Babaköszöntő 2021. szeptember

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Kik vagytok?

35 és 37 évesek, 14 éve kapcsolatban, két éve házasságban. Vidéken élünk egy baranyai kis faluban, a családdá válás volt az egyetlen olyan vágyunk, amit nem tudtunk megvalósítani. 7 év lombikozással a hátunk mögött 2019-ben megérett bennünk a döntés, hogy szeretnénk ezt az életszakaszt lezárni, és belevágunk az örökbefogadási folyamatokba.

Miben vagytok mások, mint mások?

Nem vágytunk és vártunk újszülöttre, abba a szerintem szűk rétegbe tartozunk, akik az 5 éves korhatárt, és a testvérpárt elfogadó részt is beikszeltük.

Ki érkezett? Mennyit vártatok?

És emiatt viszonylag korán, az elhatározásunkat követő kb. egy év után már meg is csörrent a telefon. Egy 4 kislány, és egy 6 éves kisfiú testvérpárnak kerestek örök anyukát és apukát, a megyei listán (Baranya). Az iratbetekintés után azonnal módosítottuk a határozatunkat, és megemeltük az életkorra vonatkozó adatokat, hogy megindíthassuk a barátkozási folyamatot.

Mennyit vártak a gyerekek?

A gyerekek 2 és 4 évesen kerültek kiemelésre a családjukból, elhanyagolva, és jelentős lemaradással kerültek a nevelőcsaládjukba. Ott két évet töltöttek el, mikorra örökbefogadhatóvá váltak. A két év nevelőcsaládban töltött év alatt a kislányunk megtanult járni, megtanulták az evőeszközök és étkészletek használatát, fejlesztést kaptak mindketten (gyógytorna és logopédia). A lányunk teljesen behozta a lemaradásait, a fiunk beszédfejlődésben további fejlesztésre szorul még. A nevelőszükőket azonnal elfogadták, anyának és apának hívták őket, az érkezésünk előtti hetekben már felkészítették őket, hogy az angyalkák találtak nekik örök szülőket.

Miért pont ők?

Mikor a felkészítő tanfolyamon kaptunk egy feladatot, hogy írjuk le, milyennek képzeljük el a gyerekünket, pontosan azt írtuk le, mint amit az angyalkák intéztek 🙂 Cserfes, vagány, eleven, gyönyörű gyerekeket 🙂 A fiunk második keresztnevet is kapott a vér szerinti szülőktől, ami pont ugyanaz, mint a férjem apai és nagyapai keresztneve. Pont annyi évesek, mint mikor elhatározásra jutottunk, hogy családot szeretnénk alapítani, csak akkor még nem tudtuk, hogy nem vér szerint fognak születni.

Miért pont ti?

Erre majd úgy 10 év múlva tudok válaszolni. A megyében nem volt más, ilyen korú gyereket és testvéreket elfogadó várakozó. 

A tanács, ami jól jött volna utólag:

A fórumokon, beszámolókban nagyrészt csupa rózsaszín érzésekről számolnak be az újdonsült szülők. Kevés az az ember, aki felvállalja, hogy pl. nem volt szerelem első látásra a találkozás (mikor először találkoztunk velük egy szobában, a fiam első mondata, arra a kérdésre, hogy bemehetünk-e hozzá egy “nem” volt), vagy hogy lelkileg megvisel ez az óriási változás bennünket is. Igenis nem csak vágyak teljesülése ez az egész folyamat, hanem kemény érzelmi hullámvasút, ami miatt nem kell hibáztatni magunkat.

A legnagyobb problémátok most:

Mindketten hoztak magukkal olyan kommunikációs és idegrendszeri elmaradottságot, amivel pláne újdonsült szülőként nehéz megbirkózni.

A fiunknál beszédfogyatékosságot állapítottak meg, ami nem a kiejtészavarban mutatkozik meg, hanem nagyon nehezen fejezi ki magát. Kevés a szókincse, nehezen alkot egész, és azonnal megérthető mondatokat. Az óvodai logopédiai foglalkozás mellett most különórákra visszük, de mellettünk is nagyon sokat fejlődött már. Még a nevelőszülőnél is sokat tévéztek, azon aludtak el, és azért nem meséltek nekik, mert állítólag nem figyeltek rá. Most már az ötperces meséket is élvezettel hallgatják, ha nem lenne esti mese, azt büntetésként élnék meg. Legnagyobb gondunk most, hogy figyeljen a kérdésére adott válaszunkra, arra, amit mondunk neki, kérünk tőle, mert nagyon nehezen tud egy dologra összpontosítani. Emellett sokszor még udvariatlanul fogalmaz és fejezi ki magát, ami bántó tud lenni. De ez is rengeteget változott jó irányba.

A kisasszony pedig elég akaratos, makacs személyiség, még sajnos a dackorszak is tart, így mindennaposak az összetűzések, hogy a követelőzését és ellenszegülését visszaszorítsuk. Sokszor próbálkozik erőltetett kiabálással és hisztivel, de a dühöngés végén meg tudjuk már beszélni, hogy miként lehet ezeket a helyzeteket enélkül megoldani. Az óvodába is néha úgy megyünk érte, hogy sokat rosszalkodott, ki kellett ülnie a gondolkodószékre, de javul ezen a téren is talán.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

A nagykönyv az első hetek és kamaszkor nehézségeire készít fel leginkább, azonban a hétköznapok adta szituációkban eléggé egyedül tudjuk érezni magunkat a problémáinkkal. Hogy egy kissé figyelemzavaros gyereket mivel tudsz összpontosításra tanítani, hogy a kezdeti harapós/karmolós hetek után a határaik feszegetésére mi a jó reakció, miközben bizalmat is szeretnél kiépíteni, de a fejünkre sem nőhetnek. Tudom ezek gyerek- és szituációfüggő esetek, de egy újdonsült szülőnek minden jól jöhet ilyenkor.

Miről olvasnál szívesen?

A The A-Z of Therapeutic Parenting: Strategies and Solutions” c. könyvet magyar fordításban. olvasásának folytatása

Babaköszöntő 2021. augusztus

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Nicknév: nincs, inkább csak olvasni jártam az oldalra, aztán a facebook csoportba, de 4 év után már néha hozzá is mertem szólni egy-egy poszthoz

Kik vagytok? Jani (47), és Timi (41). 11 éve együtt, 9 éve házasok. Az esküvő után 2 évvel lett csak gyanús, hogy még nincs gyerekünk. A szokott rendben jöttek a vizsgálatok, kezelések, előbb államiban, majd magánban. Két sikertelen inszemináció után időpontot kértünk a Káli intézetbe. Mire odaértünk, egy spontán terhességből el is vetéltem. Azért az időpontra elmentünk, bár a lombikkal kapcsolatban már akkor is voltak fenntartásaink. Kiderült, a terhesség miatt mindent elölről kell kezdenünk, majd ha megint lesz zsinórban két sikertelen inszeminációnk, mehetünk lombikozni. Mivel amúgy sem éreztük a lombikot a mi utunknak, úgy döntöttünk, azt a rengeteg pénzt inkább a gyerekre költjük, mint orvosokra, és felkerestük a megyei Tegyeszt.

Miben vagytok mások, mint mások? Még az egész út elején, amikor még csak annyit tudtunk, hogy nem lesz ez olyan egyszerű projekt, mint másoknál, elkezdtem pszichológushoz járni. Segített rendezni a viszonyomat a szüleimmel, illetve feldolgozni a gyerekkoromat (szerintem ezek elengedhetetlenek a szülővé váláshoz). Le akartam tisztázni magamban, hogy tényleg ezt akarom-e, anyává akarok-e válni akadályok útján is, vagy csak a megszokás, a szociális elvárások hajtanak ebbe az irányba. Annyira feltöltött lelkileg, hogy az út során még a páromat is tudtam a megfelelő pillanatokban “pszichózni”. Sosem éreztük “útközben”, hogy egymás ellen fordulnánk, vagy más fele indulnánk, végig harmonikusak maradtunk, a tegyeszes pszichológus is nagyon örült, mennyire stabilak, összeszedettek vagyunk.

Ki érkezett? Hanna teljesen egészséges, kiegyensúlyozott, folyton mosolygó tündérke. Megyei listáról, nevelőszülőktől érkezett. Minimális lemaradása volt a mozgással, amit 3 hét alatt behoztunk: semmi más nem kellett neki, mint szabad mozgás lehetősége a szőnyegen. Aktabetekintés utáni hétvégén lett hat hónapos, a mi határozatunk pedig 0,5-3 éves korú lánygyermekre szólt, származási kikötés nélkül.

Mennyit vártatok? 2017 nyár végén jelentkeztünk a Tegyesznél, tavaly decemberben hosszabbítottuk a három éves határozatunkat plusz egy évvel. Fél-három éves korrigálható egészségi állapotú (örök hála az ebben a témában szervezett online meetingért, Zsuzsa!!!) kislányt szerettünk volna. Származási kikötést nem tettünk. Talán tavaly valamikor olvastam az Örökbe.hu Facebook-csoportban egy bejegyzést, hogy nem árt a várakozás során újra egyeztetni a származási kikötést a tegyeszes kapcsolattartóval, nehogy feleslegesen várjunk, mert valaki már rég kaphatott volna gyereket, csak úgy emlékeztek, szőke, kék szeműre várnak. Megfogadtam a tanácsot, egyeztettem az Emberünkkel erről, szerintem ez is szerepet játszott abban, hogy akkor és ott nekünk szóltak.

Mennyit várt a gyerek? Hannát a szülőanyja a kórházban hagyta. 6 naposan nevelőszülők hozták el, mivel senki nem jelentkezett érte, 3 hónaposan örökbe adhatóvá vált. Akkor már “csak” a karantén végét kellett megvárnunk, és jött is az A telefonhívás. Mivel hat hónaposan még nem alakult ki kötődés, elegendő volt 2 hét a barátkozásra, eltanultuk a rituálékat, hozzászokott Hanna a jelenlétünkhöz, és haza is hozhattuk. Az utolsó pár napban már nem is kereste a nevelők jelenlétét, teljes értékűen elfogadott minket.

Miért pont ő? A várakozás során, minden tegyeszes beszélgetésen elmondták, hogy 2-3 éves gyerekre készüljünk, annál kisebb nincs a rendszerben. Amikor bekerültünk tavaly a top10-be, mi ennek megfelelően be is vásároltunk mindent, és elégedetten ültünk a babérjainkon.. Aztán a barátkozás két hetében rohantunk kiskádért, cumisüvegért, és minden más “apróságért”, ami kellhet egy hat hónapos babának.

A telefonhívás során és az aktabetekintés elején többször elhangzott, hogy “de roma származású”, mondtuk semmi gond, szeretnénk többet tudni róla, és látni a fényképét. Már a száraz adatok is eléggé meggyőzőek voltak, mivel Hanna makkegészséges volt, amire nem is számítottunk. Aztán megláttuk a mosolygós pofiját, és részünkről el is dőlt a dolog, nem is értettük, miért kellene aludni rá egyet.

Miért pont ti? Ugyan voltak még páran előttünk a sorban, de mi voltunk az elsők származási kikötés nélkül. Tudtuk, hogy Hanna fiatal kora ellenére is határozottan képviseli a véleményét, lehet úgy gondolták, mi elbírunk vele. (eddig döntetlenre állunk 🙂

A tanács, ami jól jött volna utólag: Jobban kellett volna bíznom az ösztöneimben, és csak arra hallgatni, aki szakember és pártatlan. Szerencsére, amikor kezdtünk elbizonytalanodni, felhívtam a tegyeszes pszichológust, hogy beszéljük át a dolgokat a barátkozás félidejében. Sikerült megerősíteniük, és megfogadva a tanácsukat, a ”káros jó tanácsokat” ügyesen engedtük el a fülünk mellett.

A legnagyobb problémátok most: A fogzás és a kánikula hatványozza a kialvatlanságot. Hanna továbbra is karakán: egyrészt végtelen mosolygós, nyitott, cuki, aranyos baba, aztán egy pillanattal később éles hangon jelzi, ha valami nem tetszik neki. De remek marketinges: ezt inkább csak nekünk tartogatja, a környezet ezt az oldalát nem ismeri.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: egész végig, amikor a várakozás alatt elképzeltem, azt hittem, egy rutinos nevelőszülőt fogunk ki, aki reményeink szerint kedves határozottsággal terel minket a cél felé. Ehhez képest nekik is új volt a helyzet, ráadásul a Tegyesz is elég láthatatlan volt a barátkozás során, egy másik “zűrösebb” ügy lekötötte őket. Szerencsére meg tudtuk a nevelővel beszélni, hogy így legalább nincsenek rossz beidegződések, csináljuk úgy, ahogy nekünk jó. Aztán, amikor kicsit félresiklottak a dolgok, a Tegyesz első szóra megjelent, és segített.

Miről olvasnál szívesen? Minél több Babaköszöntőt, mert az azt jelenti, hogy másnak is sikerült.

olvasásának folytatása

Babaköszöntő 2021. július

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Kik vagytok? Brit-magyar, kettős kultúrájú családként fogadtunk örökbe vér szerinti kislányunk mellé egy tőle két évvel fiatalabb kislányt.

Miben vagytok mások, mint mások? A gondolat mindig is ott volt a fejünkben. De miután meghalt a kisfiunk, és a kislányunk is cseperedett, nem az volt bennünk, hogy azonnal szüljek neki testvért, hanem mind a külföldi, mind a magyar barátaink pozitív hozzáállása, örökbefogadása segített abban, hogy emellett az út mellett döntsünk.

Ki érkezett? Szabolcs megyéből fogadtunk örökbe, a megyei listán, amit már tudtunk, hogy gyorsabb lehet a lefolyás, ha nincs származási kikötésünk. Nem is volt. A 2.5 éves Annamária került hozzánk, titkos örökbefogadással, nevelőszülőktől.

Mennyit vártatok? A határozatot 2020 novemberében kaptuk meg, és 2021 áprilisában első kiajánlásra elérhető volt a kislányunk.

Mennyit várt a gyerek? A kislány csecsemőkora óta, vagyis 2.5 éve örökbefogadható volt. Annyit megtudtunk, hogy 2 évesen egy örökbefogadása meghiúsult. Amit szomorúan hallottunk, de ugyanakkor örültünk, hogy mi lehetünk a családja.

Miért pont ő? Barátkozásunk alatt egy életvidám kislányt láttunk, aki hamar tanul. Származási és nemi kikötésünk nem volt, minimális egészségügyi problémát vállaltunk.

Miért pont ti? Szerintem elég jól látták, hogy Annamari beleillik a családi képünkbe. Igyekszünk vidám atmoszférát teremteni a gyerekek körül.

A legnagyobb problémátok most: Az étkezés egy hónap után kezd rendeződni, de sajnálattal tapasztaljuk, hogy a reggelek időnként “csoki és cukojjal” kezdődnek, és a zöldség-gyümölcsöt sajnos az édesség überelte.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Annak ellenére, hogy jelentkeztünk a tanfolyamra, mégsem és a Covid miatt sem tudtunk részt venni, amiről azóta se szóltak. Így azoktól kértem tanácsot, akik közeli barátok és már örökbe fogadtak.

Miről olvasnál szívesen? Vér szerinti tesó és örökbefogadott tesók kapcsolata, valamint szülői kapcsolatuk.

*******

olvasásának folytatása

Babaköszöntő 2021. június

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Kik vagytok?

Magdi (45) és Dani (37), vidékről származó budapesti házaspár, ebben a hónapban ünnepeljük a 10. házassági évfordulónkat. 5 évet töltöttünk mesterséges megtermékenyítéssel; örökbefogadó szülőnek akkor jelentkeztünk, amikor már mindketten elengedtük a vér szerinti gyermek lehetőségét. 2018 márciusában került sor az első látogatásunkra a Tegyesz tanácsadónknál. A határozat szerint 0 és 3 éves kor közötti, bármilyen nemű gyermek nevelésére alkalmasak vagyunk, a pszichológusi javaslatban viszont szerepelt, hogy inkább kislányt szeretnénk, illetve 1-3 éves kort preferálunk, mert fontosnak tartottuk, hogy összebarátkozhassunk a leendő gyermekünkkel.

Miben vagytok mások, mint mások?

Képesek voltunk változni-változtatni annak érdekében, hogy boldog családunk legyen. Eredetileg testvérpárt szerettünk volna örökbe fogadni, de a Tegyesz munkatársai tanácsára úgy döntöttünk, először egy gyerek érkezzen. Az Ágacska Alapítvány örökbefogadásra felkészítő tanfolyama és egy baráti beszélgetés nélkül valószínűleg tettünk volna származási kikötést – ami a legrosszabb döntés lett volna részünkről. Megértettük, hogy nem félelmek befolyása alatt kell meghatároznunk, kire vágyunk, hiszen egy gyerek bőrszíntől és származástól függetlenül csupán egy gyerek.

Előzetesen azt gondoltuk, hogy az örökbefogadott gyerekeinkben hiába keressük majd a vonásainkat és mozdulatainkat. Mekkorát tévedtünk! 🙂

Ki érkezett?

Kiara messze túlszárnyalta az elképzeléseinket. Egészséges, kedves, okos, őszinte, örökmozgó, huncut, gyönyörű kreol bőrű kislány. Két és fél évesen érkezett szerető nevelőszülőktől, országos listáról (Hajdú-Bihar megye), titkos örökbefogadással.

Mennyit vártatok?

A Tegyeszhez való jelentkezéstől az aktabetekintésig kereken két évet vártunk. (Három hónappal korábban volt az első kiajánlásunk, de az akta alapján visszautasítottuk a megismerkedést. Ekkor ébredtünk rá, hogy a kiszámíthatatlan következmények miatt nehézséget okoz számunkra, ha a szülőanya drogot fogyasztott a terhesség alatt, ezért kértük a betegséglista módosítását.) A járványügyi korlátozások miatt 3 hónapot csúszott az első találkozásunk, mégis nagy lelki segítséget jelentett a „toporgásban”, hogy konkrét gyermekről ábrándozhattunk, ő pedig a lezárások alatt kertes házban élhetett a budapesti panel helyett.

Mennyit várt a gyerek?

Születése után a kórházból nevelőszülőkhöz került, ahol néhány alkalommal meglátogatták a vér szerinti szülei. Tavaly februárban választottak ki minket a számára, júniusban találkoztunk először és július 16-án vettük gondozásba. Az ölünkbe pottyant: egy évvel korábban vált örökbe adhatóvá, mégis mi voltunk az első házaspár, akinek kiajánlották (a megyében nem találtak érdeklődőt).

Miért pont ő?

Ahogy az egykori sláger mondja: nekünk találkozni kellett. A férjem beleszeretett a mosolyába, én „elvesztem a szemeiben”. Számunkra nagyon fontos a humor, a kislányunk pedig egy igazi bohóc, sokat nevetünk vele. A rokonok, barátok, kollégák és ismerősök körében igazi rajongótábora van a kisasszonynak.

Miért pont ti?

Nincs információnk arról, hogy mi alapján választottak minket a szüleinek, de nagyon szerencsések vagyunk a döntés miatt. Gyorsan összeszoktunk, mára teljesen összecsiszolódtunk és úgy érezzük, mintha mindig is együtt lettünk volna.

A tanács, ami jól jött volna utólag:

A rápillantás után felpörögnek az események: 2-3 hét alatt család születik, annak minden örömével és feladatával. Vértezzétek fel magatokat, az intenzív barátkozás egy jól kötődő gyerekkel igazi érzelmi hullámvasút.

A legnagyobb problémátok most:

A dackorszak. Vagyis nincs probléma, csak makacs emberek együttélése. 🙂

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

Lehet, hogy a mi esetünk van a nagykönyvben megírva, mert a teljes folyamat zökkenőmentesen zajlott, minden résztvevő nagyon segítőkész és támogató volt: a Tegyesz és a gyámhivatal munkatársai, a nevelőszülők, a barátkozás idején a szállásadónk, hazaérkezve a védőnőnk.

Miről olvasnál szívesen?

Statisztikákról.

****** olvasásának folytatása

Babaköszöntő 2021. május

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Nicknév: 10 mancsék

Kik vagytok? Lassan 9 éve házasok vagyunk, mindketten a negyvenes éveinkben. Mindig is szerettünk volna gyermeket. Lényegében az utolsó sikertelen beültetéssel párhuzamosan indítottuk el a folyamatot. Majd úgy alakult, hogy a lombikkezeléseket abba is hagytuk.

Miben vagytok mások, mint mások? Erre nehéz felelni. Két dolog talán. Az egyik, hogy nem mentünk el alapítványok felé és csak titkos örökbefogadást szerettünk volna. A másik, ahogy várakoztunk. Mi a várakozás időszaka alatt nem léptünk be ebbe a csoportba, nem érdeklődtünk sorszámról, nem rendeztünk be gyerekszobát, éltük az életünket két csodás kutyusunkkal. Utólag ránézve, annak, ahogy várakoztunk, volt előnye is és hátránya is. Egyrészt így nem számoltuk a hónapokat és éveket és elképesztően gyorsan eltelt az idő, másrészt viszont kevésbé voltunk felkészülve a gyermek érkezésére.

