Tag Archives: örökbefogadás Amerikában

Tíz világtrend az örökbefogadásban

Általános

Tíz olyan fontos témát gyűjtöttem össze, amelyek az örökbefogadást ma meghatározzák a fejlett világban, elsősorban Amerikában. A felsorolásnál azt is jelzem, érinti-e az adott trend Magyarországot. (A cikk korábban már megjelent az SOS Gyermekfalvak Gyereksorsok blogján, amit szintén én írok.)

  1. A családban marad. Általános irányelv, hogy először a gyerek vér szerinti családját kell segíteni, hogy felnevelhessék. Ha erre ők alkalmatlanok vagy nem élnek, akkor pedig először a tágabb rokonságból, baráti körből kell gyámot keresni, csak ezek után jöhet szóba az ismeretlen szülők által való adoptálás. Az USA-ban az állami gondozásból örökbefogadott gyerekek 89 százaléka a rokonok vagy a nevelőszülő családjába kerül.

Magyarországon is alapelv, ám a gyakorlatban nem mindig sikerül alkalmazni.

  1. Csökken a nemzetközi örökbefogadás. A más országból való örökbefogadás volumene tíz éve csökken. Egyre több ország csatlakozik a Hágai egyezményhez, amely kimondja, hogy egy gyermeknek először a saját országában kell szülőket keresni, ha ez nem vezet eredményre, csak akkor kerülhet külföldre. Guatemalában tíz éve még a gyerekek egy százaléka, évi több ezer gyerek került külföldi szülőkhöz, az egyezmény elfogadása után ez évi pár tucatra csökkent, a többieknek találtak országon belül családot. Egyre kevésbé lehet egészséges kisbabákat kapni a nemzetközi porondon, helyettük idősebb vagy sérült gyerekek elérhetőek. A küldő országok fejlődésével is egyre kevesebb az elérhető gyerek. Dél-Korea még a kilencvenes években is évi több ezer gyereket adott örökbe külföldre, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel ez mára pár százra csökkent. Kína idén szüntette meg az egygyerekes politikát, várhatóan innen is csökkenni fognak a külföldre történő örökbeadások.

    Repülőn Amerikába érkező koreai csecsemők az 50-es években

A magyarok eddig sem fogadtak örökbe külföldről az ügy bonyolultsága és drágasága miatt.

  1. Gyerekkereskedelmi botrányok. A másik oka a nemzetközi örökbefogadás hanyatlásának. Egy nemzetközi ügylet költsége ma akár 10-12 millió forintnak megfelelő összeg is lehet. Ennek csak töredéke marad a fejlődő országban, de ez is őrült csábító, hogy minél több babát leszállítsanak. A világ árvaházaiban élő gyerekek 90 százalékának él legalább az egyik szülője! Sokszor azért kerülnek be, hogy rendes táplálékhoz, gyógykezeléshez vagy iskoláztatáshoz jussanak. Ám a nagy összegek a család helyreállítása helyett inkább a külföldi adoptálásra csábítanak. Az árvaházak sokszor fizettek a gyerekek „felhajtóinak”, akik elrabolták, megvásárolták, vagy trükkökkel csalták ki a kicsiket családjuktól. Erről az örökbefogadók nem tudtak, ők azzal a nemes szándékkal vágtak bele, hogy otthont adjanak egy elhagyott vagy árva gyereknek. Ilyen botrányok sorra derültek ki olyan nagy küldő országokban, mint Guatemala, Kína, Etiópia. A botrányok hatására sorban zárták be országok a nemzetközi örökbefogadási programjukat. Miután amerikai szülők több orosz gyereket durván bántalmaztak vagy visszaküldtek, Oroszország betiltotta a gyerekek Egyesült Államokba való örökbeadását. Amerikában a túl problémás (általában külföldről örökbefogadott) gyerekeket netes csoportokban hirdették meg az örökbefogadó szülők, és adták tovább ellenőrizhetetlen módon.

Magyarországot nem érinti, nálunk az örökbefogadás ingyenes, az egyetlen komolyabb nemzetközi botrány a Czeizel-ügy volt húsz éve. Read the rest of this entry

Örökbefogadás az Egyesült Államokban

Általános

Ma az amerikai rendszert mutatom be madártávlatból. Az USA az örökbefogadásban is nagyhatalom, 2 millió örökbefogadott gyerek él az országban, lakói több gyereket fogadnak örökbe évente, mint a világ összes többi része együttvéve. Dolgozatom írásos forrásokon alapul, akinek személyes tapasztalata van, ossza meg bátran! Az egyes államok szabályozásában nagy különbségek lehetnek, de igyekeztem nagy vonalakban összefoglalni a közös pontokat.

