Babaköszöntő, 2019. május

Általános
Babaköszöntő, 2019. május

Megérkeztek a friss történetek a közelmúlt sikeres örökbefogadásairól. Fogadjátok őket szeretettel. A rovatba a jelentkezés folyamatos, a zsuzsa.martonffy@gmail.com címre tud írni, aki nemrég fogadott örökbe és szívesen szerepelne. 

Kik vagytok? Vidéki házaspár, 40 évesek, 20 éve együtt vagyunk, 15 éve házasok. Egy Budapest melletti nagyközségben élünk, vízparton, sok háziállattal körülvéve.

Miben vagytok mások, mint mások? Valószínűleg semmiben. Talán annyiban, hogy bár lehetőségként a lombik eljárást felajánlották az orvosok, én nem akartam belevágni, a férjem pedig elfogadta ezt a döntésemet, soha egyetlen szóval sem akart rábeszélni. Viszont az örökbefogadás elindításáig még ezután 6 év telt el, mire benne is megkérdőjelezhetetlenül és megváltoztathatatlanul megérett az érzés, hogy igen, akarja. Először csak és kizárólag fehér bőrű, újszülött gyermeket vállaltunk volna, aztán kitoltuk az életkort 1 évre és eltöröltettük a származási kikötésünket.

Ki érkezett? Zoli és Zalán, újszülött ikerpár. A szülőanyát magánúton ismertük meg, a szülés előtt 7 héttel. Ezt az időszakot már együtt éltük meg, ami, úgy érzem, az életadót megnyugvással töltötte el. A fiúknak már nevet is mi adhattunk, ő elállt ettől a lehetőségétől. A kórházba befeküdhettem velük, ajándéknak érzem, hogy az első pillanattól együtt lehettünk. Teljesen egészségesek, ennek megfelelően most már nagyon elevenek és krampuszok is. Most tíz hónaposak, és már támaszkodva mennek.

Honnan ismered a szülőanyát? Az érvényes határozat birtokában felhívtam az ország minden szegletében élő ismerősömet, hogy elmondjam, mire várakozunk és, hogy ők is mondják, akinek csak tudják. Sose tudhatjuk, ki mit hall. És a lánc, amit elindítottam, egy budapesti védőnőtől fordult vissza, akihez a szülőanya már az örökbeadási szándékával ment. Nála találkoztunk először.

Mennyit vártatok? A határozatunk jogerőssé válásától egy év két hónap telt el.

Mennyit várt a gyerek? Szerencsére egy pillanatot sem. Hiszem, hogy ők csak akkor vártak, amikor még a felhőkön angyalkaként ültek, és arra, hogy legyen egy jogerős határozatunk, hiszen nem sokkal azután fogantak.

Miért pont ők? Az életadóval való első találkozás előtt rettegtem, hogy kialakul-e a kölcsönös szimpátia, ránk bízza-e a kicsiket? De már az első feszélyezett találkozásnál is kiderült, hogy nagyon hasonló a gondolkodásunk sok mindenben. Az együtt eltöltött hét hétben pedig nyilvánvalóvá vált, hogy szinte mindenben egyezik a felfogásunk, a nevelési elveink is nagyon hasonlatosak. Az első találkozás a védőnőnél volt, és amikor meghallottuk a fiúk szívverését, akkor minden eldőlt. Pedig a férjem először pánikba esett, hogy ketten vannak. 🙂

Miért pont ti? Szerintem ennyire hasonló emberek ritkán találkoznak. Még külső jegyeinkben is hasonlítunk a szülőanyával. Jó kapcsolat alakult ki közöttünk. Hiszek az eleve elrendelésben, szerintem ez nem is alakulhatott volna másképp.

A tanács, ami jól jött volna utólag: nem volt ilyen.

A legnagyobb problémánk most: Zalán kismilliószor ébred éjjel és Zotyát is felveri. Reméljük, hamarosan túl leszünk ezen az időszakon.

Miről olvasnál szívesen? Nagyon-nagyon szeretem mások történeteit hallgatni, hogy hogyan találtak egymásra a saját gyermekükkel.

******

Nicknév: Zsófi

Kik vagytok? 45 éves házaspár vagyunk, akik 6 év orvosi küzdelem után nyitottunk az örökbefogadás felé. Még az örökbabára várás első évei alatt is voltak orvosi próbálkozások, de sajnos nem jártunk sikerrel. 6 év várakozás után kaptunk egy kiajánlást egy újszülött kisfiúra, de a vér szerinti szülők meggondolták magukat, majd ezután közel fél évvel megláttuk egy 14 hónapos kislány ajánlását, amire mi mehettünk ismerkedni. Mindkettő kiajánlás a Gólyahír Egyesülettől érkezett, utóbbi egy titkos Facebook-csoportban.

Miben vagytok mások, mint mások? Nem hiszem, hogy mások vagyunk, gyermekvállalás terén meggyötört minket az élet, de nem adtuk fel és most már család lettünk mi is.

Ki érkezett? Anyaotthonból, vér szerinti anya mellől érkezett 14 hónapos kislány. Nem kötődött a vsz. anyához, de nagyon vágyott rá, hogy törődjenek vele és kötődhessen valaki(k)hez, ennek köszönhetően 4 hét után már kötődött hozzánk. Nálunk kezdett járni, beszélni, és két hónap alatt minden lemaradást bepótolt.

Mennyit vártatok? Több, mint 6 évet vártunk az örökbefogadásra… én már kislányként is gyermeket szerettem volna, így viccesen azt szoktam mondani, hogy én már majdnem 40 évet vártam… 🙂

Mennyit várt a gyerek? A vsz. anya szerette volna örökbe adni születésekor, de erről őt a szülei, akik egyébként 25 éve hajléktalanok, lebeszélték. Két anyaotthonban élt a vsz. anya és a kislány, a másodikban, ami Érden van, már támogatták a vsz. anyát, hogy az örökbeadás létrejöjjön.

Miért pont ő? Alapvetően újszülöttre, és inkább kisfiúra vártunk, de a kiajánlását olvasva valahogy azt éreztem, hogy írnom kell, hogy minket érdekel.

Miért pont ti? Én válaszoltam először, és sorban is elöl voltunk. Amikor őt kiajánlották, már tudtuk, hogy csak 2 hét van hátra a korhatárig, és hogy nem valószínű, hogy kapunk újszülöttet

A tanács, ami jól jött volna utólag: hogy nagyrészt nincs első látásra szerelem a gyermekkel való találkozásnál. Két álmatlan éjszakával kevesebb lenne… 🙂

A legnagyobb problémátok most: nincs

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: hiába mondták el százszor, mi alig kérdeztünk valamit a vsz. anyától, valahogy zavarba ejtő volt a helyzet.

Miről olvasnál szívesen? Örökbefogadás elmondása a gyermeknek, az ezzel kapcsolatos történetek.

*******

Nicknév: Gina & Zoli

Kik vagytok? 30-as éveink közepén járó átlagos magyar házaspár nem átlagos álmokkal. Mindig sok terv, még annál is több munka, önkénteskedés. Sok éve, esküvő után elkezdtünk dolgozni a baba projekten, de csak nem akart jönni, aztán kiderült, hogy nőgyógyászati probléma áll a háttérben. Sok műtét, köztük életmentő is sajnos, következett, több inszem, lombik, de mind hiába, így nem vártunk tovább, hisz gyerek nélkül nem tudtunk elképzelni az életünket, ezért jött a döntés örökbefogadásról. Első gyermek a kis mazsolánk.

Miben vagytok mások, mint mások? Talán abban, hogy kicsit fiatalabbak vagyunk, mint az átlag várakozók, némelyik kismamánál ez is sokszor szempont.

Ki érkezett? Közös szülés volt, így első másodperctől tanúi lehettünk a gyermekünk világra érkezésének. Csodálatos és felejthetetlen élmény volt. Mivel pont az ünnepek közepette született, a papírok ügyintézése miatt csak 10 naposan vihettünk haza addig minden nap több órán keresztül lehettünk együtt kórházi látogatások során. Egészséges, gyönyörű kislányunk született, a Gólyahír Egyesület közreműködésével fogadtuk örökbe.

