Babaköszöntő, 2017. július

Általános

Bemutatkoznak azok a családok, akikhez nemrég érkezett kisgyerek. Három házaspár és egy egyedülálló anyuka sikeresen örökbe fogadott, egy régi ismerősünknek pedig kisbabája született. Továbbra is várom a rovatba azok jelentkezését, akik az elmúlt egy évben fogadtak örökbe, és szívesen megosztják az örömüket!

Nicknév: rendszeres olvasó vagyok

Kik vagytok? 2012-ben házasodtunk össze, már abban a tudatban, hogy valamikor elindítjuk az örökbefogadást. 2014-ben ezt meg is tettük. Sokat olvastunk a témában, többek között ezen az oldalon is. Nagy segítség volt.
Megfordult a fejünkben a várakozás alatt, hogy akár külföldről is fogadnánk örökbe. De végül azt az utat nem kezdtük bejárni. Az első gyermekünkre/ gyermekeinkre vártunk.

Miben vagytok mások, mint mások? Abban, hogy nekem már a születésemkor eldőlt, hogy nem lehet vér szerinti gyermekem. A férjem már a megismerkedésünkkor tudta, hogy ez az egyetlen út, hogy gyermekünk legyen. Amikor a Tegyeszhez jelentkeztünk a megyénkben, 3 éve, mi voltunk a legfiatalabbak a magunk 27 évével.

Ki érkezett? Bálint, 2 hónaposan. Egészséges, gyönyörű kisfiú. Az előéletéről nem tudunk semmit, inkubátorba helyezték. A nevét is, amivel hozzánk érkezett, a nővérektől kapta.

Mennyit vártatok? 2 hónap híján 3 évet vártunk a telefonra.

Mennyit várt a gyerek? Már 2 hetes korában örökbe adhatónak nyilvánították, és ki is ajánlották, azonban valaki jelentkezett érte, hogy az ő gyereke. Mivel Bálint inkubátorba helyezett baba, így ennek a személynek bizonyítani kellett volna az állítását, de ezt nem tette meg a jelentkezését követően. Így a határidők leteltével újra örökbe adhatónak nyilvánították és megint ki ajánlották.

Miért pont ő? Egészséges, fehér bőrű, 0-12 hónapos fiút vagy lányt, esetleg kettes ikerpárt szerettünk volna.

Januárban jött az első telefonunk, épp munkába indultam. Egy újszülött baba fogadására, ha készen állunk, akkor mehetünk őt megnézni. Sajnos a férjem ekkor külföldön volt a munkájával kapcsolatban néhány hétre. Valahogy éreztük, hogy így fog bekövetkezni, de a várakozás alatt azért az élet zajlik. Én nagyon összetörtem, hisz egyedül nem mehettem a babáért. A feldolgozás abban  nyilvánult meg, hogy most már minden időmet arra szántam, hogy meglegyen minden, ami egy 0-12 hónapos gyermeknek szüksége lehet.

Mikor a férjem hazaérkezett, tájékoztattuk a  munkahelyünket, hogy örökbe fogadunk és a családtagjainkat, hogy hamarosan babánk érkezik.

Három nappal később, hogy tájékoztattuk a munkahelyet, jött a telefon, hogy van egy két hónapos kisfiú. Nagyon örültünk. Másnap már utaztunk is, hogy hallhassunk róla és azt is sikerült megszervezni, hogy még aznap lássuk. Mondanom sem kell, első látásra beleszerettünk és csak könnyeztünk, hogy ő valóban a miénk lehet. 2 nap múlva már be is költöztünk a csecsemőotthonba hozzá, a megismerkedésünk első hetére. Közben míg mi ismerkedtünk, a család tagjaink végleg baba-baráttá varázsolták az otthonunkat, hisz erre nekünk már nem volt alkalmunk. A barátaink pedig, tudván a baba korát, a babaruhákat szedték össze és készítették elő számunkra.
Csodálatos, hogy az első és második alkalommal is nekünk ajánlották ki őt. Szerencsés véletlen, hogy letelt az a hat hetes határidő, amíg az édesanya visszavonhatja a lemondó nyilatkozatát és visszakérheti a babát, így a mi esetünkben ezzel már nem kellett számolnunk. Megvárt minket és ettől csak még nagyobb csoda lett az életünk történetében.

Miért pont ti? Mi jöttünk a sorban.

A tanács, ami jól jött volna utólag: A mi történetünkben vannak olyan részek, amire azt mondhatnánk, hogy szörnyű. És igazságtalanul alakultak a dolgok, viszont látva az egész történetet, visszatekintve úgy gondolom, hogy minden a lehető legcsodálatosabban történt és minden okkal.
Ha javasolhatnék valamit az örökbefogadó szülőknek, akkor az az lenne, míg várják a babát, hogy megérkezzen családjukba, ne mondjanak le terveikről, éljék az életüket, tegyenek dolgokat, amit szeretnének és minden úgy fog történni, ahogy és amikor történnie kell és minden okkal.

