Szakdolgozat: Örökbefogadás után is felléphet depresszió

Általános

Endrédi Anita pszichológusként az örökbefogadás utáni hangulatzavarokat vizsgálta. Meglepő eredménye szerint az adoptálás után még gyakoribbak a hangulatzavarok, mint a szülés után, igaz, jellemzően csak enyhe tünetekről van szó.

Hova jársz, mihez készült a dolgozat?

A Szegedi Tudományegyetem Pszichológia alapképzésén készítettem ezt a dolgozatot 2018-ban.

Mi volt a témád?

A dolgozat címe: Posztadopciós hangulatzavarok vizsgálata örökbefogadó szülőknél. Kutatásom célja a gyermek kihelyezését követő első két évben tapasztalt hangulatzavarok feltérképezése volt a magyar örökbefogadó családok körében. Az adatgyűjtést önkéntes online kérdőív segítségével végeztem. 97 érvényes kitöltés szolgált a vizsgálat alapjául. Anyákat és apákat is vizsgáltam.

Mi vezetett el az örökbefogadás témájához?

Amikor 2015-ben elkezdtem a pszichológia szakot, már az örökbefogadásra várakozók csoportját erősítettük. Túl voltunk sok évnyi fizikai és érzelmi megpróbáltatáson, meggyötört minket a sok remény, majd kudarc. Úgy éreztem, muszáj valamit tennem, változtatnom az életemben, mert a bizonytalanság és a várakozás felemészt. Majd 2016-ban, vagyis az alapképzés második évében megtaláltuk egymást az akkor 6 éves kislányunkkal. Az élet csodáját éltük meg a szülővé válásunk és a családunk kiteljesedése folyamatában, annak minden szépségével és nehézségével. Ettől kezdve egyre több örökbefogadó családdal találkoztunk, beszéltünk, és láttam azt, milyen különbözőek az egyes élethelyzetek, a szülőkapcsolatok, az elvárások, és milyen nehéz egyeseknek felvállalni a nehézségeket, amelyekkel a mindennapokban szembesülnek.

Mondj pár mondatot a fő eredményekről!

Kutatásom célja a gyermek kihelyezését követő első két évben tapasztalt hangulatzavarok feltérképezése volt a magyar örökbefogadó családoknál. Az eredmények alapján elmondható, hogy a vizsgált örökbefogadó szülők közel kétharmada tapasztal ebben az időszakban hangulatzavarokat, de jellemzően csupán enyhe tünetekről van szó. A szülés utáni hangulatzavarok aránya a magyar népességben más kutatások szerint 30% körül van.

Azt mondod, az örökbefogadók kétharmada szembesül hangulatzavarral. Ez még nem azonos a depresszióval?

Nem feltétlenül. A posztpartum vagy posztadopciós hangulatzavar egy tágabb fogalom, a szakirodalom szerint súlyosság szerint három csoportról beszélhetünk:

– a posztpartum blues enyhe lehangoltságot takar. Rosszkedv, ingerlékenység, sírás, szorongás, mely a szülést követő néhány napban jelentkezik, de csupán átmeneti állapot, általában két héten belül megszűnik. Nem akadályozza a szülőt az újszülött ellátásában, kezelést nem igényel, de a környezet fokozott odafigyelése segíthet ebben az időszakban.

– A posztnatális depresszió a szülés utáni első évben figyelhető meg. Két hétnél tovább tart, kimeríti a depresszió kritériumait.

– A posztpartum pszichózis a legritkább, ugyanakkor a legsúlyosabb formája a szülés utáni hangulatzavaroknak, mely általában a szülést követő 2-4 héten belül jelentkezik. A hangulatzavaroknak ez a fajtája szigorú felügyeletet és szakorvosi kezelést igényel.

Jelen vizsgálatban a posztadopciós időszakot a gyermek családba történő kihelyezésétől számítom, hasonlóképp a gyermek születését követő posztpartum időszakhoz. A vizsgálandó időszakot azonban 2 évre toltam ki, ugyanis nemzetközi kutatások kiemelik, hogy a depresszió megjelenésének intervalluma örökbefogadás esetén jóval tágabb lehet, mint a szülés után.

Miért magasabb a depresszió az örökbefogadóknál? Egyáltalán, itt mi váltja ki, hisz nem volt hormonális hatás (szülés)?

Igen,  a korábbi, posztpartum depressziót vizsgáló magyar kutatási eredményekkel összevetve a vizsgált mintában az örökbefogadás utáni depresszió nagyjából kétszer gyakoribb, mint a szülés utáni, ugyanakkor a depresszió mértéke enyhébb.

Amint kutatásomból (és számos nemzetközi tanulmányból is) kiderült, jellemzően nem az örökbefogadás az, ami ebben a korai időszakban nehézségeket jelenthet, hanem maga a szülővé válás folyamata, ami egyaránt érinti a biológiai és az örökbefogadó szülőket. A legnagyobb különbség talán az, hogy míg a szülés utáni depresszió létezésével már jó ideje foglalkozik a társadalom, illetve vizsgálják a jelenséget annak érdekében, hogy támogatást kaphassanak az érintettek, addig rólunk, örökbefogadókról Magyarországon még rendkívül kevés információ érhető el minden szinten.

Olyan kivételes személyes életesemények, mint a házasság, vagy az első gyermek születése általában jelentős változást eredményeznek az életünkben, és új életszakaszt indítanak. Az ilyen nagy horderejű változások hatással lehetnek a mentális és a fizikai egészségünkre, és a gondolkodásmódunkat is megváltoztathatják. Az első gyermek esetében teljesen új helyzettel találják szembe magukat a szülők, amelynek mindenkori optimális kezeléséhez még nincsenek stratégiáik. Az örökbefogadó szülők bizonyos százaléka ugyanúgy, ahogyan a biológiai szülők egy része a gyermek érkezését követően nehezebben képes megküzdeni az új helyzettel, mint azt gondolta. Az anyává, apává válás folyamata hosszú, egyénileg eltérő nehézségű lehet, és eltérő ideig tarthat. Ez az időszak jelentős alkalmazkodási erőfeszítést kíván a szülőktől.

Az eredmények alapján az énhatékonyság érzése és a társas támogatás kulcsfontosságú ebben a helyzetben. Azok a szülők, akik hatékonyabbnak érzik magukat a szülői szerepben és az új helyzettel való megküzdésben, képesnek érzik magukat a különböző stresszhelyzetek kezelésére és a gyermekkel való kapcsolatuk aktív formálására. Azok, akik bizonytalannak vagy sikertelennek érzik magukat, úgy vélik, hogy nem képesek kézben tartani a dolgokat vagy megtalálni a megfelelő stratégiákat ebben az új élethelyzetben. Emellett a gyermek temperamentuma is egy stresszforrás lehet. Azonban az, hogy a szülő milyennek ítéli a gyermek temperamentumát, szubjektív, és függ a szülő aktuális lelkiállapotától is, illetve a szülői énhatékonyság foka is nagyban befolyásolja a gyermek temperamentumának észlelését. A társas támogatást illetően azok az örökbefogadók, akik úgy érzik, hogy számíthatnak a családjukra, barátaikra, és elfogadó környezetben élnek, kevesebb depressziós tünetről számolnak be. Korábbi nemzetközi kutatások szerint az örökbefogadó szülőket érintő örökbefogadás utáni depresszió viszonylag gyakori, mégis enyhébb formában, mint a biológiai szülőknél megfigyelhető szülés utáni depresszió, valamint, hogy az örökbefogadó anyák esetében nagyobb szubjektív jóllét jellemző, mint a biológiai anyák esetében, illetve magasabb szintű érzelmi stabilitással rendelkeznek, mint a nőkre jellemző normatív értékek. Valószínűleg azért, mert ez jellemzően egy idősebb korban meghozott tudatosabb döntés, és ugye szigorúbb szelekción is esnek át.

Mik a terveid a jövőben? Akarsz ezután is örökbefogadással foglalkozni? 

Az alapképzés után a Szegedi Tudományegyetemen folytattam a pszichológia mesterképzést, illetve ezzel párhuzamosan az ELTE-n elvégeztem a meddőségi, reprodukciós és örökbefogadási szaktanácsadó képzést is. 2020-ban fejeztem be mindkettőt, és azóta pszichológusként, illetve szaktanácsadóként dolgozom. Egyre többen keresnek olyan párok, akiknek a gyermekvállalás nehézségeivel szembesülve tájékoztatásra, lelki támogatásra, veszteségfeldolgozásra vagy másfajta segítségre van szükségük. Így alkalmam van megismertetni a párokkal az örökbefogadást, mint lehetőséget, támogatni várakozókat, akik azon a bizonyos érzelmi hullámvasúton ülve úgy érzik, hogy a vágyakozás és a reményvesztettség szélsőségei között sodródnak tehetetlenül, vagy például azoknak is segítek, akik a donor segítségével született vagy örökbefogadott gyermekük felé szeretnék jól kommunikálni az élettörténetüket.

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.