Babaköszöntő 2024. szeptember

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Nicknév: V&J&J

Kik vagytok? Fiatal házaspár vagyunk, 28 és 32 évesek. Három éve vagyunk házasok, két év sikertelen próbálkozás után döntöttünk úgy, hogy örökbe szeretnénk fogadni.

Miben vagytok mások, mint mások? Azt hiszem, ami nálunk különleges, az a családunk. Mindkettőnknek 4-4 testvére van és ketten együtt már 17-szeres nagynénik és nagybácsik vagyunk. A mi gyermekünk nem csak anyát és apát kapott, hanem egy hatalmas összetartó családot.

Ki érkezett? Áprilisban 20 hónapos csodaszép roma kisfiú érkezett hozzánk országos listáról, volt némi lemaradása a járásban, mozgásban, de azóta már mindent behozott.

Mennyit vártatok? A jelentkezéstől számítva kevesebb, mint egy évet. 2023. április végén jelentkeztünk és 2024 februárjában jött az első hívás.

Mennyit várt a gyerek? A kórházból már nevelőszülőhöz került, egyéves korában egy másik nevelőszülőhöz került és nála lett örökbeadható. Tudtommal nem volt kapcsolattartása, a második nevelőanya indította el a örökbefogadhatóvá nyilvánítást. A megyéjében mindenki visszautasította az erős rasszjegyei miatt.

Miért pont ő? 0-2 éves korig vártunk származási és nemi kikötés nélkül egészséges vagy korrigálható betegséggel. Én már az első hívásnál is éreztem, hogy ő a mi fiunk, de mikor megláttuk a fényképeit, azonnal beleszerettünk.

Miért pont ti? Hárman jöttünk szóba az országos listán, ha jól tudom, végül az döntött mellettünk, hogy külső jegyekben hozzánk illett a legjobban.

A tanács, ami jól jött volna utólag:  Nekünk a folyamat legnehezebb része a 0. és az első hívás között eltelt 3 hét volt. Erre a 3 hét teljes bizonytalanságra abszolút nem voltunk felkészülve.

A legnagyobb problémátok most: Azt hiszem, mi nagyon szerencsések vagyunk, nyilván vannak nehézségek, dackorszak, hisztik, de úgy gondolom, problémáink nincsenek.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Nagyjából minden úgy volt, ahogy lenni kell, viszont egy dolgot kiemelnék, a kisfiunk nevelőanyukáját. Sok történetet olvastunk a barátkozás előtt, és aggódtunk is egy kicsit, de mi egy csodálatos nőt ismertünk meg a folyamat alatt, és azóta is rendkívül hálásak vagyunk neki.

Miről olvasnál szívesen? Szívesen olvasnám roma örökbefogadottak történeteit.

******

Nicknév: Viki és Gergő

Kik vagytok? 2018 óta vagyunk házasok. A harmincas éveiben járó házaspárt alkotunk. Első gyermekünk érkezett hozzánk.

Miben vagytok mások, mint mások? Talán annyiban vagyunk mások, hogy egyikünk szintén örökbefogadott gyermek, így eléggé hangsúlyos szerepet játszik az örökbefogadás az életünkben. Mi teljesen máshogy látjuk ezt a témát, mint aki úgymond kívülálló.

Ki érkezett? Egy csodálatos 20 hónapos kislány, a megyéből, aki a mi álomlánykánk. Egészséges, cserfes, de akaratos kis hölgy, aki egy igazi energiabomba.

Mennyit vártatok? Jelentkezéstől számítva 2 évet.

Mennyit várt a gyerek? Másfél évet, sose volt kapcsolattartása.

Miért pont ő? Jó kérdés. Mi nagyon elfogadóak voltunk mindenben. De szerintem azért választottak minket, mert ő nekünk született.

Miért pont ti? A kis hölgy nagyon erős személyiség és mi is azok vagyunk. Ez mindenképpen egy fontos szempont volt a döntéshozásban.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Nincs ilyen.

A legnagyobb problémátok most: Hiszti, akaratosság. De megbirkózunk vele.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: A tanfolyamon nem tanultunk sokat az életszerű gyereknevelésről, pedig jól jött volna.

