Babaköszöntő 2023. február

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Kik vagytok?

Harmincas évei elején járó házaspár vagyunk. 2016 óta alkotunk egy párt, 2020-ban házasodtunk össze, Budapesten élünk és van két cicánk.

Már megismerkedésünkkor ismert volt a tény, hogy vér szerinti gyermek vállalására nem sok esély van egyik oldalról, az idő folyamán a másik oldalon felmerült egészségügyi problémákra is fény derült. Ezért nem próbálkoztunk lombikkal, viszont nagyon szerettünk volna családot. Így az örökbefogadás irányába indultunk el.

Miben vagytok mások, mint mások? 

Szerintünk semmiben. Mindketten szorgalmasan dolgozunk, szeretünk utazni és új kultúrákat megismerni. Imádjuk a családunkat és a barátainkat.

Ki érkezett?

2022 novemberében csörgött az a bizonyos telefon, hogy van több várandós anyuka is, akiknél felmerült a nevünk. Látják, hogy nem tettünk származási megkötést, de érdeklődtek, hogy bőrszínben is elfogadók vagyunk-e? A válasz igen volt, ez alapján a Gólyahír Egyesület megszervezett egy találkozót nekünk, ahol megismertünk egy nehéz szociális helyzetben lévő anyukát, aki annyira szerette a szíve alatt hordott lánykát, hogy mindenképp egy jobb életről akart gondoskodni neki. Szimpatikusak voltunk egymásnak, így elkezdtünk várakozni. Végül Annánkat a Mikulás hozta nekünk.

Mennyit vártatok?

2020. december 7-én adtuk be a kérelmet a fővárosi Tegyeszhez, 2021. májusban végeztük el a tanfolyamot és ezután, júniusban lett meg a határozatunk. Jelentkezéstől pontosan 2 évet, a Gólyahír Egyesületnél 1,5 évet várakoztunk.

Mennyit várt a gyerek?

Nem kellett várnia a megszületése után. Az életadó anyuka kérésére „két anyás szülés” volt, a köldökzsinórját mi vághattuk el és az aranyórát is hármasban töltöttük már el a férjemmel. A kórházban bent lehettünk vele, míg egy hét múlva az ideiglenes kihelyező határozattal haza nem tudtuk hozni.

Miért pont ő?

A határozatunk szerint 0-6 hónapos korig várakoztunk, származási és nemi kikötés nélkül. Előtte egy másik alapítványnál már felmerült a nevünk, de végül az ő anyukája volt az első, akit megismerhettünk. Alapvetően nem volt kérdés számunkra, hogy szeretnénk-e mást is megismerni az után, hogy életadó is igent mondott ránk, mert minden elképzelésünk és személyes vágyunk megtestesült az ő kis személyében.

Miért pont ti?

Pontosan nem tudjuk, de elmondhatatlanul örülünk, hogy az életadó anyukája igent mondott ránk. Valószínűleg számított, hogy mindenben elfogadók voltunk, mert ezt az ismerkedésnél és a tanulmányok során a szakemberek kiemelték. De őszintén azt gondolom, hogy nekünk ez volt a szívünkben és fontos, hogy mindenki az igazi oldalát vállalja a leendő gyermeke érdekében.

A tanács, ami jól jött volna utólag: 

Hallgassatok a megérzéseitekre és aktívan készüljetek a gyereknevelésre, mert a hívás tényleg akkor érkezik, amikor legkevésbé számít rá az ember. És akkor már nem sok mindenre lesz idő. 🙂

A legnagyobb problémátok most:

Alapvetően ez egy nagyon boldog időszak az életünkben, kifejezett problémánk nincs. Élvezettel keressük éppen az új önmagunkat, mint Apa és Anya.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

Máshogy talán semmi nem volt. Viszont nehéz felkészíteni/felkészülni azokra az érzelmekre, amik várnak. Még ha olvas róluk is sokat az ember, átérezni őszintén ekkor tudja, és igaz, hogy minden történet más. Fájdalmas szembenézni egy ennyire nehéz sorssal Budapest kényelméből, elfojtani az információvágyat azért, hogy ne romboljunk tovább egy másik életet. A kettősség, mikor egy vajúdás fájdalmaiból nekünk majd az öröm marad. Az a bizonyos 6 hét, ami egyszerre repül el és vánszorog. 

