Találkozó október 22-én: iskolaérettség

Általános

Blogtalálkozó lesz, ismét szakmai programmal! Megint a Bárányfelhő szakembereivel beszélgetünk.

Mikor: október 22-én szombaton, délelőtt 9-11-ig. Azaz eddig tart a szakmai rész, utána még tudunk kicsit egymással beszélni a helyszínen.

Hol: Bárányfelhő Fejlesztő Gyermekközpont, Budapest, 1062 Városligeti fasor 40. 12-es kapucsengő, félemelet. A Városliget közelében, számos troli és a kisföldalatti is jár a közelben. Térkép itt.

Téma: iskolaérettség. Beszélgetőtársaink lesznek a központ szakemberei: logopédus, pszichológus és gyógypedagógus. Tóth Zsuzsa pszichopedagógus, a központ vezetője is ott lesz, akivel már olvashattatok a blogon interjút.

IMG_6703_1 copy

Olyan témákról fogunk beszélgetni, mint

  • mikor menjen iskolába az örökbefogadott gyerek?
  • milyen iskolát válasszak neki?
  • hogyan készítsük fel az iskolára?
  • milyen különórákra járjon?
  • mi a teendő, ha valamilyen elmaradása, részképesség-zavara van a gyereknek?

Az is jöjjön, akinek más iskolás a gyereke, beszélhetünk az első években felmerülő problémákról is!

Lehet előre küldeni kérdéseket a szakembereknek, akik a helyszínen majd válaszolnak. (Nekem küldjétek mailben.)

Gyerekek: a szomszédos szobában lesz gyerekfelügyelet képzett óvónőkkel, ennek díja 1000Ft/gyerek a délelőttre.

Rágcsálnivalót hozhattok.

Jelentkezési határidő: október 17., nálam, mailben (zsuzsa.martonffy@gmail.com), pontos létszámmal, és hogy hány gyerekre kérsz felügyeletet. És a kérdésed, ha van.

Szeretettel várok minden olvasót! (Ha van gyereked, ha nincs, ha várakozol, ha még most fogsz jelentkezni, ha csak érdekel a téma, vagy most jössz először… akkor is! Viszont kell előre jelentkezni.)

baranyfelho-logo

A következő találkozó várhatóan december 27-én vagy 28-án lesz, a külföldről hazalátogató olvasók kedvéért, valami bulis program gyerekekkel. Javasolhattok helyszíneket.

Advertisements

30 responses »

    • Lesz rá igény, mert mi nem tudunk menni. Ugyan nekünk még távoli a dolog, de a fejlesztést, ha szükséges, már most el kell kezdeni. Engem érdekelne, hogy hány éves kortól kell elkezdeni a fejlesztést, ha különösebb probléma nincs, de biztosítani szeretnénk a sikeres iskolakezdést? Egy év elég lehet a fejlesztésre (mondom, különösebb probléma nincs – egyelőre)? Gondolom kezdésként egy felmérés szükséges. Mi a szakemberek véleménye, hogy a kezdeti sikerélmények biztosítása végett nem jobb-e, ha a gyerek már úgy megy suliba, hogy ismeri a betűket, jól számol stb, szóval nagyjából az elsős tananyag egy jelentős részét már tudja?

      Kedvelés

    • Ez szuper lenne, mert sajnos valószínűleg nem fogok tudni menni, pedig nagyon szeretnék, csak előre megtervezett programunk van, amit a gyerek már nagyon vár és nem tudok lemondani 😦 Nálunk aktuális a dolog, jövőre tanköteles lesz a leányzó, és már benne vagyunk a fejlesztési folyamatokban is, meg főleg a gondolkodásban, hogy menjünk-e vagy maradjunk-e még egy évet az oviban. Úgyhogy ha nem sikerül eljutni, akkor nagyon hálás leszek a jegyzeteidért, Cosima 🙂

      Kedvelés

    • Közben kiderült, hogy Zsuzsa tervez jegyzeteket írni, úgyhogy akkor én akkor csak résztvevőként megyek. A lényeg, hogy lesznek jegyzetek!

      Kedvelés

  1. Egyébként meg kérdésként felmerült bennem, hogy miben más egy öf gyerek iskolakezdése a többi gyerekhez képest?

    A környezetemben lévők visszajelzése alapján az iskola drasztikus váltás az ovi után és a legtöbb helyen teljesíthetetlen elvárásoknak kell megfelelni. Így leginkább a szülők járnak iskolába és úgymond őket értékeli az iskola, azaz bepakolták-e a megfelelő cuccokat a táskába, kiszíneztek-e mindent, amit a gyerek már nem bírt este 8-kor és sikerült-e eltalálniuk, hogy mi a házifeladat, amit a tanitónéni felírt a táblára olyan gyerekeknek, akik még nem tudnak folyékonyan írni és olvasni…

    Kedvelés

    • Én nem is az örökbefogadásnál látok határt, hogy másabb-e az iskolakezdés, hanem hogy mikor fogadták örökbe a gyermeket? Akit azonnal a születés után, csecsemőként örökbe fogadtak, ő egyenletesen, remélhetőleg a fejlődéséhez minden szükséges dolgot megkapva növekszik és nem másabb iskolaérettség szempontjából 6-7 évesen mint a többi. (Illetve nem lesznek extrább problémái “csak” olyanok, mint a többi gyereknek.) Akit később (és ez lehet akár csak pár hónap is) ott valószínűbb, hogy kell a fejlesztés mert mínuszból indul a családban a gyermek. Érzelmileg, szellemileg, fizikálisan is akár.

      Kedvelés

    • Én azt látom, hogy a középosztály meg van őrülve, hogy a legjobbat hozza ki a gyereknek az iskolából, 1-2 éven át nézelődnek, keresgélnek, menekülnek az állami rendszerből. És igen, a szülők felelnek az iskolában, ők viszik be az ezer cuccot, termet díszítenek, sütit sütnek, 56-os fényképeket keresgélnek otthon, ők gyakorolnak a gyerekkel stb.
      Ehhez képest az örökbefogadottak között gyakoribbak az idegrendszeri éretlenségek, disz-ek, részképesség-zavarok. Nem mindenkinél persze, de gyakoribbak. A tananyagot pedig drasztikusan megemelték, az én gyerekkoromhoz képest biztosan.

      Kedvelés

      • Zsuzsa, erről van valami felmérésetek? Vagy olyan, ami esetleg differenciál, hogy mi a helyzet a korán (pár napos korban) és mi a helyzet a később örökbe fogadott gyerekeknél? Engem érdekel ez a téma. Mert én óvónőként csak olyanokkal találkoztam, akiket a születésük után azonnal örökbe fogadtak, az óvodában nem volt a fejlődésük másabb, mint a többieknek. Ezt látom a saját örökbefogadott gyerekemen is. Van vele egyidős csoporttársa az oviban, akit szintén örökbe fogadtak újszülöttként- neki van több problémája is, de ezek elmondhatók még 3-4 gyerekről a csoportban és ők nem örökbe fogadottak.

        Kedvelés

        • Nem tudok ilyen felmérésről.
          Nyilván minél idősebb korban került a gyerek családba, annál több trauma érhette, de nagyon sok tényezőtől függ.
          Volt-e sérülés a szülésnél, egy helyen nevelkedett vagy többször váltott helyet, kapott-e fejlesztéseket, meleg szerető légkörben élt-e addig, és utána az örökbefogadó családban milyen élmények érik… Minden eset más.

          Kedvelés

        • Emus: Ez nem pontosan a kérdésedre a válasz, de én ezt olvastam, összehasonlítás témakörben:

          “A Magyarországon örökbefogadó családok körében végzett kötődésvizsgálatok nem mutattak ki lényeges eltérést a kötődési minőség alakulásában sem az 1-3 év között örökbefogadott gyermekeknél, sem azon gyermekek körében, akiket újszülöttként fogadtak örökbe. (…) Amennyiben az örökbefogadott gyermek további fejlődése elfogadó és támogató közegben zajlik, ahol nyíltan felvállalják előéletét és életében nem következik be jelentős életesemény, ami módosítaná a kötődésmintázatokat, akkor ez kisiskolás korban sem fog eltérni a velük egyidős vérszerinti családban nevelkedő gyerekekétől. (in Bogár Zs. Az örökbefogadás lélektana, Ágacska Alapítvány, 125-126. o.)”

          Kedvelés

          • Ez érdekes. A kettő összefügg szerintem vagy összekapcsolható a jobb szó rá talán. Nyilván egy hányatottabb kisgyermekkor után hosszabb ideig tart a regeneráció és utána jöhetnek a fejlesztések (vagy azzal egyidejűleg…). De vér szerinti gyerekek is nagyon különbözőek az iskolába kerüléskor. Minden téren.

            Kedvelés

      • Nagyon-nagyon igaz: nálunk a nagy most másodikos és az életünk arról szól, hogy mit kell másnapra bevinni, aláírni, összekészíteni, milyen program, hány Ft borítékba, kihegyeztük-e, pótoltuk-e, megtanultuk-e, megírtuk-e, kiszíneztük-e és társai. Minket, szülőket vizsgáztatnak minden nap. Mindezt úgy, hogy szuper tanító nénink van, aki alig ad házit. Ezt mind az iskola nyomja rá.

        Kedvelés

        • Na még egy példa, aztán eldugulok. Épp papírgyűjtő verseny van az iskolában, ahol a lányom másodikos. Az osztályok versengenek.
          Ez az én gyerekkoromban úgy nézett ki, hogy a gyerekek mentek és becsöngettek házakba a papírért, az gyűjtötte legtöbbet, aki a legszorgalmasabb volt.
          Most egy gyereket nem is engednek ki az utcára, nemhogy becsöngessen idegenekhez. Anyuka ír, hogy ú hoz egy furgon papírt, a szülők segítsenek becipelni. (Azt se értem, hova, mihez gyűjtjük a papírt, minden házban van szelektív kuka.) A szülők versenyeznek megint?

          Kedvelés

          • Arról nem is szólva, hogy az összevissza furikáztatott papírnál a benzin használatából jövő plussz környezetterhelés is van (a feleslegesen kidobott emberi energia és idő mellett), mintha csak szimplán kidobná mindenki a saját szelektívjébe saját lábon odavíve. Ergo az ilyen módon gyűjtögetett-fuvaroztatatott papír kicsiben ugyan, de kifejezetten környezet- és ember-ellenes tevékenység (de ha az egész ország ezt a built minden évben megcsinálja, az már komolyabban mérhető is lenne…). És akkor ennyit az átgondoltságról…

            Kedvelés

          • Ó, nem, de talán ez még szomorúbb helyzetet tükröz: a papírgyűjtésből befolyt pénzt (jó esetben mondjuk 100.000 ft-ot) tudja az iskola szabadidős vagy hasonló tevékenységre fordítani, más bevétellel nem nagyon tud gazdálkodni. (És számoljátok ki, ez nem egy nagy összeg, osszátok le, gyerekenként mennyi ez.)

            Kedvelés

        • Azért mérgesít ez a rendszer, mert szeptember 1-jén eldől, hogy akinek a szülei nem tudják ezeket követni, fogalmuk sincs arról, hogy hogyan működik ez az egész és anyagilag is gondjaik vannak, az azonnal leszakad. Így determinálja az oktatási rendszer a gyerekeket a szülők alapján. Az egyéni képességeik másodlagosak.

          Kedvelés

      • Négyéves a lányom, de már most azon gondolkodom, hogyan fogom kimenteni a rendszerből. Bár talán ez sem olyan vészes, korábban az ovi gondolatára is fázni kezdtem, nem is maga az ovi, hanem hogy ott majd tüsténkedni kell, meg bevinni dolgokat, én az ilyesmire nagyon alkalmatlan vagyok, hát tényleg kell, de én nem csinálom, és ezzel sincs semmi gáz. Néha, amikor már szorul a hurok, előveszem az egyedülállószülő-kártyát 😀

        Kedvelés

    • egy interjú részlete a mai iskola témában:
      .
      D Tóth Kriszta beszélget Vekerdy Tamással, az iskoláról:
      .
      “Az iskola jelenlegi formájában megbetegíti a gyerekeinket – mondja Vekerdy Tamás pszichológus. (…)
      .
      D Tóth Kriszta: Majdnemhogy cinkosává kell válnunk a gyereknek.
      .
      Vekerdy Tamás: Pontosan. De mit jelent ez? Például: ül a kisfiam este fél kilenckor a füzet fölött, tollal a kezében. Mi a baj, Ferikém? – kérdezem tőle. A gyerek már teljesen hiszterizált állapotban van. Egy napom… egy napom… én ezt nem tudom megírni! Ilyenkor mondhatnám azt, hogy kisfiam, ne mentél volna le fél háromkor biciklizni, most addig ülsz itt, amíg meg nem írod. De én erről nagyon lebeszélném magunkat. Helyette azt javaslom, hogy mondjuk neki: gyere ki a konyhába, igyál egy kis vizet, hámozok egy kis almát, mint régen (bár tudom, hogy a héjában van a vitamin), felszeletelem, kistányérra teszem, bemegyünk a szobába, a füzet mellé rakom és így szólok: figyelj, diktálok!
      .
      DTK: Kvázi megcsinálom helyette a házi feladatot?
      .
      VT: Igen. Másnap megkapom a jól megérdemelt hármas alámat a fogalmazásomra, de már aznap este meghallgatom a nagymamát, hogy úristen, egy életre tönkreteszed a gyereket, örökre segítségre fog szorulni, olyan lusta lesz, mint ti vagytok! Aztán legközelebb újra lediktálom, és harmadszor megint. És csodák csodájára, a gyerekem három hét vagy három hónap múlva jeles dolgozatot ír az iskolában. Hogyhogy? Úgy, hogy nem hülye. Ő rájön, hogy csinálom, odaképzelem magam az ágyba ébredéskor… stb. Ráadásul jobban tudja, hogy a tanító néni mit akar, mint én. Így aztán jobb jegyet is kap mint én, aki csak négyes aláig tudtam magam felküzdeni a dolgozatokkal.
      (…)
      Szóval igen, legyünk cinkosai a gyerekeinknek! Amikor pénteken hazahoz 47 matekpéldát, hogy azt a hétvégén meg kell csinálni, akkor rögtön döntsem el, hogy beírom az ellenőrzőbe, hogy „családi okok miatt” nem tudta megcsinálni a gyerek – ami egy valós ok, hiszen a család nyugodt hétvégéje függött a házi feladattól –, vagy azt mondom, Robikám, ülj le, nyisd ki a füzetet, diktálok!
      .
      DTK: Közben eszembe jutott, hogy a wmn.hu máig egyik legnépszerűbb cikke arról a tanítónőről szólt, aki pénteken gyöngybetűkkel fölírta a táblára, hogy a hétvégére nem ad házi feladatot. Mégis attól tartok, hogy a pedagógusok és a szülők nagy része felvonja majd a szemöldökét, amikor ezt az interjút olvassa.
      .
      VT: Nem tudom, lehet. De én akkor is azt mondom, hogy nincs értelmetlenebb dolog, mint a házi feladat.
      Ezt az úgynevezett Hattie-jelentések is alátámasztják. Az új-zélandi professzor vizsgálatából kiderült, hogy az a fajta házi feladat, amit nálunk kap a legtöbb gyerek, semmire sem jó. (…)”
      .
      http://wmn.hu/2015/08/31/vekerdy-tamas-legyunk-cinkosai-a-gyerekeinknek-avagy-hogyan-eljuk-tul-az-iskolat/

      Kedvelés

    • Teremthet kihívásokat. Kisiskolás korban mások a gyerekek mint óvodás korban. Megjelenik a kirekesztés. (Testkép, genetika, serdülés) A pedagógus kevesebb időt tölt és más funkcióban a gyerekekkel mint az óvónő. A gyerekek több időt töltenek felügyelet nélkül egymással. A gyereknek új barátságokat kell kötni. Újra be kell illeszkedni. (Persze ez az átlagos gyerekeknek is kihívás mégis más a gyerek megélése). Fontos szempont lehet az is hogyan kezeli ( van e tapasztalata, kompetenciája) a pedagógus az örökbefogadást. Pl. egy egyszerü feladat ( verselemzés, rajz, családábrázolás stb.) más gondolatokat érlelhet meg egy örökbefogadott gyermekben mint egy átlagos nebulóban. A roma örökbefogadásra most nem térnék ki…

      Kedvelés

  2. Köszönet Zsuzsának, hogy megszervezte ezt a beszélgetést. Még sok kérdés és gondolat maradt bennem, de úgy láttam a többiekben i is. A közoktatás kimeríthetetlen téma…

    Mindenesetre riasztóak tűnik az iskola és ez valahol nem normális. Mintha mindannyian abban gondolkoznánk, h hogyan tudjuk minél inkább elodázni vagy kikerülni a klasszikus iskolarendszert és ez rémes képet fest az oktatási rendszerről, ami jelenleg valóban válságban van.

    Kedvelés

  3. Visszajelzés:  „A gyerek traumája életre szóló erőforrás lesz” | Örökbe.hu

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s