Filmklub: Titkok és hazugságok

Általános
Filmklub: Titkok és hazugságok

Remélem, sikerült megnézni a filmet. Adok pár kérdést, ami alapján tudunk beszélgetni, de más szempontokat is vessetek fel bátran! Mike Leigh 1996-os, sokszoros díjnyertes filmdrámáját elemezzük közösen, virtuálisan, amely egy örökbefogadási szálat is tartalmaz.

A történet röviden: öt embert látunk a londoni (alsó-) alsó középosztályból, akik rokonok, de a viszonyukat titkok és hazugságok szövik át. A középpontban Cynthia áll, negyvenes munkásnő, élete csupa szerencsétlenség, a lánya  (Roxanne) utcaseprő és haragszik az anyjára, az öccsével régóta nem beszélt. Az öccse, Maurice és felesége, Monica is feszült viszonyban élnek. Aztán előkerül egy fiatal, fekete nő (Hortense), aki azt állítja, ő Cynthia 26 évvel ezelőtt örökbeadott gyereke…

  1. A film hanyadik percében hangzik el először az örökbefogadás szó?
  2. Ki a kisgyerek a fotón Maurice és Monica lakásában?
  3. Mikor Hortense meg akarja keresni szülőanyját, a gyámhivatalban hogy zajlik a procedúra? Milyen adatokat kap meg? Haladóknak: miben más az eljárás a magyarhoz képest? Szerintetek melyik az emberségesebb?
  4. A gyámhivatali nő számos ellenérvet felsorol, hogy miért ne keresse fel Hortense a szülőanyját. Mik ezek? Mit ajánl ő? Ezt betartja Hortense?
  5. A filmben sokszor előkerül a gyerekvállalás, gyereknemzés, fogantatás, fogamzásgátlás témája. Kik beszélgetnek erről és milyen hangulatban?
  6. A családi események között látjuk Maurice munkáját műtermi fotósként. Milyen hangulatú családokat mutatnak ezek a fotózások?
  7. Mennyit látunk Maurice és Monica házasságáról? Mi baja lehet Monicának?
  8. Mennyit tudott Hortense a saját örökbefogadásáról?
  9. Milyen a viszonya a testvéreivel? És a szüleivel?
  10. Mióta nem találkozott Maurice és Cynthia? Miért?
  11. Mikor kerül elő a pénz kérdése Maurice és Cynthia között?
  12. Miért adta örökbe Cynthia a gyereket?
  13. Mennyiben tartod felelősnek a saját sorsáért, és mennyiben áldozat?
  14. Szerintetek mi történik, ha ő neveli fel?
  15. Többször elhangzik a filmben, hogy az örökbeadásról senki sem tudott. Ez igaz? Kik tudtak róla biztosan?
  16. Cynthia több fikciót is sző az örökbeadás köré. Mik ezek?
  17. Miért haragszik Roxanne az anyjára?
  18. Miért nem boldogul Cynthia az emberi kapcsolataiban? Mi lehet a gond?
  19. Mit érezhet Cynthia az első találkozásnál az örökbeadott gyerekkel? És Hortense?
  20. Te hogy képzeled el Hortense fogantatását? Vajon miért nem akarja elmesélni Cynthia?
  21. Melyik szereplő melyik társadalmi rétegbe tartozik (vagy szeretne tartozni) a lakásbelsők, a ruhák alapján? Profi angolosoknak megköszönjük, ha ezt a kiejtéssel is levezetik. Ki a legjobb státuszú a társaságban?
  22. A filmben meglepően kevéssé kerül elő a rassz kérdése. Szerinted miért? El tudtok képzelni egy hasonló felállást Magyarországon? Szerepet játszott a gyerek bőrszíne az örökbeadásban?
  23. Reálisnak találod a végkifejletet?
  24. Örökbefogadóknak: te mit éreznél, ha a gyereked hasonló viszonyt alakítana ki a vér szerinti családjával felnőttként?
  25. Hogy tetszett? 🙂 És bármi más, amit szívesen megvitatnátok…

Tudunk beszélgetni itt is kommentben, és a blog zárt Facebook-csoportjában is.

Aki még nem látta: a filmet ezen a két linken tudjátok megnézni, angol nyelven, magyar felirattal. Kicsit sok reklám fog felpattanni, de ha kitartóan bezárjátok őket, akkor elindul a film. Mindkét linken fenn van a teljes film.

http://filmek-online.com/watch-embed-266742-31196

https://openload.co/f/pc5FYs-WFCk/Secrets.and.Lies.1996.720p.BluRay.x264.YIFY.mp4

5 responses »

