Category Archives: külföldi gyakorlatok

Örökbefogadás Szerbiában

Általános

A blogon időnként bekukucskálunk más országok örökbefogadási gyakorlatába is. Olvasónk, AnniPanni Szerbiában él, ott fogadott örökbe egy kislányt, és bemutatja nekünk az ottani rendszert. A szerb gyakorlat sokban hasonlít a magyarhoz, viszont soknemzetiségű országról van szó, ahol a gyermek származását igyekeznek tiszteletben tartani. A számok értelmezéséhez tegyük hozzá, hogy 7 millió lakosa van az országnak, itt-ott összevetem a magyar rendszerrel a cikket, ezeket a megjegyzéseket dőlt betűvel olvashatjátok. Vendégposzt.

A családjogi törvény szerint Szerbiában bárki örökbe fogadhat, aki teljesíti a jelentkezés feltételeit, azaz benyújtja a szükséges dokumentumokat, átesik a környezettanulmányon, alkalmassági beszélgetésen, tanfolyamon. Elsősorban az ország állampolgárai, de nemzetközi örökbefogadás is létezik. Az örökbefogadók minimum 18, maximum 45 évvel lehetnek idősebbek a gyermeknél, akit örökbe szeretnének fogadni. Egyedülállók is jelentkezhetnek, ám ők minden esetben hátrányból indulnak, azaz a házaspárokat előre sorolják. Egy eljárásban egyszerre egy gyermeket lehet örökbe fogadni, kivéve testvérek esetében, illetve ha egy örökbefogadott gyereknek a későbbiekben vér szerinti testvére születik, aki szintén örökbefogadhatóvá válik, értesítik a családot, aki az első gyermeket örökbe fogadta.

Az örökbefogadási folyamat lebonyolítására kijelölt állami szervezet a Szociális Munkaközpont (Centar za socijalni rad), ami az örökbefogadáson kívül számos más tevékenységgel is foglalkozik (a szociális és családjogi védelem összes területével). Mindenkinek a lakóhelyéhez tartozó központot kell felkeresnie. A jelentkezési procedúra végén a várakozók adatai a Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociális Minisztérium által létrehozott központi listára kerülnek, tehát gyakorlatilag csak országos lista van (Magyarországon alapesetben a saját megyéjében kerül sorra az örökbefogadó). Aki jelentkezik, az ezzel vállalja, hogy nagyon messziről is érkezhet a gyerek, ez nincs maximalizálva, egyezményes szabály viszonyt, hogy a minimális távolság a gyermek szülőhelye és az örökbefogadók lakhelye között 70 km (de persze hallottunk ettől eltérő esetekről is).

Civil szervezetek nem léteznek, a nyílt örökbefogadás intézménye teljes egészében ismeretlen fogalom az országunkban. Ha egy gyermeknek egy éven belül nem találnak belföldi családot, és a gyámügyi hatóság megállapítja, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke, hogy külföldi jelentkezők fogadják örökbe, akkor szabaddá válik az út. Ezek a gyerekek jellemzően itt is az idősebb (6 év feletti), egészségügyi problémával küzdő, illetve a roma gyerekek. Az elsődleges célországok Spanyolország, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és a skandináv országok.

Amerikai ügynökség hirdetése a Szerbiából való nemzetközi örökbefogadásokról

A jelentkezés során sokféle dokumentumot be kell mutatni (születési, házassági anyakönyvi kivonatok, állampolgárságot igazoló dokumentum, orvosi alkalmassági, jövedelemigazolás, erkölcsi bizonyítvány), valamint kérelmet is kell írni (kb. mint egy bemutatkozó levél). Read the rest of this entry

Tíz világtrend az örökbefogadásban

Általános

Tíz olyan fontos témát gyűjtöttem össze, amelyek az örökbefogadást ma meghatározzák a fejlett világban, elsősorban Amerikában. A felsorolásnál azt is jelzem, érinti-e az adott trend Magyarországot. (A cikk korábban már megjelent az SOS Gyermekfalvak Gyereksorsok blogján, amit szintén én írok.)

  1. A családban marad. Általános irányelv, hogy először a gyerek vér szerinti családját kell segíteni, hogy felnevelhessék. Ha erre ők alkalmatlanok vagy nem élnek, akkor pedig először a tágabb rokonságból, baráti körből kell gyámot keresni, csak ezek után jöhet szóba az ismeretlen szülők által való adoptálás. Az USA-ban az állami gondozásból örökbefogadott gyerekek 89 százaléka a rokonok vagy a nevelőszülő családjába kerül.

Magyarországon is alapelv, ám a gyakorlatban nem mindig sikerül alkalmazni.

  1. Csökken a nemzetközi örökbefogadás. A más országból való örökbefogadás volumene tíz éve csökken. Egyre több ország csatlakozik a Hágai egyezményhez, amely kimondja, hogy egy gyermeknek először a saját országában kell szülőket keresni, ha ez nem vezet eredményre, csak akkor kerülhet külföldre. Guatemalában tíz éve még a gyerekek egy százaléka, évi több ezer gyerek került külföldi szülőkhöz, az egyezmény elfogadása után ez évi pár tucatra csökkent, a többieknek találtak országon belül családot. Egyre kevésbé lehet egészséges kisbabákat kapni a nemzetközi porondon, helyettük idősebb vagy sérült gyerekek elérhetőek. A küldő országok fejlődésével is egyre kevesebb az elérhető gyerek. Dél-Korea még a kilencvenes években is évi több ezer gyereket adott örökbe külföldre, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel ez mára pár százra csökkent. Kína idén szüntette meg az egygyerekes politikát, várhatóan innen is csökkenni fognak a külföldre történő örökbeadások.

    Repülőn Amerikába érkező koreai csecsemők az 50-es években

A magyarok eddig sem fogadtak örökbe külföldről az ügy bonyolultsága és drágasága miatt.

  1. Gyerekkereskedelmi botrányok. A másik oka a nemzetközi örökbefogadás hanyatlásának. Egy nemzetközi ügylet költsége ma akár 10-12 millió forintnak megfelelő összeg is lehet. Ennek csak töredéke marad a fejlődő országban, de ez is őrült csábító, hogy minél több babát leszállítsanak. A világ árvaházaiban élő gyerekek 90 százalékának él legalább az egyik szülője! Sokszor azért kerülnek be, hogy rendes táplálékhoz, gyógykezeléshez vagy iskoláztatáshoz jussanak. Ám a nagy összegek a család helyreállítása helyett inkább a külföldi adoptálásra csábítanak. Az árvaházak sokszor fizettek a gyerekek „felhajtóinak”, akik elrabolták, megvásárolták, vagy trükkökkel csalták ki a kicsiket családjuktól. Erről az örökbefogadók nem tudtak, ők azzal a nemes szándékkal vágtak bele, hogy otthont adjanak egy elhagyott vagy árva gyereknek. Ilyen botrányok sorra derültek ki olyan nagy küldő országokban, mint Guatemala, Kína, Etiópia. A botrányok hatására sorban zárták be országok a nemzetközi örökbefogadási programjukat. Miután amerikai szülők több orosz gyereket durván bántalmaztak vagy visszaküldtek, Oroszország betiltotta a gyerekek Egyesült Államokba való örökbeadását. Amerikában a túl problémás (általában külföldről örökbefogadott) gyerekeket netes csoportokban hirdették meg az örökbefogadó szülők, és adták tovább ellenőrizhetetlen módon.

Magyarországot nem érinti, nálunk az örökbefogadás ingyenes, az egyetlen komolyabb nemzetközi botrány a Czeizel-ügy volt húsz éve. Read the rest of this entry

Örökbefogadás az Egyesült Államokban

Általános

Ma az amerikai rendszert mutatom be madártávlatból. Az USA az örökbefogadásban is nagyhatalom, 2 millió örökbefogadott gyerek él az országban, lakói több gyereket fogadnak örökbe évente, mint a világ összes többi része együttvéve. Dolgozatom írásos forrásokon alapul, akinek személyes tapasztalata van, ossza meg bátran! Az egyes államok szabályozásában nagy különbségek lehetnek, de igyekeztem nagy vonalakban összefoglalni a közös pontokat.

Amerikában az örökbefogadásnak három fő típusa van.

Újszülöttek belföldi örökbefogadása (domestic adoption). Itt a gyermekről (szinte mindig újszülöttről) a vér szerinti szülők mondanak le, és döntik el, hova kerül. Ezzel a módszerrel lehet egészséges kisbabákhoz jutni, akiknek az orvosi, családi hátteréről is megvan minden információ, és értelemszerűen ezzel a megoldással szenvedi el a legkevesebb traumát a gyermek. Közvetíthet ügynökség a felek között (agency adoption), de az örökbefogadók maguk is kereshetnek terhes nőt (private adoption), néhány államban ügyvédek is közvetíthetnek. Itt lehet nézegetni hirdetéseket, ahol a leendő örökbefogadók próbálják szimpatikusan bemutatni magukat. Ismétlem, az örökbeadók válogathatnak, meg is teszik, itt látható egy ügynökség felsorolása az épp várandós szülőanyákról, akik mindenféle elképzelést megfogalmaznak, milyen családot akarnak a gyereknek. (Keresztény családot, fekete családot, katolikus, vidéki, nemdohányzó családot négyévesnél idősebb gyerekkel… olyan családot, akik engedik látogatni a gyereket…)

Örökbefogadásra várakozó házaspárok hirdetései

Örökbefogadásra várakozó házaspárok hirdetései az Adoption.com weboldalon

Évente 18 ezer ilyen örökbefogadás történik, a szám lassan csökkent, négy évtizede még 49 ezer volt. Ez őrült nagy szám, ha leosztjuk Amerika népességével, akkor is arányaiban több mint kétszer annyi újszülöttről mondanak le, mint Magyarországon. Tegyük hozzá, hogy az amerikai iskolák harmadában a szexuális felvilágosítás arra összpontosít, hogy maradjanak szüzek a diákok, az abortuszhoz való hozzáférés sok helyen nehézkes, vagy vallási okokból nem élnek vele. Az örökbeadók többnyire egyedülálló nők, akik vagy nagyon fiatalok (negyedük tinédzser!), vagy már nevelnek egyedül egy vagy több gyereket. Gyakran konzervatív környezetben élnek, amely nem fogadja el a házasságon kívüli gyerekvállalást. A nemi erőszakkal fogant gyerek, a nehéz szociális körülmények illetve a magzat sérültsége is az örökbeadáshoz vezető okok lehetnek.

Az ügyletek több mint fele nyílt örökbefogadás, ahol a felek találkoznak, és gyakran abban is megállapodnak, hogy később hogy fogják tartani a kapcsolatot. Sok szülőanya úgy keres családot, hogy előre kiköti, milyen kapcsolattartást szeretne majd, például hogy évi egy látogatás költségét állják neki az örökbefogadók. De éppen lehet titkos is az ügylet, bár a nyílt örökbefogadás egyre terjed. A terhesség alatti orvosi költségeket gyakran az örökbefogadók fizetik. Államonként változó ideig (pár hétig) a szülőanya visszaléphet az örökbeadás után. Az örökbefogadók családi állapotára nincs megkötés, de a szülőanyák többnyire előnyben részesítik a „nem túl fiatal, nem túl idős” házaspárokat, gyerek nélkül vagy kevés gyerekkel. Az örökbefogadás költsége átlagosan 20-40 ezer dollár (5,5-11 millió forint), de ennél több is lehet, ha egy örökbefogadónak „pechje van”, és több olyan kismama terhesgondozását is kifizeti, aki végül meggondolja magát. Az örökbeadást fontolgató terheseknek a fele hazaviszi a gyereket. A várakozási idő jelentősen függ az elképzelésektől, aki kapott gyereket, az átlagosan két évet várt, de ugye nincs „sor”, nem előrejelezhető a várakozási idő. Read the rest of this entry

Örökbefogadás Bulgáriában, avagy ikrek más szülőktől

Általános

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy családban egy ikerpár, egy fiú és egy lány, Tihomir és Gergana volt a nevük. Nem nagyon hasonlítottak egymásra: a lány barna volt, a fiú szőke, de nagyon közel álltak egymáshoz, így nőttek fel. Mikor 17 évesek lettek, a lányt egy gyerek lelencnek csúfolta. Nem tudta, mit jelent ez a szó, szaladt haza a papájához. Hosszú beszélgetés következett, mikor az apa bevallotta, hogy a lány örökbefogadott gyerek, és a testvére is. A két gyerek nem is vér szerinti rokon. A szülőknek nem lehetett gyerekük, és mikor örökbefogadásra jelentkeztek, két babát is felkínáltak nekik, akiknek a születése között mindössze két nap volt. A szülők úgy döntöttek, mindkét gyereket hazaviszik, úgyis két gyereket akartak. A bíróság pedig az örökbefogadás engedélyezésekor a fiú születésnapját eltolta két nappal, hogy ikreknek tűnjenek a gyerekek.

gery_tishko

Read the rest of this entry