Mennyit vártatok? Határozattól 2 évet.

Mennyit várt a gyerek? Semennyit, születése után, ahogy meglettek a papírok, azonnal hazavihettük.

Miért pont ő? Nagyon nehéz ezt megfogalmazni. Előtte volt néhány kiajánlásunk nagyobb korú gyerekekre, de néhol egészségügyi állapot, néhol egyéb okok miatt nem mentünk tovább a betekintésnél. Amikor viszont először találkoztunk gyermekünk életet adójával, nem volt ellenérzés, úgy éreztünk, hogy a szíve alatt dobogó szív hozzánk érkezett, hozzánk „fogalmazódott meg”. Mivel szülés előtt két hónappal ismertük meg az életet adót, így hosszabb volt az „ismerkedés”, ami egyik szempontból nagyon jó és hasznos volt (a későbbiek miatt leginkább), másik szempontból viszont nagyon nehéz, mert minden héten valami nehézségbe, akadályba ütköztünk. De bíztunk az életet adóban, és ő is bennünk. Végeredmény – tüneményesen gyönyörű, kiegyensúlyozott, mindenkit megbabonázó kislány, Jázmin Szófia gyermekünk.

Miért pont ti? Nem sok részletet tudunk, csak annyit, hogy fiatal párt kért a vér szerinti anya, mi álltunk készenlétben, így kerülhetünk sorra. És persze teljesen elfogadóak voltunk.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Talán jobb lett volna, ha az életet adó terhességtől független magánéletére nem látunk rá.

A legnagyobb problémátok most: Hála Istennek erről nem tudunk nyilatkozni.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Ezt sajnos előre nem lehetett tudni/megtanulni, de sok probléma volt a vélt vér szerinti apa körül, így ezek jogi hátteréről jobb lett volna több infó, hogy kicsit nyugodtabb legyen az az időszak.

Miről olvasnál szívesen? Minden érdekel az örökbefogadással kapcsolatosan.

******

Nicknév: HLIPA049

Kik vagytok? Miben vagytok mások, mint mások? 

Győre Istvánnak hívnak, feleségemmel Győre Ildikóval 2004. július 24-e óta élünk házasságban. Házasságunk kezdete óta próbálkoztunk gyermekvállalással, mely természetes úton nem sikerült, ezért döntöttünk az örökbefogadás mellett.

Szolnok kertvárosi részében élünk három örökbefogadott gyermekünkkel. Lili Hanna 8 éves, 3. osztályos kislány, Dorottya Hédi 3 éves kiscsoportos óvodás, Adél Zita pedig két hónapos pici lány. A három kislányunk nem vér szerinti testvérek, mégis nagyon szoros testvéri kapcsolat van köztük.

Nem csupán gyermekeink örökbefogadása volt nyílt, hanem az is az, ahogy a születésünk körülményeiről beszélgetünk velük. Természetesnek, és különlegesnek is érzik örökbefogadásukat, s ezáltal rendkívül kiegyensúlyozott kisgyerekek. Mindkét gyermekünk nyílt örökbefogadással került a családunkba. Lili örökbefogadását a Tegyesz, Hédiét és Adélét pedig alapítvány bonyolította le.

Mindketten mindig is nagy családról álmodtunk. Úgy érezzük. hogy kivételes helyzetben vagyunk, hiszen mindhárom kislányunk születésénél a feleségem is jelen lehetett, s a kórházból már mi vittük haza a kicsiket.

Ki érkezett? Legutoljára, 2019. március 12-én Adél Zita érkezett a kis családunkba, s mint nővérei, ő is újszülöttként került hozzánk. Nyílt örökbefogadása miatt természetesen sok minden tudunk a vér szerinti anya szerény anyagi körülményeiről. Valóban élesnek mondható a kontraszt aközött, hogy milyen élet várt volna rá, s mi milyen körülményeket tudunk neki biztosítani. Mindannyian szerencsések vagyunk, hogy ilyen családunk lehet.

Mennyit vártatok? A Gyámhivatal alkalmassági határozatától számítva 6 hónapon belül sikerült örökbe fogadni a kislányunkat.

Mennyit várt a gyerek? Mivel újszülöttként fogadtuk örökbe, a gyerek nem várt semmit.

Miért pont ő? Nekünk nem volt a gyerekkel kapcsolatos konkrét elképzelésünk. Ha az embernek vér szerinti gyermeke születik, akkor sem tud válogatni. Ez a döntés szerintem örökbefogadás kapcsán sem helyes.

Miért pont ti? Az alapítvány döntése volt, hogy megmutatják az anyagunkat a vér szerinti anyának, aki nyílt örökbefogadás lévén mellettünk döntött.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Harmadik gyermekünk örökbefogadásakor már rutinosak voltunk. Az első örökbefogadásunkkor voltunk kissé „elveszettek”. akkor jó lett volna, ha valakire számíthatunk és „fogja” a kezünket.

A legnagyobb problémátok most: Sem érzelmi, sem anyagi természetű gondunk nincs. Talán a lakóhelyünk cseréje válik aktuálissá, hisz lakásunk öt főnek már kicsinek mondható.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Mindegyik örökbefogadás más és más volt az ügyintézés tekintetében. Talán ez a harmadik örökbefogadás volt a legszebb. Olyan gyámhivatali ügyintézőhöz kerültünk, aki mind emberileg, mind pedig szakmailag kifogástalannak volt mondható az eljárás során.

Miről olvasnál szívesen? Szívesen olvasnánk egyedi örökbefogadási történeteket, illetve örökbefogadott gyerekekkel készített koruknak megfelelő interjúkat.

******

Kik vagytok? Budapesti házaspár vagyunk, 11 éve együtt. Mindig szerettünk volna gyermeket, de természetes úton nem sikerült. Jöttek a hormonkezelések, sikertelen lombikkísérletek, és végül az örökbefogadás mellett döntöttünk.

Miben vagytok mások, mint mások? Nem vagyunk mások. Ugyanolyanok vagyunk, mint bárki aki gyermekre vágyik.

 

Ki érkezett? Gyönyörű, kedves, mosolygós újszülött kislány érkezett magánutas nyílt örökbefogadás keretében (a Tegyesz közvetített). Kicsit fejletlen volt, de remekül fejleszthető. A kórházba bejártunk hozzá és mi vihettük haza.

Mennyit vártatok? 11 éve várunk arra, hogy gyermekünk legyen, ebből két és fél év határozattal.

Mennyit várt a gyerek? 8 naposan vittük haza a kórházból. Eddig tartott az ügyintézés.

Miért pont ő? Én hiszek abban, hogy ő választott minket. Amikor csörgött a telefon, még 3 hét lett volna a szülésig, de amint kimondtuk, hogy fogadóképesek vagyunk, beindult a szülés. Sokan állítják, hogy nagyon hasonlít a férjemre. Sokszor halljuk, hogy tiszta apja.

Miért pont ti? Nem tudjuk miért minket választottak. Az ügyintéző soha nem árulta el a sorszamunkat, nem tudjuk, hogy a mi paramétereinkkel hanyadikak voltunk a sorban. Nem is nagyon foglalkoztatott minket ez a kérdés. Nagyon boldogok voltunk, hogy ránk esett a választás.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Csecsemőgondozási szakirodalom és felkészítő tanfolyam.

Hihetetlen hogy a 11 év várakozás ellenére mennyire felkészületlenül ért minket a szülőség. Mi sokakkal ellentétben nem rendeztük be a gyermekszobát előre, nem vettünk babaholmikat stb.

Szerencsére a kórházban mindent megmutattak, és a 8 nap, amíg az ügyintézés zajlott elég volt arra, hogy berendezzük a babaszobát és beszerezzük a kelengyét, de azért ennek ellenére nagyon félelmetes volt a hirtelen ránk szakadt felelősség.

A legnagyobb problémátok most: Felhőtlen a boldogságunk!

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: A tanfolyam nagyon informatív volt. Minden úgy volt, ahogy elmondták. Az ügyintézők nagyon hatékonyak, gyorsak és kedvesek voltak. Mindenki nagyon rugalmas volt és segítőkész.

Miről olvasnál szívesen? Nagyon izgat minket a testvérkérdés, szeretnénk is kistesót. Szívesen olvasnám olyan örökbefogadottak történetét, akinek van nem vér szerinti testvére, illetve olyan örökbefogadó szülők történetét, ahol több gyermek van és nem vér szerinti testvérek.

******

Az élet kiszámíthatatlan. Nem tudjuk, hogy mi miért történik. Vannak jó és vannak rossz dolgok is. A miértre nem tudjuk a választ.

Az örökbefogadást egészségügyi okokból kezdtük el. Azt mondták, hogy nem lehet babánk.

Jelenleg most a család 2 gyermekből, anyából és apából áll.

2013-ban jelentkeztünk a tanfolyamra. Számunkra nagyon eseménydús volt, és sok mindent tanultunk. 2014 decemberében megérkezett a mi kis csodánk, a Tegyesztől, de nyílt örökbefogadással. A lakhelyünktől 200 kilométerre lévő kórházban született. Ott lehettünk a születése pillanatában. Fantasztikus érzés volt először meglátni a mi kisfiunkat. Egyből éreztük, hogy ez a kicsi baba nekünk született meg. Karácsonyi ajándék volt, előző nap vihettük őt haza. Már csak ő maradt egyedül a kórházban. Persze itt is voltak nehézségek, főleg a gyámügy felől. Kérdeztük, hogy minden papír megvan ahhoz, hogy végre az otthonában legyen a kicsi, – persze természetesen igen. Ennek ellenére leutaztunk, és közölték velünk, hogy meg kell kérni a gyámügyet, hogy környezettanulmányt végezzenek. Ha nem kérdezzük meg, akkor megértem, de direkt rákérdeztünk. Szerencsére egy kedves hölgy másnap reggel kijött hozzánk, és beszkennelve át is küldte a Csongrád megyei gyámügyre a papírunkat, hogy már erre se kelljen várakoznunk. Itthon az egész család várta már az érkezésünket. Amikor kivettük a hordozót, szinte alig lehetett látni olyan picike volt. 2700g, és 49 cm.

Nagyon szerettünk volna kistesót, viszonylag kevés korkülönbséggel. Ismét jelentkeztünk örökbefogadásra. Nagyon hamar kaptunk egy újszülött kisfiút. Az örömünket szavakban kifejezni nem lehetett. Végre teljes lett a család.

Viszont ez az öröm nem tartott sokáig, 2,5 hónapos korában elveszítettük a babánkat. Bölcsőhalál. Úgy gondoltuk, hogy ez nem történhet meg, de mégis… Ez nem válogat. A világ omlott össze bennünk. Erőt kaptunk az akkor 2,5 éves kisfiunktól. Nagyon sok mindent köszönhetünk neki.

Sajnos a 3 évet hamar betöltötte, így vissza kellett mennem dolgozni. Alig, hogy visszamentem, szó szerint 8 napot dolgoztam, és valami nem stimmelt velem. Megtörtént a 3. kis csodánk. Pozitív lett a teszt! Elöntött az öröm, és a félelem egyben. Teltek szépen a hónapok, a baba növekedett a pocakban, majd október végén megszületett a kisfiunk.

Leírhatatlan a boldogság. Persze a rossz ott motoszkál az emberben, de próbálunk a jóra gondolni.

Nekem 3 csoda jutott az életben, akikre mindig is büszke leszek! Imádom őket.

A nagyobbik kisfiam a tesót elfogadta. Szeretgeti, puszilgatja. Mindenben segít, amiben csak lehet. Nagy szeretet van kettőjük között.

Szeretettel gratulálok a családoknak!

2 responses »

  1. Gratulálok, ismét egy kis lelkesítő ebben a nagy várakozásban:)
    Az utolsó történet nagyon megható, tudom hogy mindannyian nagyon sokmindent átélünk amire sikerül az örökbefogadás, de ha már sikerül azt elveszíteni…szörnyű lehet átélni ilyesmit, a sors kárpótolta őket.:)

    Kedvelés

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.