Amerikában az örökbefogadásnak három fő típusa van.

Újszülöttek belföldi örökbefogadása (domestic adoption). Itt a gyermekről (szinte mindig újszülöttről) a vér szerinti szülők mondanak le, és döntik el, hova kerül. Ezzel a módszerrel lehet egészséges kisbabákhoz jutni, akiknek az orvosi, családi hátteréről is megvan minden információ, és értelemszerűen ezzel a megoldással szenvedi el a legkevesebb traumát a gyermek. Közvetíthet ügynökség a felek között (agency adoption), de az örökbefogadók maguk is kereshetnek terhes nőt (private adoption), néhány államban ügyvédek is közvetíthetnek. Itt lehet nézegetni hirdetéseket, ahol a leendő örökbefogadók próbálják szimpatikusan bemutatni magukat. Ismétlem, az örökbeadók válogathatnak, meg is teszik, itt látható egy ügynökség felsorolása az épp várandós szülőanyákról, akik mindenféle elképzelést megfogalmaznak, milyen családot akarnak a gyereknek. (Keresztény családot, fekete családot, katolikus, vidéki, nemdohányzó családot négyévesnél idősebb gyerekkel… olyan családot, akik engedik látogatni a gyereket…)

Örökbefogadásra várakozó házaspárok hirdetései

Örökbefogadásra várakozó házaspárok hirdetései az Adoption.com weboldalon

Évente 18 ezer ilyen örökbefogadás történik, a szám lassan csökkent, négy évtizede még 49 ezer volt. Ez őrült nagy szám, ha leosztjuk Amerika népességével, akkor is arányaiban több mint kétszer annyi újszülöttről mondanak le, mint Magyarországon. Tegyük hozzá, hogy az amerikai iskolák harmadában a szexuális felvilágosítás arra összpontosít, hogy maradjanak szüzek a diákok, az abortuszhoz való hozzáférés sok helyen nehézkes, vagy vallási okokból nem élnek vele. Az örökbeadók többnyire egyedülálló nők, akik vagy nagyon fiatalok (negyedük tinédzser!), vagy már nevelnek egyedül egy vagy több gyereket. Gyakran konzervatív környezetben élnek, amely nem fogadja el a házasságon kívüli gyerekvállalást. A nemi erőszakkal fogant gyerek, a nehéz szociális körülmények illetve a magzat sérültsége is az örökbeadáshoz vezető okok lehetnek.

Az ügyletek több mint fele nyílt örökbefogadás, ahol a felek találkoznak, és gyakran abban is megállapodnak, hogy később hogy fogják tartani a kapcsolatot. Sok szülőanya úgy keres családot, hogy előre kiköti, milyen kapcsolattartást szeretne majd, például hogy évi egy látogatás költségét állják neki az örökbefogadók. De éppen lehet titkos is az ügylet, bár a nyílt örökbefogadás egyre terjed. A terhesség alatti orvosi költségeket gyakran az örökbefogadók fizetik. Államonként változó ideig (pár hétig) a szülőanya visszaléphet az örökbeadás után. Az örökbefogadók családi állapotára nincs megkötés, de a szülőanyák többnyire előnyben részesítik a „nem túl fiatal, nem túl idős” házaspárokat, gyerek nélkül vagy kevés gyerekkel. Az örökbefogadás költsége átlagosan 20-40 ezer dollár (5,5-11 millió forint), de ennél több is lehet, ha egy örökbefogadónak „pechje van”, és több olyan kismama terhesgondozását is kifizeti, aki végül meggondolja magát. Az örökbeadást fontolgató terheseknek a fele hazaviszi a gyereket. A várakozási idő jelentősen függ az elképzelésektől, aki kapott gyereket, az átlagosan két évet várt, de ugye nincs „sor”, nem előrejelezhető a várakozási idő. Read the rest of this entry

Híres örökbefogadók: Mia Farrow és Woody Allen

Általános

Két zseniális alkotó, és egy szaftos botrány. Woody Allen múlt héten ünnepelte a 80. születésnapját, emlékezzünk meg róla egy poszttal. Kezdjük a számokkal: Mia Farrow 10 gyereket fogadott örökbe és 4 vér szerinti gyereke van. Woody Allen 4 gyereket fogadott örökbe, és nulla vagy egy vér szerinti gyereke van, erre még visszatérek. S kettejüknek három (vagy kettő) közös gyereke van. A cikk végén adok egy felsorolást a 16 gyerekről. Minden, amit tudni akartál Woody és Mia gyerekeiről!

