Utánkövetés: Tomit soha nem fogom elfelejteni

Általános
Utánkövetés: Tomit soha nem fogom elfelejteni

Az Utánkövetés rovatban időnként megnézzük, mi történt azóta egy-egy régi interjúalannyal, hogy alakult az élete. Anikó 2016-ban nevelőanyaként dilemmázott azon, hogy a nála élő hatéves kisfiút hogy készítse fel az örökbeadásra. Tomi már négy éve a külföldi családjában él és jól beilleszkedett, Anikó pedig, egy rövid kitérő után, felhagyott a nevelőszülőséggel. Ő felelt a kérdéseimre.

Hány évesek most a gyerekek?

13 múlt a lányom és hétévesek az ikerfiaim, most csak a vér szerinti gyerekeim élnek velünk.

Történtek nagy változások a cikk óta az életetekben?

A cikk óta teljesen megváltozott az életünk. Másfél év után újra nevelőszülő lettem. Először egy akkor 13 éves fiút kaptam, néhány hónapra rá egy 8-9 éves testvérpárt.

Hányattatott sorsú gyerekek voltak, a kicsik nagyon sérültek lelkileg, bár a nagy pedofil apja sem volt jobb. Egy éjszaka a 8 éves a 13 évesbe kést akart szúrni, de elvétette, majd a pszichiátriáról kikerülve kést találtunk egy este a szőnyeg alatt, ekkor már csak velem aludt csukott ajtónál. Ekkor ismét bevittem a kórházba, nem voltam hajlandó többé beengedni a házamba. 5 évesek voltak ekkor az ikreim, a lányom 11. Folyamatban volt az áthelyezésük a testvéreknek, és egy éjszaka a nagyfiú bement a lányom szobájába, és a combját elkezdte simogatni. Itt betelt a pohár. Soha többé! Soha!

Segítséget nem igazán kaptam a hálózattól, azzal fenyegettek, ha beviszem azonnal a befogadó otthonba őket, akkor feljelentenek veszélyeztetésért, mármint a nevelt gyerekek veszélyeztetéséért. A saját gyerekem senkit nem érdekelt. Egy hétig anyukámnál éltek a gyerekek, utána mindenkit elhelyeztek. Azonnali hatállyal megszüntettem a gyerekekkel való foglalkozást, és a nevelőszülői hálózatnál felmondtam.

Tomi távozása után azonnal felvételiztem egy egyetemre, egy olyan szakra, ami nem az emberekről szól. Akkor nagyon „fájt a lelkem”. Az egyetemet sikeresen elvégeztem, igaz, nem benne dolgozom, de talán az egyik legjobb terápia volt.

Költözés előtt állunk. Nagyon fáj a szívem, nagyon sok jó és rossz emlék köt minket a családi házhoz, de szükséges a változás. Remélem, egyszer a FIAM is hazalátogat és az új helyen is ránk talál.

Hogy vagytok most (tízes skálán)?

10!!!!

Jól vagyunk. Túl vagyunk a nehezén, kihevertük a fájdalmakat, erősebbek lettünk, és azt hiszem, tudjuk igazán értékelni azt, amink van.

Mennyire nehéz a gyerekkel (tízes skálán)?

2-es.

Nem nehéz a gyerekekkel. Vannak problémák, de az igazi baj nem itt kezdődik. Iskolakezdés előtt állunk az ikrekkel, ami egy nagy kihívás lesz, de megoldjuk azt is.

Mi van Tomival? Mit tudsz róla, hogy illeszkedett be?

Tomi egy csodagyerek csodálatos szülőkkel. Minden évben kapok fotókat, nem feledkeznek meg rólam. A második spanyol tanévében már kitűnő tanuló volt. Dzsúdózik és éli a 10-11 évesek életét. Tavaly, a pandémia kezdetén kaptam egy megható videót. Nekünk üzent.  Sajnos nem tud már semmit magyarul, de kis táblákra írt magyar szavakat olvasott. Elmondta, hogy nagyon jól van, vigyáz magára és puszil minket. Az a bizonyos videó segített ténylegesen elengedni őt. Gyönyörű nagyfiú. Ez hatalmas megkönnyebbülés volt számomra. Míg a magyar hatóságok azon vannak, hogy töröljék a gyerek múltját, addig az „igazi szülők” emlékeztetik arra, hogy honnan is indult. Igazán jó helyen van, érzem… tudom… Idén is kaptam videót, amin felhőtlenül örülve bontja ki az ajándékát.

A legnagyobb probléma most, a legnagyobb öröm most?

Probléma az mindig van. Legnagyobbnak nem is tudom, mit nevezzek. A mindennapok. Jól csinálom-e, amit csinálok. Jót teszek-e a költözéssel.

A legnagyobb öröm a család, a gyerekeim. Az, hogy együtt vagyunk, együtt lehetünk.

A terveid?

Néhány éven belül egy családi vállalkozásba szeretnék kezdeni. Együtt szeretnénk dolgozni a férjemmel.

Miért nem vagy már nevelőszülő?

Nem merek többet kockáztatni. Valószínű, hogy Tomi után sem kellett volna már csinálnom, de adtam egy esélyt a dolognak. Tomi volt az én egyetlen, igazi nevelt gyerekem, szerintem nem is tudná senki elfoglalni az ő helyét.

Amit jó lett volna előre tudni?

Nem is tudom. Mindent jó lenne előre tudni, de akkor soha nem kockáztatnánk, és soha nem tudnánk a jót értékelni. Ami fájdalmas volt, az nem a jövőbelátás hiányából fakadt, hanem inkább a szakmai felettesek által nyújtott hiányos és nem emberi hozzáállásból.

És bármi, amit még szívesen megosztasz:

Tomit soha nem fogom elfelejteni. Mindig az életünk része marad. Évekig nem tudtam elengedni teljesen, de az a videó, melyben hozzánk szólt, mindent megoldott. Akkor tudtam biztosan, hogy révbe ért, jó helyen van.

Az örökbefogadó szülőknek szeretnék üzenni:

A legtöbb nevelőszülő egy érző lény. Nem egy tárgy vagy egy gépezet, ami a gyereket etette és öltöztette. Anyák vagyunk. Minden egyes örökbeadott gyermek egy darab a szívünkből. Amikor már tietek a gyermek, ne akarjátok kisajátítani. Egy picike részt hagyjatok meg az előző anyának. Tényleg csak egy picikét. Tanítsátok meg a gyereket arra, hogy tisztelje és szeresse azt, aki előttetek volt. Ne hálálkodjatok, ne adjatok semmit ti sem, csak egy kis elismerést és azt, hogy ha kíváncsi a gyerek hogylétére vagy bármire, néha beszéljetek vele. Éveken át nevelni a gyereket, és utána egy idegennek átadni úgy, hogy semmit nem tud onnantól kezdve róla, szörnyű és kegyetlen dolog. Könnyítsétek meg a nevelőszülő dolgát. Egy-két kedves szó és néha-néha egy üzenet nem kerül semmibe.

A kép illusztráció.

4 responses »

    • Elkészült magyarul. Nagyon sok fotónk volt, a fontos és kevésbé fontos eseményeket fotóztam és ahhoz írtam történeteket. Hogy nézi-e, nem tudom. Egy biztos, az örökbefogadó anyuka nem hagyja felejteni.

      Kedvelés

  1. Kedves Martonffy Zsuzsa asszony és Aniko, Namaste Indiából. Olvastam a cikkedet, és megható és szívhez szóló. Honnan van Tomi? A képe alapján úgy tűnik, hogy idegen országból származik.

    Örömmel olvastam a blogjaidat, alaposan, és mint valaki, aki írt egy könyvet az örökbefogadásról, nagy megtiszteltetés számomra, hogy elmondhatom, hogy nekem is sokat segített. Szeretném tájékoztatni, hogy e -mailt küldtem Önnek, de nem vagyok biztos benne, hogy megkapta -e még. Várom válaszát, és ismét üdvözlet Indiából. E -mail címem joshi.vikas500@gmail.com

    Kedvelés

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.