Két retró film

Két régi magyar játékfilm fekete-fehérben, mindkettő Mészáros Márta rendezése, lazán kapcsolódva témánkhoz. Spoilerezek.

Az egyik 1975-ben készült, és Arany Medvét nyert a Berlini Fimfesztiválon, a címe: Örökbefogadás. Ne érjen senkit csalódás: szinte semmit nem tudunk meg belőle az örökbefogadásról. Inkább egy nő útját mutatja be a döntésig. A tényleges örökbefogadás a film utolsó két percében történik, s meglehetősen groteszk ábrázolásban.

Kata 43 éves gyári munkásnő, egyedül él, nős szeretője csak titokban találkozgat vele. Az asszony gyereket szeretne szülni, de a barátja hallani sem akar erről. Kata megismerkedik néhány állami gondozott lánnyal. Egyikük nála lakik egy ideig, összebarátkoznak, Kata segít egyengetni a lány útját. Végül úgy dönt, örökbe fogad egy gyereket. Az utolsó jelenetben látjuk, hogy az intézetben aláíratnak vele egy átvételi elismervényt, kezébe nyomnak egy csecsemőt, akivel babakocsi meg minden nélkül elindul, és magas sarkú cipőjében esetlenül futni kezd a távolsági busz után. Sem a megelőző várakozásra, sem a barátkozásra nincs utalás.

Nekem furcsa volt a filmben, hogy mennyire természetesnek veszi mindenki 1974-ben, hogy egy 43 éves nő gyereket akar szülni, emlékeim szerint a hetvenes években már a harminc fölött szülő nőket idősnek tekintették. A film több váratlan fordulattal szolgált. Azt hittem, a történet során végig távolodó egyenes Kata és gerinctelen szeretője végre szakítanak, de ez nem történik meg. A cím azt sugallta nekem, talán a kiskorú állami gondozott lány lesz terhes, és azt a gyereket adoptálja Kata, de ez is tévútnak bizonyult.

Lassú, eseménytelen film, Berek Kati fantasztikusan egyszerű játékával, jó kis retrós enteriőrökkel. Azok a csészék, azok a műbőr éttermi székek! Ami forradalmi benne: egy erős, független nő, aki saját kezébe veszi a sorsát. Egy 43 éves (!) egyedülálló (!) fizikai munkás (!) nő (!) gyereket akar (!), méghozzá örökbefogadással (!). És nem úgy lesz gyereke, hogy “úgy marad”, megtörténik vele, hanem saját akaratából. Amennyire tudom, a hetvenes években még tabu volt az örökbefogadás, sokszor a gyerek elől is eltitkolták, ergo mindenki elől. Ilyen szempontból a film címadása is nagyon radikális, hogy egy ennyire merész cselekedetet állít középpontba.

Eltávozott nap
Eltávozott nap

Mészáros Márta egy korábbi filmjében, az Eltávozott napban (1968) nem fogadnak senkit örökbe, mégis közelebb áll a blog témájához. Itt egy állami gondozásban felnőtt, 24 éves lány dönt úgy, hogy megkeresi sosem látott szüleit. Sikerül is megtalálnia az anyját, és meglátogatja a falujában. Az anya nagyon konzervatív paraszti környezetben él, fejkendős rabszolga, férje csak “asszony”-nak szólítja. A nő retteg, hogy bárki megtudja, törvénytelen gyereket szült. A családjának azt hazudja, unokahúga az ismeretlen, kirívó pesti lány. Elutasítja a lányt, nem is kérdez semmit. Őrületes a kontraszt a falusi környezet és a modern, városi lány között. Az egyenes, önálló Erzsi (az énekesnő Kovács Kati szép alakítása) megzuhan a találkozás után…

Mindkét film lassú, eseménytelen, fekete-fehér, és nem is derül ki sok az örökbefogadásról belőlük, inkább a hatvanas-hetvenes évek filmművészete és mindennapjai iránt érdeklődőknek ajánlom őket.

9 gondolat “Két retró film” bejegyzéshez

  1. vicq 2014. március 30. / 22:49

    Szintén retro, szintén részben szegről-végről, de gyerekkel is szerintem egész jól nézhetően és beszélgethetősen (az enyém ugyan még csak a zenét hallgatja) ott van az Ismeretlen ismerős is, Halász Judittal.

    Kedvelés

  2. Ősasszony 2014. március 31. / 22:02

    Köszi az ajánlót, örökbefogadás található A Danaida című, Szabó Magda filmadaptációban is. Törőcsik Mari a főszereplő.

    Kedvelés

    • háztartásbeli andrea 2014. április 1. / 00:20

      Nem csak abban, ugyanis Szabó Magda testvére, Cecília is örökbefogadás utján került a családba (bár azt nem tudom, jogilag is örökbe fogadták-e, mindenesetre együtt nevelkedtek és Cilit testvérének tekintette). A Für Elise pl. elég részletesen elmeséli a történetet.

      Kedvelés

      • háztartásbeli andrea 2014. április 1. / 00:35

        hehe, most utánaolvastam, és senki sem tudja, Cili létező személy volt-e…. mindenesetre a motívum nagyon erős volt SZM önéletrajzi regényeiben

        Kedvelés

        • orokbe 2014. április 1. / 08:24

          Én úgy tudom, egy jó barátnőjéről mintázta, aki más műveiben Agancsos néven szerepel, de nem volt örökbefogadott testvére.

          Kedvelés

    • orokbe 2014. április 1. / 08:57

      Szia Ősasszony, te kérdezted, hogy melyik irodalmi művekben szerepel örökbefogadás.
      Szerintem nagyon sokban, legalábbis a huszadik század előttről. Árva, mostoha, nevelt gyerek – még a mesék is tele vannak velük… nem volt ennyire gyakori, hogy a szülő megér 40-50 évet.

      Kedvelés

      • Ősasszony 2014. április 1. / 18:46

        Igen, most szabadítottam rá az egyik könyvtáros ismerősömet erre a témára. A munkámhoz most éppen nem kell, de most van kedvem ilyeneket olvasni.

        Kedvelés

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .