Babaköszöntő 2026. szeptember

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Harmincévesek vagyunk. A férjemmel évek óta szerettünk volna babát. Nekem sajnos egy ciszta miatt eltávolításra került az egyik petevezetékem, a másik nem átjárható, így lombikoztunk, hosszú út volt az első beültetésig, ami sikertelen volt. Ezután döntöttük el, hogy nem adjuk fel, szeretnénk családot, nem zárkóztunk el az örökbefogadás elől. A családjaink támogattak minket, tavaly októberben  voltunk először a Tegyesznél. Mindenki nagyon kedves volt, haladtak az adminisztrációs feladatok is. Mindent rendben találtak, ez évben tudtunk elmenni a tanfolyamra, amelyet sikeresen elvégeztünk, pár nappal később szólt a telefon, hogy van egy kórházban hagyott kisfiú, megtekinthetjük. Személyes találkozón elmondták, hogy egészséges kisbaba, természetes úton született, anyuka három nap után hagyta őt ott.

Akkor mutattak róla képet. Gyönyörű, egészséges kisfiú hatalmas bociszemekkel. Időpontot egyeztettünk, hogy személyesen is találkozhassunk a kiscsodával. Az ismerkedés 8 napig tartott, minden rendben volt, s azóta is rendben van. Három hónaposan érkezett az otthonunkba, jó évággyal, jó egészséggel, kis izomletapadással, jó súllyal. Azóta is minden rendben van. Ő most hat hónapos. Kúszik, nevet, beszélget a kisbaba nyelvén, figyelmes, barátságos, mindenki szereti. A hozzátáplálást négy hónaposan kezdtük. Mindent jól fogadott, a sütőtök, a répa és az édesburgonya a kedvencei között van. Kibújtak az alsó fogacskái, nagyon jól viselte, nem sírós baba, akkor sír, ha éhes. Játszik, mókázik, sokat nevet. Fogzásnál is a játszás miatt ébredtünk kétóránként hozzá. Nagyon szerencsések vagyunk. Ő igazi csoda a mi kis életünkben, s ő tett egésszé minket. (Akkor született, amikor a mi lombikbabánk született volna.) Köszönöm, hogy megoszthattam.

******

Nicknév: Noémi

Kik vagytok?

2022 júliusában kaptuk az első gyermekünket, Márkot (vele is szerepeltünk a Babaköszöntőben) újszülöttként Zalaegerszegről. Már az elején tudtuk, hogy szeretnénk, ha majd lenne kistesója kb. 3-4 év korkülönbséggel. Ezért jelentkeztünk újra 2025 elején.

Miben vagytok mások, mint mások? 

Szerintem 2 dologban:

  1. nem sokáig próbálkoztunk természetes úton, az egyszerűen nem jött be nekünk. Nem tudunk egészségügyi akadályról, mi döntöttünk úgy, hogy inkább örökbefogadás útján válunk családdá,
  2. első gyermekünknél kivételesen jó viszony alakult ki köztünk és a vér szerinti család között, folyamatosan tartjuk a kapcsolatot és időnként találkozunk, illetve tervezünk találkozni a jövőben is – mondhatni kibővültek a családjaink. Reméltük, hogy a kislányunk esetén is ilyen szerencsések leszünk.

Ki érkezett?

Amira Kecskeméten született, vér szerinti anyukájának 12. gyermekeként, a Várva várt Alapítványon keresztül érkezett hozzánk. Születése másnapjától vele vagyunk, a kórházban kaptunk egy külön szobát, ahol már én tanulhattam meg a gondozását. Teljesen egészséges, szép, cigány kislány.

Mennyit vártatok?

Meglepően keveset, ahogyan Márk esetében is.

2025 elején jelentkeztünk Szombathelyen, ahol már ismernek minket az ügyintézők. 2025 júliusára meg is volt az alkalmassági határozatunk, de mivel még próbaidős voltam az új munkahelyemen, csak annak lejárta után, novemberben jelentkeztünk a civil szervezetekhez. Decemberben pedig már kaptuk is azt a bizonyos telefonhívást.

Mennyit várt a gyerek?

Semennyit, hiszen születésétől kezdve velünk van. Az első telefonhíváskor még azt az infót kaptuk, hogy február elsején fog megszületni, ezért karácsony környékén még nem is szóltunk róla a kisfiunknak. De aztán mindenki meglepetésére január 8-án megszületett. Szerencsére babaholmikat nem kellett beszereznünk, hiszen mindent megörökölt a tesójától.