Miről olvasnál szívesen? Bármiről, ami az örökbefogadással és ügyintézésével kapcsolatos.

******

Nicknév: Anett és Attila

Kik vagytok? Tíz éve vagyunk házasok, és 2010 óta szerettünk volna gyermeket, de mivel nem sikerült, elindultak a kivizsgálások, ahol kiderült, hogy súlyos endometriózisom van. Csak lombikprogram segítségével lehet gyermekünk. El is kezdtük a programot, de sajnos mind a négy sikertelen volt. Közben kiderült, hogy korai petefészek-kimerülésem van. Kaptunk egy olyan lehetőséget, hogy próbálkozhatunk petesejt-donációval, amit el is fogadtunk, de így sem sikerült sajnos. Ezek után elfogadtuk és beletörődtünk abba, hogy nekünk sohasem lehet vér szerinti gyermekünk. A férjem már a programok közben is emlegette az örökbefogadás lehetőségét, de én nem voltam rá kész. Végig kellett csinálnunk ezt az utat, hogy megértsük, elfogadjuk az örökbefogadás lehetőségét. Rájöttem, amikor elfogadtam más nő petesejtét, kész vagyok az örökbefogadásra is.

Miben vagytok mások, mint mások? Nem hinném, hogy mások lennénk, ugyanolyan örökbefogadó házaspár vagyunk, mint a többiek, csak mindenkinek be kell járnia előtte azt a bizonyos utat.

 

Ki érkezett? Dani, a Tegyesz ajánlásával, megyei listán (Borsod). Telefonon értesítettek, hogy lenne egy Dani nevű kisfiú, aki 3 hónapos, a 39. hétre született izomrendellenességgel. Kérdezték, hogy fogadóképesek vagyunk-e, és mikor tudnánk megnézni a babát. Azonnal válaszoltunk, hogy igen, fogadóképesek vagyunk és minél hamarabb találkozni szeretnénk vele! Amikor a kezembe adták és beszélni kezdtem hozzá, rám nézett és egy hatalmas nagy mosolyt kaptam tőle. Levett a lábamról egyből, és szerelem lett első látásra! Ezek után pár nappal később elindult az ismerkedés, mely során napi szinten fürdettem, tisztába tettem, etettem, büfiztettem. És így egyre közelebb került a szívünkhöz! Sokat gagyarászott, nagyokat vigyorgott ránk és a férjemnek sem kellett több, ő is beleszeretett. Tudtuk, hogy ő innentől kezdve már a miénk, hozzánk tartozik és hárman megyünk haza!

Mennyit vártatok? 1,5 évet vártunk rá a határozat megszerzésétől.

Mennyit várt a gyerek? 3 hónapot várt Dani, és nekünk is ekkor jött a várva várt telefonhívás. A szülést követően a szülőanyja a kórházban hagyta, és ezután sem látogatta.

Miért pont ő?  Mi fehér bőrű, kisebb egészségügyi problémával bíró gyermeket szerettünk volna. Nem haboztunk, mi egyből elfogadtuk őt.

Miért pont ti? Nem tudjuk, hogy miért pont minket választottak és nem is kérdeztünk rá.

A legnagyobb problémátok most: Nincs ilyen, egyszerűen örülünk, hogy Dani megérkezett hozzánk!

Miről olvasnál szívesen? – Szívesen olvasnék arról, hogy mások mikor és hogyan kezdték elmesélni a gyermeknek, hogy őt örökbe fogadták.

******

Nicknév: Mira

Ki vagy? 36 éves egyedülálló vagyok, első gyermekre vártam. Mindig úgy éreztem, hogy az életem nem lehet teljes gyerek nélkül, de sajnos a párkapcsolataim nem úgy alakultak, hogy szülővé válhassak. 2016-ban egy hosszú kapcsolat lezárása után jelentkeztem a Tegyesznél.

Miben vagy más, mint mások? Nem hiszem, hogy más lennék. Gyermekre vágytam és nem tántorított el, hogy egyedülállóként is belevágjak. Ehhez azért erősen hozzátartozik, hogy nem ment volna támogató család és barátok nélkül… Nagyon sokat köszönhetek nekik.

Ki érkezett?  Vanda, 2 éves, országos listáról (zöld megyéből, 400 km-re a lakhelyemtől). Az aktában szó volt egy bennem aggodalmat keltő betegségről és a fotók sem voltak valami előnyösek. A pszichológusi jellemzés többek között egy nehezen barátkozó, a nevelőanya öléből el nem mozduló kislányról szólt. Ennek ellenére úgy éreztem, hogy mindenképp szeretném személyesen látni. Az iratokon több, mint fél évvel korábbi dátumok szerepeltek, bíztam benne, hogy az eltelt idő alatt történt pozitív változás. Ez be is igazolódott: egy hamar oldódó, mosolygós, egészséges kislány várt. Az első találkozás után már nem volt bennem kérdés, tudtam, hogy ő az én kislányom…

Meglepő, hogy hasonlítunk. Még a nevelőcsalád is szóvá tette. 🙂

Mennyit vártál? 2016 februárjában volt az első tegyeszes beszélgetés. Egy év múlva (illetve pontosan 51 hétre :-)) csörrent meg a telefon, a határozathoz képest pedig 5 hónapot vártam. A barátkozás viszonylag hosszú volt: február végén láttam először a kislányom. Márciusban több hétvégét ott töltöttem, majd végül 1 hét intenzív barátkozás után április elején hoztam haza. Meglepődtem, mert a nagy távolság miatt csak kb. 1 hét intenzív barátkozásra számítottam, de abban a megyében ez a protokoll, akármilyen jól haladtunk is a barátkozással. Sajnos az utolsó napokat elég nehezen viseltük, beleértve a nevelőanyát is.

Mennyit várt a gyerek? 4 napos kora óta szerető környezetben, nevelőcsaládnál élt. Kb. másfél évesen lett csak örökbeadható. Azt mondták, nekem ajánlották ki először, de később kiderült, hogy az aktát megmutatták másnak is, de már a személyes találkozásra nem került sor. A második születésnapján kezdtük az intenzív barátkozást.

Miért pont ő? 0 – 3,5 éves korig, bármilyen nemű és származású gyermeket kértem. Korrigálható egészségi állapotot elfogadtam.

Miért pont te? Az országos listáról kerültem kiválasztásra. Megtudtam, hogy az a megye, ahol a lányom élt, nem tesz különbséget házaspár és egyedülálló várakozó között. Emellett nem volt származási kikötésem, míg az adott megyében nem volt származás tekintetében elfogadó várakozó.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Minden eset egyedi, de néhány beszámoló jól jött volna arról, hogy pl. kinél milyen nehézségek merültek fel az első otthon töltött időszakban és ezt hogy próbálták kezelni.

A legnagyobb problémád most: Az új anyakönyv még nem készült el, sajnos elég lassú az ügyintézés.

Voltak kezdeti nehézségek az első hetekben, amitől megijedtem (pl. véresre marta az arcom heteken át), de már szerencsére rendeződött. Tudtam, hogy traumát okozok neki azzal, hogy kiszakítom az eddigi életéből, de ezeket átélni nagyon ijesztő volt.

******

Nicknév: Kinga

Kik vagytok? Párommal négy éve vagyunk együtt, két éve házasodtunk össze. Egyetlen gyermekünk Matyi. Négy lombikprogram után döntöttünk az örökbefogadás mellett. Amikor megcsörrent a telefon a jó hírrel, 11 hónapja voltunk a várólistán. Viszonylag gyorsan történt minden, éppen túl voltunk az első mélyponton, amikor megáll az idő, végtelen hosszúnak tűnik a minimum három év várakozás.

Miben vagyunk mások, mint mások? Párom hobbisportoló, elnyerte a vasember címet, maratonfutó. Hat éven át foglalkozott beteg gyerekekkel önkéntesként. Matyi mozgásigénye miatt esett ránk a választás, az amúgy teljesen egészséges gyermekünknek extra strapabíró szülőket kerestek. Én művészet-terapeauta vagyok, ez is közrejátszhatott. A nevelőszülő kérésére egyenesen országos listára került a kisfiunk különleges tulajdonsága miatt. Egyedül minket kerestek meg első körben.

Ki érkezett? Matyi akkor négy és egy negyed éves volt. Hozzánk költözésekor négy és fél. Nyitott, csupa szív, kreatív, extra jó mozgáskultúrával, és -igénnyel rendelkezik. Négyévesen már a mozgó kétkerekű biciklire pattant fel egyedül. Korábban egy kutyát feltett a fára, mert szerinte fel akart mászni oda. A játszótéren is könnyen teremt kapcsolatot.

Mennyit vártatok? 11 hónap várakozás után vette fel velünk a Tegyesz a kapcsolatot.

Mennyit várt Matyi? A gyermeket 2016 március óta nem látogatták a szülei, minket júliusban hívtak fel a Tegyesztől. Matyi születése után egy héttel került a nevelőszülőkhöz, ahol 6-9 társával nevelkedett négy és fél éves koráig.

Miért pont ő? Alapvetően elfogadó, sok betegséget megengedő keresést indítottunk. Szerettünk volna minél fiatalabb gyereket, de a realitások miatt a négy és fél év felső határt jelöltük meg. Erre egy teljesen egészséges, négy és egy negyed éves kisfiú kopogtatott hozzánk. Éreztük, hogy ez nem lehet véletlen, ha egy kicsit szigorúbbak lettünk volna, nem is tudjuk meg, hogy Matyi keresi a szüleit. Beleszerettünk a fényképe alapján. Ritka szép kisfiú. Semmi olyan nem állt a történetében, ami miatt haboztunk volna. Első megkeresésünk volt. Amikor elolvastuk az anyagát, rögtön igent mondtunk rá. Körülbelül kirajzolódott a kicsi természete, a folytatás is körvonalazódott bennünk.

Miért pont ti? Matyi tényleg fáradhatatlan. Sokszor velünk zárják a játszóteret. Egy energiabomba. Ezért választottak egyedül minket. hiszen egy vasember triatlonozik egy egész napon át megállás nélkül, én is szeretek kirándulni, sportolni. Az állóképességemet ma a fiam javítja. A művészetterápia sok eszközt ad a kezembe, amivel az örökbefogadás még természetesebb és könnyebb lehet. Csak mi voltunk ilyen adottságokkal rendelkező pár az országos listán.

A tanács, ami jó jött volna: Az ismerkedés hetei alatt, és az első együtt töltött hónap alatt is jó lett volna gondtalanul örülni egymásnak. Ajándéknak tekinteni az együttlétet. Elengedni a görcsölést, a döntések és a határozatok miatti félelmet. Ezt tanácsolnám az akkori magunknak.

Miről olvasnál szívesen? Minden tanulmány érdekel, ami a kötődéssel, a gyermeki lélek fejlődésével foglalkozik. A terápiák és játékok, minden, ami segít feldolgozni a veszteségeket. És természetesen a személyes történetek.

******

 

Nicknév: Limi

Kik vagytok? 14 éve vagyunk házasok, egy vér szerinti fiúval (10 éves). Kétszer futottunk neki az örökbefogadásnak, erről írtam is vendégposztokat: elbizonytalanodtunk, kiszálltunk , majd visszaszálltunk, végül a várakozás alatt vér szerinti gyerekünk született.

Miben vagytok mások, mint mások? Örökbefogadós blogon két vér szerinti gyerekkel vagyunk jelen 🙂

Ki érkezett? Félix, problémamentes terhességből, 37. hetet betöltve, 2910 grammal, egészségesen.

Mennyit vártatok? Nagyjából 9 évet 🙂 Persze más várakozás ez, mint a várólistás verzió. 4 vetélés után, országos listán várakozóként jött a gondolat, hogy próbáljuk meg még egyszer utoljára a terhességet, hátha most sikerül. Nem adtunk neki sok esélyt, de mégis összejött.

A leg…

A legérdekesebb, hogy a terhesség alatt sokkal többet foglalkoztam az örökbefogadással, mint előtte, még ha nem is a mi történetünkkel. Egy kedves spanyol baráti házaspár sok évvel ezelőtt magyar kislányt fogadott örökbe, aki most lett 18 éves. Egyrészt Zsuzsának segítettem összehozni egy posztot róluk, másrészt nekik segítettem a hazai ügyintézésben, mivel a lány szerette volna megtalálni a vér szerinti anyukáját. Áprilisban ideutaztak, úgyhogy tényleg nagyon sokat dolgoztunk együtt.

Mit szól a nagy? Nagyon várta a kistesót. Az örökbefogadásban is részt vett, a pszichológus vele is külön elbeszélgetett. Szeretett volna testvért, és nagyon boldog. A szülésnél is ott volt (császárral szültem, így a váróban volt az édesapjával), és utána együtt jöttek be hozzánk.

Mi lesz ezután? Az örökbefogadási szándékunkat fenntartjuk, nem töröltettük magunkat, csak szünetet kértünk. Nyilván most nem foglalkozunk a témával, mert most szokjuk az új szituációt, és a baba körül forog minden, de még bármi lehet a jövőben.

Szeretettel gratulálok a családoknak!

Reklámok

5 responses »

  1. Gratulálok! Egyedülálló örökbefogadóként érdeklődve olvastam a sorstárs beszámolóját, és konstatáltam a sok hasonlóságot. Az általam ismert egyedülálló örökbefogadók jó része hasonló paraméterekkel lett szülő. A mi szempontunkból tulajdonképpen óriási mázli, hogy az örökbefogadni szándékozók ragaszkodnak a fehér bőrű (ismét: bármit jelentsen is ez) babához!

    Kedvelés

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s