Ki érkezett? A lányunkat 5 és fél hónaposan hoztuk haza, egy csodálatosan szép és meglepően nyugodt kisbaba érkezett.

Mennyit vártatok? A jelentkezéstől számítva 4 évet.

Mennyit várt a gyerek? 2020. áprilisban lett örökbe fogadható, minket május első napjaiban hívtak. (Születésétől a hazajöveteléig csecsemőotthonban volt.)

Miért pont ő? 0-6 hónapos kort jelöltünk. Ő volt az első és már a fotó alapján beleszerettünk. Így, hogy lassan egy éve család vagyunk, nehéz habozásról beszélni, de volt olyan eleme a történetének, amit alaposabban végig kellett gondolnunk.

Miért pont ti? Erre a kérdésre szintén nehéz válaszolni. Éppen a COVID első hulláma zajlott, minden virtuálisan történt, még a barátkozás is teljesen másképp volt. A rápillantáson kívül (ami egy üvegablakon keresztül történt maszkban és nagyon messziről megnézhettük a teraszon) kétszer tudtunk elmenni hozzá, mielőtt hazahoztuk. Szülőként viszont a válaszunk az, hogy ő nekünk született és mi neki.

A tanács, ami jól jött volna utólag: A tanfolyamon végigvettük, hogy a gyermek mit él át, neki milyen és milyen nagyobb kérdéseket kell végiggondolni miatta és érte. Ami jól jött volna, hogy szülőként milyen hullámvasútra ül fel az ember. Hogy ér kételkedni, elbizonytalanodni is és hogy nem azonnal fog kialakulni a szeretet, kötődés. (Ezt persze tudtuk, de más tudni és más megélni.) Hogy ez olyan, mint egy tánc, együtt táncolunk a gyerekkel és egyszer csak már nem akarjuk elengedni egymást. De ez egy hosszú folyamat. És meg kell élni azt is, amikor adott esetben még nem kér a szeretetedből.

A legnagyobb problémátok most: Jó lenne már végre óvintézkedések és aggodalom nélkül elmenni a játszótérre, játszóházakba, gyerekközösségekbe.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: A kislányunk az első pillanattól nyugodtan és szépen végigaludta az éjszakákat. Pedig fel voltunk készülve arra, hogy az elején nem így lesz. Azóta is jó alvó.

Miről olvasnál szívesen? Minden olyan téma érdekel minket, ami abban segít, hogy a kislányunk a nagyobb gyerekközösségekben és később a gyökérkutatás során a lehető legnagyobb felkészültséggel és önbizalommal tudjon működni és megélni ezeket a helyzeteket. És mindenki története és megosztása nagyon sokat számít és óriási támogatást jelent.

****** olvasásának folytatása

Babaköszöntő 2021. április

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Nicknév: Kriszta és Tomi

Kik vagytok? Az átlagnál még mindig picit fiatalabb (én 29 éves vagyok, a férjem 35), Pest megyei házaspár vagyunk. Első örökbefogadott fiúnk Patrik, ő 2019 júliusában újszülöttként érkezett alapítvány segítségével. (https://orokbe.hu/2019/10/28/babakoszonto-2019-oktober/) Mindig nagy családot szerettünk volna, így néhány meddőségi kezelés után 2018-ban beadtuk a jelentkezésünket a Tegyeszbe. 2019-ben meg is érkezett Patrik. Ahogy ő betöltötte az egy évet, ismét beadtuk a jelentkezést tesóra. A kritériumok ugyanazok voltak, mint elsőre. 0-4,5 éves korig vártunk, nemi és származási megkötés nélkül, korrigálható betegségeket és akár testvérpárt is elfogadtunk volna.

Miben vagytok mások, mint mások? Semmiben. Nagy családot szeretnénk, de csakis örökbefogadás útján.

Ki érkezett? Márk érkezett. 2021.02.15-én, 3220 gr-al és 51 cm-el makk egészségesen. 2020 szeptember közepére volt időpont a TEGYESZ-hez, viszont augusztus végén részt vettünk az Alapítvány éves balatoni találkozóján. Az Alapítvány vezetője már az első napon jelezte, hogy Patrik vér szerinti anyukája ismét várandós, és nagyon örülne, ha a születendő babát is mi fogadnánk örökbe. Percet sem gondolkodtunk, igent mondtunk. Nagyon boldogok vagyunk, hogy vérszerinti tesók lettek a gyerekeink. A terhesség terminusa nem volt biztos, december/januári babára számítottunk. Az utolsó hetek számomra nagyon lassan teltek, 2x úgy volt, hogy megindítják a szülést. Végül 41+2 napra született meg Márk. Ezalatt a várandósság alatt volt alkalmunk többször találkozni az életet adóval és a vérszerinti apukával is, így bőven tudunk majd mesélni a fiúknak, ha később kérdésük lesz. A covid ellenére a szülést követően a kórház nagyon rugalmas volt. Márk összesen egy hetet töltött bent, ez idő alatt minden délután 1,5-2 órát bent lehettük vele egy külön helyiségben. 02.22-én hoztuk őt haza, majd 02.25-én hívott a kórház, hogy mikor Márk született, volt egy Covidos baba és mama, így valószínű keresni fog a Nébih. Így is lett, Márk 10 napot volt karanténban itthon (csak ő), de szerencsére mindannyian egészségesek maradtunk.