Miért pont ő?

0 év 0 hónap és 0 év 4 hónap (újszülöttet szerettünk volna, mert Márk is úgy került hozzánk, de a Tegyeszes ügyintézőnk tanácsára belevettük a 4 hónaposakat is a kórházban hagyott babák miatt) közötti lány (mert a kisfiunk mellé szerettünk volna egy kislányt is), bármilyen származású, egészséges vagy kisebb egészségügyi gondokkal küzdő gyermekre vártunk, országos listán is. Ő volt az első kiajánlásunk. Sajnos nem gondozott terhesség volt és a karácsonyi időszak miatt nem tudtunk a szülés előtt találkozni a vér szerinti anyával. Nem volt olyan körülmény, ami miatt meginogtunk volna.

Miért pont ti?

Pár nappal a telefonhívás előtt egy másik civil szervezettől is hívtak minket, de ott az volt az egyik kikötése a vér szerinti anyukának, hogy kertes házba kerüljön a gyermek, de mi egy 4. emeleti lakásban lakunk, csak ezt benézték a szervezetnél, ezért hívtak fel. Aztán amikor tisztázódott a dolog, pár perc múlva befejeztük a hívást. De csak néhány nap kellett hozzá, hogy megérkezzen a MI hívásunk.

Biztos vagyok benne, hogy mind a Tegyesznél, mind a Várva vártnál sokat számított, hogy túl vagyunk egy sikeres örökbefogadáson. A Várva vártnál konkrétan várták, hogy mikor jelentkezünk újra. A vér szerinti család szerintem különösen nem válogatott, majdhogynem bárkinek odaadták volna a babát, mert akkoriban emelték ki a családjukból a másik 11 gyerekük közül a 4 legkisebbet, akiket vissza akartak szerezni, tehát ők inkább velük voltak elfoglalva.

A tanács, ami jól jött volna utólag: 

Mivel második örökbefogadásról van szó, minket sok meglepetés már nem ért 😊

A legnagyobb problémátok most:

A két gyerekünk nagyon szereti egymást, jól elvannak együtt, teljesen egymásra vannak hangolódva. Márk nagyon várta a tesóját.

Viszont az Amira hazaérkezése utáni hónapokban Márknak kivették a manduláját és az ujjával is volt egy balesete, tehát szinte egyszerre két műtéte is volt, ami miatt sokat volt itthon. Ez egyrészt nehéz volt, mert ő egy pörgős gyerek, aki sok mozgást igényel, másrészt az óvodai hiányzások miatt nem kapott elegendő logopédiai fejlesztést az oviban (amire részben megoldást jelentett a mandulaműtét és a javuló hallása), így a beszédfejlődése kicsit elmaradt az év első felében, de már szépen hozza be a lemaradást. Illetve emiatt kevesebb idő és energia jutott Amirára, sokat ült pihenőszékben, ami miatt neki pedig a mozgásfejlődése maradt el. Sok hónapnyi gyógytornán vagyunk már túl, de 8 hónaposan végre elkezdett átfordulni hátról hasra. Szóval tanácsom mindenkinek: kevés pihenőszék, sok szabad mozgás a földön/szőnyegen 😊

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

Ahogy azt már Márk Babaköszöntőjében is írtam, mi nagyon jó kapcsolatban vagyunk az ő vér szerinti családjával, évente többször találkozunk is. Nagyon jó volt látni, ahogyan örültek ők is annak, hogy Márknak kistesója lett. Szerintem ez egy igazán különleges kötelék mindannyiunk között! Amira vér szerinti családja más körülmények közül való, kevésbé nyitottak, egyelőre sajnos nem merült fel a folyamatos, közvetlen kapcsolattartás, de remélem, hogy jövő nyáron össze tudunk hozni velük egy találkozást és kicsit enyhülnek irányunkba, hogy Amira is megtapasztalhassa azt a szoros kapcsolatot, amit Márk.

Miről olvasnál szívesen?

Szerintem én már mindent elolvastam a témában 😊 Amikor pár év múlva aktuális lesz nálunk az iskolakezdés, szívesen olvasnék abban a témában. Kíváncsi vagyok, annyi idősen hogyan fog a gyerekeinkből előjönni az örökbefogadottságuk kérdése.

******

Kik vagytok?

Kilenc éve egy házaspár vagyunk, 44 éves anyuka és 46 éves apuka.

Miben vagytok mások, mint mások?

