Örökbe.hu

Bemutatkoznak azok az olvasók, akik a közelmúltban fogadtak örökbe. 

Nicknév: Bogdán-Bödők Család

Kik vagytok? Egy nagycsalád vagyunk. Marci érkezése előtt is volt már négy vér szerinti gyermekünk.

Miben vagytok mások, mint mások? Mozaik nagycsalád vagyunk. Benjámin, Jonatán, Sára az előző házasságomból való gyermekek. Abigél a második férjemmel közös gyermek. Titokban vágytunk még egy közös fiúgyermekre, de ez nálam már nem lett volna lehetséges a fizikai állapotom miatt.

Ki érkezett? Marci 2 hetesen érkezett hozzánk, akkor még nevelt gyermekként a legnagyobb fiam, Benjámin születésnapján. Előzetes telefonos egyeztetés alapján, mivel a férjem nem volt otthon, 10 perc alatt döntöttük el, hogyan legyen tovább, vállaljuk-e. Majd mikor megbeszéltük, kikértem a gyerekek véleményét is, hogy mit szólnának hozzá. Nagy volt az öröm!

Mennyit vártatok? Miután hazahoztuk a kórházból, felette imádkozva mondtam Istennek, hogy bármire nyitott vagyok. Ha az a feladatom, akkor hazagondozom a vér szerinti anyukához. Ha egy örökbefogadó családhoz kell majd gondoznom, azt is megteszem. De ha Isten nekünk szánta, azt is nagy örömmel fogadom el!

Mennyit várt a gyerek? A vér szerinti anya csak az első két láthatásra jött el, majd egy évig teljesen eltűnt, nem jelentkezett, nem tudtunk róla semmit. Marci a hivatali eljárások után, 2,5 évesen lett a miénk.

Miért pont ő? Emlékszem arra az éjszakára, mielőtt elhoztuk a kórházból. Ültem az ágyon, nem tudtam aludni. Féltem attól, milyen szülője leszek Marcinak. Csak a nevét tudtam, nem tudtam róla semmit sem. Közben azon imádkoztam, hogy barna haja és barna szeme legyen, mert nálunk mindenkinek az van. Ennek ellenére Marci kék szemű, és bár a baba haja barna volt, azóta szőke lett. Az egyetlen a fekete szempillája, ami sötét rajta. De Ő így gyönyörű, és így a miénk.

Miért pont ti? Tulajdonképp a vér szerinti anya választása voltunk mi. Marcit kétszer látogatta meg, majd többet nem jött. Amikor Marci elmúlt egyéves, a gyámunk felhívott egy tavaszi napon, és megkérdezte, tudom-e a nagy hírt. Összeszorult a szívem, mert arra számítottam, hogy Marcit elviszik. Azonban a gyám elmondta, hogy a vér szerinti anya besétált a gyámhivatalba, és nyilatkozatot tett arról, hogy le szeretne mondani gyermekéről, de csak a mi javunkra, mert úgy látta, hogy nálunk jobb helyen lesz Marci, és a köztünk kialakult kötődést nem szeretné megbolygatni. Elkezdtem emiatt nagyon tisztelni az anyát. Nyílt örökbefogadással döntött úgy, hogy lemond a gyermekéről, és biztosít neki egy olyan jövőt, amit ő talán nem tudott volna megteremteni. Szoktam neki fényképeket küldeni, és ő mindig küld ajándékot Marci számára születésnapokon és karácsonykor is. Nem tolakszik, de néha rákérdez, hogy vagyunk.

Emlékszem arra a napra, amikor az illetékes gyámhivatal nem hivatalos látogatást tett nálunk két pszichológussal a gyámon keresztüli előzetes üzenet után. Ajánlották, hogy az összes gyermekünk legyen otthon. Az egyik pszichológus tapogatózva megkérdezte tőlem, hogy mi lenne, ha mégis úgy döntenének, hogy Marcit nem hagyják nálunk, hanem elviszik máshova örökbe. Mire szóra nyitottam volna a számat, a nagyfiam, Benjámin leosztotta a hölgyet. „Itt olyan opció nincs, Marcit nem viszik innen sehova, ő a mi testvérünk!”

A tanács, ami jól jött volna utólag: A gyámhivatal részéről sokszor sugallták azt az örökbefogadás folyamatában, hogy más (várakozók) gyermekét halászom el. Emiatt volt, hogy lelkiismeret-furdalásom volt. Időbe telt, amire rájöttem, mindenkinek van saját elkészített gyermeke, és Marci nekünk született, annak ellenére, hogy már volt négy gyermekünk. Isten nekünk ajándékozta. Ezért kapta második névként a Máté nevet, ami annyit jelent: Isten ajándéka.

A legnagyobb problémátok most: Marcinak szeretnénk az összes lehetőséget biztosítani a lehető legjobb fejlődéshez, azonban ez nehezen kivitelezhető, a nagy szakemberhiány miatt. Főleg a térségünkben.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Nálunk szinte minden másképp volt. Speciális helyzetünk volt és van. De nagy élmény látni a gyerekeimet, ahogy Marci körül rajzanak. És Marci helyzete is irigylésre méltó, hiszen mellettünk, szülei mellett van még két bátyja és két nővére, és a nagyszülők, akik mind nagyon szeretjük őt!!!

Miről olvasnál szívesen? Szívesen tudnék arról többet, hogyan lehet a nyílt örökbefogadásnál jól csinálni majd a jövőre vonatkozó dolgokat. Bár tudnám, mit mondhatok majd a vér szerinti anyáról, ha a kisfiam róla kérdez! Mi lesz számára a legjobb és legmegnyugtatóbb válasz?

******

Nicknév: lambadaszoknya

Kik vagytok? Egyedülállóként jelentkeztem örökbefogadásra, Bianka az első gyerekem, úgyhogy most ketten, pontosabban négyen (két kutyával) élünk családban augusztus vége óta.

Miben vagytok mások, mint mások? Jelen pillanatban szinte mindenben ufónak érzem magunkat, de valószínűleg nagyjából ugyanolyanok vagyunk, mint bármelyik egyedülálló anyuka és kislánya.

Ki érkezett? Bianka Somogy megyében élt csecsemőotthonban, kétéves, és bár az aktájában voltak meredek részek, és voltak/vannak egészségügyi problémái, ő nagyon erős kislány, és a problémák nagy részét magától leküzdötte. Gyönyörű, értelmes, érdeklődő és nagyon vidám kislány, szuper gyerek (természetesen ön- és közveszélyes, mint a legtöbb kétéves :-))

Mennyit vártatok? 2018 áprilisában jelentkeztem, és 2019 júliusában jött a telefon az országos listáról.

Mennyit várt a gyerek? Bianka sosem élt a vér szerinti anyjával, születése után egy ideig kórházban volt, aztán otthonban. Bár nem mondtak le róla, sosem látogatták, csak telefonon érdeklődtek felőle, viszont azt is olyan ritkán, hogy egyszercsak letelt a fél év, és örökbe adható lett. A folyamat gyorsaságán magam is elképedtem, nekem nagyon pozitív csalódás volt, hogy mindenki mindent azonnal megcsinált, hogy Bianka mielőbb családba kerülhessen. 2019 júniusában lett örökbe adható, és augusztus végén már hazahoztam. Ezért nagyon hálás vagyok a budapesti és a somogyi Tegyesznek és gyámhivatalnak is.

Miért pont ő? 1 és 3 év közötti lánygyereket szerettem volna, származási kikötés nélkül, és pont egy ilyen barna, nagyhajú, kicsit kancsal kislány lebegett a szemeim előtt, amikor elképzeltem.

Miért pont ti? Mivel egyedülállóként jelentkeztem, természetesen voltak előttem a sorban párok is, ők azonban az előtörténete miatt, és azért, mert Bianka jobb lábán nem fejlődtek ki a lábujjak, nem merték bevállalni. (A lábujjai tényleg hiányosan fejlődtek ki, de ez nem akadályozza a mozgásban, ugyanúgy jár és szalad, és az egyensúlyérzéke is teljesen jó). Az én aktám nagyon elfogadó volt, elfogadtam többek között a végtaghiányt is, ezért kerülhettem sorra ilyen gyorsan.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Még most is jól jönne egy olyan tanács, hogy hogyan kezeljem az emberek korlátoltságát az örökbefogadással kapcsolatban, és hogy hogyan reagáljak a döbbenetesen sok direkt és látens rasszizmusra, amivel szembesülök.

A legnagyobb problémátok most: Nincsenek igazán nagy problémáink, mert a szüleim és a testvérem, valamint a csodálatos barátaim segítségével nagyon erős támogatást érzünk. Jó lenne, ha nem kéne dolgoznom, de kell, úgyhogy ezen felesleges is ábrándozni. Amúgy otthonról tudok dolgozni, ebben anyukám segít, addig ő van vele.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Korábban azt hittem, az lesz a legnagyobb feladat, hogy a gyerek megszokja majd az új életét. Arra egyáltalán nem gondoltam, hogy nekem is meg kell szoknom az új életet. Bianka sokkal hamarabb otthon érezte magát ebben a hirtelen jött minicsaládban, mint én. Sajnálom, hogy erre senki nem készített fel, könnyebb lett volna, ha tudom, hogy attól, hogy teljesült életem legnagyobb vágya, nem leszek azonnal és felhőtlenül boldog, és hogy emiatt nem kell bűntudatot éreznem.

Miről olvasnál szívesen? Szívesen olvasnék többet a lélektani dolgokról, és az egyedülálló örökbefogadókról.

******

Kik vagyunk: Gyuri és Marcsi vagyunk, 40 feletti házaspár. Nem lehetett gyermekünk. A lombikprogram helyett azért választottuk az örökbefogadást, mert sok időbe lett volna és nem garantált az eredmény. Így kifutottunk volna az időből, hogy örökbe fogadhassunk babát.

Ki érkezett? Laura Panna, egyhónapos kislány, a saját megyénkből (Békés).

Mennyit vártunk? 2017-ben kerültünk be az országos rendszerbe és 2019 júliusában jött a gólya.

Mennyit várt a baba? 2019. június 26-án született. Egy hónapot kellett csak várnia ránk.

Miért pont ő? Hát mert ő egy csoda. Függetlenül a mi paramétereinktől, róla szinte semmit nem tudtunk. Mivel gondozatlan terhességből született, így sem a családjáról se a betegségéről (ha van) nem tudunk. Eddig fizikailag egészséges.

Miért pont mi? Jó kérdés. Talán az angyalok nekünk szánták őt.

Milyen tanácsot adnánk? Először is, hogy ne adja fel senki a reményt. Másodszor, mindenki gyújtson egy mécsest, apa és anya is, tegye ki az ablakba, hogy az angyalok lássák hová kell menniük, és kérjék az angyalokat, hogy segítsenek nekik, hogy teljes család legyenek. Mi is így tettünk minden este és tavasszal egy gólya repült a ház kéményére. Most itt van a mi angyalkánk.

Mi most a problémánk?  Szerintem nincs. Teljes a család…

Miről olvasnék szívesen? Praktikákról, ötletekről, hogy mikor mit lehet tenni, ha beteg a gyermek, ha elesik, a bilire szoktatás…..

******

Nicknév: Zoliék

Kik vagytok? Házaspár vagyunk Zalából, én 40+, a férjem még 40 alatt. Több éves együttélés után az örökbefogadás miatt házasodtunk össze, a következő héten már hívtam is időpontért a Tegyeszt. Lombikoztunk, bár ne tettük volna, -mondom így utólag-, de nyilván ez volt az út, amit be kellett járnunk.

Miben vagytok mások, mint mások? Nagyjából hozzuk az átlagot, mint minden más örökbefogadó házaspár. Amiben mégis biztosan különbözünk a többségtől, az az, hogy hihetetlen gyorsasággal lettünk szülők.

Ki érkezett? Titkos örökbefogadás útján érkezett a kislányunk, a megyéből, születése napján délelőtt lett jogerős a határozatunk, este megszületett. Az ügyintézőnk a baba háromnapos korában hívott minket, hogy fogadóképesek vagyunk-e.

Mennyit vártatok? Mondhatom, hogy tulajdonképpen nem vártunk. Májusban jelentkeztünk a Tegyesznél, akkor kb. 50-en voltunk a rendszerben. Elmondták ott, hogy ez a szám nem valami sorszám, hanem egy mutató, hogy ennyien vagyunk, akik várunk. Ha olyan gyermek válik örökbeadhatóvá, akinek mi vagyunk a megfelelőek, mi jövünk. Ha nem, akkor várunk. Nagyjából két évre kalibráltuk az időt, amíg kapunk egy kiajánlást. Kikötéseink a következők voltak: korrigálható egészségi állapota legyen.
Neme, bőrszíne mindegy volt, testvéreket is vállaltunk. 0-3 éves korú kisgyereket jelöltünk ideálisnak. Az országos listára is feliratkoztunk.

Mennyit várt a gyerek? A gyerek 3 napot várt… tulajdonképpen semmit, a kórházból érkezett, illetve érkeztünk haza. Befekhettem vele az osztályra. Aki kap ilyen lehetőséget, kérem, ki ne hagyja!

Miért pont ő? Eszünkbe sem jutott, hogy egy egészséges újszülöttet visszautasítsunk. Az első találkozáskor, a kórházi dolgozók velünk együtt csodálkoztak, micsoda hasonlóság van a kisbaba és a férjem között. “Tiszta apja”-mondták folyton, mosolyogva.

Miért pont ti? Azért pont mi, mert az a néhány pár, aki még szóba jöhetett volna, származási kikötést tett. A kislányunk bizonytalan származású.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Hogy a babaruhák áruházanként össze-vissza vannak méretezve!

A legnagyobb problémátok most: Egyelőre semmi ilyennel nem találkoztunk.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: A tanfolyamot nagyon szerettük. Nagyon nincs mit lecsekkolnunk, nem barátkoztunk, nem kellett nevelőszülőtől elszakadni, nem kellett magunkat megszerettetni. Nekünk ez egyelőre sima helyzet.

Miről olvasnál szívesen? Hasonlóan gyors történetekről szívesen olvasnék. Leginkább csak azért, mert az azt jelentené, hogy senkinek nem kell éveket várni.

******

Nicknév: Renáta

A Balaton déli partján, egy kisvárosban élő házaspár vagyunk, a férjem, András 43, én 41 éves. Kapcsolatunk 22 éve tart, ebből 13 éve házasságban. Sajnos elég hamar kiderült, hogy csak lombikprogram segítségével lehet gyerekünk. 10 év küzdelem, 9 sikertelen lombik után megtettük az első lépéseket az örökbefogadás felé és jelentkeztünk a helyi Tegyesznél. Igaz, már korábban is sokat beszéltünk az örökbefogadás lehetőségéről. Nem gondolom, hogy mások lennénk, mint a hasonló helyzetben lévő párok, mi is nagyon szerettünk volna igazi családdá válni.

Bence, egy újszülött, egészséges, gyönyörű kisfiú érkezett hozzánk titkos örökbefogadással a Tegyeszen keresztül, a megyéből.
A jelentkezésünktől számolva másfél évet vártunk.
Bence 3 hetet várt és a kórházból vittük haza, azonnal lemondtak róla.

0-2 éves kort jelöltünk meg származási megkötéssel, a korrigálható betegségekkel szemben elfogadók voltunk. Kisfiú vagy kislány, az mindegy volt .
Mi következtünk a sorban. Volt előttünk több pár, ők nem voltak fogadóképesek.
Nagyon vártuk azt a bizonyos telefonhívást, de amikor végre megkaptuk, mégis megijedtünk, hogy most mi lesz, hirtelen hárman leszünk, de már tudjuk, hogy nem kellett volna, ment minden a maga útján.
Nincs problémánk. Viszont az idő nagyon gyorsan repül, lassan egyéves lesz a kisfiunk .

******

Nicknév: Fodorné Kacsó Edit

Kik vagytok? 2013-ban házasodtunk össze, de már 2005 óta egy párt alkottunk. Az esküvő után szerettünk volna gyereket, de néhány sikertelen hónap után orvoshoz fordultunk. Kiderült, hogy a férjem eredményei miatt csak lombikprogram segítségével lehet gyerekünk. A második lombik sikeres is volt, a nagy boldogság sajnos csak a terhességem 23-ik hetéig tartott. A babát sajnos elveszítettük. Itt jött egy nagy mélypont. Kiderült, hogy van egy autoimmun betegségem, ami miatt halogatni kellett az újabb lombikot. Még két próbálkozásunk volt, miután úgy döntöttünk, felkeressük a Tegyeszt, és megindulunk az örökbefogadásban is.

Miben vagytok mások, mint mások? Nagyon sok mindenen mentünk keresztül együtt, ami szerencsére nem szétválasztott, hanem még inkább összekovácsolt minket. Úgy voltunk vele, ha így leszünk család, akkor ezt is elfogadjuk. Nagyon vágytunk már arra, hogy végre szülők lehessünk.

Ki érkezett? Mercike érkezett hozzánk. 14 hónaposan ismertük meg. Gyulán született, és mi innen Hajdú- Biharból, harmadik nevelőszülőktől hoztuk el. Mercike ennek ellenére mosolygós, nagyon kiegyensúlyozott tündérke volt.

Mennyit vártatok?Mi 2017 decemberében voltunk tanfolyamon, 2018 áprilisában kaptuk meg a határozatot. Mercikét 2019 júniusában mutatták be nekünk.

Mennyit várt a gyerek? Mercikét már a kórházból nevelőszülők vitték haza születése után. Annyit tudunk, hogy ez év májusában lett örökbeadható.

Miért pont ő? Amikor megláttuk a fotóját, én már akkor tudtam, hogy ő a mi kislányunk. Aztán mikor személyesen is találkoztunk vele, mindkettőnket levett a lábunkról, mosolygós kis mazsola volt. Nem volt származási megkötés. Kislányt szerettünk volna, 0-24 hónapos korig.

Miért pont ti? Mai napig bárkivel találkozunk, és nem ismerik az előzményeket, mindenki azt mondja, tiszta apja. és ez így igaz. A férjemnek van egy kiskori képe, dettó így néz. Merci a mi kislányunk.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Talán hogy ne akarjak mindent tökéletesen csinálni, és fogadjam el, hogy már nincs idő mindig a lakást sikálni

A legnagyobb problémátok most: Szerencsére mostanra már szépen összeszoktunk, kialakult a napirendje, beilleszkedett az életritmusunkba.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Talán amit nem gondoltam, hogy ilyen nehézkes lesz, az az volt, hogy a papírjai mire elkészültek, de már az is rendben van.

Miről olvasnál szívesen? Második örökbefogadásról. Mi is tervezünk tesót Mercinek.

Mindenkinek szeretettel gratulálok!

A rovatba várom mindazok jelentkezését, akik az elmúlt egy évben fogadtak örökbe, vagy örökbefogadás után született gyerekük. Jelentkezni a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen lehet.