Mennyit vártatok? Semennyit. Előbb tudtuk, hogy újra gyerekünk lesz, mint hogy a kezünkbe lett volna a határozat.

Mennyit várt a gyerek? Egyetlen napot. Egynaposan láthattuk őt először, de mivel már a terhesség korai szakaszában tudtuk, hogy jönni fog, igazából annyira vártuk, hogy ha nem láthattuk volna, és zöld lett volna 3 karral és 4 füllel, akkor is szerettük volna örökbe fogadni.

Miért pont ő? Tekintve, hogy vér szerinti tesó baba érkezett, egyáltalán nem volt kérdés, hogy szeretnénk Márkot. Patrik örökbefogadása után tisztában voltunk a vér szerinti hátterével (gondozatlan terhesség, nemi betegség, stb. de ez nem tántorított el minket másodjára sem.)

Miért pont ti? Mi már Patrik érkezése után is jeleztük az Alapítványnak, hogy ha tesó baba érkezne, mi nyitottak vagyunk. Így is lett 😊

A tanács, ami jól jött volna utólag: Patrik 19 hónapos volt, mikor Márk megérkezett. Mindig kicsi korkülönbséget szerettünk volna és ezt meg is kaptuk. Viszont az első hetekben én nagyon féltem, hogy Patrik hogy éli meg, hogy már nem csak ő van. Ő még nem beszél, ellenben nagyon aktív, folyamatos figyelmet igénylő gyerek. Márk viszont Buddha baba, így Patrik könnyen és gyorsan elfogadta az érkezését. Nekem viszont keményen kellett dolgozni magamban, hogy hogyan is kell a figyelmet egyenlően adni, és plusz szeretetet osztani a szívemből. Amit még szeretnék megjegyezni, a tanfolyamon is többször elhangzik. Az a bizonyos lila köd. Patriknál rögtön az első pillanatban ott volt, és szerelem volt. Márknál viszont több nap kellett, hogy kialakuljon, annak ellenére, hogy hónapokig vártuk, hogy megérkezzen. Ez nagyon fura és ijesztő érzés volt, amíg rá nem jöttem, hogy ez teljesen normális dolog.

A legnagyobb problémátok most: Nincs ilyen!

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

Igazából talán annyi, hogy egyik gyerekünk sem telefonhívás útján érkezett.

Miről olvasnál szívesen? Vér szerinti újszülött tesók érkezése után nagyobb gyerek örökbefogadásáról. olvasásának folytatása

Babaköszöntő 2021. március

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

 

21 éve alkotunk egy párt a férjemmel. Első perctől fogva tudtam, hogy őt szeretném gyermekeim apjának. Több meddőségi kezelésen estünk át, sikertelenül. Csecsemő- és gyermek szakápoló a szakmám, sok csecsemő születésénél voltam jelen. Én voltam az újszülöttellátó nővér. Soha nem adtuk fel, hogy egyszer kiválaszt minket egy csodás gyermek. Örökbefogadásra azért ilyen későn jelentkeztünk, mert a férjemnek kellett egy kis idő, amíg megérett rá. Most már tudja, hogy előbb kellett volna jelentkezni, bár akkor nem Tami érkezett volna hozzánk. 4 évet várakoztunk a Pest megyei Tegyesznél, az országos listára is felkerültünk, alapítványhoz regisztráltuk magunkat.

4 év alatt egyszer sem csörrent meg a telefonunk. Több örökbefogadási tanácsadónk volt az évek alatt. Lejárt volna az érvényes határozatunk, ezért telefonon beszéltem nyáron a tanácsadóval, hogy mikor adjuk be a hosszabbításhoz a papírokat, a covid miatt, gondoltam, lassabb lesz az ügyintézés. Soha nem tettem fel ilyen kérdést a tanácsadónak, de akkor úgy éreztem, meg kell kérdezzem, hogy milyen érzés, amikor megcsörren a telefonunk, mert nagyon vártam, már 42 éves vagyok, tudtam, hogy most van itt az utolsó esélyünk. 2020 szeptemberében megérkezett az a bizonyos telefoncsörgés. Én dolgoztam a gyermekrendelőben, ahol nem volt térerő, ezért nem tudtam felvenni a telefont. Férjemet viszont utolérték, visszahívtam az ügyintézőt és elmondta, hogy van egy kéthónapos kisbaba, titkos örökbefogadással, az életet adója lemondott róla a kórházban. 2020.07.25.-én született, ami a mi megismerkedésünk dátuma is, úgyhogy tudtam, hogy megtörtént a csoda, kiválasztott minket szüleinek egy kislány. Mindig azzal vigasztal mindenki, hogy higgyem el, megszületik az a gyermek, aki minket választ családjának. Másnap mentünk a Tegyeszbe, ahol képeket láttunk a kislányunkról. Első látásra is leírhatatlan érzés volt, tudtam, hogy ő tényleg minket választott. Nevelőszülőnél volt Tamara, így a személyes találkozáshoz egyeztetni kellett a nevelőmamival. Nevelőmamink egy fantasztikus anya, nagyon nagy szeretettel várt minket és maximálisan támogatott az ismerkedés alatt.