Nagyon extrán nem vagyunk mások, de talán az nem mindennapi, hogy a gyerekünk hazaérkezése óta mindketten otthon vagyunk és váltásban szabadúszóként dolgozunk. Sokszor épp egyikünk sem dolgozik, így sok közös időnk van hármasban is, ami nagyon klassz.

Ki érkezett?

Egy hét híján 5 hónapos kórházban hagyott kislány, akire már a főorvos asszony is azt mondta, hogy pici kora óta mindent ért és feldolgoz. És tényleg okos, jól összerakja fejben a körülötte levő világ dolgait, meg persze nagyon szép is 😊

Emellett magas az energiaszintje, nagy felfedező és legalább akkora csibész.

A vér szerinti anya kórházban szülte, de iratok nélkül vagy lejárt személyivel, így hivatalosan ismeretlen szülőnek számít, ahogy az inkubátorban talált babák is.

Mennyit vártatok?

2,5 évet – 2023 tavaszán lett meg a határozatunk és 2025 őszén csörgött a telefon. De ez annak is köszönhető, hogy volt pár kikötésünk.

Mennyit várt a gyerek?

Majdnem 5 hónapot, a kórházból hoztuk haza. Szerencsére néhány kedves és odafigyelő nővér vette körül addig is + átmozgatást is kapott gyógytornásztól napi szinten.

Miért pont ő?

Minden jel arra mutat, hogy egymásra vártunk. Velem (anyukával) egy hónapban, egy kórházban és azonos keresztnéven (életadó, amit adott neki) született. Majd az anyukám születésnapján hívott a Tegyesz, hogy vár ránk egy baba. A gyám által készíttetett anyakönyvben a fantáziaszülők keresztneve is megegyezik az én szüleim keresztnevével. (Van még pár dolog, de nem folytatom a sort.) És olyan szép kék a szeme, mint az apukájának, és kicsit vöröses a napfényben a haja, mint az anyukájának.

Miért pont ti?

A gyám kérte, hogy olyan helyre kerüljön, ahol még nem volt gyerek és jó környezetben, zöldövezetben nőhessen fel. (Aztán utólag kiderült, hogy akik még előttünk voltak a sorban, valószínűleg amúgy sem fogadták volna éppen).

A tanács, ami jól jött volna utólag:

Vannak dolgok, amiket hiába mondanak, úgysem lehet felkészülni. És szerintem a legtöbb dolgot megkaptunk előre. De talán a legnehezebb, hogy a hívás és a rápillantás akár csak 3 napra is lehet egymástól (nálunk hosszabb idő volt, amire szükségem is volt). Szerintem fontos ekkor időt hagyni a saját érzelmeinkre, hogy ne sodródjunk, hanem tudatosan legyünk a helyzetben.

A legnagyobb problémátok most:

Hogy fáradtak vagyunk 😀

Mostanában elkezdett nehezebb lenni az altatás, meg a gyerek is, szóval egy nehezebb gyereket kell épp még hosszabb ideig ringatni. Jó lenne átállni valami más módszerre, de eddig nem igazán működött pl. ágyban fekve a ringatás helyett.

Néha olyan, mintha fél percre kikapcsolna és nem tudjuk, hogy mitől és mit érdemes tenni ezzel/milyen orvoshoz vinni.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultuk?

Egyrészt amikor mi jártunk a tanfolyamra még nem volt ennyire téma a kórházból hazahozott baba.

Másrészt nem tudtuk, hogy az ismeretlen szülő miket hoz még magával – pl. a vér szerinti testvéreit nem tudjuk megtalálni akkor sem, ha más örökbe fogadó szülőknél vannak. Pedig a nagykönyv azt mondaná, érdemes lenne felvenni a kapcsolatot velük.

Miről olvasnál szívesen?

Örökbefogadás-specifikus fejlődési zavarok, tipikus tünetek, kezelési lehetőségek – és persze tudjuk, hogy minden gyerek és történet más, így a zavaraik is.

******

Nicknév: Jampeke

Kik vagytok? 43 és 49 éves házaspár vagyunk, négyéves a kisfiunk (vele is szerepeltünk a rovatban), a kislányunk újszülöttként érkezett. Mindkét gyerekünket örökbe fogadtuk.

Miben vagyunk mások? Nem érezzük magunkat semmiben másabbnak. Talán annyiban, hogy a kisfiunk örökbeadott vér szerinti tesójával és a családjával egy nagyon jó kapcsolat alakult ki, sőt az unokatesójukat is ismerjük és velük is tartjuk a kapcsolatot.  Mindkét család nagyon aranyos, nyitott, és teljesen természetesen kezeli mindenki, hogy lett még egy gyerekünk.

