Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe
Nickname: Ironfamily
Kik vagytok? Harmincas éveink közepén járó házaspár, akik a Covid lezárások elején ismerkedtek meg, hamar a családalapítás mellett döntöttek, de ezt sajnos hosszabb várakozás, majd több sikertelen lombikprogram követte. Mindkettőnk családjában történt örökbefogadás, több is, így a családdá válásnak ezen formája nem állt távol tőlünk.
Miben vagytok mások, mint mások? Teljesen átlagos emberek vagyunk, ám a körülöttünk álló szociális háló nagyon nagy és sokszínű, mindenki hatalmas várakozással várta a gyermekünket.
Ki érkezett? 16 hónapos kisfiunk országos listáról, Hajdú-Bihar megyéből, Szabolcs megyében élő nevelőszülőktől érkezett. 28 napos kora óta a nevelőszüleivel élt, vér szerinti anyukája nem tudta, nem is akarta és nem is vihette volna haza, vér szerinti apukája nem volt elérhető. Aktája nagyjából pontos volt, 3 hónappal korábban íródott, így volt pár változás a megismerkedésünkkori és az aktabeli állapotban. Szerencsére, hiszen ez azt jelentette, hogy megfelelően fejlődött. Nyitott, barátságos, érdeklődő, zsivány, huncut, alkalmazkodó, erős akaratú, kissé szófogadatlan gyermek várt ránk, aki tökéletesen illeszkedik a mi többkutyás-többmacskás, rokonokkal és barátokkal tűzdelt családunkba, baráti körünkbe.
Mennyit vártatok? Jelentkezéstől számított 22 hónapot, határozattól számított 11 hónapot (sokat gondolkodtunk az életkoron, végül Armibabánk belefért az eredeti, 18 hónapos korba is még).
Mennyit várt a gyerek? Nevelőszülő elmondása szerint a vér szerinti anyukája egy alkalommal látogatta, vérszerinti apukája soha nem is látta, végül lemondtak róla. Határozatot 2023. március végén kapott, hogy örökbefogadható. Más kiajánlása nem volt. Nekünk 2023. július 12-én csörrent meg a telefon.
Miért pont ti? Meglehetősen elfogadóak voltunk, mind a gyermek származását tekintve, mind pedig a szülői háttérrel szemben. Hisszük, hogy minden okkal történik, ő nekünk született, mi pedig neki.
A tanács, ami jól jött volna utólag: A várakozás hónapjait aktívan töltöttük, a Romadopt kurzust elvégeztük. Az örökbefogadói tanfolyamon részt vett házaspárokból verbuválódott csapatból baráti társaság kerekedett, mivel nem mi voltunk az első házaspár, akiknek kiajánlása volt, így meglehetősen jól informáltak voltunk. Egy tanácsnak nagyon örültünk, amit meg is fogadtunk: nem kell a barátkozás idejére elárasztani a gyermeket programokkal, így a körülményekhez képest viszonylag nyugis hetet töltöttünk el. (Valljuk, hogy még így is életünk egyik legnehezebb hete volt, pedig mindketten végigtoltuk a Covid-járványt a frontvonalban.)
Mivel két megyei Tegyesz részvételével zajlott az örökbefogadási eljárás, így szeretnénk megjegyezni, hogy minden oldalról maximális szakmaiságban, emberségben, rugalmasságban és nagyon pozitív hozzáállásban volt részünk.
Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Beszéltek ugyan arról, hogy mekkora érzelmi hullámvasút az ismerkedés hetén, de akkor nekünk annyira távolinak tűnt, hogy nem is gondoltunk bele.
Miről olvasnál szívesen? Nevelési helyzetekről, konkrét megoldásokkal, pl. autoagresszió esetén mi a leginkább hasznos teendő. Későbbi nehézségekről, pl. bölcsöde-óvoda-iskolakezdés, kamaszkor miben lesz más az örökbefogadott gyermeknél.
******
Kik vagytok?
Cinti és Peti, 15,5 éve alkotunk egy párt és 8,5 éve vagyunk házasok. Házasságkötésünk óta vágytunk gyermekre, azonban egészségügyi okok miatt ez nem sikerült. A lombikot a kockázatai miatt meg sem próbáltuk, az örökbefogadást választottuk a mi utunknak.
Miben vagytok mások?
Viszonylag sok műtét, komplikáció volt az oka annak, hogy nem lett vér szerinti gyermekünk amellett, hogy az átlagoshoz képest jóval fiatalabbak vagyunk (32 és 33 évesek). Viszont a sok „trauma”, ami ért minket, még jobban megerősítette a kapcsolatunkat, és hagytunk időt magunknak, ebből kifolyólag mire elindítottuk az örökbefogadást, nagyon felkészültek voltunk.
Ki érkezett?
A kiajánláskor 9, a kihelyezéskor 10 hónapos kisfiú, megyei listáról (Csongrád-Csanád). Egy kis vigyori kis angyal 🙂 Extrém koraszülött baba, de nagyon kis ügyes, egy hónap alatt hatalmasat fejlődött mindenben, így mozgásfejlődésben teljesen utol is érte magát.
Mennyit vártatok?
2022.11.11-én jelentkeztünk a Tegyesznél, 2023 áprilisában lett határozatunk, 2023. szeptember elején kaptuk a hívást és 2023.11.10-én lett végleges az örökbefogadásunk.
Mennyit várt a gyermek?
Születését követően még majdnem 1,5 hónapot kórházban volt, majd nevelőszülőhöz került. Amint a jogszabályban előírt határidők leteltek, elindították az örökbefogadhatónak nyilvánítását, amint örökbefogadható lett, nagyon gyorsan érkezett is a telefonhívás nekünk.
Miért pont ő?
Az aktabetekintéskor részemről szinte azonnal szerelem volt, a férjem kicsit még aggódott, mert elég sok rizikótényezőt ismertettek… viszont annyi aprócska egyezőség volt, hogy nem lehetett az, hogy nem a mi kisfiunk lesz. A fényképet meglátva pedig mindenki azt mondja, hogy tiszta apja.
Miért pont mi?
Alapvetően elfogadóak voltunk már az alkalmassági határozatunknál is, nem csak a babával, hanem a szülőkre tekintettel is. Voltak olyan dolgok az aktában, amik szerintünk eléggé megrémiszthettek volna másokat, viszont mindig azt néztük, hogy a gyermek milyen. Azt, hogy pontosan miért mi lettünk az elsők, nem mondták meg, a gyám annyit mondott, hogy azért amin átmentünk együtt, és még így is mosolygósak vagyunk, emiatt szimpatikusak voltunk neki.
Mi volt másképp, mint a nagykönyvben?
Igazából jelentős eltérést nem tudunk mondani. A telefonhívás és a barátkozás megkezdése között eltelt több mint 2 hét, viszont utána nagyon pörgős lett minden, és végeredményben a telefonhívás és a kihelyezés között nem telt el egy egész hónap.
Mi a legnagyobb problémátok most?
Problémánk direktben nincsen 😀 Mi nagyon sokat olvastunk, hogy felkészültek legyünk viszont a Babánk nem olvasta ezeket a könyveket 😀 😀 és senki nem mondta, hogy a babák harapnak 🙂 Amúgy a mindennapjaink szerintem ugyanolyanok, mint egy vér szerinti családban.
Miről olvasnál szívesen?
Mindent el szoktunk olvasni, nem tudhatjuk, mikor lesz rá szükségünk.
******
Nicknév: Optimista kis család
Kik vagytok?
2,5 éve vagyunk házasok. Már az esküvő előtt eldöntöttük, hogy gyerekekkel kiegészülve képzeljük el a családunkat, de hamar rájöttünk, hogy a klasszikus módon nem fog menni. Két sikertelen lombikprogramon vagyunk túl. Már a második kezelés megkezdése előtt kértünk a Tegyesztől időpontot, mivel már akkor éreztük, valószínűleg ez lesz a mi utunk.
Miben vagytok mások, mint mások?
Talán abban, hogy nálunk a gyermekáldás minden módja egyenértékű volt az első pillanattól kezdve. A klasszikus gyászfolyamat, úgy érezzük, elkerült minket, mivel nem „jobb” vagy „rosszabb” közül választottunk, hanem azt próbáltuk kitalálni a megérzéseinkre hagyatkozva, hogy mi van nekünk megírva. Figyeltük a jeleket úgymond. A lombikot sokan nem értették, miért adjuk fel, de mi tudtuk, hogy ez nem az, amerre mennünk kell. Amint az örökbefogadás útjára léptünk, valami hihetetlen bizonyosság járt át minket. Éreztük, hogy a gyermekeink már várnak minket valahol.
Ki érkezett?
Egy ikerpár érkezett. 2 évesek, teljesen egészségesek. Országos listáról találtak haza, ők Noel és Marcell.
Mennyit vártatok?
Az alkalmassági határozat jogerőre emelkedését követően 1,5 hónapot várakoztunk.
Mennyit várt a gyerek?
Március végén lettek a srácaink örökbefogadhatóak. Mi augusztusban vittük haza őket. Születésüktől nevelőszülőnél éltek, a vér szerinti szülők pár alkalommal látogatták csak őket.
Miért pont ők?
Nem voltak különösebb elvárásaink arra vonatkozóan, hogy milyen gyermeket szeretnénk. Egyszerűen arra hagyatkozunk, hogy amint kapunk kiajánlást és meglátjuk a képet a gyermekről/gyermekekről, azt érezzük, hogy ő az. Mi ebben hittünk, hogy érezni fogjuk. Így is lett. Ahogy olvasgattuk az iratanyagukat, már akkor azt éreztük, hogy nagyon közel állnak hozzánk. A képeket látva pedig… nos, nem volt tűzijáték vagy dobpergés, egyszerűen egy ráismerésnek nevezném. Már a hazavezető úton kimondtuk, hogy ők a mi babáink. Alig vártuk, hogy leteljen a kötelező gondolkodási idő.
Miért pont ti?
Ezt nem tudjuk pontosan. Amit tudunk, hogy mi voltunk az elsők a sorban a fiúk esetében. Előttünk senki sem látta a gyerekeket. Az örökbefogadási tanácsadónk azt mondta, a mi esetünk „a nagy könyvben volt megírva, ennek így kellett lennie”. Hisszük, hogy a sors így hidalta át a fogantatással kapcsolatos nehézségeinket. Egyszerűen ledobta a gólya máshová a kisfiainkat, aztán hazahoztuk őket.
Tökéletesen a pici kori önmagunkat látjuk bennük külsőre és természetre is.
A tanács, ami jól jött volna utólag:
Hidd el, hogy a bármelyik pillanatban csöröghet a telefon, az tényleg a bármelyik pillanatot jelenti. Mi konkrétan sokkot kaptunk, amikor befutott a hívás.
A legnagyobb problémátok most:
Megtalálni az egyensúlyt a „feladat üzemmód” és a kikapcsolódás közt. Jelenleg minden pillanatunk a fiúk körül forog. Nehezen szánunk magunkra is időt.
Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:
Tulajdonképpen semmi sem ért minket váratlanul, erre számítottunk, hála a tanácsadónknak és a hasonló utat bejárt barátainknak.
Miről olvasnál szívesen?
Szuper lenne, ha a várakozók vagy frissen családdá válók láthatnának történeteket, hogy milyen a gyerkőc hazaérkezése utáni időszak a cenzúrázatlan valójában. Ugyanúgy, mint a vér szerinti gyerek esetében is, ezt kicsit tabu témának érezzük. Mindenki félve beszél erről.