*****

Kik vagytok?

Timi 36, János 40 éves zenész, házaspár Budapestről.

6,5 éve vagyunk házasok, azóta szeretnénk gyermeket. Egy év után kiderült, hogy több betegség miatt is nálunk a lombikeljárás is nagyon bonyolult, így az első sikertelen lombik próbálkozás után 2018 novemberében jelentkeztünk is a Budapesti Tegyesznél. 2019 júniusára lett meg a határozatunk és mivel 0-1 éves korú gyerekre vártunk, így jelentkeztünk civil szervezetekhez is.

Ki érkezett? 

Laura érkezett hozzánk, a Gólyahír Egyesület közvetítésével.

Mennyit vártatok?

6,5 évvel ezelőtt, esküvő után belefogtunk a babaprojektbe.

Majdnem 4 éve volt, hogy jelentkeztünk a Tegyesznél, és a Gólyahírnél 3 évet  vártunk.

Mennyit várt a gyermek?

Mivel a Gólyahírtől még Laura születése előtt kaptuk a telefont, így tudtunk még találkozni az életet adóval. Laura első naptól kezdve velem volt a kórházban, és ötnaposan vittük haza.

Miért pont ő? 

Sorszám szerint még nem mi következtünk volna, de mivel az életet adó roma anyuka, és áprilisban könnyítettünk a származási kikötésünkön, és azonnal fogadóképesek is voltunk, így ránk gondoltak az életet adónknál. Előttünk kiajánlották egy másik párnak, de ők visszautasították, így utánuk mi kerültünk szóba. 

Miben vagytok mások, mint mások?

Mások nem vagyunk, ugyanúgy nekünk is meg van a kis történetünk. 

A számok és a jelek nálunk eléggé jelen voltak. Laura augusztus 22.-ére volt kiírva, ami az elhunyt apukám szülinapja. Végül az életet adója születésnapja előtt egy nappal született és az én születésnapomon vittük haza.

A családban sajnos nem csak örömhír és boldogság volt akkor, hanem tragédia is. Augusztus elején találkoztunk az életet adóval és mikor másnap mi is és ő is igent mondott, utána hazaugrottunk vidékre elújságolni a nagy hírt, hogy három hét múlva babánk születik. A nemét nem tudtuk, mert az életet adó nem akarta tudni, az születéskor derült ki. Épphogy visszaértünk és elkezdtük a kis szobát átalakítani gyerekszobává, mikor este jött a telefon, hogy öcsémek áprilisban, negyedik gyerekként született 3.5 hónapos beteg kisfia felszállt az angyalok közé. Az öcsém kislányaival szoros kapcsolatban vagyunk és zokogva hívtak fel minket. Szörnyű volt. Egyik legszörnyűbb esténk volt. Mi boldogan készültünk a babánk születésére, ők meg elveszítették az övékét. A két baba szinte váltotta egymást. Nem is tudtunk elmenni a kisfiú temetésére, mert pont akkor indult be a szülés, és az életet adó nem akart hívni mentőt, azt akarta, hogy mi vigyük be a kórházba. Engem rögtön fel is vettek az osztályra és első perctől kezdve én voltam Laurával. Viszont így nem tudtunk elmenni a kisfiú temetésére. Több száz km-re voltunk és a kórházban kijárási tilalom is volt. Ha eljöttem volna, akkor Laurához nem tudtam volna visszamenni és 5 napig egyedül lett volna. Ez nagyon nehéz volt, érzelmi hullámvasút. Még ma is nehéz kezelni a helyzetet.

Legnagyobb problémátok?

Szépen fejlődik, az étkezések ideje, a napirend szépen beállt. Napról napra csinál újabb dolgokat. Erős, okos, huncut, mosolygós kislány.

*******

Kik vagytok:

Kelet-Magyarországon élő házaspár vagyunk, 32 és 39 évesek. 6 éve alkotunk egy párt, 3 éve vagyunk házasok. 3 éve kezdtünk el próbálkozni családalapítással, meddőségi kezelésen nem vettünk részt, bár egy diagnózis szerint csak a lombikeljárással lehetett volna vér szerinti gyermekünk, ezt az utat nem szerettük volna elkezdeni. Másfél év próbálkozás után felmerült az örökbefogadás gondolata, pár napon belül meg is írtuk a bemutatkozó levelünket, majd részt vettünk a tanfolyamon. 0-5 éves kort adtunk meg, nem és származási megkötés nélkül.

Miben vagytok mások, mint mások:

Mikor felhívtak, hogy vár ránk egy 17 hónapos kisfiú, az aktabetekintés után pár órával megtudtuk, hogy vér szerinti babát is várunk. Bár nagyon meglepődtünk és mérlegeltük, hogy mi lenne a gyerekek számára a legjobb, a döntés egyértelmű volt, hogy elfogadjuk a gyermekeket, akikkel Isten megajándékoz minket. Örülünk, hogy nem vártunk anno hosszú éveket a jelentkezéssel és különböző kezelésekkel.

Ki érkezett:

Nevelőszülőktől, szerető környezetből érkezett hozzánk egy gyönyörű 17 hónapos barna hajú, barna szemű kiegyensúlyozott kisfiú. Első 10 hónapját csecsemőotthonban töltötte, onnan került nevelőcsaládhoz. Szerencsére az otthonban is ugyan az a nevelőszülő gondoskodott róla, akihez később kihelyezték.

Egy hétfői napon érkezett a telefon a Tegyesztől, azt kérdezték, hogy fogadóképesek vagyunk-e. Ennél a pontnál már annyira sírtam a boldogságtól, hogy nem tudtam folytatni a beszélgetést, csak fél óra elteltével. 17 hónapos kisfiú érkezett hozzánk Borsod megyéből, megyei listáról. Mivel 0-5 év között várakoztunk, nagyon meglepődtünk, hogy ennyire kicsi gyereket ajánlottak ki nekünk elsőre.

Mennyit várt a gyerek:

 Az életet adónak 10. gyermeke, a kórházból nem vihette haza, születése után sosem volt kapcsolattartás. 10 hónaposan lett örökbeadható.

Miért pont ő? Miért pont ti?

Mai napig nem tudjuk, mivel 0-5 éves kor között várakoztunk, sokkal idősebb gyermekre számítottunk.

A tanács, ami jól jött volna utólag:

A gyermekneveléshez higgadtság, pozitív hozzáállás jó nagy adagban szükséges. A napirend teljes átalakulása egyik napról a másikra kicsit nehezebb volt mint, ahogy elképzeltük.

A legnagyobb problémátok most:

Gyermek felöltöztetése télen, várandósan.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva:

Igenis vannak nehéz napok, amikor a gyermek és a szülő is nyűgösebb. Belecsöppentünk a szülőségbe és egy első várandósságba pár óra alatt, ami sokszor lelki és fizikai kihívásokat is állít.

Miről olvasnál szívesen:

Testvérféltékenység, hasonló szituációban lévő családok története.

******

Nicknév: Cili és Márton

Kik vagytok? 14 éve ismerjük egymást, 12 éve vagyunk házasok, mindkettőnknek ez az első házassága. Mivel a jelentkezésünkkor én 43, férjem 38 éves volt, 0-tól 7 éves korú ikrekre vagy testvérpárra várakoztunk, amit a tanfolyam hatására módosítottunk 0-tól 8 éves korúra. (Ott tudtuk meg, hogy a 7 éves és 1 napos gyermeket nekünk a megkötésünk miatt, már nem ajánlanák ki.)

Miben vagytok mások, mint mások?  Nem vesztettünk el saját gyermeket, magzatot, így ezzel a traumával nem kellett megküzdenünk. Férjem autoimmun betegsége sejtette velünk, hogy nem lesz, lehet vér szerinti gyermekünk, ezt kellett mindkettőnknek feldolgozni. Amiben eltérő lehet még az esetünk, hogy jóval a jelentkezésünk előtt az örökbefogadás mellett döntöttünk, de a betegség kiszámíthatatlansága miatt előbb a biztos anyagi hátteret – tehermentes ingatlant – kellett megteremtenünk. 

Ki érkezett? Testvérpár: Ágnes, egy zöld szemű, sötétszőke hajú, 3 éves „mesekislány” és Fecó, egy igéző szemű, barna hajú, 2 éves kisfiú. Bájos, gyönyörű, szeretetéhes gyerekek. A tanácsadónk már a fényképek bemutatásakor körvonalazta, hogy a gyerekek jó értelmi képességűek, de fejlődésük a nevelőszülők gondatlansága miatt megkésett. Majd a nevelőszülőknél tett közös látogatásunk alkalmával megállapította, hogy fejlettségi szintjük a korukhoz képest fele úton tart. A másik, amit mondott, nem alakult ki szoros kötődés a gyerekek és a nevelőszülők között. Fecó még nem kezdett el beszélni, napközben és éjjel is kapott még tápszert cumisüvegben az ágyába, amit fekve, felügyelet nélkül ivott meg. Ágnes néhány szavas szókinccsel rendelkezett és mozgáskoordinációs problémái voltak. Féltek a hintáktól, csúszdától, mászókától, tulajdonképpen valamennyi játszótéri játéktól. Nem ismerték a folyóvizet, a kéz-, arc- és fogmosást. Nem láttak még WC-t. Valószínűleg abban a szobában mosdatták le őket, ahol aludtak, játszottak és ahova az ételt is beadták nekik. Így az asztalhoz ülés és az enyém-tiéd fogalma evésnél vagy akár játéknál, hogy nem tépjük marokszám a másik haját, nem harapjuk, nem lökjük le, mind-mind ismeretlen volt számukra.

Mennyit vártatok? A gyerekek 2022 tavaszán érkeztek hozzánk, megyei listán (piros megye). A jelentkezésünk beadásától 3, a határozatunk kézhezvételétől számítva 2 évet vártunk rájuk.  A 217-es sorszámtól jutottunk el a 108-ig, így „váratlanul” ért minket a telefon. A sors fintora, hogy előző nap tudtuk meg, a tanfolyamon velünk együtt résztvevők közül már csak páran várakozunk, a többséghez már megérkeztek a gyerekek.

Mennyit vártak a gyerekek? Ugyanazon nevelőszülő párnál éltek másik három nevelt gyermekkel együtt. A vér szerinti anya körülményei miatt nem vihette haza kislányát a kórházból. A kisfiú születésekor már ő kérte, hogy ugyanannál a nevelőszülőnél helyezzék el, mint a kislányt. A gyerekek a kiajánlásukat megelőző év novemberében váltak örökbeadhatóvá. A gyám napokban küldött elszámoló dokumentuma alapján soha nem látogatták őket szüleik, ami meglepő információ volt, mert a nevelőszülő kapcsolatban állt a közösségi oldalakon az anyával…

Miért pont ők? Egyrészről a korunk miatt szerettünk volna testvéreket, vagy nagyobbacska ikreket, hogy ők megmaradjanak egymásnak. Sem származási, sem nemi kikötésünk nem volt, a kisebb és korrigálható betegségekkel is elfogadók voltunk. Én sokgyermekes családban nőttem fel, ezért is szerettem volna testvéreket, ikreket. Szerencsénkre Ágnes és Fecó voltak az első kiajánlásunk és számukra is mi voltunk az első ismerkedők. A fényképek láttán nekem a régi óvodáskori fotóim jutottak eszembe. Férjemben és bennem is eldőlt, hogy ők azok, akiket vártunk.

Miért pont ti? Máig nem tudjuk. Akkor kaptam azt a bizonyos telefont, amikor a tanácsadónk már arra a megbeszélésre indult, amelyiken másik 3 vagy 4 örökbe fogadni kívánó házaspárral együtt mi is bekerültünk a kalapba. Csak egy villámmegerősítést kért a tanácsadónk, hogy egyáltalán mi ismerkednénk-e.

A tanács, ami jól jött volna utólag:  Bízz abban, hogy korábban jönnek a gyerekek, mint 4-7 év, és amit most megtehetsz az előkészületekből, tedd meg! Nálunk a tág korhatár-megadásunk miatt ez nem lett volna sok minden, de a kerti homokozó és hinta beszerzése, felállítása, a szobák festése elkészülhetett volna.

A legnagyobb problémátok most: Az idő. A testvérpár nem ikerpár, még ha együtt érkezik is a családba. Hiába lenne szükség több időre, az örökbefogadói szabadság 6 hónap, a gyes szintén csak a legkisebb gyermek 3 éves koráig jár. Ha nem is kapnának az együtt örökbefogadott testvérpárok annyi időt, mint az ikrek, de nagyon-nagyon jól jönne több idő, mint egy gyermek esetében. A gyerekek hátrányai, az ingerszegény környezet, amiben nevelkedtek, a szocializálatlan viselkedésük még inkább indokolná ezt a plusz időt.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: A valóság és ami az aktákban, áll nem feltétlenül fedi egymást. A rendszer nemcsak a gyermek, hanem önmaga védelmében is „elnéz” a szereplőknek olyan dolgokat, amiket véleményem szerint már nem lenne szabad.

Miről olvasnál szívesen? Mint jelentkező, várakozó nagyon érdekelt volna az a „bizonyos betegségek listája”, akármelyik megye akármelyik jelentkezési okmánya. Összeállítás egy gyermekotthonról, videóbeszélgetés örökbefogadó családokkal, akik nyilvánosan vállalják a felszólalást.

Most örömmel vennék néhány olyan programajánlatot a témában, ami vidéki helyszínű. Érdekelne még szakemberek: pedagógusok, szakpszichológusok véleménye egy-egy gyakrabban feltett kérdéskör kapcsán.

*******

A férjem és én 12 éve vagyunk házasok. Tíz éve vártuk a gyermekáldás örömét. Több betegségem jött az elmúlt években, amelyek mind meddőséghez vezettek. A végleges gyászfolyamat után felhívtam egy szép napon a férjemet, aki Németországban dolgozik, hogy mit szólna az örökbefogadáshoz. A válasza az volt, hogy nagyon várta már, hogy megérjek erre és felhozzam. Így 2022. május 31-én már a Tegyeszben voltunk. Szerintem nem vagyunk mások, mint a többi örökbefogadó pár, de az biztos, hogy mi maximálisan elfogadók voltunk rasszban. Kizárólag lemondós kislány babát szerettünk volna. És mire eljutottunk az örökbefogadáshoz, 100 százalékban biztosak voltunk, hogy nekünk ez az utunk a gyermekvállalásban. Ez vált természetessé. Drága kislányunkról Mikulás napján jött a telefon (megyei lista, Szabolcs). Majd december 8-án volt az adatbetekintés és irány a kórház. Első látásra szerelem volt mind a kettőnknek Gyönyörű angyalka Akkor volt egy hónapos Egészséges, mint a makk. A szülői háttérben vannak örökletes betegségek, de ő ezekből kimaradt Olyan meseszép és figyelmes volt már a kórházban is, hogy egy perc múlva már a pelenkázón írtuk a szándéknyilatkozatot. A sorban mi következtünk a lemondós babáknál, de hiszem, hogy mi egymásnak lettünk rendelve. Ezt érzi az ember. Ami hosszadalmas és nehéz szerintünk, az a papírozás az első találkozás után. Mi 13 nap után kaptunk a gyámhivataltól időpontot. Addig látogathattuk a kórházban. Számomra a sok bürokrácia volt nehéz, hosszadalmas. Szerintem ilyenkor nincs tanács ami beválna, érzelmi cunami minden pillanata.

*******

Kik vagytok? Harmincas éveiben járó házaspár, most már két örökbe gyermekkel. Lucával néhány éve szerepeltünk már a Babaköszöntőben, azóta alig vártuk, hogy újra jöhessünk.

Miben vagytok mások, mint mások? Talán csak abban, amit már legutóbb is írtunk, hogy családunkban nem egyedi az örökbefogadás, mert bátyáméknak is van két örökbe gyermeke, akik pár évvel idősebbek a mieinknél. Ez azért nagy áldás nekünk.

Ki érkezett? Sz. Johanna, négyéves nagylányunk vér szerinti kishúga, titkos örökbefogadással, nevelőszülőtől. Kéthetesen került nevelőszülőhöz, onnan 15 hónaposan hozzánk.

Mennyit vártatok? Származási kikötés nélkül várakoztunk eredetileg újszülöttre (ezen később tágítottunk), és a második jelentkezésünktől kb. 3 évet vártunk. Elég hamar volt egy újszülöttkiajánlásunk országos listáról, ami nagyon váratlanul ért. Úgy éreztük, Luca sem áll és mi sem állunk rá készen, így nemet kellett mondanunk. Nehéz volt, de ez volt akkor a jó döntés.

Mennyit várt a gyerek? Kb. 15 hónapot. Egyéves korára örökbeadhatóvá nyilvánították, és 15 hónapos volt, mire hazahoztuk.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Annyiból érdekes a mi történetünk, hogy teljesen véletlenül kérdeztünk rá a Tegyesznél, hogy tudnánk-e arról, ha van vér szerinti tesó a rendszerben. Erre azt mondták, hogy elvileg tudnunk kéne. Utánanéztek, és kiderült, hogy Luca vér szerinti kishúga, az akkor 9 hónapos kislányunk nevelőszülőnél van. Kis utánajárás után az is kiderült, hogy nem látogatták, így megkezdik az örökbeadhatóvá nyilvánítását. Szóval mi hamarabb tudtunk a (leendő) kislányunkról, mint hogy örökbeadhatóvá vált volna. Innen baromi lassan telt az idő, nagyon nehéz volt kivárni. Gyakorlatilag a barátkozás megkezdéséig nem ment zökkenőmentesen a folyamat, amit nehezen éltünk meg. Ennek ellenére végül minden jól alakult a barátkozás során. A kislányunk erősen kötődött a nevelőszülőhöz, de szerencsére nagyon hamar hozzánk is és a nagytesóhoz is, így gond nélkül, hamar teljesen átkötött hozzánk.

Miért pont ő? Nagylányunk vér szerinti testvére, és a lehető legjobb dolog, ami történhetett velünk, hogy ő is hozzánk került.

Miért pont ti? Így utólag vált világossá, hogy valóban jó döntés volt másnak átengedni pár évvel korábban az újszülöttet, akivel megkerestek. Nagyon jó így négyesben, a gyerekeinknek meg szerintem fontos lesz ez a testvérkapcsolat.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Kicsit bánt, hogy esetleg, ha hamarabb kérdezünk rá a Tegyesznél, akkor talán pár hónappal hamarabb hozzánk kerül a kislányunk. Úgyhogy, ha valaki tesóra vár, akkor érdemes időnként rákérdezni konkrétan a vér szerinti testvérre.

Viszont sokat jelent nekünk most, hogy nemrég felkerestem a kórházat, ahol kb. másfél évvel ezelőtt gyermekünk élete első két hetét töltötte. Kicsit aggódtam, hogy furcsán fognak rám nézni a nővérek, hogy mégis mit keresek itt egy 16 hónapossal, de nagyot csalódtam pozitívan: nagyon-nagyon örültek, és lelkesen segítettek, hogy minden róla lévő információt megtaláljunk a kórházban. A BabyBox Photographynak köszönhetően még újszülöttfotókat is szereztem a kislányunkról, ami nagy kincs nekünk, és valószínűleg neki is az lesz. 

A legnagyobb problémátok most: a testvérféltékenység elég kemény volt az elején, de nagyon jól jött ki, hogy az ünnepek beleestek az első hónapba, és mindannyian itthon voltunk. Azóta nagyon sokat enyhült, és jó látni, milyen jól (is) tudnak együtt játszani.

Miről olvasnál szívesen? testvérkapcsolat alakulása, erősödése, gyökérkere

Ha te is várakozol, és felkészülnél a gyermek érkezésére, akkor várlak a Finis csoportba, ahol együtt vesszük át a kiajánlással, barátkozással, adminisztratív ügyekkel és lelki felkészüléssel kapcsolatos tudnivalókat. Legközelebb:

Esti csoport, 2022. március 14-16., pontosabban: március 14. kedd 18-21 óra közt, március 15. szerda (munkaszüneti nap) délelőtt 9:30-12:30 közt, március 16. csütörtök este 18-21 óra közt. Ára: 30 ezer forint, pároknak 35 ezer forint. 

https://orokbe.hu/talalkozok/tamogato-csoportok/finisben/

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.