Ki érkezett? Egy gyönyörű újszülött roma kislány. Pécsen született, egészséges. A Fészek Alapítvány útján került a családunkba, ahogyan a kisfiunk is. Olyan hatalmas szempillái vannak, hogy az bámulatos. A kórházban nagyon nagyon sírós baba volt, minden látogatási napon azzal fogadtak, hogy nagyon nehéz megnyugtatni, és hogy plusz vizsgálatokat is csináltak emiatt.  Érdekes módon ott már nálam két nap után hamar megnyugodott. Betettük hazajövetelkor a hordozóba és végigaludta a majd háromórás utat, és kifejezetten nyugodt, könnyen megnyugtatható, vidám baba, már 4-5 hetesen visszamosolygott ránk, 6-7 hetesen már hangokat is adott hozzá.

Érdekes, hogy a két gyerek vér szerinti anyukájának ugyanaz a keresztneve és mindketten egy csütörtöki napon születtek.

Mennyit vártatok? Gyakorlatilag nem vártunk. Aznap lett meg a határozatunk és vált véglegessé, amikor megszületett a kislányunk. A határozat délelőtt, a kislányunk pedig délután született. Másnap keresett meg az alapítvány vezetője. Már előző nap írtam neki, hogy akkor megvan a határozat, előtte egy találkozón jeleztem, hogy csak az aláírásra várunk. Arra valamilyen okból sokat kellett várni. Decemberben jelentkeztünk, január végén mentünk az első megbeszélésre. A Tegyesznél gyorsan haladtunk, a gyámhivatal ügyintézési részén szintén, mindenhol nagyon pozitívan álltak hozzánk, az aláírás volt közel másfél hónap az utolsó eljárási cselekménytől. A tegyeszes ügyintézőnk mindig mondta, hogy higgyük el, így fog megérkezni a mi gyerekünk. És tényleg.  A gyors sorra kerülés az elfogadó hozzáállásunk miatt volt.

Egy kis sztori: épp nyaralni indultunk, szó szerint az utolsó csomagot tettük be, amikor jött a hívás a kislányunkról. Mondtuk, hogy akkor nem a Balatonra, hanem Pécsre megyünk 🙂

Miért pont ő? Épp mondtam a férjemnek, hogy mindkét eljárás során hosszú órákat ültünk az egészségügyi lap fölött, mindent kikerestünk az interneten. Amikor jött a két kiajánlás, eldobtuk az agyunkat és gondolkodás nélkül igent mondtunk és rohantunk. Megérzés, szerencse vagy Jóisten, nem tudom, de hihetetlenül passzolunk így együtt négyen.

Miért pont mi? Szerintem a megváltozott várakozói elvárások, létszám miatt. Azt tudtuk, hogy származási kikötés nélkül (olyan sem volt, hogy milyen rasszjegyek) ez nagyon gyors lesz, jeleztük is a munkahelyünkön. Az alapítvány vezetője és a tegyeszes ügyintézőnk is ezt mondta. Az meglepett minket is egyébként, hogy nyílt örökbefogadásnál is ilyen gyorsan mi jöhettünk, a kisfiunknál a határozat után másfél évvel jött a telefonhívás. Annak örülök így utólag, hogy mindkét gyerek nyílt örökbefogadással érkezett.

A tanács, ami jól jött volna: talán, hogy amiket el akarok olvasni, pl. tesó dolgokról, olvassam el a baba érkezése előtt.

Legnagyobb probléma: igazából általános gyereknevelési problémáink vannak. A kisfiunk két év álom bölcsi után most kezdte az ovit és nem annyira tetszik neki. Még járt bölcsibe a baba érkezése után is, nagyon szerette, az ovi független a testvére érkezésétől, sejtettem, hogy nehezebb lesz. A testvér érkezését hihetetlen jól kezelte, nagyon szereti, büszke rá, de a figyelem megoszlása még okoz neki gondot, olyankor hangoskodik vagy egyéb remek módokon hívja fel magára a figyelmet. A legaranyosabb sztori nekünk: végig fiú tesót várt, hallani sem akart lányról, amikor kiderült, hogy kislány, és elindultunk megnézni, beült az autóba és ezt mondta: anyukám, én most már a lányokat szeretem. És azóta is rajongással szereti. Szerintem elég jól sikerült felkészíteni, négyéves, igazából értette az egész folyamatot az ő saját gyerekszintjén természetesen.

Ezen kívül elég sok orvoshoz járás volt betegségek és előírt biztonsági vizsgálatok miatt, megjártuk egy bent fekvéssel a fejlődésneurológiát is, ahol végül mindent rendben találtak. A fejét emelte nehezebben, de gyönyörűen behozta.

Mi volt másképp: a második örökbefogadásnál már nagy meglepetés nem ért minket.

Miről olvasnál szívesen: mindig találok az oldalon témát, ami megtalál.

******

Nicknév: GJ

Kik vagytok?

40-es éveik elején járó pár vagyunk, akik hat éve házasok. A lombikos utat két év próbálkozás után nem szerettük volna tovább folytatni. Egy évig gondolkoztunk azon, hogy az örökbefogadás-e a mi utunk vagy maradjunk gyermektelen pár. A mérleg nyelve a Zsuzsa által szervezett tavaly nyári találkozón billent az örökbefogadás felé, ahol érdeklődőként vettünk részt. Utólag is köszönjünk minden részt vevő párnak a segítő hozzáállásukat.

Miben vagytok mások, mint mások? Semmiben, ugyanúgy családdá szerettünk volna válni.

Ki érkezett?

Májusban érkezett a hívás az akkor 15 hónapos kisfiúnkra. Ricsi megyei listán (Pest) szerepelt, 5 hónapos kora óta gyermekotthonban élt Budapesten. A gyermekotthon előtt kórházban rekedt baba volt. Teljesen egészséges, vidám, cserfes kisfiú. Voltak lemaradásai, aminek nagyrészét behozta a nálunk töltött pár hónap alatt. Volt egy vele született genetikai betegsége, amit műtéttel a kórházban töltött idő alatt korrigáltak, azóta tünetmentes. Mivel ez a típusú betegség nem újul ki, részünkről elővigyázatosságból minimális odafigyelést igényel az étkezések szempontjából.

Mennyit vártatok? Nagyon keveset vártunk. Ricsi a második kiajánlásunk volt, tanfolyam után másfél hónappal.

Mennyit várt a gyerek?

A kisfiúnk örökbefogadhatóvá nyilvánítását a vér szerinti látogatásának megszűnését követően decemberben indították el, és február végétől vált örökbefogadhatóvá.

Miért pont ő?

Nem volt származási kikötésünk, a betegséglistán a legtöbb dologra bővebb tájékoztatást jelöltünk, a súlyosabb betegségeket zártuk ki.

Az első kiajánlásunk egy teljesen egészséges kislányra érkezett, de az aktában szerepeltek olyan dolgok, amiket nem tudtunk volna hogy kezelni (pl. nevelőszülőnél éltek a tesók is, akik nagyobbak voltak) és a kép alapján sem fogott meg minket a kislány. Kicsit mélyrepülés volt érzelmileg.

A kisfiúnk aktája nagyon jó volt. Azt a korábbi betegséget leszámítva teljesen egészséges volt, és már az a betegség sem állt fenn több, mint egy éve. Rendszeresen vitték kontrollra illetve voltak egyéb vizsgálatok, ezért egy friss, teljes képet kaptunk az egészségügyi és mentális állapotáról. A képet látva megfogott minket a tekintete és a mosolya.

Miért pont ti? Nem tudjuk.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Nincs ilyen.

A legnagyobb problémátok most: Tipikus életkorból adódó gondjaink vannak, mint a fogzás, hisztik stb.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

Igazából erre senki és semmi nem tud felkészíteni, hogy egyik nap még dolgozunk és ketten éljük a megszokott életünket, aztán hirtelen családdá válunk. Össze kellett szokni, ami nem volt könnyű eleinte, az első hónapban sokszor eszünkbe jutottak a tanfolyamon hallottak.

Miről olvasnál szívesen? Örökbefogadó szülők több éves tapasztalatairól, örökbefogadott felnőttek gyerekkori megéléseiről.

******

Ha te is várakozol, és felkészülnél a gyermek érkezésére, akkor várlak a várakozóknak szóló (Finis) csoportba, ahol együtt vesszük át a kiajánlással, barátkozással, adminisztratív ügyekkel és lelki felkészüléssel kapcsolatos tudnivalókat.
https://orokbe.hu/talalkozok/tamogato-csoportok/finisben/


Discover more from Örökbe.hu

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .