Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.
Nicknév: Rita és Misi
Kik vagytok? A férjemmel 2008 óta alkotunk egy párt. Első gyermekre vártunk származási és nemi kikötéssel.
Miben vagytok mások, mint mások? Talán abban, hogy én már a férjemmel történő megismerkedésünk előtt szerettem volna örökbe fogadni, vártam is három évet, amikor megismerkedtünk és ott felfüggesztettem a folyamatot.
Ki érkezett? Egyéves kislány a születésnapja után 4 nappal. Másik megyében nevelkedett, de a mi megyénkhez tartozott, koraszülöttként szívproblémával küzdött, ami miatt kontrollra kellett vinni. Mozgásban kicsit el volt maradva.
Mennyit vártatok? Beadástól 4 év 4 hónap, a határozattól két nap hiányzott a negyedik év lejártáig.
Mennyit várt a gyerek? Születésekor benn hagyta a szülőanyuka a kórházban, nem látogatta, 6 hónaposan nyilvánították örökbefogadhatónak
Miért pont ő? Pont olyan kislány, akit szerettünk volna, szerelem első látásra már kép alapján, a születési körülményei sem riasztottak vissza bennünket. Volt egy testvérpár-visszautasításunk, fénykép alapján.
Miért pont ti? Nem tudom, miért pont mi, az ügyintézőnk szerint mert kivártuk a sorunkat.
A tanács, ami jól jött volna utólag: Ne mindent higgy el a nevelőszülőnek. Sajnos négy nap után kórházba került 10 napra, mert nem adták át a megfelelő gyógyszereit és a nevelőszülő visszatartott információkat. Talán határozottabban kellett volna kiállni a jogainkért, mi például a barátkozás alatt egyszer sem hozhattuk ki a gyermeket a házból.
A legnagyobb problémátok most: nincs ilyen.
Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: A barátkozás és a nevelőszülő hozzáállása.
Miről olvasnál szívesen? Bármiről és mindenkinek azt tudnám javasolni, hogy olvasson sokat, mert akkor a váratlan helyzetek is könnyebben kivédhetők, valamint merjen kiállni a jogaiért.
******
Nicknév: kisméhész
Kik vagytok: 44 éves házaspár vagyunk. Tizenegy év jegyesség után, 2015 júniusában volt az esküvőnk. Több mint tíz év ment el különböző orvosi kezelésekre, műtétek, hormoninjekciók, 6 inszem, 5 lombik. Férjem vetette fel az örökbefogadás témáját, amire nehezen mondtam igent, de be kellett látnom és elfogadnom, hogy nem tudok szülni, a szervezetem nem akarja. 2018 márciusában kaptuk meg a végleges határozatot, hogy örökbefogadó szülők lehetünk.
Miben vagytok mások: semmiben. Átlagos család vagyunk vidékről.
Ki érkezett: kórházból érkezett titkolt, gondozatlan terhességből 2022.05.25-én egy egészséges, gyönyörű kislány. Magánutas nyílt örökbefogadás volt.
Mennyit vártatok: 4 évet.
Mennyit várt a gyerek: 9 napot kórházban, míg elintéztük a papírokat, hogy hazahozhassuk.
Miért pont ő: A határozat szerint 0-4 év közötti, bármilyen nemű és származású, korrigálható egészségi állapotú gyermekre vártunk. Titkon kislányt szerettem volna és ez teljesült is.
Miért pont ti: A sors akarta úgy, hogy abban a kórházban szülessen, ahol én dolgozom takarítóként. A szülőszobán mindenki tudta, milyen régóta szeretnék gyermeket és hogy örökbefogadásra várunk, mikor a szülőanya jelezte örökbeadási szándékát, a kórházi védőnő minket ajánlott neki, és ő ezt elfogadta. A Tegyeszben történt a krízistanácsadás. Bibus szerelem volt első látásra.
Legnagyobb probléma: két etetés közt nagyon nem akar inni, csak kaja közben.
Mi volt másképp: mindegy úgy volt, ahogy meg van írva.
Miről olvasná: hogyan és mikor kezdjek el beszélni a gyerekkel az örökbefogadásáról.
******
Nicknév: Zabszalma
Kik vagytok?
Középkorú házaspár vagyunk Pest megyéből, első gyermekre vágytunk/vártunk.
Miben vagytok mások, mint mások?
Szerintünk semmiben nem különbözünk azoktól a házaspároktól, akik gyermekre várnak. A történetünk talán csak annyiban tér el, hogy mi nem vágtunk bele a lombikprogramba, hanem az örökbefogadást választottuk, miután kiderült, hogy természetes úton nagyon kis esély lenne a vér szerinti gyermekre.
Ki érkezett?
Kisfiunk Szabolcs megyéből érkezett (országos lista), ott élt szerető nevelőszülőknél egy hónapos kora óta. 2 év 8 hónapos volt a kiajánláskor. Aktája szerint teljesen egészséges manócska. Ami valóban így is van, beszédben van/volt némi elmaradása, de ezen kívül semmilyen más eltérés nincs a korához képest. Jelenleg szárnyal, a lemaradásait gőzerővel próbálja behozni. Minimális fejlesztésre szorul (TSMT).
Mennyit vártatok?
Jelentkezéstől számítva 2 évet. A határozat kézhezvételétől 1,5 évet vártunk. Menet közben módosítottunk, így a konkrét paraméterekkel 1/2 évet.
Mennyit várt a gyerek?
A gyermek egy hónaposan került nevelőszülőkhöz, de csak másfél évesen vált örökbeadhatóvá, pedig már csecsemőkorban lemondtak róla, hogy miért várt ennyit, nem tudjuk, lehet, hogy a COVID időszak is közbeszólt…
Miért pont ő?
0-3 éves kort jelöltünk meg, származási és nemi kikötésünk nem volt, és országos listára is felkértük magunkat már a kezdet kezdetén.
Miért pont Ő?
Mert Ő nekünk született 😊 és szerencsére Tegyesznél is így gondolták 😊
Sem a kisfiunknak, sem pedig nekünk nem volt még korábban kiajánlása. Nekünk Ő volt az első, neki pedig mi. Sok szempontból csodálatos az egymásra találásunk, szinte biztosak vagyunk benne, hogy ez így volt megírva valahol.
Miért pont ti?
Hogy pontosan miért, mi azt nem tudjuk, mi sorszámot sosem kaptunk, nem is tudtuk, hogy „hanyadikak” vagyunk. Érdekes, hogy a kiválasztásunk során fotót nem láttak rólunk a Szabolcs megyei Tegyesznél, mégis úgy sikerült az illesztés, hogy ha nem ismernek minket, meg se fordul a fejekben, hogy nem vér szerinti a gyermekünk.
A tanács, ami jól jött volna utólag:
Szabolcs megyében már a rápillantáskor vigyél magaddal valami kis mütyűrt, ajándékképpen, mert a rápillantás nem olyan, ahogy elmondták Pest megyében. Mi már élesben találkoztunk és több mint egy órát játszhattunk vele. Illetve, készülj fel, hogy a hívás után felfordul az élet és rohamtempóban ki kell alakítani a babaszobát.
A legnagyobb problémátok most:
Nincs problémánk, legalábbis olyan nincs, ami az örökbefogadáshoz kapcsolódna. Életkori sajátosságok vannak, de ezeket sem tudjuk problémának nevezni.
Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:
Nálunk a rápillantás volt másképp, illetve arra készültünk, hogy az átkapcsolódás nehezebb lesz az életkorából adódóan, mint egy csecsemőnél. De legnagyobb meglepetésünkre nem volt semmilyen nehézség. Igaz, a barátkozás során is nagyon szép ívet írt le a történetünk. azt gondoljuk, hogy szinte meseszerűen alakult. Kisfiunk olyan, mintha mindig is itt élt volna velünk.
Miről olvasnál szívesen?
Örökbefogadás pszichológiájáról, különböző életkorban való kommunikálásáról. Most ez foglalkoztat leginkább 😊
******
Nicknév: Ency
Kik vagyunk? Budapest agglomerációjában élő fiatal házaspár.
Miben vagytok mások, mint mások? Talán, hogy nem egészségügyi okból kifolyólag döntöttünk az örökbefogadás mellett. A szívünk diktált. Van egy vér szerinti gyermekünk már.
Ki érkezett? 6 éves kisfiú, nevelőcsaládból. Beszédben és mozgásban elmaradva.
Mennyit vártatok? 9 hónapot. De ez a 9 hónap a második nekifutásunk volt. Egyszer feladtuk félúton.
Mennyit várt a gyerek? Kb. 5 éves koráig volt valami kapcsolattartása a vér szerinti anyával. Úgy tudom már egy ideje örökbeadható volt, mire elindult az ügye.
Miért pont ő? Ő volt az első, akit kiajánlottak. Akartuk Őt az első pillanattól. Határozatunk szerint elfogadóak voltunk.
Miért pont ti? Nem tudjuk. 665 volt a sorszámunk. Országos listán is fent voltunk. Szóval csak nyugalom mindenkinek, a sorszám tényleg nem mérvadó.
A legnagyobb problémátok most? Az összecsiszolódás és a sok lemaradás behozatala az iskolakezdésig.
Miről olvasnál szívesen? Olyan történetekről, ahol már felnőttkorú lett a gyermek, hogy alakult az életük.
******
Nicknév: Noémi
Kik vagytok?
A férjem és én 7 és fél éve vagyunk együtt. 2020 októberében leginkább azért kötöttünk házasságot, hogy az örökbefogadási alkalmassági folyamaton elindulhassunk. Első gyerekre vártunk, de tervezünk második örökbefogadást is.
Miben vagytok mások, mint mások?
Szerintem 2 dologban:
- nem sokáig próbálkoztunk természetes úton, az egyszerűen nem jött be nekünk. Nem tudunk egészségügyi akadályról, mi döntöttünk úgy, hogy inkább örökbefogadás útján válunk családdá,
- kivételesen jó viszony alakult ki köztünk és a vér szerinti család között, folyamatosan tartjuk a kapcsolatot és időnként találkozunk, illetve tervezünk találkozni a jövőben is – mondhatni kibővültek a családjaink.
Ki érkezett?
Márk Zalaegerszegen született, a Várva Várt Alapítványon keresztül érkezett hozzánk. Születése napjától vele vagyunk, a kórházban kaptunk egy külön szobát, ahol már én tanulhattam meg a gondozását. Teljesen egészséges, szép cigány kisfiú.
Mennyit vártatok?
Meglepően keveset ahhoz képest, amilyen sztorikat hallottunk másoktól. Illetve azt hittünk, hogy idősebb gyereket (2 év körülit) fogunk kapni, mert belőlük több van a rendszerben.
2020. december elején jelentkeztünk Budapesten, a covid miatt elhúzódott az alkalmassági folyamat, 2021 júniusában lett határozatunk, de abban az szerepelt, hogy a pszichológus „lestoppolta” az alkalmasságunkat 2022.01.01.-ig. 2022 év elején elköltöztünk Szombathelyre, így már Vas megyéhez tartoztunk (bár végig várakoztunk az országos listán is). Szombathelyen új környezettanulmány készült és 2022 májusában lett teljesen érvényes határozatunk. 2022 júniusában pedig már megkaptuk azt a bizonyos telefonhívást.
Mennyit várt a gyerek?
Semennyit, hiszen születésétől kezdve velünk van. Az első telefonhívás után találkoztunk egyszer a szülőanyukával egy keddi napon, ahol kölcsönösen szimpatikusak voltunk egymásnak. Ezután elkezdtük összerakni a gyerekszobát és még ugyanazon a héten vasárnap hajnalban megszületett Márk.
Miért pont ő?
0-2,4 év közötti bármilyen nemű, bármilyen származású, egészséges vagy kisebb egészségügyi gondokkal küzdő gyermekre vártunk, országos listán is. Ő volt az első kiajánlásunk. Szerencsére viszonylag gondozott terhesség volt. Nem volt olyan körülmény, ami miatt meginogtunk volna.
Miért pont ti?
Szerintem, de ez csak tipp: mivel a 2022. májusi határozatmódosításunkat még májusban elküldtem az összes civil szervezetnek, ahová jelentkeztünk, előttük volt a nevünk. (Egyébként arra az e-mailre még azt a választ kaptuk, hogy 53. helyen állunk.)
A szülőanyuka (egy 18 éves félcigány okos és szép lány) 2-3 jelentkező közül először nem minket választott, hanem egy olyan családot, ahol már van egy örökbefogadott gyerek, viszont időközben a nagyképű kommunikációjuk miatt (a szülőanyuka fogalmazott így) mégsem őket választotta. Ekkor esett ránk a választása és elmondása szerint ezt nem bánta meg 😊 Ahogy fent is írtam: nagyon jó viszony alakult ki köztünk. A kórházban barátkoztunk össze igazán, ahol bár ő egy másik emeleten volt, mint mi Márkkal, átjárt hozzánk és annyi időt töltött a fiával, amennyit csak tudott, szoptatta is egy kicsit. A szüleivel és a nővéreivel is jóban lettünk.
A tanács, ami jól jött volna utólag:
Egyelőre nem tudok ilyet mondani. Szerintem mi nagyon felkészülten indultunk neki a folyamatnak.
A legnagyobb problémátok most:
Nincs problémánk 😊 Megoldandó feladataink vannak: hivatalos papírok intézése, őszi ruhák beszerzése – de ezek nem számítanak problémának.
Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:
Még a jelentkezésünk előtt elolvastam Sue Wells: Veled, nélküled c. könyvét, amiben számtalan példa megjelenik a nyílt örökbefogadásról. A briteknél nem azt jelenti a nyílt folyamat, mint hazánkban: ott az örökbefogadók és a gyerek folyamatosan tartják a kapcsolatot a vér szerinti családdal, találkoznak is. Ez nekem már akkor szimpatikus volt, de amikor a magyar gyermekvédelmi rendszerben bárkinek megemlítettem, csak mosolyogtak, hiszen itthon ez nem jellemző. Nos, szerencsénk van, mert esetünkben a vér szerinti család nyitottsága és barátságossága lehetővé teszi, hogy mi is így működjünk és Márk ismerhesse őket.
Miről olvasnál szívesen?
Szerintem én már mindent elolvastam a témában 😊 Van az örökbefogadottaknak egy olyan generációja, akik a legelejétől tudtak az örökbefogadottságukról, mert a szüleiknek már azt tanították, hogy folyamatosan beszélni kell róla, nyíltan kell kezelni – néhány év múlva, ha már sok ilyen örökbefogadott felnőtt lesz és lehet velük interjút készíteni, szívesen olvasnék arról, hogy milyen a lelki állapotuk, hogyan állnak a feldolgozással.
*******
Nicknév: Voiki és Sanivam
Kik vagytok?
Először 2009-ben találkoztunk a férjemmel, középiskolai osztálytársakként, végül a hosszú baráti kapcsolat 2017-ben átalakult egy másfajta kapcsolattá. 2019-ben lett házasság a dologból. Viszonylag hamar megfogalmazódott bennünk, hogy szeretnénk belevágni a gyerekvállalásba. Szerettem volna még a 20-as éveimben anyukává válni. Sokadik próbálkozásra sem sikerült a baba, így végül 2021-ben beadtuk a jelentkezést az örökbefogadásra. Budapesten várakoztunk első gyermekre.
Miben vagytok mások, mint mások?
Talán abban, hogy nekünk nem volt lombikprogram. Illetve többször megkaptuk, hogy nagyon fiatalok vagyunk az örökbefogadók átalagéletkorához képest. (Jelentkezéskor én 26, férjem 27 éves volt).
Ki érkezett?
