Steinerék adoptálnak

Visszatérő kérdés, milyen nehézségekkel jár a különböző életkorú gyerekek örökbefogadása. Efrájim Kishon örökbefogadási szakértő disszertációját idézem a témában.

****

Ezekben a koravén napokban beállítottak hozzánk Steinerék. Két rokonszenves lény, erősen középkorú, a szó nemesebb értelmében, egy szerény polgárember és hűséges élettársa. Azt hihetné az ember, hogy legalább nekik nincs semmi problémájuk ebben a faramuci életben.

–  Ami igaz, igaz – erősítette meg Steiner bácsi –, nagyjában egészségesek volnánk, szépen elviseljük egymást, lakás van, kereset sem hiányzik, és a sógorom intézi az adóügyeket. De van egy bökkenőnk, kezicsókolom. Nincs gyerekünk. Kicsi korunk óta vágyakoztunk lemenő után, de ezen a téren a sors legmakacsabb ellenállásába ütköztünk eddigelé.

– Túl nagy a csend odahaza – tette hozzá Steiner néni -, hiányzik egy kis istenadta gőgicsélése…

– Értem – mondottam, és egy gyors, heveny mozdulattal letakartam számos gyermekem képét az asztalomon.

– Most aztán, hosszas dilemmázgatás után döntöttünk – közölte Steiner néni -, hogy örökbe fogadunk egy gyereket.

vargabetti_14_Igazgyongy-AMI

– Őszinte gratulációm.

– Fiút.

– Kétségtelen. Bravó!

– A dolog mégsem olyan egyszerű. Nem vagyunk már mai gyerekek. Kétséges, hogy el tudnám-e vállalni egy csecsemő gondozását. Ezért úgy gondoltuk, hogy talán célirányosabb egy két-három éves gyerek…

– Ez az – lelkesedtem -, ez az ideális kor! A gyerek még piciny és muris, de már tör-zúz, mint a nagyok.

– Éppen ettől tartunk – vallotta be Steiner néni -, egy ilyen kis emberke egész nap rohangál, az én lábaim pedig olyanok már, mint az ólmos bot. Ezzel szemben egy hatéves kölyök már éli a maga világát és megvannak a barátai.

– Ez a beszéd. Csak hatévest szabad örökbe fogadni.

– De pont akkor kezdi az iskolát. Ez mindig nagy megrázkódtatás, teccik tunni. Talán ajánlatosabb olyan gyereket venni, aki már nagyban folytatja a tanulmányait? Mondjuk, olyan tíz-tizenkét éves…

– Hogy mennyire igaza van, Steiner néni!

– Mi is így gondoltuk. Jóllehet ebben a korban a gyerek már elvárja, hogy az ember segítsen neki a házi feladatok elkészítésében. Nem emlékszem én már, kérem, semmire, amit az iskolában tanultunk…

– Ez oknál fogva – avatkozott bele Steiner bácsi – logikusnak tűnik, hogy a gyerek legyen az érettségi után.

– Ugyan – hördült fel a néni -, hogy elvigyék a katonasághoz?

– Jól van. Legyen utána. Huszonegy év szép kor.

– De nehéz időszak. Akkor kezd foglalkozás után nézni szegényke. Felnőtt ember, kereset nélkül. Ki fogja eltartani? Talán te?

– Sajnos ez ki van zárva – sóhajtott a bácsi. – Kár, hogy nem lesz ember az emberből harmincéves koráig.

– Na végre – jegyeztem meg -, harmincéves minden szempontból megfelel.

– Már hogy mondhat ilyet? – csattant fel Steiner néni. – Akkor házasodik a férfiember, és családot alapít. Ki törődik akkor a szülőkkel, akik egész életüket a gyereknek áldozták?

– Rendben – nyögtem -, akkor most mi van?

– Véleményünk szerint olyan fiúcskát kellene örökbe fogadni, aki már kivívta a helyét a társadalomban. Mert csak a Jóisten tudja, mi lesz a csecsszopóból, de ha már időközben szépen befutott, akkor úgyszólván nincs rizikó. Egy ilyen sikerült, kész gyerekkel el lehet dicsekedni. Még támogatja is a szüleit. Nem igaz?

– De igaz. Kire gondolnak?

– Magácskára…

*****

Megjelent Az eszed tokja! című kötetben.

21 gondolat “Steinerék adoptálnak” bejegyzéshez

  1. Marcipan 2014. április 1. / 07:15

    Köszönöm, ez ma reggelre tökèletes volt! 🙂

    Kedvelés

    • Fábián Mária 2014. május 8. / 05:25

      Nagyon jó! 🙂

      Kedvelés

  2. vicq 2014. április 1. / 07:37

    Jót röhögtem 🙂

    Kedvelés

  3. Kata78 2014. április 1. / 08:43

    csak gond ne legyen vele 🙂 reggelre pont jó volt 🙂

    Kedvelés

    • orokbe 2014. április 1. / 08:45

      ” Ki törődik akkor a szülőkkel, akik egész életüket a gyereknek áldozták?”

      Kedvelés

  4. buzsa 2014. április 1. / 11:16

    Milyen szépen felneveltek fejben egy gyereket! 🙂
    Nekem az a mozzanat tetszik nagyon, hogy “egy gyors, heveny mozdulattal letakartam számos gyermekem képét az asztalomon”. Ez annyira aranyosan és sután emberi…

    Kedvelés

  5. Borsnéni 2014. április 1. / 11:44

    Most látom csak, mi mennyire elhamarkodottan fogadtunk örökbe, Steineréktől tanulhattunk volna ezt-azt 🙂
    Ugye nem lehet véletlen, hogy épp’ bolondok napjára jutott ez a poszt? 😉

    Kedvelés

    • vicq 2014. április 1. / 15:33

      Ó, én meg ezt el is felejtettem, bár én mindennap szívesen nevetek 🙂

      Kedvelés

  6. angéla 2014. április 1. / 12:03

    Az egész cikk szenzációs! A középkorú pár “a szó nemesebb értelmében”, jöhet a gyerek, mert a még az adóügyeket is intézi a sógor, “egy hatéves kölyök már éli a maga világát és megvannak a barátai”, minden mondat tele van humorral:)

    Kedvelés

    • orokbe 2014. április 1. / 12:04

      Az adóügyek nagyon fontosak az örökbefogadásban!

      Kedvelés

    • orokbe 2014. április 1. / 14:34

      Szia! Üdvözöllek! Akkor a fő akadályok elhárultak a gyerekvállalás elől:-)

      Kedvelés

  7. Andi 2014. április 1. / 16:12

    Nagyon jópofa! 🙂

    Kedvelés

  8. Rave 2014. április 1. / 17:05

    Ezt ismertem, de teljesen elfelejtettem, de jó hogy előszedted! 🙂

    Kedvelés

  9. Ősasszony 2014. április 1. / 18:31

    Amennyiben kedvetek támad még hasonló (nem örökbefogadással foglalkozó, de a szerző által írt) sztorikra, Efrajim Kishont itthon megjelent kötetei: Az eszed tokja, A Zanyja Krausz, és a Veszett ernyő nyele. Köszönöm, hogy elővetted. Mi ugyan kórusban mondtuk a férjemmel a slusszpoént, de mindig jó emlékezni ezekre a kedves történetekre. (Mivel tényleg van három gyereke, és némelyik novella róluk szól, ezért egyszer-egyszer bekerülhetnének majd azok is. )

    Kedvelés

  10. Fatika 2014. április 1. / 19:53

    Jé, Efrájim Kishont nagyon szeretem, nem is tudtam, hogy van köze az örökbefogadás témaköréhez! 🙂

    Kedvelés

  11. Nixi-Pixi 2014. április 14. / 13:40

    Fantasztikus ez a bejegyzés, időről időre elolvasom és mindig mosolyt csal az arcomra.

    Kedvelés

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.