötéves kislányt, akit örökbe fogad.

A táncosnő így kommentálta a döntését: „-Vágyódtam egy gyerek után … most már nemigen lesz színpad… hát nem is tehettem egyebet mást, minthogy egy kis csöppség örökbefogadására gondoljak. És ha már jót tehetek egy kisgyermekkel… akartam, hogy az magyar legyen. Én nagyon boldoggá és gazdaggá akarom tenni a gyerekemet, hát gondoltam, mégse legyen az angol vagy francia… Ezzel a gondolattal jöttem már el hazulról és ezért kellett a háziorvosom is, hogy segítsen kiválasztani egy ép, egészséges gyereket… Így került hozzám Klárika. Nagyon egyszerű! Negyvennyolc órája van nálam, de már nem tudom elképzelni, hogy egy napra is elváljak tőle. Már mindem formalitás és okirat rendben. Az enyém, a szegény édesanyja ideadta. – másképp nem is mertem volna vállalni a felelősséget, meg nem is mertem volna megszeretni, az egész szívemet odaadni, hogy azután egy napon jöhessen valaki, aki azt mondja: jogom van elvinni Klárikát! Ezt nem bírtam volna. A kislány apja nyomtalanul eltűnt, elment, amikor a gyermek egyéves volt. Most már én vagyok a gyermek apja és anyja…. Klárikából úri kislány lesz és ha Isten engedi, nagyúri lady. Sokat fog tanulni magyarul, németül, franciául, angolul, zongorázni, énekelni és tornázni, lovagolni, úszni…És jó szíve legyen az életben.”

Hogyan dokumentálják a korabeli lapok ezt az eseményt? Többoldalas képes riporttal, nagy pátosszal, mesés jelzőkkel, és apró, finom megjegyzésekkel…

A képes riport, ami a Színházi életben jelent meg 1930-ban, itt olvasható:

Klári unatkozik egyedül, így kap maga mellé egy kis társalkodónőt, akinek sorsa felől úgy dönt Janka, hogy szintén örökbe fogadja. Margitka (Manci, Csöpi) alig két évvel fiatalabb, mint Klári. A családbővülést szintén megörökíti a Színházi élet: a történet és az első közös képek a közönség elé kerülnek:

Az örökbefogadást követő első napokat is végigkövethetjük az akkori sajtóból: a táncosnő a Városligetben léggömböt vásárol a gyerekeknek, Lakner Artúr színházába viszi a kislányokat, és további 500 árva gyermeket hív meg, akiket fél kilós édességcsomag vár. Gyermeknapon pénzt gyűjt a szegény gyermekeknek. Cikk jelenik meg arról, hogy a lányok franciaórákat és zongoraleckét vesznek, Londonból hozatott nevelőnőjük van, svédtornára járnak.

Milyen lehet egy világhíres anya mellett felnőni? A magyar lapok foglalkoznak a kislányok későbbi sorsával is. Beszámolnak tündérmesébe illő mindennapjaikról: fénykép mutatja, mennyi baba várta a fontainebleau-i kastélyban őket, kép jelenik meg a villamos kisautóról, kerti ringlispílről, a lányok a karácsonyfa alatt pózolnak hatalmas plüssállatokkal, fényképezik őket híres filmrendezővel, de egy akkori rovat, a Miss 24 óra, a Klárival folytatott telefonos beszélgetést is megörökíti. A hírek és a képek szerint a táncosnő és a lányok boldogan élnek együtt a francia kastélyban.

Hamarosan azonban szerencsétlen fordulat áll be Dolly Jenny életében: 1933-ban súlyos autóbalesetet szenved. A balesetből nehezen épül fel, drága plasztikai műtétek sorának köszönheti csak, hogy megjelenése nem változik.

1934-ben arról cikkeznek, hogy a két lány egy angliai, jó nevű nevelőintézetben tanul, anyjuk kéthetente látogatja őket, tervek szerint 16 éves korukig maradnak ott. Egy 1936-os lapszám arról tanúsít, hogy Dolly Jancsi – feltehetően a baleset miatt – egy teljes évre egy híres angol filmrendező és felesége gondjaira bízta a gyermekeket.

1937-ben rablómerényletet követnek ellene; a merénylő paprikát hint a táncosnő szemébe. Az újságokban úgy jelenik meg, hogy a rabló a lányok kiabálására menekül el, és fénykép készül arról, ahogy Manci és Klári a merénylet után törölgeti anyjuk szemét.

Janka a viharos évek után megpróbálja folytatni munkásságát Amerikában, azonban a visszatérés nem sikerül. Férjhez megy Bernard Vinisskyhez, aki a két kislányt adoptálja, és Los Angelesbe költöznek.

Házassága azonban megromlik, 1940-ben zajló válópere után egyedül él, depresszió gyötri, majd 1941-ben öngyilkosságot követ el: felakasztja magát (49 évesen).

A halála előtt nem sokkal készül egy kép róla és a 19 éves Kláriról és a 18 éves Manciról.

Dolly Rózsi engedélyével a testvérek életéről film készült 1945-ben. Janka nővére ragaszkodott ahhoz, hogy sem az öngyilkosság, sem az örökbefogadott lányok ne kerüljenek említésre a filmben. A Dolly Sistersről angol nyelven regény, weboldal, fényképekkel illusztrált album is elérhető. A lányokról annyit tudni, hogy anyjuk halálakor Los Angelesben éppen tánckarrierjük beindításán fáradoztak. További sorsukat nem sikerült felkutatni, ami tudható, hogy Klári 2013-ban, Manci 1985-ben hunyt el. Dolly Rózsi 1970-ben halt meg.

Rövid áttekintés a Dolly lányok életéről

1892 – megszületnek a Deli ikrek
1895 – Balassagyarmatról Pestre költözik a család
1905 – kivándorolnak Amerikába
1907 – a “The Maid and the Millionaire” című operettben debütálnak
1907 – 1909 – az “Orpheum” nevű utazó revühöz csatlakoznak
1909 – 1912 – a Zegfield-revü egyik kiemelt sztárja a Dolly Sisters
1914 – Harry Fox és a Dollyk bemutatják a foxtrot táncot a Broadwayn
1914 – 1920 – a Broadway ünnepelt sztárja a Dolly Sisters
1920 – bemutatkoznak Európában, Londonban és Párizsban
1921 – 1927 – Párizs és London megannyi műsorának kiemelt sztárjai ők
1924 – visszatérnek a Broadway-re egy kis időre
1927 nyarán – bejelentik: hogy visszavonulnak a pályától
1933 – Janka egy francia filmsztárral súlyos balesetet szenved a Riviéra hegyei közt
1933 – Jankát sem Hollywood, sem pedig a Broadway nem várja vissza, bár Janka ezt szeretné
1935 – 1941 – Janka visszavonultan él Los Angelesben
1932 – 1943 – Rózsi Chicagóban él férjével, bár idejének jó részét Európában és a Francia Riviérán tölti
1941 – Janka szállodai szobájában (Hotel Shelton) öngyilkosságot követ el
1945 – filmet forgatnak életükből – az elsőt
1962 – Rózsi öngyilkossági kísérlete – ezt leszámítva visszavonultan él otthonában
1970 – szilveszter hajnalán szívroham végez Rózsival New York-ban

 

Reklámok

One response »

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s