Örökbe.hu

Ma azt járom körül, hogy követte Magyarországon az elmúlt két évtizedben az örökbefogadás törvényi háttere a valóságot és a szakmai ajánlásokat. Szokás mindennel elégedetlennek lenni, talán a blogon is hangsúlyosak a negatívumok, pedig az elmúlt húsz évben nagyon sok minden történt a szabályozásban, ami üdvös, s a gyerek vagy az örökbefogadók érdekét szolgálja.

Kiinduló helyzet: a hetvenes, nyolcvanas években nem volt egyöntetű az örökbefogadás szabályozása. Alkalmassági vizsgálat már létezett, de nem volt előírás, hogy mi alapján, így igen különbözőképpen zajlott az egyes megyékben, és nem a jelentkezéskor folytatták le, hanem amikor már megismerte a szülőjelölt a gyereket, netán már ki is helyezték hozzá. Az is nagyon ingadozott, mely gyereket lehet az állami gondozottak közül örökbe adni. Voltak olyan évek, mikor szülői hozzájárulás nélkül a soha nem látogatott gyerekeket sem adhatták végleges családba, és olyanok is, mikor a bekerült gyereket szülői hozzájárulás nélkül, vagy annak hatóság általi pótlásával is örökbe adhatták. A szülők több megyében, több intézetnél is jelentkezhettek, nem volt világos, melyik gyermek kihez kerül, s a törvény mindössze annyit kötött ki, hogy örökbefogadó nagykorú, cselekvőképes, a közügyektől és a szülői felügyelettől nem eltiltott személy lehet. A kilencvenes években ezt a rendszert a nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek megjelenése és a Czeizel-botrány állította kihívások elé, miközben hazánk elfogadta az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, amivel össze kellett hangolni a hazai gyermekvédelmet. Mindez az örökbefogadásra jelentkezők számának folyamatos növekedése, az örökbefogadások számának csökkenése, majd stagnálása mellett. Lássuk, hogy reagált minderre a szabályozás!

1995

• Az örökbefogadást nem lehet engedélyezni, ha a gyerek érdekeivel ellentétes, a közérdeket sérti, vagy haszonszerzéssel jár a felek vagy a közreműködők számára.
• Külföldre csak örökbefogadóhatóvá nyilvánított intézeti vagy állami nevelt gyereket lehet örökbe adni, és csak ha belföldön nem sikerült családot találni neki.

1997

Megjelent a Gyermekvédelmi törvény.

• Kimondja, hogy csak az fogadhat örökbe, akinek erre személyisége és körülményei alkalmasak. Az örökbefogadók alkalmasságát a jelentkezéskor (és nem csak a tényleges örökbefogadáskor) kell vizsgálni. Jelentkezni a saját megyei/fővárosi területi gyermekvédelmi szolgálatnál kell, a határozatot a gyámhivatal adja ki. Egységessé váltak az alkalmasság feltételei.
• Megjelent a felülvizsgálat lehetősége, ha valakit alkalmatlannak talált a gyámhivatal (azelőtt nem volt jogorvoslati lehetőség erre az esetre).
• A Czeizel-ügy hatására megtiltották a külföldre történő nyílt örökbeadást, ezért nem fogadhatnak a nyílt örökbeadást közvetítő civil szervezetek külföldi állampolgárokat.
• Kialakult a megye-ország-külföld preferenciasorrend, azaz egy gyereknek először a saját megyéjében, majd az egész országban, s csak utolsó esetben külföldön keresnek szülőket. Létrejött az ehhez szükséges nyilvántartás. (Előzőleg ez is kaotikus volt, a jelentkező a saját megyéjén kívül más megyéknél, sőt intézeteknél is kilincselhetett, ez innentől kizárta a protekció lehetőségét).
• Egyértelművé tették az örökbefogadhatóvá nyilvánítás szabályait. Ha a szülő egy évig nem tart rendszeres kapcsolatot a gyerekével, és körülményeit sem változtatja meg, a gyereket örökbefogadhatóvá nyilvánítják.
• Az örökbefogadott jogot kap származása megismerésére, a gyámhivatal segítségével megkeresheti vér szerinti szüleit.
• A jelentkezéskor az örökbefogadóknak nyilatkoznia kell a gyermekre vonatkozó elképzelésükről, az alkalmasságot erre nézve állapítják meg, a határozatnak is tartalmaznia kell, milyen korú, egészségi állapotú gyermek örökbefogadására alkalmas az illető.

Örökbefogadásra várakozók száma: 989. Örökbefogadások száma: 911.

2002

• A nyílt örökbefogadást közvetítő szervezeteknek működési engedélyt kell szerezniük, vezetőjüknek tanfolyamot kell végeznie, rendelet szabályozza, pontosan mely esetekben közvetíthetnek, és a ma is érvényes összegben rögzíti a maximálisan elkérhető költségtérítési díjat. Eddig az állam nem szabályozta külön a civilek munkáját, pedig már több száz örökbeadást lebonyolítottak ezek a szervezetek.

2003

• Kötelező 21 órás felkészítő tanfolyamot vezetnek be az örökbefogadók számára, amit még az alkalmasság megszerzésekor kell elvégezni (kivéve a rokoni, házastársi örökbefogadást, ahol elegendő a pszichológiai tanácsadás). Ennek egyik központi témája: a gyereknek tudnia kell, hogy örökbe fogadták. Ez fantasztikus fejlemény, hisz a megelőző években rengeteg problémát okozott az örökbefogadó családokban a titok és annak rosszkor történő kipattanása.
• A törvény kimondja, hogy előnyt élveznek a házaspárok az örökbefogadásban az egyedülállókkal szemben.
• Szabályozzák a kötelező korkülönbséget: az örökbefogadó legalább 16, legfeljebb 45 évvel lehet idősebb a gyereknél (házaspárnál elég az egyik félnek). Ez ismét reakció az egyre több jelentkezőre, mivel a kicsi gyerekeknek biztosan lehet családot találni, igyekeznek fiatalabb családokat választani.
• Az örökbefogadók alkalmasságát felül kell vizsgálni, ha körülményeikben, családi helyzetükben változás történik.
• Már a szülői kapcsolattartás fél éves elmaradása esetén is örökbe fogadható lesz a gyerek. Erről a szülőt is tájékoztatni kell már a nevelésbe vételnél. Három év alatti gyereknél fél évente kell felülvizsgálat.
• Titkos örökbefogadáshoz való szülői hozzájárulásnál a visszalépés ideje hat hétre csökkent (azelőtt két hónap volt), és ezen idő alatt elsősorban a leendő örökbefogadónál kell elhelyezni a gyereket (korábban inkább intézménybe tették).

Örökbefogadásra várakozók száma: 1114, örökbefogadások száma: 769.

2005

• A babamentő inkubátorba elhelyezett csecsemő titkosan örökbe fogadható, ha a szülő hat héten belül nem jelentkezik. A szülők ellen nem indul rendőrségi eljárás. (Korábban az örökbeadással meg kellett várni az egy-két hónapos eljárás végét.)

Örökbefogadásra várakozók száma: 1469, örökbefogadások száma: 773.

2011

• Egyértelművé válnak az örökbefogadhatóvá nyilvánítás szabályai. Nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a gyerekkel a levél, a telefon, a csomagküldés vagy évi egy-két látogatás, ilyen esetben a gyereket örökbefogadhatónak nyilvánítják, és akkor is, ha többször két hónapos szünet áll be a kapcsolattartásban.
• Bevezetik az örökbefogadói gyest a 3 és 10 év közötti gyerekek örökbefogadóinak. Korábban ők semmilyen juttatást nem kaptak.

2013

• Központosítják az örökbefogadási ügyeket: a korábbi városi gyámhivatalok helyett a megyeszékhelyek gyámhivatalai felelnek az örökbefogadásokért (Pest megyében a Szentendrei Járási Gyámhivatal, Budapest esetében a XI. kerületi Gyámhivatal), a cél ezzel az egységesebb, flottabb ügymenet.
• Az örökbefogadott a gyámhivatalon keresztül nemcsak vér szerinti szülőjét keresheti közvetlenül, hanem a testvéreit is. Örömteli fejlemény, az örökbefogadottaknak sokat jelent a testvér megtalálása, erre immár mód van akkor is, ha a szülő nem él, nem fellelhető, vagy elutasítja a találkozást. (A gyámhivatalok nem mindig tudnak ám erről!)
• Az alkalmassági határozat immár nem két, hanem három évre szól (és egy évvel meghosszabbítható) – ez reális válasz az egyre hosszabb várakozási időre.

2014

• Független gyermekvédelmi gyámok lesznek a gyermek törvényes képviselői. Korábban a nevelőszülőnél élő gyerekeknek többnyire a nevelőszülő volt a gyámja, aki nem feltétlenül viselte szívén az örökbefogadhatóvá nyilvánítást. A gyám feladata erre is figyelni.
• A gyereket két évre nyilvánítják örökbefogadhatónak, indokolt esetben ez még két évvel meghosszabbítható, előtte tájékozódni kell, van-e esély az örökbefogadásra. A cél, hogy ne folytassanak le olyan örökbefogadhatóvá nyilvánítási eljárásokat a gyámhivatalok, amelyeknél esélytelen az örökbefogadás.
• Kiskorú gyermeknél az örökbefogadást csak kivételes esetben lehet felbontani, és a vér szerinti szülő felügyeleti joga ekkor nem éled fel, így a gyereket elvileg újra örökbe lehet adni.
• Létrejön az egységes örökbefogadási nyilvántartás, azzal a céllal, hogy csak egy helyen kelljen felvinni elektronikusan az adatokat és megszűnjön az akták postai küldözgetése. A gyakorlatban ma is csak félgőzzel üzemel a rendszer, a levelezés a hivatalok közt nem szűnt meg.

Hatályba lép az új Polgári Törvénykönyv, ami sok változást hoz az örökbefogadásban. Egyik fő iránya a nyílt örökbefogadást szabályozza. Azaz:

• egyértelművé válik a titkos és a nyílt örökbefogadás fogalma, és a nyílt formánál is kötelező közvetítő szervezetet bevonni,
• ugyanolyan visszalépési lehetősége van a nyíltan örökbeadó szülőnek, mint aki titkosan mond le a babájáról (hat hét),
• nyílt örökbeadásnál nem örököl a gyerek a vér szerinti család után (a családon belüli örökbefogadásokat kivéve). Mindez kiváltott némi berzenkedést az örökbefogadók részéről, de a törvényalkotó részéről annak tudomásulvétele, hogy a nyílt örökbefogadás nem a családi, rokoni ügyletek egy „leágazása”, hanem önálló, a titkoshoz hasonló örökbefogadási ágazat, saját intézményekkel.
• Bevezetik az örökbefogadók kötelező utánkövetését.
• Csak 25 éves kor felett lehet örökbe fogadni (házaspárnál elég az egyik félnek).
• Törvénybe kerül az a szakmai ajánlás, hogy az örökbefogadott gyerek keresztnevét nem szerencsés megváltoztatni, ám kiskaput is mellékelnek („csak indokolt esetben”).

2015-ben a várakozók száma 2207, örökbefogadások száma 829.

2018

• Az örökbefogadók felkészítő tanfolyama 40 órásra bővül, nagyobb hangsúlyt kap az idősebb, a roma és a sérült gyerekek és a testvérek örökbefogadása. Az új tanfolyam egyik célja az ő örökbefogadásukra való “érzékenyítés”, hiszen sok ilyen gyermek várakozik családra.

2018-ban a várakozók száma 2855, az örökbefogadásoké 1000.

ÚJ!!!

2020

• Az idősebb gyerekek örökbefogadóinak is jár az anyasági támogatás, és a gyeddel azonos összegű, fél éves örökbefogadói díj.
• A gyámhivataloktól a kormányhivatalokhoz kerül az örökbefogadás engedélyezése, a fellebbezési lehetőség megszűnik, csak bírósági úton lehet megtámadni a határozatokat.
• A felkészítő tanfolyam már nem kötelező, viszont ingyenes.
• A korkülönbség szülő és gyerek között akár 50 év is lehet, ha a gyerek elmúlt 3 éves. (Ennél kisebb gyereknél marad a 45 év.)
• 10 nap extra szabadság jár a barátkozáshoz. 
• Elég három hónap szünet a kapcsolattartásban és örökbe fogadható lesz a gyerek. Eddig ez hat hónap volt. Rendszertelen kapcsolattartásnál a korábbi egy év helyett nyolc hónap után lesz örökbe fogadható a gyerek.
• Megszigorítják az egyedülállók örökbefogadását.

2022-ben a várakozók száma 3016, az örökbefogadásoké 1254.

Látható, hogy a jogi környezet folyamatosan változik, pár évente pedig jelentősebb reform történik. A változások követik egyrészt

• a realitásokat, azaz ahogy egyre több a jelentkező, egyre hosszabb a sor, van mód szelektálni, a rendszer által kívánatosnak tartott szülőtípus javára (nem túl idős, nem túl fiatal, házas stb.), megtalálva a gyermeknek leginkább megfelelő szülőt,
• másrészt a szakmai ajánlásokat, hol a gyermek, hol az örökbefogadók, hol a vér szerinti szülők érdekeit képviselve.