Nemzetközi örökbefogadások

Általános

Ma azon gyerekek adatait részletezem, akik Magyarországon nem találnak szülőkre, és ezért külföldön élő családok fogadják őket örökbe. A számok az Emberi Erőforrások Minisztériumától származnak, a nemzetközi örökbefogadásokat szervező Központi Hatóságtól, a Tegyesz nyílt napján elhangzott előadásból.

Az alapok: nemzetközi örökbefogadásnak az minősül, ha a gyerek más országba költözik az örökbefogadása után (függetlenül attól, hogy a szülők milyen állampolgárok). Külföldi örökbefogadókhoz csak a gyerekvédelmi rendszerben élő gyerekek kerülhetnek, titkos örökbefogadással, ha belföldön nem sikerült nekik családot találni.

2017-ben és 2018-ban a nemzetközi örökbefogadások száma – a hazaiakhoz hasonlóan – rekordot döntött Magyarországon, korábban mindig 100 és 200 között volt ez a szám. 2018-ban a kereken 1000 örökbefogadás negyedénél került más országba a gyerek.

A növekedés oka ugyanaz, mint a belföldi örökbefogadásoknál. Egyrészt a szakmai reformok (gyermekvédelmi gyámok bevezetése, gyámhivatali központosítás), másrészt a gyerekvédelemben élő gyerekek számának megnövekedése. A külföldi örökbefogadók nyitottabbak, vállalnak roma, iskoláskorú, egészségi problémával vagy fejlődési lemaradással küzdő gyereket, vagy 2-3-4 testvért egyszerre. Azonban a többségük 8 év alatti gyereket szeretne. Egyre több a testvér, a 227 gyerek 154 családhoz került. A legtöbb gyermek Szabolcsból, Borsodból és Pest megyéből került külföldre, őket követi Hajdu-Bihar, Bács-Kiskun és a főváros.

*A 3 év alatti gyerekek közül 26-ot idősebb testvéreivel együtt fogadtak örökbe a külföldi szülők.

Akár 3-4 testvér együttes örökbefogadására is vannak jelentkezők, főleg akkor, ha a gyerekek nyolc évnél fiatalabbak és nincs komoly fogyatékosságuk. A testvéreket igyekeznek együtt örökbe adni, 3-4 év alatti gyerekeknél még akkor is, ha nem egy helyen nevelkednek. Ha nincs, aki együtt vállalná őket, és a pszichológiai vizsgálat ezt alátámasztja, akkor akár az együtt nevelkedő testvéreket is szétválasztják, hogy legyen esélyük végleges családra. Hiszen, hiába él most együtt egy nevelőszülőnél mondjuk 3-4 testvér, lehet, hogy pár év múlva a nevelőszülő nyugdíjba megy, felmond, és akkor már nem feltétlenül sikerül közös gondozási helyet találni nekik. Ezek nehéz döntések, előtte a pszichológus többször elbeszélget a gyerekekkel. Ilyenkor lehet, hogy több külföldi családhoz kerülnek a gyerekek, vagy valaki közülük marad a rendszerben a kora vagy fogyatékossága miatt. Ha több külföldi családhoz kerülnek a gyerekek, általában egyszerre zajlik a barátkozás és később is tartaniuk kell a kapcsolatot egymással a családoknak. Az itthon, gyerekotthonban vagy nevelőszülőnél maradt testvérrel a Tegyeszen keresztül tartják a szülők a kapcsolatot. Előfordul, hogy ez olyan jól sikerül, hogy később őt is örökbe fogadják.

Felmerül, miért olyan nyitottak a külföldi örökbefogadók. Egyrészt, a Magyarországgal hivatalos kapcsolatban levő hét országban azért 500 millió feletti ember él. Másrészt, aki a nemzetközi örökbefogadás feltételeinek megfelel és ezeket vállalja is (van több millió forintnak megfelelő pénze az eljárásra, hajlandó hat hétre egy idegen országba költözni, egy idegen nyelvű gyereket hazavinni), az egy erősen megszűrt populáció.

2018-ban 228 új kérelem érkezett be a Központi hatósághoz. A külföldi örökbefogadók a rövid ismerkedés után hazánkban töltik a 30 napos gondozási időt, majd utána itt anyakönyvezik az örökbefogadást, s azt odakint nem kell újra engedélyeztetni. A gyerek magyar állampolgársága megmarad, a spanyol és a norvég állampolgárságot rögtön megkapják a gyerekek, a többit kérelmezni kell.