2,5 éves örökmozgó kisfiú érkezett az országos listáról, Borsod-Abaúj Zemplén megyéből. Vannak elmaradásai kisebb-nagyobb mértékben: finommotorika, beszéd, mozgásfejlődés, illetve valami gasztroenterológiai történet (amit majd a továbbiakban ki kell vizsgáltatnunk: a tejes dolgokat biztosan nem bírja, hasmenést okoz), de mióta velünk van (1,5 hónapja), már most rengeteget fejlődött a beszéde, mozgása.
Mennyit vártatok?
Viszonylag keveset. Meg is lepődtünk, hogy ilyen „gyorsan” történt, hiszen 2021 júniusában jelentkeztünk először, novemberben szereztük meg a határozatunkat és 2022. május 30-án szólalt meg az a bizonyos telefon. Tehát az első jelentkezéstől is csak majdnem egy évet, határozat kézhezvételétől pedig fél évet.
Mennyit várt a gyerek?
A szülőanyja már a kórházban otthagyta, viszont a nevelőszülőnél kétszer érdeklődött telefonon elmondás alapján. Egyetlenegyszer látogatta meg őt, az állítólagos vér szerinti apával együtt. 2021. júliusában lett örökbefogadható, de csak 2022. májusában ajánlották ki. Azt nem tudjuk, hogy hívtak-e mást is telefonon előttünk, de az biztos, hogy rápillantás részünkről volt először.
Miért pont ő?
Az elsődleges határozatunk egy 0-2,5 éves egészséges, vagy korrigálható egészségi állapotú gyermekre szólt, származási és nemi kikötés nélkül. Ezt, mivel a kisfiunk betöltötte a kihelyezés kellős közepén a 2,5 évet, módosítani kellett még a barátkozás megkezdése előtt 0-3 éves korra.
Első kiajánlásunk volt, 2022. május 30-án szólalt meg az a bizonyos telefon. Az aktabetekintéskor összenéztünk a férjemmel és egyöntetűen azt mondtuk, hogy nincs benne olyan, amire rávágnánk, hogy biztosan nem. Természetesen így is átbeszéltük a dolgokat, de a rápillantást mindenképpen szerettük volna.
A rápillantás maga azonban nem ment zökkenőmentesen (teljesen mást mutatott a gyerkőc, mint ami le volt írva a papírra). Épp ezért az ottani ügyintéző kért is egy friss pszichológiai szakvéleményt, ami viszont megerősítette a papír alapon már leírt dolgokat. Végül kiderült, hogy a papírnak igaza volt, csak az első találkozáskor fáradt volt és nyűgös.
Miért pont ti?
Nem mondták el konkrétan, miért minket választottak, de a származási kikötés hiánya biztosan ott volt a tényezők között, illetve a kertes ház is előny. Gondolom, az is nyomott a latban, hogy a férjem óvodapedagógus, én meg védőnőnek tanultam. Bármi is volt, hiszem, hogy ez a kisfiú „nekünk született”.
A tanács, ami jól jött volna utólag: Nem kell feltétlenül arra számítani, hogy minden úgy megy, ahogy azt elmondták a tanfolyamon, vagy mesélte egy ismerős. Lehetnek váratlan helyzetek, amihez alkalmazkodni kell.
A legnagyobb problémátok most: a dackorszak sajátosságaival küzdünk.
Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Majdhogynem minden. Szembesültünk azzal, hogy megyénként nem kicsit térnek el a gyakorlatok egymástól, illetve azzal is, hogy nem mindenre és mindenkire van kihatásunk, ezáltal olyan dolgok is történhetnek, amire nem feltétlen van az ember felkészülve.
Miről olvasnál szívesen? Saját történeteket olvasnék még szívesen már felnőtt örökbefogadottaktól.
Ha remélhetőleg te is hamarosan ebben a rovatban fogsz szerepelni, és felkészülnél a gyermek érkezésére, akkor várlak a Finis csoportba, ahol együtt vesszük át a kiajánlással, barátkozással, adminisztratív ügyekkel és lelki felkészüléssel kapcsolatos tudnivalókat. Legközelebb:
2022. november 24., december 1., december 8., mindig csütörtökön 17-20 óra közt.
Örökbe.hu 