Örökbe.hu

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Nicknév: Orsi és Imre

Kik vagytok? 40-es éveink elején lévő házaspár vagyunk, a kisfiunk az első gyerekünk. Miután találkoztunk és úgy döntöttünk, hogy szeretnénk közösen gyereket vállalni, elég hamar megszületett a döntés, hogy az örökbefogadás lesz a mi utunk. Egy-két nagy beszélgetés alatt tisztáztuk a fejünkben élő félelmeinket és az elvárt „paramétereket” is. 2020 nyarán nagy izgalommal jelentkeztünk a budapesti Tegyeszhez. Szerencsénkre a dübörgő COVID ellenére is a fővárosi Tegyesz elindította decemberben a tanfolyamot, amit nagyon szerettünk: jó volt olyan emberek között lenni, akik hasonló cipőben járnak. 2021 nyarán megyét váltottunk azért, hogy felgyorsítsuk az eseményeket: zöld megyébe költöztünk. 2021 novemberében kaptunk is egy kiajánlást egy kislányra, akivel a barátkozást nem tudtuk befejezni, úgy éreztük, hogy ő nem a mi gyerekünk.

Miben vagytok mások, mint mások? Nagyon természetesen jött az örökbefogadás gondolata és a környezetünk is teljesen magától értetődőnek vette a döntésünket. Mindenki nagy örömmel várta, hogy megérkezzen a kisfiunk, tapintatosak, ugyanakkor izgatottak is voltak, és azóta is nagy szeretettel vesznek minket körül.

Ki érkezett? A kisfiunk – teljesen váratlan módon – országos listáról érkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. (Az ügyintézőnk azt mondta, hogy az ő eddigi 13 éve alatt egy országos kiajánlással találkozott a megyében.) Születése óta a nevelőcsaládnál élt, akik nagy szeretettel és odafigyeléssel gondozták őt.  A barátkozás elején a kisfiunk 27 hónapos volt.  A barátkozás több mint két hónapig tartott: volt időnk megszokni egymást. Az aktája nagyjából 6 oldalból állt és csupa jó dolgot írtak róla: fejlettsége korának megfelelő, jól kötődik a nevelőszülőkhöz, nincs elmaradása. És nagy meglepetésünkre minden szava igaz volt. Érdeklődő, beszédes, mosolygós kisfiú volt, aki örömmel fogadott minket, de később, amikor kezdte átlátni a dolgokat, félénkebb lett és nagyon bújt a nevelőmamájához és -papájához. Végül 2022 októberében lettünk hivatalosan is egy család.

Mennyit vártatok? A jelentkezéstől számítva 2 évet.

Mennyit várt a gyerek? Sose látogatták, 1,5 éves korában lett örökbe fogadható, onnan még majdnem egy évet várt ránk.

Miért pont ő? Az első találkozás (rápillantás) a nevelőszülők házának udvarán volt, és már a huszadik percben együtt homokozott velünk. Közvetlen, eszes és nagyon vicces kisfiú, gyorsan levett minket a lábunkról. A korábbi visszautasítás után itt teljesen egyértelmű volt, hogy ő lesz a mi kisfiunk.

Miért pont ti? Próbáltuk megtudni, miért minket választottak, de sem a saját megyénk, sem az örökbeadó megye Tegyesz ügyintézői nem tudták, mi alapján döntöttek mellettünk a minisztériumban.

A tanács, ami jól jött volna utólag:

Ne szervezzünk túl sok vagy túl változatos programot a barátkozás idejére! Ez egyrészt a gyereket is lefárasztja, másrészt a nem kiszámítható napi menetrend is plusz frusztráltságot kelt benne a nevelőszülők hiánya mellett. Erre mi az egyhetes  intenzív barátkozás harmadik napján jöttünk rá,  onnantól kezdve minden délelőtt ugyanazt a kisboltot és játszóteret látogattuk meg, és minden délután ugyanazon a néhány száz méteres úton sétáltunk a ház közelében, mindenféle hétköznapi nézni- és játszanivalóhoz vissza-visszatérve. Ezzel az állandósággal már ő is kifejezetten várta a napi „programokat”.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Az első közösen eltöltött hónap, sokkal könnyebben ment, mint arról hallottunk. Folyamatosan vártuk, hogy mikor lesz vége a „mézesheteknek”. Próbáltuk az első pár napban tartani, hogy csak közeli helyekre megyünk, de a kisfiunkat nagyon érdekelte a város, így hát nekiindultunk.

Miről olvasnál szívesen? Az egyes megyékben lévő eltérő protokollokról. Mi három megyével kerültünk kapcsolatba (Budapesten kaptunk határozatot, Borsodba költöztünk, és Szabolcsból érkezett a fiunk), és mindenhol eléggé eltérő gyakorlattal találtuk szembe magunkat. Sokszor megnehezítette a dolgunkat, hogy néha teljesen másra készültünk korábbi tudásunk/tapasztalataink alapján.

Hova fordulhat az ember – a Tegyeszen kívül- egy sikertelen barátkozás után? Egyáltalán mit érdemes ilyenkor tenni és nem tenni?

Jó gyakorlatok gyűjteménye pl. barátkozásra, az első otthoni időszakra, intézménybe kerüléshez stb.

Tinikkel kapcsolatban bármiről.

******

Nicknév: Kópé család

Kik vagytok? Dóri 39, Peti 48 éves. 6 és fél éve vagyunk egy pár. Több évnyi sikertelen lombik után döntöttünk az örökbefogadás mellett. 2022 januárjában voltunk először a Tegyesznél, és áprilisra meg is lett a határozatunk.

Miben vagytok mások, mint mások? Nem hiszem, hogy nagyon különböznénk másoktól, ugyanúgy gyermekre vágytunk.

Ki érkezett? Testvérpár érkezett országos listáról. Amanda 4, Szandi 1,5 éves. Egészséges, értelmes, vidám kislányok.

Mennyit vártatok? Jelentkezéstől 18, határozattól 15 hónapot.

Mennyit várt a gyerek? Tavaly decemberben látogatta meg őket utoljára a vér szerinti anya, de mivel eltelt 8 hónap két látogatás között, így januárban örökbefogadhatónak nyilvánították őket. Június 23-án csörrent meg a telefonunk.

Miért pont ők? 0-4 év közötti gyermek(ek)re vártunk, nemi kikötés nélkül, származásban elfogadtuk az enyhe rasszjegyeket. A betegségeknél sok mindent elfogadtunk, vagy további információt kértünk. Amandának kis beszédbeli lemaradása volt az akta alapján, de jelenleg korának megfelelően beszél. Szandi koraszülött. Mindketten részben gondozatlan terhességből születtek. Szerencsére makkegészségesek. Egy nevelőszülőnél éltek mindvégig. Amandát kétévesen emelték ki a családból, Szandi 6 naposan, a kórházból került a nevelőkhöz.

Miért pont ti?

Mi szerettünk volna testvérpárt is örökbe fogadni.

Ők egyből országos listára kerültek, mivel a megyéjükben (Heves) nem várt senki sem testvérpárra. Előttünk egy házaspárnak ajánlották ki őket, de ők a rápillantásra sem mentek el a fotók alapján. A megyénkben (Fejér) a 135. helyen álltunk.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Nem kell egyből mindent egyszerre és tökéletesen csinálni. Nagyon nehéz időszak van mögöttünk, arra senki nem készít fel, hogy nekünk is megterhelő lesz egy teljesen új életet élni, mindent megváltoztatni és nem fog egyből jönni az anyai érzés. Tudtuk mi vár ránk, csak nem sejtettük.

A legnagyobb problémátok most: Amandánál még tart a dackorszak és nagyon akaratos is, öntörvényű, szemtelen, így szigorú szabályokra van szüksége. Emellett kötődési zavaros is, ami többször vezetett számunkra kellemetlen szituációkhoz, de már érezhető a javulás.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

Nálunk nem voltak mézeshetek, egyből megindult a kőkemény határfeszegetés az idősebb lányunk részéről, az első két hónap nagyon nehéz volt. Talán már látszik némi javulás, de még nagyon sokat kell dolgoznunk.

Miről olvasnál szívesen? Bármiről, ami testvérpár örökbefogadásával kapcsolatos.

*******

Nicknév: Borsnéni

Letelt a 6 hét, Simon baba most már örökre hozzánk tartozik. Régi Gólyahíresek vagyunk, első gyermekünk, Boróka 2012 januárjában érkezett, majd őt villámgyorsan követte 2013 nyarán vér szerinti testvére, Domonkos. (Egy interjú a családról: https://orokbe.hu/2014/04/23/kire-hasonlit-ez-a-gyerek-leginkabb-a-testverere/) Rövid idő alatt váltunk 4 tagú családdá, a másfél év korkülönbséggel született gyerekeink nem kis feladat elé állítottak minket, de úgy éreztük az elmúlt 10 évben, hogy teljes az életünk. Augusztus 7-én ebbe a már-már kiforrott családi dinamikába kopogtatott be (Mócsa Nikoletta magyar hangján) Simon, azzal a kérdéssel, hogy van-e itt nálunk még egy szabad hely. A megkeresés teljesen váratlanul ért minket, nem várakoztunk és alkalmassági határozatunk sem volt. Simon vér szerinti testvére a nagyoknak, így kaptunk lehetőséget, hogy igent mondjunk rá. Szükségünk volt jónéhány napra, hogy ezt az életre szóló kérdést alaposan végiggondoljuk és jó szívvel tudjunk dönteni róla, végül augusztus 12-én felhívtuk Nikit, hogy belevágunk! Nem sokat tudtunk a babócáról, még a nemét sem, csak annyit, hogy szeptember 1-re van kiírva a kismama. Innentől alaposan felgyorsultak az események, tudtuk, hogy 3 hét mindenre nagyon kevés, úgyhogy napi látogatók voltunk a Tegyeszben, és próbáltunk mindenkit magunk mellé állítva (ügyintézők, pszichológus) segítséget kérni abban, hogy mielőbb határozatot kapjunk. Simon úgy látta, megy ez nekünk, minek várna ő szeptember 1-ig, ha előbb is találkozhat velünk, úgyhogy még nagyobb meglepetésünkre (és ijedtségünkre) megszületett augusztus 18-án. Az igazi versenyfutás az idővel ekkor kezdődött, a kérelem beadásán és a pszichológiai vizsgálatokon már túl voltunk mi is, a gyerekek is, de a környezettanulmány még hátra volt, amikor elmentünk Simonhoz az ózdi kórházba. Ahogy már sokan számoltak be hasonló érzésről, amint megpillantottuk és a kezünkbe adták, az addigi bizonytalan izgalmat felváltotta a nagybetűs Igen, mindketten úgy éreztük, Ő is hozzánk tartozik. Ekkor már nem volt kérdés, hogy én ott maradok vele a kórházban mindaddig, amíg haza nem hozhatjuk. A nagyok azon a héten lovas táborban voltak, Kristóf otthonról folytatta az ügyintézést (igazolások beszerzése, lakás átrendezése, Tegyesz fogadása körny. tanulmányra…), minden haladt a maga ütemében, így augusztus 30-án hazahozhattuk harmadik gyermekünket, Simont. (Azóta azt is tudjuk, hogy az iskolakezdést sem kell túlspirázni, aug. 31-én beszereztük a szükséges dolgokat és szeptember 1-jén a két nagy elment az évnyitójára.)

*******

Nicknév: Boribon házikója

Kik vagytok?

Átlagos házaspár vagyunk, akik természetes úton nem válhattak szülővé. Én 46, a férjem 45 éves. A lombikeljárás felénél elakadtunk (korai petefészek- kimerülés miatt), így került előtérbe az örökbefogadás. Első gyermekre vártunk.

Miben vagytok mások, mint mások?  Szerintem semmiben nem különbözünk más házaspároktól.

Ki érkezett?

3,5 éves kisfiú érkezett országos listáról, BAZ megyéből, intézetből. Beszédben van/volt lemaradása, illetve szobatisztaság még nincs. Egyébként egy teljesen egészséges, átlagos, szeretnivaló, életvidám és érdeklődő kisfiú. Az aktájában voltak ijesztő, elgondolkodtató dolgok, de végül egyik sem bizonyult igaznak.

Mennyit vártatok? 

2019.02.13-án vált véglegessé az örökbefogadói határozatunk, egy gyermek esetén 0-3 év, ikerpár illetve testvérek esetén a max. életkor 5 év volt. Kiajánlásunk 4 év alatt egy sem volt. A hosszabbításhoz szükséges megismételt alkalmassági vizsgálat során az eltelt 4 év miatt a testvérek és az ikergyermekek vállalását visszavontuk. Így 2023 februárjától már „csak” a törvényi minimum-tól – 4 éves korig várakoztunk. Végül 2023 júniusában érkezett az első kiajánlás, a gyermekünkről. 

Mennyit várt a gyerek? 

Sose látogatták. Születésétől 3 nevelőszülőnél volt, majd 2022 novemberében került intézetbe, ahol szerető és fejlesztő közeg vette körül. Nagyon hálásak vagyunk az ott dolgozóknak, sok szeretet és figyelmet kapott. Első körben országos listára került mert az aktában leírtak alapján meg sem próbálták a megyében kiajánlani, viszont az intézetben rohamosan elkezdett fejlődni, ezért gyorsan visszavették és kiajánlották a megyében is két szülőpárnak is, de ők visszautasították, mert ennyi idősen még nem beszélt. Az aktájában leírtak sem voltak túlságosan meggyőzőek. Viszont emiatt újra felkerült az országos listára, a mi nagy szerencsénkre. Országos listán mi voltunk az elsők, akinek kiajánlották.

Miért pont ő?

Életkorunkból fakadóan az utolsó hosszabbításnál az életkort megemeltük törvényi minimumtól 4 éves korig, nemi kikötésünk nem volt. Aktabetekintésen nem ért meglepetésként, hogy bőven akadtak negatív szakvélemények, mert a tanfolyamon erre felkészítettek. Azért utánajártunk a leírtaknak, mert voltak számunkra aggasztó jellemzések is. Az aggodalom fele viszont már a fénykép megtekintése után eloszlott, mert egy értelmes tekintetű kisfiú nézett ránk a képről. A személyes rápillantásnál a gondozónői is megnyugtattak minket, hogy a fele sem igaz az aktában leírt dolgoknak. És ez valóban így is volt. Csak azt tudom javasolni mindenkinek, hogy az akta tartalmát kezelje fenntartásokkal és ha kételyei is vannak, menjen el a személyes rápillantásra. Mindenképpen beszéljen olyan személlyel, akinek személyes tapasztalatai vannak a gyermekről. Első kiajánlásunk volt.

Miért pont ti?

A BAZ megyei ügyintézőt megkérdeztem, miért minket választott, azt mondta, hogy olyan házaspárt keresett, ahol nincs másik gyerek, így az összes figyelem a kisfiunkra tud majd összpontosulni. Illetve figyelte az egzisztenciális helyzetünket is, ha esetleg szükséges lenne fejlesztésre járni, az ne okozzon gondot.

A tanács, ami jól jött volna utólag: 

készüljünk fel lelkileg az intézetben töltött időre, mert nagyon megterhelő volt lelkileg látni a sok kisgyermeket. A barátkozás idejére mi beköltöztünk az intézetbe, ami a barátkozást szempontjából nagyon szerencsés döntés volt. Azt is jó lett volna tudnunk (aztán az Örökbe.hu Facebook-csoportjában olvasgatva láttuk), hogy az első időszakban nagyon gyakori, hogy az örökbe fogadni szándékozó, korábban gyermektelen szülő a barátkozási folyamat során és az ideiglenes kihelyezés időszakában, rendszeresen önnön alkalmasságát kérdőjelezi meg. Szerencsére ezen túljutottunk. 

A legnagyobb problémátok most: 

A szobatisztaságra való nevelés. Apránként haladunk vele, de nagy türelem kell hozzá. Nagyon ragaszkodik még a pelenkához. A többi nehézség az életkorához tartozó dackorszakból fakad.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

Szerintem semmi, a tanfolyamon nagyon jól felkészítettek minket. Egyedüli adminisztrációs probléma most, hogy az óvodával hiába egyeztettem le, hogy fél évig itthon maradok a kisfiammal, a napokban kaptunk egy felszólító levelet, hogy miért nem írattuk be őt az óvodába (szeptembertől óvodaköteles). Most ezt egyeztetem a hivatalok között, hogy engedélyezzék nekünk, hogy csak januárban kezdődhessen az óvoda. Fontosabbnak tartjuk, hogy fél évig itthon legyünk együtt, annak érdekében, hogy kialakuljon a biztos kötődés és a család összeálljon. Játszótéren, illetve heti egyszeri gyermekfoglalkozáson találkozik saját korosztályával is, tehát figyelünk azért arra, hogy legyen gyermek társasága.

Miről olvasnál szívesen? 

Vér szerinti testvérekkel való kapcsolattartás.

******

Kik vagytok?

Timi (33) és Peti (30), 8 éve vagyunk együtt és 5 éve vagyunk házasok. Már a kapcsolatunk elején felmerült, hogy ha esetleg nem jönne össze a gyermekünk természetes módon, akkor örökbe fogadunk. Ez végül így is alakult, mi nem vállaltuk be a lombikot sem, hanem elindultunk az örökbefogadás útján.

Miben vagytok mások?

Nem mondanám, hogy mások vagyunk. Relatíve fiatalok vagyunk, szerintem nagyon rugalmasak, humorosak, türelmesek.

Ki érkezett?

3,5 éves kisfiú, megyei listáról. Nagyon beszédes, nagyon okos, egy kis szeretetgombóc. A nevelőszüleivel nagy szerencsénk volt, nagyon jó emberek, nagyon sokat foglalkoztak vele és nagyon szerették. Nekik is nehéz volt, de végig mellettünk álltak és támogatták a folyamatot. 

Mennyit vártatok?

2022. júliusban jelentkeztünk a Tegyesznél, 2023. februárban lett határozatunk és 2023. július végén kaptuk a hívást.

Mennyit várt a gyermek?

Ez nézőpont kérdése. A Covid nagyon meglassította a dolgokat és egy időben hébe-hóba láthatás is volt, utoljára 2022 novemberében, így 2023. július elején lett örökbeadható és 2 héttel később már meg is történt a kiajánlás, mi voltunk neki az elsők és a sorban is az első házaspár.

Miért pont ő?

Az aktabetekintésen már úgy éreztük, ahogy olvastuk, hogy ő a mi kisfiunk. Miután láttuk a fényképét is (nagyon hasonlít Apára), teljesen biztosak voltunk és ez most is így van.

Miért pont mi?

Elfogadóak voltunk, korra (0-5), nemre, származásra, akár testvérekre is. Szerintem számított az is, hogy fiatalok vagyunk és rugalmasak, hozzá kell az energia, illetve, hogy a személyiségünk is nagyon passzol hozzá. 

Mi volt másképp, mint a nagykönyvben?

Szerintem semmi. Gördülékenyen ment minden, ahogy kellett.

Mi a legnagyobb problémátok most?

Problémánk nincs, élvezzük, hogy végre család lettünk. ☺

Ha te is várakozol, és felkészülnél a gyermek érkezésére, akkor várlak a Finis csoportba, ahol együtt vesszük át a kiajánlással, barátkozással, adminisztratív ügyekkel és lelki felkészüléssel kapcsolatos tudnivalókat. 

Vasárnap esti csoport, 2023. november 12., 19., 26., mindig vasárnap 17-19:50 között. Ára: 30 ezer forint, pároknak 35 ezer forint.

https://orokbe.hu/talalkozok/tamogato-csoportok/finisben/