****** olvasásának folytatása

Babaköszöntő 2021. február

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe. 

Nicknév: Anikó és Tibor

Kik vagytok? Baranya megyei vidéki házaspár, akik későn találkoztak 36 és 33 évesen .Egy év ismeretség után házasodtunk össze 2009-ben, de akkor már nagyon vágytunk arra, hogy szülők lehessünk. Az eltelt évek alatt hat lombikot, számtalan hókuszpókuszt kipróbálva jutottunk el az örökbefogadásig. Ami számomra nem volt egyszerű. Férjem elfogadó, nyitott személyiség, Ő vetette fel az örökbefogadás lehetőségét, nekem meg kellett érnem erre az elfogadásra, amiben nagy segítségünkre voltak a barátaink és egy olyan család, akik már örökbe fogadtak egy csodálatos kislányt. Velük egy 2018 május délutáni beszélgetés nagyon sokat segített, hiszen ők már előttünk járnak az úton. Csütörtökön már a Tegyesznél voltunk.

Miben vagytok mások, mint mások? Szerintem semmiben, csak abban, mint mindenki más, gyereket szeretünk volna.

Ki érkezett? Országos listáról, Heves megyéből a 2,5 éves Sándor. Egészséges, huncut, kedves, tudja, mit akar, talpig úriember… egyszóval tökéletes kis pasi.

Mennyit vártatok? 2018 májusában jelentkeztünk, szeptemberben volt a tanfolyamunk. 2019 novemberében volt az adatismertetés, decemberben a rápillantás, ami kb. 1,5 óra együttjátszás volt. 2020. januárban volt az ismerkedésünk. (na ez volt a leghosszabb december-január)

Mennyit várt a gyerek? Születése óta. 2017 szeptemberében nyolcnaposan a nevelőanyuka vitte haza a kórházból. 2018 júliusában vált örökbe fogadhatóvá. Sosem látogatták. Mi voltunk az első család, akikknek bemutatták.

Miért pont ő? 0-3 éves korig várakoztunk, származási kikötést nem tettünk, egészségügyi problémákról felvilágosítást kértünk. Kisfiunk előtt volt egy kiajánlás, akire nemet mondtuk, mert nem éreztük, hogy ő lenne az. De mikor a kisfiunk miatt hívtak, hogy lenne egy fiúcska, már akkor tudtam, megtaláltuk egymást.

Miért pont ti? Szerintem nekünk született, ő nagyon jól tudta, hogy mi leszünk a szülei.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Ne parázzzz!! Minden úgy fog történni, ami számotokra  a lehető legjobb!

A legnagyobb problémátok most: valójában nem az, határok feszegetése, hiszti. De őszintén erre vágytunk kb. 11 évig.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: minden és semmi. A mi barátkozásunk 10 napra volt tervezve,11 nap lett, mert az utolsó 4 napot kórházban töltöttük hányás-hasmenés vírus miatt a gyerekkel. Meg kell, hogy említsem a Nevelőanyukát, akinek nagyon hálásak vagyunk a szuper nevelésért, és aki első perctől kezdve jól és ügyesen átsegítette a fiunkat hozzánk.

Miről olvasnál szívesen? Én eddig mindent megtaláltam itt az oldalon. olvasásának folytatása

Babaköszöntő, 2021. január

Csupa tesós sztori! Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.


Nicknév: “Két csoda egy évben”

Kik vagytok? Lassan négyfős család: harmincas éveik végén járó házaspár, 8 hónapos, újszülöttként örökbe fogadott kislányunkkal és 5 hónapos picúrral a pocakomban.  

Miben vagytok mások, mint mások? A mi történetünk nem klasszikus történet. Szeretnénk reményt és hitet adni mindazoknak, akik hosszú ideje várakoznak.

Épp 10 évet vártunk arra, hogy családunk legyen. Mindig is abban gondolkodtunk, hogy gyerekeket szeretnénk, nem csak egyet. 5 inszemináció és 5 sikertelen lombik, sikertelen örökbefogadási kiajánlások után idén márciusban, a covid első hónapjában fogadtunk örökbe egy tündéri kislányt. Rengeteg hullámhegy és hullámvölgy, remény és kudarc kísérte az idáig vezető utunkat. Sokat tanultunk magunkról, egymásról, ha lehet, ma még jobban szeretjük egymást, mint valaha. Bár folyamatosan törekedtünk arra, hogy teljes életet éljünk kettesben is a várakozás alatt, de egyre nehezebb volt felállni a sorozatos csalódások után.

És akkor megérkezett a kislányunk. A boldogság, amit az érkezése okozott, minden korábbi kételyt, nehézséget egy szempillantás alatt feledtetett velünk. Igazi csodaként éltük meg az első heteket és az azóta eltelt időt is. Sokat meséltünk neki a családról, arról is, hogy nagyon szeretnénk majd neki kistestvért. De arra legmerészebb álmainkban se mertünk gondolni, hogy a kislányunk ilyen gyorsan testvérvarázslóvá avanzsál. Legnagyobb meglepetésünkre 3 hónap után, teljesen váratlanul, és mindeddig példátlan módon, bekopogtatott a kistestvér. A kislányunk egy éves korára érkezik a kisöccse. Ami kettőnknek 10 év alatt nem sikerült, azt Ő pillanatok alatt elintézte és úton az idei második csodánk.

