Tíz világtrend az örökbefogadásban

Általános

Tíz olyan fontos témát gyűjtöttem össze, amelyek az örökbefogadást ma meghatározzák a fejlett világban, elsősorban Amerikában. A felsorolásnál azt is jelzem, érinti-e az adott trend Magyarországot. (A cikk korábban már megjelent az SOS Gyermekfalvak Gyereksorsok blogján, amit szintén én írok.)

  1. A családban marad. Általános irányelv, hogy először a gyerek vér szerinti családját kell segíteni, hogy felnevelhessék. Ha erre ők alkalmatlanok vagy nem élnek, akkor pedig először a tágabb rokonságból, baráti körből kell gyámot keresni, csak ezek után jöhet szóba az ismeretlen szülők által való adoptálás. Az USA-ban az állami gondozásból örökbefogadott gyerekek 89 százaléka a rokonok vagy a nevelőszülő családjába kerül.

Magyarországon is alapelv, ám a gyakorlatban nem mindig sikerül alkalmazni.

  1. Csökken a nemzetközi örökbefogadás. A más országból való örökbefogadás volumene tíz éve csökken. Egyre több ország csatlakozik a Hágai egyezményhez, amely kimondja, hogy egy gyermeknek először a saját országában kell szülőket keresni, ha ez nem vezet eredményre, csak akkor kerülhet külföldre. Guatemalában tíz éve még a gyerekek egy százaléka, évi több ezer gyerek került külföldi szülőkhöz, az egyezmény elfogadása után ez évi pár tucatra csökkent, a többieknek találtak országon belül családot. Egyre kevésbé lehet egészséges kisbabákat kapni a nemzetközi porondon, helyettük idősebb vagy sérült gyerekek elérhetőek. A küldő országok fejlődésével is egyre kevesebb az elérhető gyerek. Dél-Korea még a kilencvenes években is évi több ezer gyereket adott örökbe külföldre, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel ez mára pár százra csökkent. Kína idén szüntette meg az egygyerekes politikát, várhatóan innen is csökkenni fognak a külföldre történő örökbeadások.

    Repülőn Amerikába érkező koreai csecsemők az 50-es években

A magyarok eddig sem fogadtak örökbe külföldről az ügy bonyolultsága és drágasága miatt.

  1. Gyerekkereskedelmi botrányok. A másik oka a nemzetközi örökbefogadás hanyatlásának. Egy nemzetközi ügylet költsége ma akár 10-12 millió forintnak megfelelő összeg is lehet. Ennek csak töredéke marad a fejlődő országban, de ez is őrült csábító, hogy minél több babát leszállítsanak. A világ árvaházaiban élő gyerekek 90 százalékának él legalább az egyik szülője! Sokszor azért kerülnek be, hogy rendes táplálékhoz, gyógykezeléshez vagy iskoláztatáshoz jussanak. Ám a nagy összegek a család helyreállítása helyett inkább a külföldi adoptálásra csábítanak. Az árvaházak sokszor fizettek a gyerekek „felhajtóinak”, akik elrabolták, megvásárolták, vagy trükkökkel csalták ki a kicsiket családjuktól. Erről az örökbefogadók nem tudtak, ők azzal a nemes szándékkal vágtak bele, hogy otthont adjanak egy elhagyott vagy árva gyereknek. Ilyen botrányok sorra derültek ki olyan nagy küldő országokban, mint Guatemala, Kína, Etiópia. A botrányok hatására sorban zárták be országok a nemzetközi örökbefogadási programjukat. Miután amerikai szülők több orosz gyereket durván bántalmaztak vagy visszaküldtek, Oroszország betiltotta a gyerekek Egyesült Államokba való örökbeadását. Amerikában a túl problémás (általában külföldről örökbefogadott) gyerekeket netes csoportokban hirdették meg az örökbefogadó szülők, és adták tovább ellenőrizhetetlen módon.

Magyarországot nem érinti, nálunk az örökbefogadás ingyenes, az egyetlen komolyabb nemzetközi botrány a Czeizel-ügy volt húsz éve.

  1. A színvakság vége. A huszadik század második felében a más rasszból örökbefogadók (általában fehér szülők, akik színes bőrű babát vállaltak) úgy gondolták, hogy a rasszizmus már „nem téma”, nem kell a bőrszínnel foglalkozni. Ma az amerikai szakértők azt javasolják, nem helyes, ha egy fehér család úgy nevel fel egy ázsiai vagy afrikai kicsit, hogy nem foglalkozik az eltérő származásával. Lehet, hogy a fehér, középosztálybeli szülő nem tapasztal rasszizmust, de a gyerekek igenis találkoznak az előítéletekkel, akár támadások, akár pozitív sztereotípiák formájában. Az amerikai álláspont szerint nem mindenki alkalmas más rasszból való gyerek nevelésére, de aki vállalja, az tartson valamennyire kapcsolatot a gyerek származási kultúrájával, a gyerek legyen tisztában az eredetével, legyen alkalma társakkal találkozni.

Itthon a roma gyereket nevelő nem roma családok tudnak meríteni ezekből a tapasztalatokból.

  1. Nyitottság. Amerikában az újszülött-örökbefogadások többsége teljesen nyílt: a két család ismeri egymást, és később is tartják a kapcsolatot. Akár személyesen is, mikor a vér szerinti anya (esetleg apa) afféle távoli rokonként van jelen a gyerek életében. Egy nullkilóméteres újszülött ott is nagy kincs, az örökbeadók válogathatnak, sokan feltételeket szabnak (például katolikus, egygyerekes, harmincas párt akarnak), és az egyik gyakori kérés, hogy tudjanak a gyerek későbbi sorsáról. A gyerek számára a vér szerinti szülő nem fantázia, akit majd felnőttkorban keres meg nagy gyomorgörcs közepette, hanem az életében folyamatosan jelen levő ismerős. Persze, a kapcsolatot menedzselni kell. Számos tanácsadó cikk foglalkozik az előzetes kapcsolattartási megállapodás szövegezésével, a látogatásokkal, vagy azzal, ki nevezheti magát Mamának, de olyan sajátos helyzetekkel is, mint hogy hogy mondják meg az örökbefogadók a szülőanyának, ha elváltak.

Itthon a nyílt örökbefogadás általában annyit jelent, hogy a szülés körül találkoznak a felek. A kapcsolattartás ritka, ahol van, ott is évi egy fényképküldésre szorítkozik. A közvetítő civilek nem támogatják a közvetlen kapcsolattartást.

  1. Facebook. A közösségi hálók teljesen új távlatokat nyitnak az örökbefogadásban. Míg azelőtt egy örökbefogadott általában csak 18 éves kora után, hivatali segítséggel kereshette meg a vér szerinti szüleit, ma ez pár másodpercbe telik az interneten. Sőt, az örökbeadó szülők és vér szerinti testvérek is megtalálhatják a gyereket. Különösen aggályos, ha mindez az érzékeny kamaszkorban történik, és olyan vér szerinti szülőkkel, akiktől bántalmazás miatt vették el a gyereket. A titkolózás, de a nettől való eltiltás sem jó megoldás, az örökbefogadó szülőknek tudatosan kell készülnie az új helyzetre. A gyereknek tisztában kell lennie a saját történetével, és hogy milyen helyzet fogadhatja a szülőcsaládjában. Ha az örökbefogadó válaszol a gyerek kérdéseire, ha a téma nem tabu otthon, akkor legalább felkészültebben fog neki a keresésnek. Teljesen új helyzet, a szakemberek is készületlenek, de ezt a szellemet már nem lehet visszagyömöszölni a palackba.

Nálunk szintén fennáll a netes keresés lehetősége. Az örökbeadók eddig jellemzően nem keresték a gyereket.

  1. Árvaházak helyett. Világtrend az intézménymentesítés, hogy nagy gyerekotthonok helyett családi gondoskodási formában helyezzék el inkább a gyerekeket. Az intézményben felnövő gyerekek számos ártalomnak vannak kitéve, sérülhet a kötődésük, kevesebb személyes figyelmet kapnak, emellett az intézeti forma drágább is. Nyugat-Európa már a világháború után bevezette, Kelet-Európában most zajlik az intézmények kiváltása, a fejlődő országokban is léteznek rá törekvések.

Magyarország is bevezette pár éve, elvileg kisgyerek már csak nevelőszülőnél élhetne, a gyakorlatban ennek a jelentkezők száma szab korlátot.

  1. Anyakönyvi kivonat. Új mozgalom, hogy az örökbefogadott gyerek megkaphassa az eredeti születési anyakönyvi kivonatát. Ma a legtöbb helyen egy „hamis” anyakönyv készül az örökbefogadáskor, ami az örökbefogadókat vér szerinti szülőnek tünteti fel, az eredeti papírt általában bevonják. Az örökbefogadottak identitásához fontos lenne az eredeti dokumentum, a rajta szereplő nevek pedig a származásuk ismeretéhez. Az örökbefogadás nem radírozza ki, hogy ők megszülettek, erről tanúskodna az eredeti irat. Mindenki más megkapja az eredeti anyakönyvi kivonatát, csak ők nem.

Magyarországon is új anyakönyvi kivonat készül, a felnőtt örökbefogadott még a szülők hivatalos megkeresésekor sem kapja meg a régit. Egyelőre különösebb felháborodást sem okoz a téma.

  1. Közösségi finanszírozás (crowdfunding). Az Egyesült Államokban egy újszülött örökbefogadása vagy egy nemzetközi örökbefogadás 10-12 millió forintba kerül. Ennyi pénz ott sem figyel mindenkinél a széfben, így sok szülőjelölt a közösségi oldalakon próbálja összegyűjteni a pénzt adakozóktól. A jelenség régebben is létezett, akkor jótékonysági sütivásárokon gyűjtöttek az örökbefogadók. A net nagy lendületet adott a témának, számos weboldal és szervezet jött létre kifejezetten az örökbefogadás költségeinek közösségi finanszírozására. Az egyik ilyen honlapon csak az első két és fél év alatt egymilliárd forintnak megfelelő dollárt dobtak össze. Az örökbefogadóknak jó hír, hisz közelebb kerülnek a vágyott gyermekhez, de számos etikai dilemmát is felvet. Mennyire ízléses közadakozásból gyereket vállalni? Mi fog szólni a gyerek, ha megtudja, hogy összekalapozták rá a pénzt? És főleg: miért nem inkább az általában szegény származási családok segítésére fordítják ezt a pénzt az adakozók? Annál is inkább, mert sok család több gyerek mellé, karitatív szándékból vállal külföldi bébit. A tízmillió forintból elég sok mindent el lehetne érni egy fejlődő országban. Egyébként Amerikában létezik ingyenes örökbefogadás is, ha valaki idősebb gyereket vállal a belföldi állami gondozásból.

Magyarországon az örökbefogadás ingyenes, ez a trend teljesen ismeretlen nálunk (szerencsére).

  1. Embrió örökbefogadás. Az egyik oldalon ott vannak a gyerekre vágyó párok, a másik oldalon a lombikeljárások folyományaként tömegesen lefagyasztott, sorsukra váró embriók. A genetikai szülő, ha már nem akar több gyereket – a kutatási célra felajánlás és megsemmisítés mellett – rendelkezhet úgy is, hogy valaki más hordja ki az embriót. Az USA-ban a két legnagyobb klinikán már 2011-ben is több mint 300 gyerek született adományozott embrióból. És fellendülés várható. A procedúra egyik véglete az anonim szervadományozáshoz hasonlít, mikor a felek nem ismerik egymást, a másik véglet pedig tényleges örökbefogadásként kezeli az embrió átadását, a genetikai szülő kiválaszthatja az „örökbefogadót”, s esetleg később tartják is a kapcsolatot a gyerekkel. Sok hasonló kérdést felvet egy ilyen helyzet, mint a tényleges örökbefogadás: megmondják-e a gyereknek, kinek mondják el, hogy kezeljék az eltérő genetikai örökség létét a családban. A költsége viszont csak a fele-negyede egy újszülött örökbefogadásának.

Magyarországon is létezik embrióadományozás, de teljesen anonim, a felek soha nem ismerhetik meg egymást, a donor azt sem tudhatja, született-e gyerek az akcióból. A magyarok egyelőre kivárnak a fagyasztott embriókkal, adományozásuktól és elfogadásuktól is idegenkednek.

Melyik trend érdekelne bővebben? Hamarosan lesz egy poszt az örökbefogadás hazai trendjeiről is.

Advertisements

19 responses »

  1. Wow! Ez aztán a lista! Köszönet érte! Segít érteni, mi zajlik a világban, egy-egy felröppenő hír mögött milyen trend áll.

    Azzal kapcsolatban még mindig elképedve bámulok, amiről a 2-es 3-as és a 9-es pontban írsz, pedig volt már róla szó.

    A Facebook témája és az embrió örökbefogadás érdekelne leginkább. Az előbbi a jövendőbeli érintettség miatt, az utóbbi pedig bioetikai megvilágításban. Rögtön az volt az első gondolatom, mi történik akkor, ha egy ilyen manővert követően az örökbefogadók titkolják a történteket, és a gyerek felnőve a biológiai testvérébe vagy anyjába/apjába szeret bele vagy velük vállal gyereket. Pláne ilyen kis országban, mint a miénk. Veszélyes játék…

    Kedvelés

    • Igen, van egy elég elterjedt gondolat, hogy valahol a világban tömegével várnak édes pici afrikai babák szülő nélkül, árván, és milyen jóságos dolog örökbe fogadni őket… A valóságban azok a gyerekek nem árvák, vannak szüleik, és erősen meggondolandó, hogy a több millió forintnyi dollárt/eurót nem lehetne-e hathatósabban elkölteni helyben a szegények segítésére.

      Nekem nem a vérfertőzés az első dolog, ami eszembe jut. Ez megtörténhet simán akkor is, ha a gyerek egy félrelépésben fogant (ami jóval gyakoribb egyelőre, mint a donoros :-)). Tekintve, hogy az örökbefogadást is szokás volt titkolni a megelőző évtizedekben, az embriódonáció még kevésbé “látszik”, és nekik nincs is felkészítő tanfolyam, szóval nem lennék meglepve, ha sokan titkolnák a gyerek elől.

      Kedvelés

    • Embrió örökbefogadás:
      Ennek a családnak https://www.instagram.com/ourdearlife/ a hatodik gyereke született örökbefogadott embrióból, a blogján ír róla részletesebben az anyuka, asszem ez az a bejegyzés, itt: http://ourdearlife.com/ a 2014. augusztusi bejegyzésben, nem tudom direkt linkelni azt az írást. Ők vallásosak és kizárólag amiatt döntöttek így, mert a felmerülő embriót különben megsemmisítették volna.

      Kedvelés

  2. Én egy ilyesmit olvastam: Egy 2010-es amerikai kutatás szerint az örökbefogadó szülők többsége inkább lány gyermeket preferál (és vállal ezért plussz költségeket is), valószínűleg azért, mert egy kislány örökbefogadását kevésbé kockázatosnak ítélik meg. Ugyanakkor ez a tendencia nemcsak az örökbefogadásban van jelen.
    .
    “(…) In a 2010 study, economists from the California Institute of Technology, the London School of Economics and New York University discovered, among other things, that adoptive American parents preferred girls to boys by nearly a third. The data was based on more than 800 adoptions that occurred between June 2004 and August 2009. The researchers suggested that this preference for girls might occur because adoptive parents “fear dysfunctional social behavior in adopted children and perceive girls as ‘less risky’ than boys in that respect.” Adoptive parents are even willing to pay an average of $16,000 more in finalization costs for a girl than a boy. Same-sex couples and single women showed an even greater proclivity for adopting girls.These preferences weren’t limited to adopting parents. (…) ”
    .
    http://www.nytimes.com/2016/10/14/well/family/the-fear-of-having-a-son.html?smid=fb-nytimes&smtyp=cur&_r=0

    Kedvelés

  3. A színvakság vége Magyarországra vetítve érdekes téma lehet. Ahogy egy amerikai/spanyol stb. szülő nem tudja kínainak nevelni a gyerekét, úgy egy magyar középosztálybeli sem, viszont mik azok a dolgok, amiket lehet és érdemes tenni, ha valaki roma gyereket nevel itthon. Nyilván a távolság a problémákat is távolba helyezi egy európai-ázsiai örökbefogadás esetén és nagyon is közel hozza itthon egy nem roma-roma kombináció esetén, de hátha van valami közös a két dologban.

    Kedvelés

  4. A fényképről eszembe jutott a Tízezer könnycsepp c. könyv. Nagyon megrázó. Írtam róla a könyveknél, most ide másolom:

    Egy lány története, aki Koreában született törvénytelen kapcsolatból az ötvenes évek elején, s később az árvaházból (ahová a nagynénje adta be, miután a család megölte a szülőanyát) egy fanatikusan vallásos amerikai családhoz kerül, onnan pedig egy bántalmazó kényszerházasságba. A kezdeti borzalmak ne rettentsenek el senkit, a könyv inkább szól arról, hogy mindennek ellenére hogyan építi fel magát ez az asszony a saját erejéből, hogyan fedezi fel önmagát, s mi mindent megtesz azért, hogy a kislánya boldogan nőhessen fel.

    Kedvelés

  5. Szép kis lista, jó látni a nemzetközi trendeket is. Köszi!
    A 8-as ponttal teljesen egyet tudok érteni. Én odaadnám a gyermeknek az eredeti anyakönyvét, ha igényli, hisz ez is az ő életéhez tartozik.

    Kedvelés

    • Ezen én is gondolkodtam már. Egyébként ilyen-olyan ügyintézés miatt az eredeti anyakönyvet szkeneltük – és nyilván nem töröltem – tehát megvan elektronikusan.

      Kedvelés

      • Magyarországon azért nem akkora kérdés az anyakönyvi kivonat, mert a gyerek régi nevét törvényszerűen megtudja az örökbefogadó (hisz a kiheéyező határozat arra szól), és a rendszer “szivárog” annyira, hogy az anya nevét is szinte mindenki megtudja, titkos örökbefogadásnál is.

        Kedvelés

  6. Arról tudtok valamit, hogy ha egy magyar család külföldre szeretne költözni (ott kapott munkát), akkor az örökbefogadástól számítva mennyi időn belül teheti meg? Illetve ha már most is külföldön dolgozik, akkor megteheti-e, hogy itthon örökbe fogad, és utána kint élnek. (Nem engem érintő téma, de egy ismerősömmel épp a napokban beszélgettünk róla, és nem igazán tudjuk ki tud ebben információt adni.)

    Kedvelés

    • Egyfelől: ha már jogerős az örökbefogadás, akkor bármikor, hisz a gyerek vér szerinti státuszban van, azt is viheted máshova.

      Másfelől, ha az örökbefogadásnál bejelentik, hogy utána rögtön kiköltöznek Amerikába, akkor nemzetközi örökbefogadónak fogják őket tekinteni.

      Az itthoni örökbefogadáshoz itthon kell élni (lakás, munka). De hogy előtte vagy utána hol fognak élni, ez már nem téma, főleg, ha ők nem hozzák szóba.

      Kedvelés

    • Mi pont ebben a cipőben járunk 🙂 2014 márciusban lettünk egy család, 2015 őszén kiköltöztünk Németországba. Előtte érdeklődtem az öf tanácsadónknál, hogy be kell-e ezt bárhol jelentenünk. Azt mondta, mivel az örökbefogadással a gyermek a vérszerinti gyermek státuszába kerül, semmi extra teendő nincs, csak az, amit “amúgy” is intézni kell (pl. OEP-nél kijelentkezni; ha óvodaköteles, a jegyzőnek jelenteni stb.).

      Kedvelés

  7. Anyakönyvi kivonat: a lányomnak összesen három van (egy készült amikor született, egy, amikor a vér szerinti apja a nevére vette, és egy az örökbefogadáskor), mindhárom nálam van, megkaptam az eü papírjaival együtt 🙂 Talán véletlenül, de az biztos, hogy most már senkinek nem adom oda! (Csak a gyereknek.)

    Crowdfunding: mivel Magyarországon a két évesnél idősebb gyereket örökbefogadónak nem jár a magasabb összegű családtámogatás (GYED), hiába fizette előzőleg a hozzájárulásokat, ez lehetne egy lehetőség arra, hogy a szülő ugyanúgy otthon maradhasson vele egy ideig, mint egy csecsemővel. Ha nem jött volna ilyen gyorsan a lányom, én is indítottam volna pénzgyűjtő kampányt, Mikor már itt volt, nem volt rá se időm se energiám, pénzt kellett keresni+frissen örökbefogadott gyereket nevelni. Örök tüske bennem, hogy nem tudtam vele otthon maradni, nagy segítség lett volna mindkettőnknek.

    Kedvelés

    • Mivel nagyon igazságtalan az anyagi javak elosztása, a keresetek…stb ma, ezért szerintem is nagyon jó lépés társadalmi segítséget kérni és kapni egy nem fair helyzetnek a személyes kiegyensúlyozására.

      Kedvelés

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s