******

Nicknév: Ágnes & Bence

Kik vagytok?

Egy 30-as éveink elején járó házaspár vagyunk, 2016-ban összeházasodtunk, azóta vártuk a gyerekek érkezését. Sajnos természetes úton ezidáig nem gyarapodhattunk, így hosszas gondolkozás, beszélgetés után 2022 év végén kértünk időpontot a Pest megyei Tegyeszhez.

Miben vagytok mások, mint mások? 

Talán csak annyiban, hogy bár volt számtalan kivizsgálásunk – ahol semmi olyanra nem derült fény, ami miatt nem lehet vér szerinti gyerekünk -, a lombikot sosem éreztük a mi utunknak, így bele sem vágtunk. Az én családomban (a feleségében) volt már örökbefogadás, így nem volt idegen tőlünk a családunk ilyen módú bővítése, de természetesen időre volt szükségünk, hogy elgyászoljuk a veszteségünket, és rengeteget olvastunk az örökbefogadásról, a gyereknevelésről, így már elég konkrét elképzelésekkel érkeztünk a Tegyeszhez az elbeszélgetésre. Ebben a felkészülésben pedig nagyon sokat segített ez a blog is.

Ki érkezett?

 A kisfiunk, Rikárdó, azaz Rikus 15 hónaposan kopogtatott be az életünkbe egy csütörtök este, fáradtan, munka után. El sem hittük, amikor hazaérvén láttuk a nem fogadott hívást az ügyintézőnktől. Akkor annyit tudtunk meg, hogy egy egészséges, félig roma származású kisfiú, aki egy hónapot a kórházban töltött, azóta pedig szerető közegben, a nevelőszüleinél él. Következő hét elején mentünk aktabetekintésre, ahol több nem derült ki – szinte el sem hittük, hogy egy makkegészséges gyerkőc vár ránk. A képeit látva egy gyönyörű mosolyú, barna szemű, csodaszép, érdeklődő tekintetű kisfiú nézett ránk. Rögtön igent mondtunk.

A rápillantáson is egy cserfes, a nevelőszüleihez erősen kötődő kisfiút láttunk, így másnap azonnal jeleztük a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ügyintézőnknek, hogy mindenképp szeretnénk vele barátkozni.

Mennyit vártatok?

2022 októberében hívtuk először a Pest megyei Tegyeszt, akkor 2023. február közepén tudtak fogadni minket. A szükséges vizsgálatok gyorsan, körülbelül egy hónapon belül megtörténtek, a határozatunk valahogy május végén, június elején már a kezünkben volt; júliusban pedig részt vettünk a tanfolyamon is (amit senki ne hagyjon ki, még nekünk is rengeteg hasznos infót tartogatott, pedig tényleg sokat olvastunk a témában). Ezután nagyon gyorsan, idén, 2024. január végén csörgött a telefonunk. Összességében tehát egy évet sem vártunk az első találkozóhoz képest.

Mennyit várt a gyerek?

Rikust már a kórházból sem engedték haza a körülmények miatt, a vér szerinti anyukája sosem látogatta; az apjáról semmit sem tudni. 2023 nyarán lett örökbe adható. Nekünk is ő volt az első kiajánlásunk, és mi is neki; a megyéjében nem volt senki, aki passzolt volna hozzá.

Miért pont ő?

Már kicsit több, mint fél év távlatából azt kell mondanunk, hogy tökéletes volt az illesztés, minden szempontból. Rikus egy örökmozgó, akit minden érdekel, kíváncsi, kedves lelkű, hatalmas akarattal. Nagyon okos és gyorsan fejlődik, öröm vele minden nap, ahogy láthatjuk, hogyan nyílik ki egyre inkább az értelme.

