12 trend a magyar örökbefogadásban

Általános

Merre halad a magyarországi örökbefogadás világa? Összeszedtem azokat az irányokat, amelyek az elmúlt években megfigyelhetőek, és várhatóan a jövőben is folytatódnak.

  1. Több a várakozó. A meddőség össznépi probléma, és talán az örökbefogadás társadalmi elfogadottsága is javul. Míg 2012-ben 1600 család várt örökbefogadásra az országban, tavaly már 2200. (2000-ben még csak 1100.)
  2. A gyerekek száma nem csökken. Az évi örökbefogadások száma másfél évtizede nagyjából állandó, 7-850 között mozog (ebben a rokoni és a külföldre irányuló akciók is benne vannak). A fejlett országokban általában az örökbefogadások száma csökken, nálunk nem. Ez az örökbefogadóknak jó hír, a társadalom egésze szempontjából azonban nem. Továbbra is őrületes probléma a szegénység, a szociális háló nem képes segíteni a nehéz helyzetbe került családoknak. Fájó, hogy sok kisgyerek beragad a gyermekvédelmi rendszerbe, akiknek pedig a vér szerinti családba sincs esélye visszakerülni, ám nem, vagy csak késve nyilvánítják őket örökbe fogadhatónak.teddy-1311603_1920
  3. A sor végére tessék! A fentiekből következik az egyre hosszabb várakozás. Ma az országos átlag 4 év, de ez várhatóan nőni fog. A jelentkezők vagy türelemmel tudják felvértezni magukat, vagy tágabb kritériumokat szabnak a vágyott gyerekre. (Az eddigi tapasztalataim szerint egyedül a roma származás elfogadása az, ami lényegesen lerövidíti a várakozást.)
  4. A jogsihoz sem adnak autót. Egyre több olyan várakozó lesz a rendszerben, aki határozatot kap, de gyereket nem fog.
  5. Szigorodás, szabályozás. Az elmúlt években az örökbefogadási rendszer egyre fokozódó szabályozása, a feltételek szigorítása figyelhető meg. Az utolsó lényegi változás a 2014-es törvénymódosítás volt, ami létező kiskapukat igyekezett befalazni, például azzal, hogy a magánutas örökbefogadásnál is kötelezővé tette a közvetítő szervezetet, vagy a hamis apasági nyilatkozatok retorzióját tette lehetővé. Míg 2000-ben még nem volt életkori megkötés, azóta bevezették a 45 évben maximált korkülönbséget, majd két éve azt is, hogy csak 25 éves kortól lehet örökbe fogadni. Néha megkérdezik várakozók, nem fogják-e a 45 éves szabályt eltörölni. Ez nem valószínű. Általában a rendszer a szigorítás felé tart, ha egy szabályt megalkotnak, azt már nem nagyon fogják visszavonni. Ami ma szakmai ajánlás, abból holnapra esetleg törvény lesz, így került jogszabályba például, hogy az örökbefogadott gyerek keresztnevét nem szerencsés megváltoztatni.
  6. Szabályosok előnyben. A túljelentkezéssel párhuzamosan a rendszer egyre inkább válogat a jelentkezők között. Azt nehéz mérni, ki milyen jó fej vagy milyen jó szülő lesz, így a szelekció külső paraméterek alapján történik. Jelenleg a favorit az egészséges házaspár, ahol mindkét fél magyar állampolgár, 40 alattiak, és legfeljebb egy gyerekük van. A többiek kimondva vagy kimondatlanul valahol hátrányt szenvednek a rendszerben, nekik nehezebb lesz gyerekhez jutni, hacsak nem nagyon elfogadóak. A civilek is egyre inkább szűrik a jelentkezőket a hosszú várólisták miatt, míg régebben a Gólyahír 42 éves korig fogadta a jelentkezőket, ma csak 40 éves korig. Korábban több civil fogadta azon házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár, azóta ezt a tiltást is komolyan veszik.
  7. Többet foglalkoznak az örökbefogadókkal. Még a tanfolyam is csak 13 éve létezik, két éve bevezették a kötelező utánkövetést, ami felemás formában valósult meg, (mivel jelentés megy a gyámhivatalnak, nem feltétlenül beszélnek őszintén a problémákról a szülők), de a szándék üdvös. Jelenleg tervben van a kötelező 21 órás felkészítő tanfolyam kibővítése, ezt én melegen támogatom.
  8. Önszerveződés. Több civil szervezet és baráti társaság jött létre a témával kapcsolatban, például itt van az én blogom és a körülötte kialakult és aktívan találkozó olvasói csapat is. Szerencsére egyre kevésbé tabu az örökbefogadás, az érintettek keresik egymás társaságát, megosztják tapasztalataikat, a civil önszerveződés egyre erősebb a téma körül, ami szuper fejlemény.World Adoption Day
  9. Több információ. Az örökbefogadás téma lett, egyre több tudás elérhető, egyre több cikk foglalkozik vele, meg ugye itt van ez a blog is  :-). Nem légüres térben kell belevágni, egyre több az olyan jelentkező, aki úgy megy be a Tegyeszhez, hogy már nagyon sokat tud az örökbefogadásról. Örömteli trend.
  10. Beszéljünk a származásról! A rendszer egyik nagy tabuja a gyerekek cigány származása. A hivatalos statisztikákban csak gyerek létezik, a valóságban viszont két diszjunkt magyar örökbefogadási rendszer létezik egymás mellett: az egyik, ahol romá(nak vélt) gyereket lehet kapni, sok a gyerek és rövid a várakozás, és a másik, ahol viszont jelentkezőből van sok és ők tényleg 4-5 évet várnak. Bár hivatalosan továbbra sem létezik roma gyerek, legalább elindult egy közbeszéd a kérdésről, a felkészítő tanfolyamokon már szóba kerül a cigány származás kezelése, a szakma és a civil szervezetek is reagálnak a témára, létrejött a Romadopt Klub. Jó hír, hogy a szülők is egyre nyitottabbak, talán kicsit nőtt a cigány gyereket elfogadók aránya. A blog olvasói között mindenképpen. A többi információ ebben is segít, sok olvasó számolt be arról, hogy az itt látott történetek hatására elfogadó lett a származás terén. A következő lépés, hogy kell-e roma identitást adni a nem roma családban felnövő gyereknek, hogyan érdemes foglalkozni ezzel a mindennapokban, ebben egyelőre a szülők is egymást támogatják és járatlan utat taposnak ki.
  11. Központosítás, államosítás. Magyarországon erős központosítás figyelhető meg az elmúlt években, a gyermekvédelem sem kivétel ebben. 2013-ban államosították az addig önkormányzatoknál lévő nevelőszülői hálózatokat, és a megyei Tegyeszek is egy országos főigazgatóság alá kerültek (addig a megyei önkormányzatokhoz tartoztak). Ebből az örökbefogadási gyakorlatban nem sok érezhető, a megyei Tegyeszek eddig – a törvényben megszabott kötelező alapokon túl – eléggé a saját szájízük szerint végezték az örökbeadásokat.
  12. Egyházak előtérben. Egész Magyarországon megfigyelhető az egyházak térnyerése. Ennek egyik oka az egyházaknak adott 71 százalékos kiegészítő normatíva, amiről a költségvetési törvény rendelkezik. Azaz, míg például egy civil szervezet 100 forint támogatást kap egy adott tevékenységre, egy ugyanilyen egyházi kézben levő intézmény 171 forintot. Ezzel nehéz versenyezni. A nevelőszülői hálózatok között ezért egyre inkább teret nyernek az egyházak, míg 2006-ban a gyerekek kevesebb, mint 1 százaléka élt egyházi nevelőszülői hálózatnál, 2014-ben már 37,4 százalékuk. (A nevelőszülői hálózatnak arra nincs ráhatása, ki fogadja örökbe a gyereket.) A két utoljára alapított, nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezet is szorosabban illetve lazábban kötődik egy-egy egyházhoz. Egy olyan egyház, amelynek számos intézménye van, nyilván több segítséget tud adni a krízisterheseknek. Másfelől, mivel náluk is nagy a túljelentkezés, elképzelhető, hogy az örökbefogadásnál előnyben részesítik saját híveiket vagy általában a hívőket.
Advertisements

9 responses »

  1. Néhány kérdésem, meglátásom van: 1. ‘hogy az örökbefogadott gyerek keresztnevét nem szerencsés megváltoztatni.’ Az újszülöttnél nagyobb gyerekre gondoltál? 2. Több információ. Hm… mi rengeteget olvastunk a jelentkezés előtt is, mégis azt mondom, hogy a tanfolyam volt szemléletformáló a számunkra. A várakozás hosszú évei alatt pedig egyrészt egy babaápolási tanfolyam, másrészt egy baráti család meglátogatása, ahol örökbe fogadott kiskamaszok vannak. Nekem a személyes élmények mindig sokkal többet nyomtak a latban, holott könyvtárnyi irodalmat elolvastam, rádióban hallgattam stb. 3. Melyik egyházaK foglalkoznak nevelőszülői hálózattal? Azt, hogy örökbefogadással a baptisták, azt tudtam. Másról nem. De akkor a többes szám mit takar?

    Kedvelés

  2. Nagyon érdekes volt ezeket a trendeket olvasni. Amennyiben exponenciálisan nőtt az örökbefogadni szándékozók száma az elmúlt 17 évben, ez jó ok lehetne arra, hogy hatékonyabban működjön a rendszer, hiszen a számok alapján egyáltalán nem gond szülőt találni a gyerekeknek. Ugyanakkor korábbi beszámolók alapján az örökbefogadható gyerekek bizonyos csoportjai ennek ellenére nem találnak családra. Lásd 3 évnél idősebbek, betegséggel élők. Érdekelne, hogy mennyire gond roma újszülöttnek vagy 3 év alatti roma gyereknek szülőt találni? Erről vegyes információk jöttek eddig. Előfordulhat, hogy ennek a folyamatnak a hatására végső soron elfogadóbbá válnak a várakozó családok származási tekintetben és ez később akaratlanul kihat szélesebb körökre is (barátok, család, munkatársak) és az élet más területeire is.

    A szabályozás szigorításának addig van értelme, amíg valóban szakmai körökből jönnek a javaslatok. Remélem, ez így igaz.

    Mi 2012-ben légüres térben kezdtünk bele az örökbefogadásba – ez még a blog létrejötte előtt volt – hihetetlen segítség szerintem ez a blog és a részletesen összeszedett információ, ami alapján elegendő információ áll rendelkezésre a folyamatról és még annál sokkal többet ad, valós családokat, valós élethelyzeteket mutat be. Plusz a családokkal találkozni is lehet 🙂

    Kedvelés

  3. Engem csak az szomorít el,hogy olyanok is kapnak határozatot ,akiknek ( lehet )soha nem
    lesz gyermeke. Évekig reménykedik,hitegetik a sorszámokkal és semmi … 17 éve szeretnék gyermeket ez volt az utolsó reményem és jön egy ilyen információ ,hogy lehet nem is lesz .. Azért ez kegyetlen ,inkább ne kapjon határozatot és idővel beletörődik …

    Kedvelés

    • Én úgy értelmeztem ezt a részt, hogy végül annak nem lesz gyereke, aki sok elvárással megy bele a folyamatba és végül kifut az időből vagy valami miatt állandóan hátra kerül, mivel egyre nagyobb a merítési lehetőség a várakozói körből.

      Kedvelés

      • Azért a határozat a jövőre szól, főleg olyan paraméterek esetén, amikor az adott megyében 4-5-6 évet kell várni. Azt meg nem tudni, majd addigra mennyi gyerek lesz, mennyi várakozó lesz, változik-e a szabályozás stb.

        Kedvelés

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s