  1. Én főiskolásként láttam először, kötelező téma volt szociális munka órán. Minig mélyen érintett a film (3x láttam eddig), mert minden mondata fontos, nagyon életszerű. Az örökbefogadás téma nagyon sok oldalról be van mutatva szerintem. Bár nem emlékszem mikor hangzik el először az örökbefogadás, de a címhez igazodva az elég világos, hogy sok a titok és hazugság, és mindenki sok problémát cipel. A hivatal szerintem rendben van, én bírnám az ilyen bánásmódot, minden papírt megkapott a kereséshez, az eredetieket, ami szerintem nagyon rendben van, ez egy 1994-95-ös film – nagyon le vagyunk hivatali szinten maradva az ottani helyzettől. Valóban érzékeny időszakban áll neki Hortense keresni a vérszerinti anyját. Még gyászol, ami azért is gond, hogy nehogy pótlékot, új családot keressen, másrészt nagyon tapintatos volt az örökbefogadó szüleivel (bár nevelőszülként fordították a szinkornizált filmben), mert csak a haláluk után kezdte keresni a vérszerinti gyökereit. Tetszett Hortense bátorsága, amelyet a végén Morice meg is jegyez, hogy Ő bátor volt és vállalja a tettei követekezményét. Ez Cintiára az anyára nem mondható el. Bár Ő is tele van érzelemmel, de néhány elhibázott cselekedet következményeit most is viseli, magányos, bár jó anya szeretne lenni, megvédeni a lányát a hibázástól (a szexuális védekezésről nyiltan beszél), de csak maga ellen fordítja, mert a lánya nem tudja a titkát. Nagyon jó volt az első találkozás, mert az anyag reakciója telitalálat, a szégyen, a felimserés, a fájdalom. Ahogy elmondta, hogy Ő nem tudta, hogy néger, mert nem akarta megnézni, mert ha megteszi, akkor nem tudja örökbeadni. Szerintem vagy erőszak áldozata lehetett, vagy nagyon alkoholos bulin történhetett a fogantatás, mert látszott, hogy teljesen elfojtotta az emléket, amely így fájdalmasan derült ki. A végén a családi ebéden elmondja, hogy az apja amerikai volt, és hazament, mielőtt kiedült volna a terhesség, amikor Hortense megkérdezi, ki az Ő apja, akkor csak annyit felelt Cintia, hogy “ne törd össze a szívem” . nem tudja, vagy nem akarja megmondani, hogyan történt. Cintia nagyon magányos asszony, pedig jobb élete is lehetett volna. Ez akkor látszik, amikor Hortense-el elmegy étterembe, és ad magára, tud viselkedni. Morice házasságában a medősség szerintem fájdalmasan őszintén előtérben van, a fájdalmas havi vérzések, a szenvedés – én teljesen át tudtam érezni. A pótcselekvés, a gyermek utáni vágy, hogy Roxanne-nak bulit szerveznek, hogy nagy összeget adnak neki szülinapjára mind ezt jelképezik. Bár az nem derül ki szerintem, hogy Ők miért nem fogadtak örökbe. Ez bennem hiány maradt. Nagyon jó foglalkozása van Morice-nak, tetszettek a műtermes jelenetek, miden családban van valami gubanc. A csúcs mondat is Morice-tól való. Ő szenved attól, hogy mindkét asszonyt szereti és ők meg nem jönnek ki egymással és a sok titok és hazugság megmérgezte a családot. Az utolsó jelenettel szépen lezárták a storyt, a testvérek jól ki fognak jönni egymással és a család talán elindul a “gyógyulás” felé. Remélem, ha a mi kislányunk is keresni fogja a vér szerinti gyökereit ilyen szerencsés lesz a kimenetele.

    Kedvelés

    • De jó! Ez szuper, hogy meg kellett nézni a szocmunkás-hallgatóknak. Beszéltetek is róla?
      Szerintem Monica és Maurice még nem tartottak a feldolgozásnál a meddőség témájában, még a megbeszélésnél, kimondásnál sem. Innen még elég sok lépés az örökbefogadás… De az is egy döntés lehet, hogy ketten maradnak.

      Kedvelés

  2. Hát ez még az “őskorban” volt 2000-ben. Mi inkább az emberi viszonyokat figyeltük és a szoc. munkás szerepét az örökbefogadási helyzetben. Tetszett, hogy nem volt tolakodó, elmondta a veszélyeket, lehetőségeket, de Hortence-re bízta a döntést. Amikor hárította, hogy tévedés történt, akkor ellenszenves is volt a gyámhivatalnok, de az tényleg jó, hogy minden iratot megkaptak eredetben.
    Hát Maurice és Monica között is működött a titok, hazugság, mert nem nagyon tudták az érzelmeiket megbeszélni, hárítottak. Monika komoly fizikai panaszokkal küzdött, átéreztem, amikor igazi “sárkány” volt mert a teste nem úgy működik, mint ahogy kell. Maurice kicsit papucsnak is tűnt, de az látszott, mennyire szereti a feleségét, mindent elnézett neki.
    Jó volt az is, amikor Mourice és Cintia találkoztak, Annyi érzelem volt benne. Maurice sokat köszönhetett Cintának, anyja helyett nevelte, szerintem az apjuk nem foglalkozott velük az anyja halála után. Azért is lett érzékenyebb a fiú szerintem. Biztosan jó apa lett volna, Roxanne-nal is nagyon jól bánt, amikor a buszmegállóban rábeszélte a lányt, hogy jöjjön vissza, és akkor nagyon védte Cintiát. Az érződött az egész filmen, hogy mindenki hibás valamiben, de ha közösen meg tudnák beszélni, akkor minden könnyebb lenne.

    Kedvelés

  3. Nagyon utos a film.
    Amit fontosnak tartok kiemelni: szimbolikus jelentessel bir a ver szerinti szulovel nevelkedo Roxanna es az orokbefogadott Hortense tarsadalmi statusza. Ezt a szimbolumot tovabb elesiti a borszinuk. Teljesen a sztereotipiak elleneben hat ez a momentum:
    – Cinthya a sajat sorsat ujratermeli a lanyaban
    – a fekete lany tovabbtanul lenyegesen jobb korulmenyek kozott el es hatalmas a kulturalis kulonbseg kozte es szuloanyja kozott( ezt hivatott bemutatni a lakasbelso es az akcentus es szohasznalat is)
    – ez aszimbolum a jovobe mutata az utolso jelenetben: feltunik annak a remenye hogy Hortense zel valo kapcsolata ugy alakul Roxanne nak hogy talan kilep az anyja arnyekabol es kepes megahaladni ezt az alsoalso kozeposztalybeli letet ( legalabbis nekem ezt sugallja az utolso jelenet amit erosit az a tovabbi korabban kiderult dolog hogy egyreszt Roxanne jo feju, okos gyerek es az apja egyetemre jart).

    Kedvelik 1 személy

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s