******
Nicknév: G & D
Kik vagytok?
Harmincas éveink végén járó házaspár vagyunk, lassan 10 éve alkotunk egy párt, amelyből 5-öt már házasságban töltöttünk. Női oldalon egészségügyi okok miatt nagyon kevés esély volt rá, hogy természetes úton gyermekünk szülessen. Azért adtunk egy pár esélyt a lombiknak is (hét alkalommal), de egyetlenegyszer sem volt semmi eredménye. Testileg és lelkileg is felőrölt bennünket ez a kiszolgáltatott helyzet. De valószínűleg pont ez kellett ahhoz, hogy megérjünk érzelmileg az örökbefogadásra.
Miben vagytok mások, mint mások?
Nem hinném, hogy mások lennék. Elfogadók és nyitottak vagyunk az élet minden területén. Mivel tudtuk, hogy szeretnénk gyermeket, így az örökbefogadás sem állt távol a gondolkodásunktól.
Ki érkezett?
Hanna lányunk nyílt örökbefogadás útján érkezett hozzánk, a Fészek alapítvány közvetítésével. Hanna baba gondozott terhességből, egy nagyon fiatal életet adó második gyermekekét született, aki életkörülményei miatt nem tudta vállalni kislányunk felnevelését. Viszont a legjobbat szerette volna neki. Teljesen egészséges, átlagos méretű babaként jött e világra.
Születése másnapján láthattuk először az újszülöttosztály ablakán keresztül, de másnap már én feküdtem be hozzá az osztályra. Az életet adóval a szülést megelőző héten ismerkedtünk meg, nagyon rokonszenvesek voltunk egymásnak. Viszont már 2 hónappal korábban tudomást szereztünk egy baba érkezéséről, pontos paraméterek nélkül (nem, állapot), amire látatlanul igent mondtunk.
Mennyit vártatok?
Első tegyeszes jelentkezéstől számítva 2,5 évet, határozattól számítva 2 évet.
Mennyit várt a gyerek?
1,5 napos korától együtt vagyunk.
Miért pont ő?
Nemi és származási kikötés nélkül várakoztunk 2,5 éves korig. Elfogadók voltunk a betegségek és a vér szerinti család élettörténete tekintetében is.
Miért pont ti?
Pontosan nem tudjuk, valószínűleg a lista elején lehettünk már és a vér szerinti anyukának bemutatott párok közül minket talált a legrokonszenvesebbnek.
A tanács, ami jól jött volna utólag:
A várakozási idő elég idegpróbáló volt számunkra, ezért talán ezzel kapcsolatban jött volna néhány jó tanács.
A legnagyobb problémátok most:
Nincsenek problémáink, mivel mindkettőnk számára ő az első gyermek az életünkben, ezért új és ismeretlen helyzetek vannak, amelyeket próbálunk a tőlünk telhető legjobb módon megoldani és kezelni. Jelenleg próbálunk megélni minden pillanatot.
Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:
A hívás utáni további bizonytalanság és várakozás.
Miről olvasnál szívesen?
Szerencsére az orokbe.hu és a facebook-os csoport is, nagy segítségünkre volt a kérdéseink megválaszolásában.
******
Nicknév: Zsuzska, Joci és Gyuszkó
Kik vagytok?
2003-ban ismertük meg egymást, de évekig csak barátok voltunk. Majd 2019 tavaszán egy koncerten kipattant a szikra! Összejöttünk, nyáron 2 hetet Szicíliában töltöttünk egy vulkántúrán. Ősztől már azt mondtuk, ha akar, jöhet a baba, aztán nem jött… 2020 májusában összeházasodtunk és elkezdtük a kivizsgálásokat… vitaminok, mindenféle alternatív módszerek… 3 év, nagyjából egy autó ára…
2022 januárjában jelentkeztünk a megyei Tegyeszhez, áprilisban meglett a határozatunk. Aztán még egy lombikot bevállaltunk, nem sikerült. Idén töltöttem a 45-öt, így ez az út itthon már nem is volt számunkra járható.
2023 januárjában ismét beálltunk a sorba, a hónap végén elvégeztük a 40 órás képzést.
Miben vagytok mások, mint mások?
Nem hinném, hogy mások vagyunk, mint bárki más. Talán konzervatívabbak vagyunk, mint mások, pl.: nem nézünk tévét, nem játszunk számítógépes játékokat, nem nézünk képregényhős filmeket, ilyenek.
Ki érkezett?
Egy 4,5 éves kisfiú érkezett hozzánk országos listáról. 1,5 éves koráig csecsemőotthonban volt, majd egy szuper nevelőszülőhöz került, onnan hoztuk haza. Teljesen egészséges.
Mennyit vártatok? Ha így nézem, fél évet, ha úgy, másfelet.
Mennyit várt a gyerek?
2022 augusztusában látogatta utoljára az életadó, 2023 márciusában vált örökbe adhatóvá. A megyében nem találtak számára öf. szülőt, így jött az országos lista, mi 2023 szeptemberében vittük haza.
Miért pont ő?
Szerintem mi egymásra vártunk. 0-5,5 éves korig vártunk nemi kikötés nélkül, származásban nagyon elfogadóak voltunk.
Idén áprilisban meghalt édesapám. Szüleim 51 évig voltak házasok. Kisfiunk az ő házassági évfordulójukon született. Számomra ez egy fontos jel.
Első kiajánlásunk volt, nem kellett haboznunk, meghallgattuk a tényeket, és amikor megláttuk a fényképet, tudtuk, hogy igent mondunk!
Miért pont ti?
A szakemberek úgy látták, hogy mi biztosítani tudjuk Gyuszkó számára az átlagnál nagyobb figyelmet, mozgást és ingergazdag környezetet.
A tanács, ami jól jött volna utólag: Ne gondold azt, hogy olyan szülő leszel, aki minden problémát tökéletesen tud kezelni.
A legnagyobb problémátok most: elalvási problémák, figyelem lekötés, akaratosság
Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:
A tanfolyamon azt tanácsolták, hogy az első két hónapban, ha lehet, csak mi legyünk a gyerekkel, rokonok, barátok ne, mert az túl sok a gyereknek. Gyuszkó viszont nagyon jól reagál az ismeretségi körünkre.
******
Nicknév: öem73
Kik vagytok?
Mindketten betöltöttük az 50-et, előző kapcsolatból mindkettőnknek volt egy-egy vér szerinti, már felnőtt gyereke, egészségügyi okokból közös vér szerinti gyermekünk nem lehetett, három éve fogadtuk örökbe az akkor hatéves fiunkat, és neki szerettünk volna testvért, de mindenképp kislányt.
Miben vagytok mások, mint mások?
Szerintünk semmiben. Bár sokan csodálkoztak azon, hogy ismét vállalkoztunk az örökbefogadásra. Közös gyermeket szerettünk volna, eleve testvéreket akartunk örökbe fogadni, így indultunk… Aztán kiderült, hogy a saját megyénkkel összeférhetetlenségi okok állnak fenn így kerültünk Bács-Kiskun megyéhez.
Ki érkezett?
Egy gyönyörű, értelmes, okos, jószívű, de ugyanakkor nagyon akaratos, kissé önfejű kislány érkezett, megyei listáról. Ötéves múlt, asztmatikus betegsége van, de ez nekünk nem okoz gondot, mivel a férjem is asztmás, de egyébként egészséges. Mozgékony, imád mindenféle mozgásos tevékenységet, leginkább a torna a kedvenc. Nagyon szeretetéhes, simulékony, gyorsan összeszoktunk, szó szerint fényt hozott az életünkben, a maga örökké vidám, cserfes, állandóan lábunk alatt lévő, nagyon érdeklődő, mindent tudni akaró kis lényével ❤
Mennyit vártatok?
Szinte napra pontosan 3 év telt el a két telefon között. Az idén januárban lett végleges a határozatunk, és szeptember 8-án jött a telefon.
Mennyit várt a gyerek?
2021-ben emelték ki a vér szerinti családból, a vsz. apa azonnal lemondott róla, az anya még 2022-ben is látogatta, aztán ő is lemondott róla, majd a nagypapa látogatta egészen a haláláig, az idén lett örökbefogadható, úgy tudjuk, amint megszületett a döntés, hogy örökbeadható, azonnal összeült a team.
Miért pont ő?
3-6 éves korú, egészséges vagy korrigálható betegséggel élő gyermeket szerettünk volna, bizonytalan származást elfogadtunk, de erős rasszjegyektől mentesen, mindenképp kislányt. Mint azóta kiderült, a fiunk legalább negyedrészt roma származású, de ő abszolút mentes a rasszjegyektől, míg a kislány teljes mértékben magyar származású, mégis kreol bőrű, szóval ennyit a rasszjegyekről :D. Azonnal mondták, hogy asztmás, és kérdezték, ez gondot okoz-e, egyébként semmi más betegsége nincs. Rögtön igent mondtunk, és az első találkozásnál részemről azonnal szerelem volt, és nem volt kérdés, hogy Ő a mi kislányunk, ugyan apa még nincs velem egy szinten, de jól halad. Nagyon sok olyan dolog van, ami miatt tényleg a mi kislányunk. Imádjuk!
Miért pont ti?
Annyit mondtak, hogy 3 család közül választottak, mondjuk sorban is már közel voltunk. Leginkább a fiunk miatt és amiatt, hogy kertes házban élünk, nagyvárosban, megvannak azok a lehetőségek, amiben erős a kislány, tudjuk fejleszteni a tehetségét, illetve már túl voltunk egy örökbefogadáson és nem első gyereknek jött, szóval több minden szólt mellettünk, de a barátkozás alatt igazolódott, hogy valóban mi voltunk a jó választás, mert azonnal megvolt az összhang négyünk között.
A tanács, ami jól jött volna utólag: Hogyan készülj a tesó érkezésére. Merthogy mi szinte sehogy se készültünk, úgy gondoltuk, ráérünk, hosszabb lesz a várakozási idő.
A legnagyobb problémátok most:
Kiskamasz kor, merthogy a nagyobbik már kiskamasz és ezzel jönnek a maga kis hülyeségei, miközben elfelejti, hogy ő nagytesó lett, így sokszor van, hogy a kicsi az okosabb, és a nagy vehetne példát róla.
Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:
Már a rápillantás rögtön más lett, mert egy 1,5 órás ismerkedés lett belőle, szinte azonnal összekapcsolódtunk és egy órán keresztül játszottunk, majd közel 1,5 hónapos barátkozás jött, eleinte heti egy alkalommal, majd egy intenzív héttel, ami végén november 3-án hoztuk haza. Az első alkalommal a covid idején 2 hét alatt már haza is hoztuk a nagyot, most kicsit furcsa volt ez a hosszú barátkozás, persze az is nehezítette a dolgot, hogy minden alkalommal bő 2 órás autóút volt, hogy eljussunk hozzá. Nagyon kötődött a nevelőanyukához, de most is nagy szerencsénk volt és szuper nevelőanyukánk szépen átgondozta hozzánk a kicsikénket, és most már mi vagyunk anya és apa ❤
Miről olvasnál szívesen? testvérek kapcsolata, milyen az élet két kicsivel…
Ha te is várakozol, és felkészülnél a gyermek érkezésére, akkor várlak a Finis csoportba, ahol együtt vesszük át a kiajánlással, barátkozással, adminisztratív ügyekkel és lelki felkészüléssel kapcsolatos tudnivalókat.
Örökbe.hu 