Van utánkövetés (sőt, a külföldi tapasztalatok miatt honosították meg belföldi ügyeknél is), eszerint a nemzetközi örökbefogadás tapasztalatai összességében pozitívak, a gyerekek nagy része jól beilleszkedik, normálisan fejlődik, szülei elfogadják, megkapja a szükséges fejlesztéseket, és előfordulnak olyan sikersztorik is, mikor nagyon tehetségesnek bizonyul valamiben a gyerkőc. Viszont magyarul többnyire elfelejtenek a gyerekek.

Egy jó hír a cikk végére külföldön élő, örökbefogadáson gondolkodó magyaroknak. Bár hazánknak hivatalosan hét országgal van kapcsolata (a táblázatban szereplők, mínusz Ausztria), a hatóság más, a Hágai Egyezményhez csatlakozott országból is fogad kérelmet, ha a házaspárnak legalább az egyik tagja magyar állampolgár, illetve tud magyarul (Ausztria, Svájc, Németország, Egyesült Királyság stb.) Ilyenkor az adott országban kell alkalmasságot szerezni és közvetlenül jelentkezni a Központi hatóságnál. Persze ők is csak olyan gyereket kaphatnak, aki a nemzetközi örökbefogadásban szokásos, és a költségek is magasak lehetnek.

5 responses »

  1. Szuper a cikk, végre látni adatot hogy mennyi gyerek megy külföldre.
    Két kérdés: miért Olaszországba megy a legtöbb gyerek?- életszínvonalban Ausztria jobb, lakosságszámban mondjuk Olaszország sokszor nagyobb, de furcsállom.
    Illetve nekik miért lehet nemzetközi örökbefogadás, magyaroknak miért nem lehet mondjuk Bulgáriábaól, Romániából stb?

    Kedvelés

    • Ausztria nem szerepel a hivatalos kontaktok között. Az egyetlen eset egy ott élő magyar család volt. Nem tudom pontosan, miért ez a hét ország, gondolom, mikor elindult ennek a szabályozása, velük kötöttek ilyen egyezményeket, s úgy tűnik, ez működik, nincs szükség újabb országok bevonására.

      A magyarok örökbefogadása más országból egy más kérdés. Az adott ország dönti el, ennek mi a szabályozása. Románia megszigorította a nemzetközi örökbefogadást, külföldön akkor van esély, ha román származású vagy.
      Bulgáriában van nemzetközi örökbefogadás. https://orokbe.hu/2015/09/13/orokbefogadas-bulgariaban-avagy-ikrek-mas-szuloktol/
      Viszont, mint már sokszor megírtam, még a nemzetközi forgalmat bonyolító országok sem szívesen foglalkoznak olyan országgal, ahonnan egy-két jelentkező van és nem segít nekik közvetítő szervezet. Illetve, miért akarna bárki fogyatékos vagy roma gyereket Bulgáriából örökbe fogadni, az ilyen gyereket itthon is gyorsan, ingyen megkapja, ott meg milliókba kerül, nem tudod elolvasni az aktát stb.

      Kedvelés

    • Szóval, az 3 külön kérdés, hogy valami jogilag lehetséges-e, hogy megvan-e rá a segítő intézményrendszer, és hogy megéri-e. Az első kérdésre igen a válasz, elvileg nem tilos magyaroknak külföldről örökbe fogadni. Segítő intézmények híján, és sok millió forintért azonban kevesen vágnak bele, és azoknak se sikerül. Én senkit sem ismerek, aki külföldről fogadott volna örökbe magyarként, úgy, hogy nem ott élt.

      Kedvelés

      • Kösz, igen ez igaz. Több millióért valóban senki nem fog tolongani bolgár gyerekekért. Mondjuk a segítő intézményrendszer itthon is hiányzik, illetve hiányos a támogatás- de tudjuk hogy emberhiány is van.

        Kedvelés

  2. Érdekes volt, köszi! Testvérem most házasodik. Ausztriában élnek (a menyasszonya tanul magyarul) és emlegették már többször az örökbefogadást. Majd megkérdezem őket, hogy állnak a kérdéshez jelenleg.

    Kedvelés

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.