Örökbe.hu

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Nicknév: Bogee

Kik vagytok? Boglárka (28) és Norbert (33) vagyunk egy vajdasági kis faluból. Több évnyi vér szerinti gyermekre várakozás, és több magzat elvesztése után vágtunk bele az örökbefogadásba. Mi a családalapításba már úgy léptünk bele sok évvel ezelőtt, hogy tudtuk, szeretnénk szív szerinti gyermeket is valamikor az életünk folyamán. 2020 nyarán voltunk először érdeklődni a gyermekvédelmi központban a folyamatról, és azon őszön vágtunk bele az egész procedúrába. A beszélgetések, felmérések, a környezettanulmányunkat kivéve, az ünnepek miatt 2021 elejére húzódtak át. 2021. április elsejétől várakoztunk a minisztérium listáján. 0-2 éves, egészséges/ korrigálható betegséggel rendelkező szerb vagy magyar nemzetiségű gyermekre várakoztunk. Titkon abban reménykedtünk, hogy ha 2021 karácsonyára nem is, de a 2022 áprilisára halasztott nagy lakodalmunkra már hárman legyünk. A végén mind a kettő teljesült, 2021 novemberében érkezett a kislányunk, és részt vett az egyházi esküvőnkön (a polgári már korábban megvolt). 

Ki érkezett? A kislányunk, Marina Dorka szerb nemzetiségű, barna hajú, barna szemű, most már betöltötte a második életévét is. Szerb nevelőszülőnél élt. Nem beszélt magyarul, de két hét alatt átszokott és most már 150 szót használ. 

Mennyit vártatok? Hivatalosan a listára kerüléstől az első telefoncsörgésig 7,5 hónapot vártunk. Majd a hivatalos örökbefogadás 2022.04.01-én zárult le, sorsszerűen egy évvel a listára kerülésünk után.

Mennyit várt a gyerek? Koraszülöttként egy hónapot kórházban töltött, és utána került egy csodálatos nevelőcsaládhoz. 1,5 éves koráig várt, mi voltunk az első pár, akinek kiajánlották.

Miért pont ő? Majdnem 500 km-t utaztunk hozzá, ezért az első beszélgetéskor már meg is volt a rápillantás. Első látásra szerelem volt, úgy éreztük, egymásra talált a lelkünk abban a pillanatban (és ez azóta változatlan).

Miért pont ti? A korunk, bemutatkozásunk, és a beszélgetéseken, felméréseken adott válaszaink miatt úgy gondolták ideálisak lennénk a kislány számára, szimpatikus a személyiségünk.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Ki kell tartani, még akkor is, amikor lehetetlennek tűnik az út. Nem kell szégyellni a könnyeket sem.

A legnagyobb problémátok most: Dackorszak és fogzás.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Minden nagyon ideális, teljesen olyan, ahogy elképzeltük a szülőség nehezebb napjaival is.

Miről olvasnál szívesen? Mindent szívesen olvasunk, mindig tanulunk valami újat.

*******

Nicknév: nincs, Dóri és Roni vagyunk

Kik vagytok? 30-34 évesek vagyunk. Van egy vér szerinti kislányunk, 4 éves. Gyerekkorom óta érlelődött bennem az örökbefogadás gondolata és Roni is partner volt benne. Két év után kiderült, hogy csak lombikkal sikerülhetne a kistesó. Márciusban lettek volna még vizsgálatok, de februárban megszólalt az a bizonyos telefon…

Miben vagytok mások, mint mások? Szerintünk semmiben.

 

Ki érkezett? Kisfiunk egy igazi energiabomba. Nevelőszülőktől fogadtuk örökbe, két hónapja vagyunk egy család. Kétéves, roma származású, fejlettségi szintje is a korának megfelelő. A megyei listáról (Győr-Moson-Sopron) érkezett, mégis 200 km-re lakott tőlünk, mert csak ott találtak neki helyet nevelőszülőnél. 

Mennyit vártatok? Egy év alatt szereztünk határozatot, utána pedig két hónapot vártunk.

Mennyit várt a gyerek? Egyéves kora körül lett örökbe fogadható, az életet adója utoljára fél évesen látogatta. (A vér szerinti apa kiléte-holléte nem ismert.)

Miért pont ő? Hathetestől négyéves korú gyermekre vártunk, korrigálható egészségügyi állapottal, származási és nemi kikötés nélkül. Az első kiajánlás volt Ő nekünk. Sokat kellett utazni kislányunkkal együtt is, emiatt gondolkodtunk egy napot, egyébként nem volt bennünk kérdés. Első alkalommal megvolt a kémia, jól kijöttünk egymással és a gyerekek is.

Miért pont ti? Az ügyintézőnk elmondása szerint azért, mert a nevelőszülők kifejezetten olyan családba szerették volna örökbe adni kisfiunkat, ahol már van egy gyermek. Szerintünk azért is, mert Roni nehéz gyerekkora miatt elfogadóak vagyunk.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Azelőtt csináljatok külön szobát a gyerekeknek, mielőtt megérkezik a tesó! Továbbá: rakjatok félre kb. egyhavi fizetést, mert a papírok elrendezése nem feltétlenül megy végbe egy hónap alatt.

A legnagyobb problémátok most: Sírás Apával. Legtöbbször elvannak együtt, de előfordul, hogy addig sír, amíg fel nem veszem, vagy amíg haza nem érek. Nyilván ez normális, hisz csak két hónapja vagyunk együtt, de Ronit azért bántja a dolog. Egyébként nagyon okos kisfiú, gyorsan tanul. Nincs okunk panaszra.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

A barátkozás. Nálunk máshogy zajlott, mint ahogy tanultuk.

És a szerelem első látásra. Most is kialakulóban van, amit szülőként nehéz feldolgozni és nem magunkat ostorozni. Szakember segítségét kértük (amit államilag támogatottá és kötelezővé tennénk).

Miről olvasnál szívesen: Nagy örömmel olvassuk más családok történetét, tapasztalatait.
Szívesen olvasnánk gyakorlatban alkalmazható módszerekről, a szeretet/kötődés kialakulásának elősegítéséről.

******

Kik vagytok?

Anita vagyok, 46 éves, férjem, Laci 50 éves. Közös gyermek nincs, férjemnek van egy 25 éves fia az előző házasságából. Négy éve ismerjük egymást, két éve vagyunk házasok. Vér szerinti gyermek nem sikerült, a korom miatt nem próbálkoztunk tovább, lombikot nem is akartuk.

Miben vagytok mások, mint mások? 

Nem gondolom, hogy mások vagyunk, talán annyiban (legalábbis a pszichológus szerint), hogy nem voltunk megkeseredve, nem mentünk át nehéz dolgokon a gyermekvállalást illetően, vidáman, pozitívan vártuk a telefonhívást.

Ki érkezett?

3 év 9 hónapos kisfiú, országos listáról, egészséges.

Mennyit vártatok?

Jelentkezéstől jogerős határozatig 10 hónapot, jogerős határozattól telefoncsörgésig 17 hónapot.

Mennyit várt a gyerek?

Kórházból már a nevelőszülőkhöz került, tavaly volt egy sikertelen kiajánlása

Miért pont ő?

0-4 éves korig várakoztunk, nemi  és származási kikötést nem tettünk, csak korrigálható betegségre mondtunk volna igent. Nem volt kérdés, miután megláttuk a fotóját. Ő volt az első kiajánlásunk.

Miért pont ti?

350 körül volt a sorszámunk, mi voltunk szimpatikusak, vidám, határozott, pörgős szülőket kerestek neki, amilyen ő is.

A tanács, ami jól jött volna utólag: 

Légy résen….

A legnagyobb problémátok most:

Korrigálni, amit a nevelőszülők véleményünk szerint nem jól csináltak.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

A nevelőszülők hozzáállása nem volt korrekt.

Miről olvasnál szívesen?

Sikertörténeteket, mert elég idegölő a várakozás.

*******

Kik vagytok?

Borsod megyei házaspár, Anya (40 éves), Apa (45 éves), Hajnika a „nagytesó” (6 éves lesz). Az általunk bejárt útról már meséltünk 2018 júniusában.

Miben vagytok mások, mint mások? 

Semmiben, gyermeke(ke)t szerettünk volna mint mások is, teljes családdá szerettünk volna válni, majd pedig megtalálni a kistesót Hajnika mellé.

Ki érkezett? 

Jázminka (3 éves), éppen a 2. szülinapja előtt került hozzánk. Nevelőszülőktől érkezett, saját megyéből. Általános állapotú, egészséges, örökmozgó szeretetgombócként lett a családunk tagja.

Mennyit vártatok?

Majdnem 3 évet várakoztunk a hívásra (2021.02.26.) a jelentkezéstől számítva. Az akkori járványhelyzet miatt azonban csak jóval később (2021.05.10-én) kezdhettük meg a barátkozást.

Mennyit várt a gyerek?

Másfél éves korától volt örökbe fogadható. Kétszer volt kapcsolattartás, 1 éves és két hónapos korában volt az utolsó megkeresés vér szerinti oldalról.

Miért pont ő?

A sors biztosan okkal rendelte pont őt hozzánk. Több olyan részlet volt a két lány örökbefogadása terén, ami pontosan ugyanúgy történt, illetve olyan adatok, amik megegyeztek, ez is erre utal számunkra. Amit biztosan tudunk, hogy hihetetlenül nagy szeretet van benne irántunk, egyszerűen imádja Hajnikát az első perctől kezdve, ha lehetne, folyton vele lenne.

Miért pont ti?

Annyi biztos, hogy 0-2 éves korig adtuk meg az életkort, és ő ennek és minden más jellemzőnek is „megfelelt”, de nyilván nem csak ez számított. Nem tudjuk miért éppen minket választottak, de az biztos, hogy illik a családunkba, szóval jó érzékkel történt ez a választás.

A tanács, ami jól jött volna utólag: 

Nem igazán volna ilyen.

A legnagyobb problémátok most:

A testvérféltékenység talán, ez nem kevés konfliktust szült, főleg az első évben. Mostanra már kezd normalizálódni ez a helyzet.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

Amire nem számítottunk, hogy mennyire meg tudja borítani a kistesó érkezése a nagytesó lelki állapotát.

Miről olvasnál szívesen?

A testvérféltékenység kezelésével kapcsolatos tanácsokat például.

*******

Nicknév: Pest megyei nagycsalád

Kik vagytok? Pest megyei házaspár vagyunk, mindketten 39 évesek, és különleges a kapcsolatunk, hiszen gimnáziumi osztálytársként találkoztunk először és a gimi óta egy párt alkotunk. 12 éve pedig házasságban élünk. Számunkra az örökbefogadás gondolata a vér szerinti gyermekeink után viszonylag természetesen jött és volt egy különleges apropónk is: szerettünk volna egy fiúgyermeket – 3 lány után.

Miben vagytok mások, mint mások? Három gyönyörű lányunk született 2017-ig és a harmadik kislány születése után gondoltunk arra közösen, hogy egy kisfiú is elférne még a családban. Így alakult ki, hogy bekerültünk abba a 4 százaléknyi különleges magyar családba, akiknek 4 vagy több gyermeke van ma Magyarországon. Ráadásul nálunk a negyedik örökbefogadott gyermek lett, ilyen család biztosan tényleg nagyon kevés van szerte e hazában. Már az örökbefogadó tanfolyamon is kicsit furán éreztük magunkat és különcként is tekintettek ránk, hogy három vér szerinti gyerek után miért akarunk egy negyediket örökbe fogadni. De hát a Gondviselés vezette a kezünket és végigmentünk az örökbefogadási határozatig vezető hosszú és rögös úton.

Ki érkezett? A 2 éves Márkót kaptuk első kiajánlásként, országos listáról. A roma származású kisfiunk Szabolcsból érkezett. Már újszülött korában nem engedte a gyermekvédelem hazavinni a szülőanyának a kórházból, tekintettel a rossz körülményekre. Márkó így párhetesen nevelőszülőkhöz került, akik szerény körülmények között, de tisztességesen gondozták, szeretetben nevelték a fiunkat, mígnem kétéves kora előtt végre kiajánlották örökbefogadásra. Márkó életvidám, egészséges gyermek, akiben megvan az akarat és az életerő.

Mennyit vártatok? 2018 év végén jelentkeztünk a Tegyeszben és 2019. júniusban lett örökbefogadási határozatunk, majd 2021 májusában ajánlották ki nekünk Márkót – azaz két év sem telt el a határozattól a kiajánlásig. Mi még nem is számítottunk a hívásra, mert a legkisebb lányunktól minimum 1,5 évvel fiatalabb gyermek örökbefogadására kaptunk gyámhivatali engedélyt és eleve 1,5-3 éves fiúgyermeket szerettünk volna. Arra gondoltunk, hogy jó, ha 2022 végén érkezik egy hívás, de nem így lett. Már 2021-ben Nagycsalád lettünk.

Mennyit várt a gyerek? Márkó sokat várt, mondhatnánk, minket várt, hiszen újszülött kora óta egyszer sem látogatta meg a biológiai anyja a nevelőszülőknél. Ennek ellenére csak 2020. év végén lett örökbe adható, amikor másfél éves lett. Persze a COVID világban érthető, hogy nehezebben ment az ügyintézés. Számunkra ugyanakkor a lényeg, hogy tavaly nyáron megismerkedhettünk vele és egyből igent mondtunk rá.

Miért pont ő? Számunkra fontos volt, hogy fiúgyermeket fogadhassunk örökbe, mert szerettünk volna fiús apukák és anyukák is lenni – megélni azt, milyen egy kisfiú szüleinek lenni. A lányos világban már nagy rutint szereztünk. A korát meghatározta a vér szerinti gyerekek kora, hiszen az örökbefogadottnak kell lenni a legfiatalabbnak, hogy a születési sorrend megmaradjon. Ekkor a nagylányunk 10, a középső 7, a legkisebb 4 éves volt. Az első aktabetekintésre még meglehetős vegyes érzelmekkel mentünk el, hiszen a feleségem éppen olyan munkába kezdett a három lány után, amely mellett nehezen tudtuk elképzelni, hogy még egy negyedik gyermekre is hogyan lesz ideje. A kétségeink ellenére igent mondtunk már az aktában megismert Márkóra is. Amikor az első találkozáskor megláttuk a szabolcsi kis faluban a kócos kis fejét, amint félénken állt a konyhaajtóban nevelőanyja lábai között, akkor pedig végleg eldőlt, hogy Őt haza fogjuk hozni.

Miért pont ti? Nem tudjuk, a Gondviselés és a minisztériumi illesztő csoport rendezte így. Márkó azidőtájt fogant, amikor mi elhatároztuk, hogy örökbe szeretnénk fogadni egy kisfiút, és akkor lett határozatunk arról, hogy örökbe fogadhatunk, amikor ő megszületett. Ő nekünk született.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Egy komoly gonddal szembesültünk Márkó hazahozatala után, amire nem voltunk felkészülve és amiről senki nem beszélt, de még a sok elolvasott örökbefogadási irodalom sem igen említette.

Márkó ugyanis a barátkozás alatt a világ legcukibb kisfiúja volt, ügyesen behízelegte magát mindkettőnk szívébe, látszólag nem volt gond az elfogadással. Ugyanakkor miután az otthonunkba került, fordult egyet vele a világ és teljes mértékben elkezdett az örökbefogadó apához kötődni, az örökbefogadó anyát ugyanakkor durván elutasította. Nos, erre nem voltunk felkészülve, főleg három szerető tündérlány után. Kemény hetek, hónapok következtek és a feleségem nagyon rossz lelki állapotba került, mert nehezen dolgozta fel ezt a „viselkedést.”

Mentünk a gonddal szakemberekhez is, de ők is csupán annyit mondtak, hogy ez természetes reakció egy örökbefogadott gyermek részéről. Úgy tűnik, a legjobb megoldás az idő és a türelem, mert most már jobban működik az elfogadás az anya irányába is. Márkó is talán megértette a maga kis szintjén, hogy ő most már örökre nálunk marad és nem kell félnie, minden szeretetet és törődést megkap, ugyanúgy, mint a többi gyerekünk.

A legnagyobb problémátok most: Jelenleg Márkó bölcsődés és a nevelése, szelídítése is folyamatos kihívások elé állít minket, hiszen meglehetősen tűzrőlpattant gyermek és még most is sok olyan tünetet produkál, amelyeket egy átlagos gyermek nem. Nem ismeri a veszélyt, folyamatosan feszegeti a határait, ami állandó figyelmet kíván a részünkről. Nagyon más, mint amilyenek a lányok voltak😊

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: A kötődési problémát leszámítva nem nagyon volt más, mint amire számítottunk. Számunkra a gyermekvédelmi és örökbefogadási rendszer működőképessége is bebizonyosodott, jó döntése volt a kormánynak, hogy ezt a területet is megerősítette és felszámolta a tömeges gyermekotthonokat.

Miről olvasnál szívesen? Szeretjük az orokbe.hu oldalt, sok sikert és kitartást kívánunk a további üzemeltetéshez!

*******

Nicknév: Encsi

Kik vagytok? Egy boldog család vagyunk két kislánnyal. Egy vér szerinti és egy szív szerinti gyermekünk van. Nagyobbik lányunk 6, míg a pici 3 éves. Eredeti felállás szerint nekünk magánutas örökbefogadásunk lett volna, de a pici megszületése után pár nappal az édesanyja visszalépett. Közel egy év kellett, mire túlléptünk rajta. Ezután emeltünk az életkoron, 0-3 évre.

Miben vagytok mások, mint mások? Ha az örökbefogadó szülőket nézzük, talán abban, hogy nekünk még lehetne vér szerinti gyermekünk, mégis az örökbefogadást választottuk. Én már gyermekkoromtól így képzeltem, hogy szeretnék majd örökbe fogadni, voltam gyakorlaton gyermekotthonban, ott ez az érzés még inkább felerősödött bennem, valamint a negatív szülési élmények is meghatározóak voltak. Páromnak pedig mindegy volt, milyen úton érkezik hozzánk még egy gyermek, ő csak szeretett volna még egyet. 

Ki érkezett? Egy 2 év 4 hónapos, normál intellektusú, apa révén roma származású kislány érkezett a családunkba, aki addigi életét nevelőszülőknél élte. Megyei lista (Komárom-Esztergom megye).

Mennyit vártatok? 2 év 5 hónapot vártunk, ebben az időszakban benne van a sikertelen örökbefogadásunk is.

Mennyit várt a gyerek? Úgy hiszem, 5 hónapot várt, mígnem egymásra találtunk. Volt kapcsolattartás a vér szerinti szülőkkel, de nagyon ritkán. Mindig figyeltek rá, hogy ne csússzanak ki a 3 hónapból, csak egyszer nem sikerült, így nyilvánították kislányunkat örökbefogadhatóvá. Előttünk 3 házaspár utasította vissza a származása miatt.

Miért pont ő? Az első sikertelen örökbefogadásunkat hatalmas veszteségként éltem meg, 6 hónapig vártuk, hogy megszülessen a gyermekünk, aki végül nem lett a miénk. Valahol a szívem mélyén a várakozás alatt éreztem, hogy így lesz, de nem akartam ezt elfogadni. Sok időbe telt feldolgozni a történteket, és újból izgalmas várakozás vette kezdetét. Ekkor már mindenképpen nagyobb gyermeket szerettünk volna, a korhatár nálunk 0-3 év lett. Származási és nembeli kikötésünk nem volt, (bár én a szívem mélyén kislányra vágytam). Mikor megcsörrent a telefon, rögtön éreztem, hogy ő lesz az igazi, főleg mikor megtudtam, hogy kislány. Az első kép láttán is azonnali szerelem volt, amit az első találkozás megjobban megerősített. Nálunk nem volt kérdés. Apával egymásra néztünk és éreztük, hogy igen, ő a mi gyermekünk!

Miért pont ti? Igazság szerint nekünk még várnunk kellett volna, mert nem mi voltunk a soron következők. Mint korábban már írtam, előttünk 3 házaspár utasította vissza, a soron következők pedig településegyezés végett nem jöhettek szóba. Voltak még előttünk, akiknek pedig származási kikötésük volt. Így mi lettünk a szerencsések, akiket kiválasztottak.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Azt gondolom, hogy teljesen felkészülni nem lehet, az ember bármilyen jó tanácsokat is kap. Az élet hozza magával a szituációkat és a megoldásokat is.

A legnagyobb problémátok most: Dackorszakot élünk. A mindennapos hisztikkel kell megküzdenünk, több- kevesebb sikerrel.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Konkrét példát erre nem tudnék mondani.

Miről olvasnál szívesen? Arról, hogy az örökbefogadó szülők hogy tekintenek a nevelőszülőkre, tartják- e velük a kapcsolatot.

Ha remélhetőleg te is hamarosan ebben a rovatban fogsz szerepelni, és felkészülnél a gyermek érkezésére, akkor várlak a Finis csoportba, ahol együtt vesszük át a kiajánlással, barátkozással, adminisztratív ügyekkel és lelki felkészüléssel kapcsolatos tudnivalókat. Legközelebb:

2022. november 24., december 1., december 8., mindig csütörtökön 17-20 óra közt.

https://orokbe.hu/talalkozok/tamogato-csoportok/finisben/