Woody Allen és Mia Farrow

Woody Allen és Mia Farrow

Mia Farrow (70) amerikai színésznő és emberijogi aktivista első férje a nála három évtizeddel idősebb világhírű jazz- és popénekes Frank Sinatra volt. A rövid házasság gyerek nélkül zárult. Második férje André Previn zeneszerző volt 1970 és 1979 között, akivel három közös gyerekük született (köztük egy ikerpár), és három gyereket örökbe fogadtak. Két lányt Vietnamból, és a Soon-Yi nevű kislányt Koreából, aki akkoriban hatéves lehetett.

Farrow and Previn

Mia Farrow és férje, André Previn a hetvenes években, és az első öt gyerkőc

Read the rest of this entry

Híres örökbefogadók: Nia Vardalos

Általános

Bazi nagy görög lagzi, megvan? Nia Vardalos a film főszereplője és forgatókönyvírója, aki civilben örökbefogadó szülő. Amerikából, belföldről adoptált egy hároméves kislányt, aki addig nevelőszülőknél élt. És erről írt egy könyvet,  a címe: Instant Mom (magyarul nem elérhető). Akit nem érdekel a színésznő, az is olvasson tovább, mert a könyvben nagyon hasznos tanácsokat kapunk egy traumatizált, megvadult kisgyerek kezelésére.

Nia Vardalos és férje, Ian Gomez

Nia Vardalos és férje, Ian Gomez

Nia Vardalos (1962) görög származású kanadai, ma amerikai színésznő, író, rendező, akit a semmiből tett híressé a Bazi nagy görög lagzi. Az Instant Mom első fejezete részletesen ismerteti a színésznő karrierjét, ami arra jó, hogy lássuk, milyen ember Nia. Olyan, aki nem adja fel. A hollywoodi klisékből kilógó, nagydarab, kiejthetetlen nevű, komikusi vénájú lány egyszerűen nem kapott semmilyen szerepet az alkata miatt, úgyhogy úgy döntött, ő maga ír egy filmet, amiben szerepelhet. A Bazi nagy görög lagziban a saját családi sztorijait írta meg: görög származású lány egy nem görög fiúhoz megy hozzá Amerikában, és mindenféle vicces kulturális ütközések zajlanak. Miután a forgatókönyv sem kellett senkinek, Nia színházat bérelt és egyszemélyes darabként adta elő, míg végül Tom Hanks és görög származású felesége felfigyeltek rá és összehozták a filmet. A Bazi nagy görög lagzi minden idők legsikeresebb független filmje lett, egész az Oscar-jelölésig jutott, és egycsapásra sztárrá tette Niát. Szép példája, hogy csináljunk limonádét a citromból, amit az élet ad. Nekem az örökbefogadás is erről szól, úgyhogy szimpátiával olvastam a könyvét.

A “nem adom fel” mentalitás a gyerekért való harcban is visszaköszön. Nia és férje, a szintén színész Ian Gomez másfél évtizeden át küzdöttek a gyerekért. (“Biztos a karriered miatt későn vállaltál gyereket” – hangzik a kívülállók egyik tipikus mondata, de Nia harmincéves kora óta próbálkozott, és csak 46 évesen lett végül anya.) Tizenhárom lombikon mentek keresztül, elszenvedtek több vetélést, próbálkoztak béranyával. A könyv szépen bemutatja azt a lelkiállapotot, amikor az ember nem engedi meg magának, hogy gyenge legyen, csak megy tovább, mert “a következő már biztos sikerül”. És azt is, mikor eljön a gyász ideje, ami nélkül nincs továbblépés. Miután az örökbefogadás mellett döntöttek, még mindig sok várakozás és kudarc következett. Vardalos le is írja: azért írta meg a könyvet, és tette félre saját magánéletének védelmét, hogy másoknak segítsen, és a kevésbé szem előtt lévő amerikai belföldi örökbefogadást népszerűsítse. Merthogy míg a fejlődő országokból való örökbefogadás, illetve az újszülöttek nyílt örökbefogadása eléggé reflektorfényben van, kevésbé ismert, hogy az Egyesült Államokban 102 ezer idősebb gyerek vár örökbeadásra nevelőszülőknél. Utóbbi módszer ráadásul ingyenes. Nia és férje ezt az utat választották, és egy hároméves kislány szülei lettek. A könyvhöz még testes mellékletet is ad, amiben összefoglalja az amerikai örökbefogadási módokat és sajátosságaikat. Read the rest of this entry