Nem volt szerelem első látásra, de egyikünk sem ez a típus, az életünk más területein sem jellemző ránk az ilyen heves érzelmi döntés. Mi a barátkozás során azt figyeltük, hogy ő milyen, el tudjuk-e képzelni, hogy így közösen legyünk egy hármas egység, és ezt éreztük. Az aktabetekintésen a képeit nézve is az volt a legfőbb szempont, hogy láttuk, mennyire csillog a szeme, vidám, érdeklődő: már ott látszott, hogy szeretetben nevelik. Szerencsére a nevelőszülei nagyon szerették, erősen kötődött is hozzájuk, de segítettek minket az átgondozásban, így az átkötés olyan jól sikerült, hogy most sehová sem tudok egyedül menni, ha mégis, akkor nagyon hamar keresni kezd (jelenleg első sorban engem, az anyukáját, de volt apás időszak is).

Karakterre nagyon hasonló, mint mi; ha nagyobb lesz, szerintem szuperül felveszi majd a mi aktív, kiránduló, futó életformánkat. Egyébként nagyon hasonlít is a férjemre, nagyon sokan megjegyzik, olyanok is, akinek abszolút idegenek vagyunk, hogy tiszta apja.

Egyébként egy nagyon érdekes egybeesés, hogy amikor az ő vér szerintije elment a kórházból és otthagyta, én aznap kértem az időpontot a Tegyeszhez…

Miért pont ti?

Nem tudom, volt-e különösebb oka, vagy elég volt az, hogy nagyon elfogadók voltunk minden tekintetben. Lehet, hogy az is fontos volt, hogy fiatal pár vagyunk, így bírjuk azt a tempót, amit ez a kis perpetuum mobile diktál nekünk jelenleg.

A tanács, ami jól jött volna utólag: 

Ne féljek, ha nem jön rögtön az anyai érzés. Ha nehéz lesz az első jó pár hét. Nagyon rágörcsöltem az egészre, hirtelen jött a felelősség, és az, hogy be kellett csöppenni egy 15 hónapos életébe. Lehet, hogy intettek minket, de én ezt úgy tudnám leírni, hogy az is csak akkor derül ki, milyen is lefutni egy maratont, amikor az ember már rója a kilométereket és fáj a lába.

Szerencsére a szüleink nagyon sokat segítettek minket – akár főzéssel, takarítással, vagy amire épp szükségünk volt -, erre bátorítok is minden leendő örökbefogadót! Akit csak lehet, vonjanak be az ilyenekbe, hogy az efféle teher ne legyen a páron. Az első pár hét az örökbefogadás után épp olyan, mint a gyermekágyas időszak – vagy még nehezebb. Óriási öröm és segítség volt, hogy a férjem itthon volt az első 7 hétben, így a kettejük közti kötődés is sokkal erősebb lett, és rólam is nagyon sokat levett a párom, amiért ma is hálás vagyok.

Illetve IDŐ. Most, 7 hónap távlatából azt mondom, hogy nekünk ennyi idő kellett, hogy a kötődés igazán stabilizálódjon, hogy a családunk kialakuljon. Ma már minden sokkal könnyebb, még egy extrán dacos/nyűgös napon is.

A legnagyobb problémátok most:

A kedvenc szava a nem, illetve az egyedül, így szerintem ezzel mindent el is mondtam. 🙂 Persze ez így szép, majd túl leszünk ezen is, és azért minden napban van annyi vicces és örömteli is, hogy a nap végén csak ez számít.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

A rápillantás nekünk teljesen más volt, de szerintem jobb volt így, mert kapcsolatot teremthettünk a kicsivel, így azért könnyebb volt döntenünk, mintha csak távolról kellett volna valami alapján igent vagy nemet mondani. A Tegyesz részéről mindenki támogató volt végig, aktívan segítettek minket, így nagyon hálásak vagyunk a munkájukért mindkét megyében.

Miről olvasnál szívesen?

Milyen hatása lehet hosszú távon annak, hogy a kicsi az élete első x hónapját a kórházban tölti, hogyan lehet ezt kezelni, segíteni?

 

Ha te is várakozol, és felkészülnél a gyermek érkezésére, akkor várlak a várakozóknak szóló (Finis) csoportba, ahol együtt vesszük át a kiajánlással, barátkozással, adminisztratív ügyekkel és lelki felkészüléssel kapcsolatos tudnivalókat. 
Legközelebb: 2025. január 16., 23., 30., mindig csütörtökön 17:00-20:00 között. 

https://orokbe.hu/talalkozok/tamogato-csoportok/finisben/

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .