Babaköszöntő 2022. január

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Kik vagytok? Fiatal házaspár vagyunk, öt éve házasok. 35 és 36 évesek. 2016 óta próbálkozunk természetes úton teherbe esni, de két műtét és egy lombik után úgy döntöttünk, hogy nem vállaljuk tovább ezeket az orvosi beavatkozásokat. Így 2020. augusztus végén elindultunk az örökbefogadás útján.

Miben vagytok mások, mint mások? Semmiben és mindenben, hiszen minden örökbefogadó szülő célja ugyanaz, mégis ahány ember, annyiféle életút létezik.

Ki érkezett? Kisfiunk 3 hónaposan került haza hozzánk, megyei listáról (Heves), korrigálható egészségügyi állapottal. Nagyon laza az izomzata, fejlesztésre szorul.

Mennyit vártatok? 2020 szeptemberében adtuk be a jelentkezésünket a Tegyeszhez, decemberre lett végleges határozatunk, és 2021. augusztus 4-én jött a várva várt telefon.

Mennyit várt a gyerek? A szülés után az életadó a kórházban hagyta, de csak később mondott le róla. A kórházból nevelőszülő vette magához. Mi 2 és fél hónaposan láttuk először.

Miért pont ő? 0-4 éves korig várakoztunk, nemi kikötés nélkül, bizonytalan származást elfogadva. Kisebb és korrigálható egészségügyi állapot jöhetett szóba, de sok esetben az egészségügyi lapon a bővebb információt jelöltük meg. Ő volt az első kiajánlásunk, egy másodperc kétely sem volt bennünk, hogy látni akarjuk. Mikor először megláttuk, az első gondolatunk az volt, hogy milyen gyönyörű kisbaba, és külsőre mennyire hasonlít ránk. Elcsépelt kifejezés a „sors keze” , de valahogy minden körülmény, a dátumok arra utaltak, hogy ennek a csöppségnek a mi családunkban a helye.

Miért pont ti? A mai napig eszünkbe jut ez, és az ügyintézőnket is sokszor kérdeztük. Sorszámunk nem volt. Valószínűleg úgy gondolták, hogy a mi családunk, a mi életvitelünk és körülményeink lesznek ennek a kisfiúnak a legalkalmasabb.

A tanács, ami jól jött volna utólag: A barátkozás időszakáról szívesen hallgattunk volna még több tanácsot, mert elég stresszes időszaknak éltük meg.

A legnagyobb problémátok most: Nincsen semmi különösebb gondunk, csupán a fogzással járó kellemetlenségek.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: 2-3 évet jósoltak a mi paramétereinkkel a várakozásra, ehhez képest derült égből villámcsapásként ért minket a telefon a házfelújításunk kellős közepén. De a baba érkezésére már minden készen állt.

Miről olvasnál szívesen? A családi juttatások, hivatalos ügyintézések aktuális menetéről és buktatóiról. Szerencsére a blogon találtam az örökbefogadás utáni ügyintézésről bejegyzést, de erről többet is olvasnék.

Versegi család

Kik vagytok? Imi (45) és Mónika (44). 2008 óta vagyunk házasok. Jászberényben élünk egy kertes házban. 15 éve alkotunk egy párt és 11 éve szeretnénk gyermeket. Ebből 5 és fél évet várakoztunk örökbefogadásra. Egy év próbálkozás után derült ki nálam, hogy csak lombikos eljárással lehet gyermekünk. El is indultunk ezen az úton, egészen 12 lombikos beavatkozásom volt, abból 2 terhességem lett, ami sajnos vetéléssel végződött. 5 évig jártunk kezelésekre, majd 2016-ban jelentkeztünk a Tegyeszhez és alapítványokhoz. Minden vágyunk egy gyermek volt, így nem volt kérdés, hogy belevágjunk az örökbefogadásba.

Miben vagytok mások, mint mások? Semmiben sem vagyunk mások, mint mások,talán az örökbefogadásunk története eléggé egyedi és nagyon érdekes.

Ki érkezett? Patrik a Gólyahír Egyesületen keresztül érkezett hozzánk. Ő egy egészséges, újszülött, csodálatos kisfiú, aki már most hasonlít az apukájára.😊 Mennyit vártatok? 5 és fél évet vártunk. 0-1.5 éves korig várakoztunk származási kikötéssel és kisebb korrigálható betegséggel.

Mennyit várt a gyermek? Patrikkal 2 naposan ismerkedtünk meg és 1 hetesen hoztuk őt haza a kórházból. A nevét is mi választottuk.

Miért pont Ő? Azért, mert Ő az Égiek ajándéka.😊 Apósom november 6-án sztrókot kapott és kómába esett. November 9-én, az örökbefogadás napján hívott minket a Gólyahír Egyesület, hogy nemsokára születik egy kisfiú és gyorsan találkozni kell az életet adóval, mielőtt még befektetik őt a kórházba. Persze igent mondtunk. Apósom sajnos november 10-én elment. November 11-én találkoztunk az életet adóval. Végtelenül szimpatikus és közvetlen fiatal lány volt, akivel nagyon gyorsan egymásra hangolódtunk. Szerencsére kölcsönös volt a szimpátia. Patrik születése december 1-re volt ki írva. Itt úgy éreztük, hogy lesz egy kis időnk felkészülni, mert nagy veszteség ért minket és sajnos intézni is kellett az ezzel járó fájdalmas dolgokat. Apósom temetése november 17-én volt. Patrik úgy döntött, hogy azon a napon megszületik. Reggel hívott minket a közvetítő, hogy megszületett a kisfiunk. Fel sem fogtuk aznap, hogy mi történik velünk. A tragédia és veszteség közepette egy csodálatos ajándékot küldtek. Itt jöttünk rá hogy Patrik Apósom ajándéka

Miért pont ti? Mi következtünk a sorban. Az életet adónak nagyon szimpatikusak voltunk.

A tanács ami jól jött volna utólag : Nem érzem, hogy utólag bármit is másképpen csináltunk volna. Minden úgy van jól, ahogy történik.

A legnagyobb problémátok most: Nincs problémánk. 😊 Csak hatalmas, leírhatatlan boldogság 😊

Mi volt másképpen, mint ahogy a nagy könyvben megvan írva? Nekünk minden nagyon gyorsan és flottul működött. A Gólyahír Egyesület fantasztikus munkát végzett-végez.😊 Végtelenül hálásak vagyunk nekik.

Miről olvasnál szívesen? Személyes történetek.

******

Kik vagytok? Negyvenes budapesti házaspár vagyunk, harmadik gyerekre vártunk 6.5 évet. A két nagyobb gyermekünket is nyíltan fogadtuk örökbe, újszülött korban.

Miben vagytok mások, mint mások? Már korán eldöntöttük, hogy örökbe fogadunk, és nagy családot szeretnénk. Míg az első két gyermekünket rövidebb várakozás után fogadtuk örökbe, a legkisebbre sokat vártunk, pedig elfogadóak voltunk sok tekintetben.

Ki érkezett?  Egészséges újszülött kisfiú érkezett civil szervezeten keresztül, de már a Tegyesznél is elől voltunk a sorban.

Mennyit vártatok? Hat és fél évet.

Mennyit várt a gyerek? Kéthetes korában hoztuk haza.

Miért pont ő? Szerelem volt első látásra. Volt egy visszautasításunk országos listáról, ami nagyon megviselt minket. Utólag azt gondolom, hogy nem voltunk rá készen. akkor erősen elgondolkodtunk azon, hogy visszavonjuk a kérelmünket. Szerencsére nem így döntöttünk, és most nagyon boldogok vagyunk.

Miért pont ti? Nagyon sokan visszautasították a kisfiúnkat, jogi kalamajka is volt, egyfajta utolsó mentsvár voltunk. Nekünk ő az igazi!

A tanács, ami jól jött volna utólag: Nincs ilyen.

A legnagyobb problémátok most: Nincs problémánk! 😊 Teljes lett a családunk, minden vágyunk teljesült.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Már rutinosnak mondhatjuk magunkat, és elég rugalmasak voltunk ahhoz, hogy egy fél nap alatt döntsünk.

Miről olvasnál szívesen? Vér szerinti testvérek későbbi megkereséséről, a velük való kel való kapcsolattartásról. Traumatizált gyerekek segítéséről és a „terápiás szülőségről”.

******

Nicknév: Kriszta és Feri

Kik vagytok? 15 éve vagyunk házasok, 22 éve együtt. Vidéki kis faluban élünk. Fiatalkori szerelem a mienk, így a gyermek sokáig szóba sem került. Kb. 6 éve kezdtünk el beszélni róla, de természetes úton nem akart sikerülni, aztán két éve kiderült, hogy egészségügyi problémák miatt maximum lombikkal lehetne vérszerinti gyermekünk, de az sem garantált. Nem volt kérdés egy percig sem, hogy az örökbefogadás lesz az utunk.

2020 elején indítottuk el a folyamatot.

Miben vagytok mások, mint mások? Igazából nem gondolom, hogy mások vagyunk bármiben is, talán, ha egy dolgot ki kellene emelnem, hogy nem is görcsöltünk rá a vér szerinti gyermekre. Az elején megbeszéltük, hogy nem szeretnénk semmilyen mesterséges eljárást.

Ki érkezett? Lucát egyhetesen láttuk először, 11 naposan jött velünk haza. Titkos örökbefogadás volt, megyei listán (Szolnok) az életadó, már a kórházban lemondott róla. A Tegyeszen keresztül történt minden. Normális értékekkel született, szőke, kék szemű, gyönyörű kislány.

Mennyit vártatok? Mennyit várt a gyerek? A határozatot 2021 januárjában kaptuk meg, Luca pedig augusztusban került hozzánk, 11 naposan.

Miért pont ő? A kérelmet 0-1 éves korú, korrigálható egészégügyi gondokkal született babára adtuk be, származási kikötéssel. Ő volt az első kiajánlásunk, és igazából semmi okunk nem volt arra, hogy visszautasítsuk. Pár hónap elteltével pedig azt mondjuk, más nem is jöhetett volna a mi családunkba. 

Miért pont ti? Nem tudjuk, miért pont mi. Mint azt megtudtuk, a sorban nem mi következtünk, a 14. pár voltunk, aki ilyen gyermeket szeretett volna, de valamiért ránk esett a választás. Erre konkrét választ nem kaptunk.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Ne stresszelj, ha nem jön rögtön a „ szerelem első látásra”. Nagyon sok helyen azt olvastuk, hogy amikor meglátták, rögtön tudták, hogy az ő kisbabájuk érkezett, amikor mi először megláttuk, inkább csak az ijedtség volt, és a rengeteg bizonytalanság. Ezt el kell engedni, idővel minden a helyére kerül, és a világ legtermészetesebb dolga lesz, hogy itt van Ő, és hogy más nem is jöhetett volna.

Valóban nincs idő, ha jön a telefon, de ezen kár stresszelni. (Nagyon stresszeltünk, tényleg kár volt.) Ami az induláshoz szükséges, mindent be lehet szerezni két nap alatt, ez akkor hihetetlennek tűnt. 😊

Érzelmileg pedig egy igazi hullámvasút volt az a pár nap. Hiába tudod, hogy szeretnél gyermeket, amikor rámondod az „igen”-t, akkor jön a sokk. Nem vagyok rá felkészülve, nem tudom, mit kell csinálni, mi lesz az eddigi életemmel. Idővel ez nyilván letisztult, de nagyon megterhelő volt lelkileg, hogy a mérhetetlen boldogság mellé nagyon sok szorongás is társult.

A legnagyobb problémátok most: Elkezdődött a hozzátáplásás, ami nem mindig egyszerű, és jelenleg védőnőhiánnyal is küzdünk, ami most tényleg hiányzik, mert a védőnőnk nagyon segítőkész volt.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Mindenhol azt mondták, hogy a Tegyeszen keresztül lehetetlen egészséges újszülöttet kórházból hazavinni, és hogy minimum 3-4 év a várakozási idő. Ennek ellenére 7 hónappal később hazajött velünk Luca 😊

*****

Nicknév: ANGEL

Kik vagytok? 33 és 36 évesek vagyunk.2012 decemberében ismerkedtünk meg, pár hónap múlva összeköltöztünk, majd 2015 nyarán házasodtunk össze. Első gyermekünk érkezett hozzánk októberben.

Amikor megismerkedtünk, rám akkor várt egy nőgyógyászati műtét, tehát az elejétől fogva tiszta lapokkal játszottam, hogy nagy valószínűséggel csak lombikprogram segítségével jöhet össze nálam a baba, sajnos ezzel az egy műtéttel nem úsztam meg, utána évente, kétévente műteni kellett.

Gyakorlatilag három lombikprogramon vettünk részt, az elsőnél nem sikerült petesejtet nyerni, a másodiknál illetve harmadiknál az eredményeim miatt donor petesejtet ültettek be, egyik sem volt sikeres.

A harmadik után mondta azt a férjem, hogy ő már nem szeretné, hogy több szenvedésnek ki legyek téve, engedjük el a gyerektémát. Először rosszul esett tőle ez a mondat, hiába tudtam, hogy nem azért mondja, mert nem szeretné, hanem azért, mert belefáradtunk nem csak testileg, hanem leginkább lelkileg. Elfogadtam a döntését és igazat adtam, az örökbefogadás már pár évvel ezelőtt felmerült kettőnk között, de akkor teljesen elutasító volt ebben a témában, nem is erőltettem, tudtam, hogy ez az a dolog, amit nem szabad. Egy januári estén a kanapén fekve megszólalt és annyit mondott a férjem, hogy járjak utána az örökbefogadásnak, hogy hol lehet elindítani a folyamatot és vágjunk bele… Februárban küldtük el a bemutatkozó levelünket.

Az első műtéttől fogva (pár hónapos ismerkedés után) az utolsókig mindenben 100 %-an támogatott, mellettem állt és áll is, jobb másik felet nem is kívánhatnék magamnak.

Miben vagytok mások, mint mások? Ha a barátaink szavait írom le, akkor mi túléltük mindazt, aminek mások a felénél elvéreztek volna… de nem tartom magunkat másnak. Van valami láthatatlan kapocs kettőnk között, ami mindig erőt adott ahhoz, hogy együtt álljunk fel és együtt menjünk tovább. És a legnagyobb jutalmat kaptuk, amit csak egy pár kaphat a rengeteg küzdelemért.

Ki érkezett? Eleonóra. 6 hónapos múlt, amikor megcsörrent a telefon, a helyi gyermekotthonban élt születésétől fogva (Somogy). Teljesen egészséges, mosolygós, okos, barátságos kis angyalkát kaptunk, kicsit feszesek az izmai, emiatt kell járnunk fejlesztő tornára. De korának megfelelően csinál és csinált is mindent.

 Mennyit vártatok? A bemutatkozó levelünket tavaly februárban küldtük el, de a covid miatt csak áprilisban mehettünk a kérelmünket beadni, onnantól viszont felgyorsultak az események, júniusban végeztük el a tanfolyamot, júliusban lett meg a határozatunk, és szeptember 27-én csörrent meg a telefon.

Mennyit várt a gyerek? Márciusban született Eleonóra, nem mondott le róla a szülőanyja, július 1.-től vált örökbe fogadhatóvá kapcsolattartás hiánya miatt, durván 3 hónapja volt örökbe fogadható. Szülőanyja egyszer látogatta meg, már akkor, amikor örökbe fogadható volt.

Miért pont ő? 0-1,5 éves korig, erős rasszjegyek nélkül, korrigálható betegségekkel adtuk be kérelmünket, de jeleztük, hogy minél kisebb gyermeket szeretnénk. Eleonóra volt az első kiajánlásunk. Nem haboztunk egy pillanatra sem, már az iratanyag felolvasásakor tudtuk, hogy ő a mi kislányunk lesz, és a fotó illetve a személyes rápillantás csak megerősítette.

Miért pont ti? Miért mi? Nem tudjuk. Hasonlít ránk. Tényleg nem tudjuk, nem is kérdeztük, hálásak voltunk, hogy úgy gondolták, mi lehetünk ennek a kis angyalnak a legjobb szülei. A sorban még voltak előttünk jópáran a sorszám alapján, bár azt mindig hangsúlyozták, hogy az csak egy útmutató.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Tanács… huhhh NE GÖRCSÖLJ. Annyira tökéletesre akartunk mindent, mindene meglegyen, amire szüksége lesz, ha hazaköltözik, hogy ne akkor kelljen kapkodni, hogy nincs valami, amikor már itthon van. Felesleges volt, mert egy csomó minden lett, amire nem volt szükség, és sok minden nem volt, ami kellett volna.

Amúgy egy álomkislány. Nagyon szeretjük és nagyon gyorsan beilleszkedett, és mondhatom, hogy hamar kialakult a teljes összhang hármunk között és szépen mennek a napjaink előre.

A legnagyobb problémátok most: Az, hogy másznia kellene, de ő december 23-án úgy gondolta, hogy feláll és oldalazva útnak indul. Úgyhogy most azzal küzdünk, hogy a földön tartsuk, ami nem egy egyszerű feladat, mert nagyon ügyes, és gyakorlatilag bárhol, bármibe kapaszkodva feláll.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Nem tudom, hogy volt-e ilyen. Eleonóra tényleg egy angyal baba, tudom, minden szülő elfogult a sajátjával… Az első naptól végigalussza az éjszakát este 8-tól reggel 8-ig, nem zaklatottan alszik el, nincs sírás, üvöltés, közvetlen a haza költözése óta mindenkivel, nem fél semmitől (gondolok itt az állatokra, autókra), szépen eszik, nem válogat.

Szóval tényleg nem tudok semmi rosszat mondani tényleg egy csodababát kaptunk a jó Istentől .

Miről olvasnál szívesen? Bármi, ami az örökbefogadással kapcsolatos, esetleg nagyobb gyerekek esetében, hogy mikor kezdtek el érdeklődni a vér szerinti szülőkről.

 

Ha remélhetőleg te is hamarosan sorra kerülsz, és felkészülnél a gyermek érkezésére, akkor várlak a Finis csoportba, ahol együtt vesszük át a kiajánlással, barátkozással, adminisztratív ügyekkel és lelki felkészüléssel kapcsolatos tudnivalókat. Legközelebb: 2022. április 28., május 5., 12., 19., mindig csütörtökön 18-20 óra között. https://orokbe.hu/talalkozok/tamogato-csoportok/finisben/

 

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.