Ki érkezett? Egy kis kíváncsi mosolygombóc, még nem volt egy hetes, amikor haza hozhattuk a kórházból. Előbb a vér szerinti anyukájával találkozhattunk, akivel hosszan volt alkalmunk beszélgetni. Korábban sokat készültünk az első találkozásra, hogy ne feszengős legyen. Szeretetteli volt, megható pillanatokkal. olvasásának folytatása

Babaköszöntő, 2020. december

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe. 

Nicknév: öem73-ként voltam jelen

Kik vagytok? Házasok vagyunk, mindketten váltunk már, az előző házasságból hoztunk egy-egy most már felnőtt gyereket. Közöset is szerettünk volna, de különböző eü. problémák, és többszöri vetélés után az akkor még velünk élő lányom vetette fel, hogy mi lenne, ha…. Elég rögös volt az út. 2013-ban kezdtük Szolnokon 0-5 éves korig, akár testvérpárra is adtuk be a kérelmünket, aztán onnan sok-sok eljárási és szakmai hiba után 2018 szeptemberében Kecskemétre kerültünk, illetve újra indultunk, ekkor már 3-6 éves korú gyermekre vártunk.

Miben vagytok mások, mint mások? Szerintem semmiben, gyereket szerettünk volna… Talán csak annyiban, hogy bennünket egy pszichológus azért utasított el, mert túl jó a kapcsolatunk….

 

Ki érkezett? Milán Attila, 6 éves, egészséges, okos, nagydumás, gyönyörű kispasi, egy hihetetlen energiabomba, imád a szabadban lenni, utazgatni, nagyon szeret játszani. Megyei listáról, intenzív barátkozást követően, titkos örökbefogadással érkezett.

Mennyit vártatok? a kezdetektől 7 évet.

Mennyit várt a gyerek? 3,5 évesen került a nevelőszülőhöz, az első pár hónapban látogatták, utána nem, tavaly már egy éve nem volt kapcsolattartás, már szerették volna örökbefogadhatóvá nyilvánítani, de akkor a gyámhatóság nemet mondott. Utána nem volt pszichológus, aztán jött a járvány, így csak idén júliusban került sor újra a vizsgálatra, ezt követően szeptember 8-án érkezett az a bizonyos telefon. Eső látásra szerelem volt!

Miért pont ő? 3-6 éves korú gyermekre volt érvényes határozatunk, elsősorban kisfiút szerettünk volna. Előtte tavaly nyáron az országos listán már felmerült a nevünk, illetve az idén januárban volt megyén belül egy kiajánlás, de ott mi mondtunk nemet.

Miért pont ti? Már tavaly októberben mondta a tanácsadónk, hogy lesz egy kisfiú, akihez nagyon passzolnánk, mind az életvitelünk, mind a személyiségünk, de ugye akkor a gyámhatóság nem engedélyezte, hogy örökbefogadható legyen, aztán jött a járvány, aztán végre megkapta az engedélyt, így azonnal szóltak. Tudomásom szerint másra nem is gondoltak.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Két gyerek felnevelése után, azt hittük, könnyebb lesz az első időszak, pont azért, mert tudtuk, mit jelent gyereket nevelni, nagyon meggondoltuk, megrágtuk, hogy az egyes lépésekre biztosan tudjunk igent mondani. Intenzív barátkozás volt, gyorsan haza is hozhattuk egy-egy napra, sőt egy egész hétvégére, viszont mivel későbbre volt időpontunk, a gyámhatóságra a hétvége után vissza kellett vinni. Sajnos kicsit visszavetett, hogy vissza kellett vinni, nem értette, hogy akkor most mi van, tök jól elvontunk, aztán mégis visszavisszük. Végül ez is rendeződött, és elhozhattuk a 30 napra. Na ez volt az a hihetetlen érzelmi hullámvasút, amire nem lehet felkészülni. Olvastuk a blogot, folyamatosan olvastuk a csoportban a tapasztalatokat, lélekben készültünk rá, de átélni egészen más.

A legnagyobb problémátok most: A folyamatos tesztelés, és hantázás, mellébeszélés miatt állandóan készenlétben kell állnunk, és ez nehéz. Nehéz eldönteni, hogy simán hozza a gyerek formát, vagy csak azért csinálja, hogy teszteljen, vagy épp azért beszél mellé, mert meg akar felelni. A nevelőszülőnél 7 másik gyerek közt élt, ott a füllentéssel próbálhatott kitűnni közülük.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Nálunk az ismerkedést a gyerek oldotta meg, már teljesen be volt sózva, hogy mikor megyünk, rengeteget beszélt rólunk a nevelőszülő, szinte ismerősök voltunk, mire végre találkozhattunk Vele, így nem volt gond, hogyan vegyük fel Vele a kapcsolatot. Azonnal egy hullámhosszon voltunk, olyannyira, hogy a gyám is és a tanácsadónk is mondta, hogy ilyet nem láttak még, ahol ennyire azonnal megvan az összhang.

Miről olvasnál szívesen? Mindenről 😀 A felmerült problémákról, azok megoldásáról azoknál, aki túl vannak az örökbefogadás utáni 0-12 hónapon. olvasásának folytatása