Inkubátoros örökbefogadás

Általános

Ez a szupertitkos örökbefogadás. Magyarországon 32 kórház előtt állítottak fel babamentő inkubátort. Ha ilyenbe betesz valaki egy csecsemőt, az titkos lemondásnak minősül. A rendőrség nem keresi a szülőket, a gyerek azonnal örökbe adható lesz. Illetve az életadó hat hétig meggondolhatja magát, már ha jelentkezik, és igazolja, hogy övé a gyerek. A babamentő szó arra utal, hogy ezek azok a titkolt terhességből származó, nem kívánt gyerekek, akik gyakran esnek csecsemőgyilkosság áldozatául. Évi 3-10 ilyen babát találnak. A bevezetés óta eltelt 18 évben bő két iskolai osztálynyi gyerek életét mentették meg az inkubátorok.

Tikász-Balázs

Miért “szupertitkos”? Ilyenkor áll a legkevesebb információ rendelkezésre: nem tudni, kik a szülők, miért mondtak le róla, egyáltalán ki tette be a bébit, még a születésnapja is csak saccolható. Egy inkubátoros gyerekről annyit lehet tudni, hogy vélhetően nem kórházban született. (Hisz az ott született babákat anyakönyvezik, utána már hiányoznának a rendszerből.) Az életadó anyának egyébként nem triviális egy otthonszülés után tömegközlekedéssel elvinni a síró, magzatmázas újszülöttet egy kórházig. Bizonyos bonyolultabb jogi helyzetekben az inkubátor lehet a lemondás egyszerű módja, például ha a szülő külföldi állampolgár.

Az inkubátoros gyereknél az örökbefogadó nem tudhatja, milyen körülmények közt éltek a szülők, mi a történetük, miért mondtak le a gyerekről, az anya tette-e be a gyereket és önszántából, vagy valaki más. Milyen az egészségi állapotuk, származásuk, külföldiek-e, van-e a gyereknek vér szerinti testvére. Semmit. Ha a gyerek felnő, és kérdez, – márpedig biztos kíváncsi lesz a származására -, az örökbefogadó nem fog tudni neki mit mondani. Ha meg akarja keresni majd a vér szerinti szüleit, nem tud merre indulni. Ugyanez az életadó szemszögéből nézve: nem fogja megtudni, hova került a gyerek (azért igen nagy eséllyel örökbefogadókhoz), és a gyerek később sem fogja megtalálni őt.

Az inkubátorba tett babának a nevét sem lehet tudni, így a kórház személyzete szokott nekik nevet adni. Ha például Szilveszter estéjén találnak egy bébit a Madarász utcai kórház inkubátorában, az jó eséllyel a Madarász Szilveszter nevet kapja. Ezek a sztorik a médiában is körbemennek. Szerencsére aztán jönnek humánus emberek, adoptálják és új nevet adnak neki. A Tegyeszben mesélték, hogy egy-egy ilyen hír megjelenésekor napokig cseng a telefon a szolgálatnál, jó szándékú (és határozattal nem rendelkező) emberek jelentkeznek, hogy ők vállalják a babát. Nem kell aggódni, az 1500 várakozó közül valaki haza fogja vinni.

Itt letölthető a babamentő inkubátorok listája.

Advertisements

44 responses »

  1. Na, igen, nem csak a TEGYESZ telefonja cseng ilyenkor. Jó szándékú ismerősök szeretik felhívni a figyelmemet, hogy hallották, és szóljunk, hogy mi elhoznánk…. A kedvencem a “hallottad” “hallottam” “és?” “és eggyel csökkent a sorszám ma is” “Neked ez ennyire mindegy? Én meg úgy izgulok… Nem igaz, hogy nem kéritek el…”

    Kedvelés

  2. Jaja, és ha ezt a saját anyukád nyomatja neked a részletes felvilágosítás megtörténte ellenére (mint nálunk), az meg még nagyobb bosszúság…
    Ezt hívják úgy, hogy a 10. boldogság. (8+1 a Bibliából, ez meg az életből.)

    Egyébként szerintem az inkubaba származási köde ott a legproblémásabb (nem mintha ez alapvetően nem lenne nehézség amúgy is), ahol több, egyenként más szülőanyától született gyerek él egy családban – ismerek egy ilyen helyzetet, bár az ottani gyerekek még egy kivételével 4 év alatt vannak. Hogy magyarázod meg a gyerekeknek, hogy az egyikük anyukájáról tudunk, a másikukéról viszont semmit?

    Kedvelés

    • Nálunk van nyíltan örökbefogadott gyerek is, és titkos is. A titkosnál semmit nem tudunk a vérszerinti szülőkről, mert a vérszerinti anya hamis adatokat adott meg, és elment a kórházból, tehát ez ilyen szempontból az inkubátornak felel meg. Szerintem ez nem olyan vészes. A születésük története egy adott dolog, amin nem lehet változtatni, ugyanúgy mint ha pl. az egyik rövidlátó, a másik meg lisztérzékeny stb. Mi ezzel az adottsággal együtt egyformán szeretjük és elfogadjuk őket, és remélem ők is így fogják elfogadni magukat. Már kiskamaszok, de ez eddig nem volt gond, és nincsenek olyan félelmeim, hogy ez később nagy probléma lesz.

      Kedvelés

      • 🙂 jó ezt “hallani” – abból indultam ki, hogy Zsuzsa is mesélt arról korábban egy kommentben, hogy a kisfia vszleg azért nem akart hallani az örökbefogadás problémájáról, mert szerette volna, ha nem különbözik a testvérétől (aki vérszerinti). Úgy gondoltam, ha ez lehetséges, akkor a fenti dolog is okozhat galibát.

        Kedvelés

    • Nincs igazság a földön, ebben sem. Nálunk az egyiket én szültem, a másikat nem, létezik ennél nagyobb egyenlőtlenség? Az egyiknek van tíz fotó az első másfél évéből, a másiknak hatezer.

      De mezei kétgyerekes anyák is mondják, hogy az elsőszülöttnek volt 1-2-3-4 év kizárólagos figyelme, a második azonnal osztozik időn, szereteten. A “mindenből egyenlőt juttatni a gyerekeknek” kivitelezhetetlen több gyereknél.

      Kedvelés

    • Nálunk mondjuk a közvetlen család ennél tájékozottabb volt, és szerencsére az ismereteket használták is, és a tágabb környezetből is mindenki csak egyszer sütötte el, de elég is volt, az is sok. Ja, meg egyszer a többség bepróbálkozott akkor is, mikor nem az inkubátorban, hanem az utcán találtak csecsemőt félig kihűlve, mert az biztosan más (mondtam mindenkinek, hogy igen, bizonyos szempontból teljesen más, mert bűncselekmény ügyében nyomoznak, míg az inkubátorosnál nem, de a mi szempontunkból ugyanaz), aztán azért meg kellett futni ezeket a köröket akkor is, mikor megyén belül történt inkubátoros ügy (és akkor már többen tudták, hogy a sorban előttünk senki nem fogad el cigány babát – de úgy látszik, akiről nem tudjuk, micsoda, de nem különösebben barna, azt könnyebb elfogadni, mint akiről tudjuk, hogy igen; na mindegy, ez meg már csak az én nyüsszögésem, szóval ott már nekem is kicsit nehezemre esett leszerelni a kedves érdeklődőket, hogy a bármikor bejöhet sem jelenti azt, hogy a következő inkubátoros pont a mienk; nem is lett az.)

      Kedvelés

  3. Talán egy hete volt legutóbb ilyen történet valahol Békés megyében. A híradóban bőszen mutogatták, hogy a baba mellé ez a kis játékmaci volt betéve. Macit nagytotálban mutatja a kamera. Maci láthatóan nem új, hanem használt, valakié volt. Valakié, akinek a családtagja simán felismerheti, hogy “hisz ez a Manci macija!”. Nem hiszem el, hogy a szenzációhajhászás közben nem jut eszébe egy hírszerkesztőnek, hogy ezt nem kéne. Biztos megvolt a szülőanyának az indoka, amiért ilyen szinten titokban akart maradni. Miért kell olyat mutogatni tévében, amiről közeli hozzátartozója mégis ráismerhet?

    Kedvelés

  4. Ezt a listát szerintem minden orvosi (háziorvosi, nőgyógyászati) rendelőben jól látható helyen ki kellene függeszteni. Akkor talán tényleg kevesebb értelmetlen csecsemő halál lenne.

    Kedvelés

    • Nem csak a listát… az információt, talán nem is csak a háziorvosnál, hanem az “Add örökbe” kampány helyett azt kellene népszerűsíteni a médiában, hogy a babamentő inkubátor az a lehetőség, ami nem bűncselekmény, nem keresik az anyát, ha ő nem jelentkezik, és onnan biztosan örökbe megy a gyerek. Ezt kellene kampányként is, meg a szenzációhajhász babamentős sztoriknak is ezt kellene kidomborítani a plüssmaci helyett, még ha ez kevésbé cuki is. Hogy őt nem kereshetik, és nem vádolhatják. A gyereknek meg jó lesz. Ellenben az utcán széjjelhagyással, pl. (A csecsemőgyilkosságnak sajnos valószínűleg nem alternatíva, szerintem az ritkán tervezett és tudatos dolog, inkább csak úgy “jön”, és nem hiszem, hogy ott az inkubátor gondolata befér a fejébe, ha mondjuk a börtöné sem). Viszont az olyan sztorikat talán meg lehetne akadályozni, mikor két utcára az inkubátortól félig kihűlve megtalálják a babát… mert aki már felöltözteti, elindul vele, tudatos cselekvéssort folytat, annak ha meglenne az infó, talán gondolna arra is, hogy két utcával odébb menjen, ahol a gyerek nem hűl ki, őt meg nem keresi a rendőr.

      Kedvelés

      • Azért ez indirekte arra biztat, szüljön otthon az anya, egyedül, aminek megvannak a kockázatai.

        Hisz ha kórházban szül, már nem fog kisétálni és inkubátort keresni.

        Kedvelés

        • Viszont azért az inkubátor célközönsége nem is az, aki be mer menni a kórházba szülni, hanem aki kirakja a kukazsákba a konténer mellé, meg egy szál takaróba az utcasarokra… ők eddig is otthon szültek – nekik lenne érdemes ezt az alternatívát úgy látni, hogy tudják, ők is jobban járnak vele, meg a gyerek is.

          Kedvelés

            • Nagyon más műfaj azért, mint a kórházi anonim szülés, amire tudtommal nálunk nincs lehetőség, de javítsatok ki, ha tévednék.
              Nem ugyanaz otthon megszülni egy nagyon várt gyereket szülésznővel, dúlával, kiugrott szülészorvossal, ötgyerekes keresztanyával, háromgyerekes nagymamával és illatos masszázsolajjal, meg nagyon más megszülni otthon gondozatlan terhességből a wc-n egy nem várt gyereket, fog közé szorított törölközővel, hogy nehogy valaki hallja. Sokkal jobb lenne, ha bemehetne az illető úgy kórházba, hogy nem kérdezik meg, ki ő, és otthagyhatja a gyereket kérdés nélkül, de legalább egyszer látja orvos, hogy haránt fekszik-e, meg van-e elölfekvő lepény. Ezt gondolnám a legjobb megoldásnak, de úgy tudom, ilyen nincs. Hamis adatok bediktálásával a bevállalósabbak áthidalják, de nem az igazi az sem.
              De ha ezt sem meri, és nem mer mindenki bemenni saját nevén megszülni, és otthagyni a nem kívánt gyerekét, akkor az inkubátor mégiscsak jobb megoldás a gyerek szempontjából is, mint a pucér s…ggel utcára rakás, vagy a nejlon szemeteszsákban konténer mellé rakás; de nem csak a gyerek szempontjából. Mert az inkubátoros anyuka be merhet menni 2 nap múlva mondjuk egy durva vérzéssel a nőgyógyászhoz ellátásért, a gyermek veszélyeztetéséért/megöléséért keresett frissen szült nő meg már a híradóban is hallhatta, hogy keresi a rendőrség, és valószínűleg inkább csendben elvérzik otthon, hacsak a család nem hív még épp időben mentőt az eszméletlen anyukához.

              Kedvelés

  5. Köszönjük a cikket! Nagyon jól össze van foglalva ez a “szupertitkosság”. (Vic – a macival kapcsolatban teljesen igazad van. Reménykedjünk, hogy az a maci a kórházé volt vagy valaki másé.. )

    Én azért nagyon örülök, hogy hozzánk nyílt örökbefogadás útján érkezett meg anno a kisfiúnk. Örülök, hogy majd egyszer valamit mondani tudok neki a biológiai szüleiről, ha / amikor kérdez. De nagyon örülök, hogy vannak inkubátorok, ahová a krízis-szülőanyukák elhelyezhetik gyermekeiket. Viszont valahol hallottam, hogy sajnos a csecsemő-gyilkosságok számát nem csökkenti a várthoz képest. Nyilvánvaló, hogy a bajban lévő szülőanyukák nem jutnak el busszal, vonattal mindegyik kórházhoz.

    Ja, és én is megkaptam anno a tanácsokat, amikor egy kisfiút helyeztek el egy bp-i kórház inkubátorában. Egy ismerősöm küldött sms-t (mikor épp külföldön nyaraltunk), hogy “van egy kisfiú, akit örökbe lehetne fogadni! hívj vissza!” Az izgalomtól hányingerem is lett.. remegő kézzel gyorsan visszahívtam. Kiderült, hogy ő az Index/Bulvár (Bulvár!!!!) alatt olvasta a cikket és úgy gondolta, hogy én csak oda besétálok a kórházba, és elhozom a babát. Aztán csillagászati roaming díjért elmagyaráztam neki, hogy ez miért nem működik. A szomorú dolog, hogy ilyenkor a “tanácsokat osztogatók” nem azzal reagálnak, hogy “jaj, sorry.. akkor butaságot mondtam, ne hari”, hanem még győzködik az ember lányát, hogy “de tuti, hogy így sikerülne a dolog! csak be kéne menni oda..”.

    Ki sem nézik az emberből, hogy egy határozat megszerzése után, szakemberek által vezetett Ágacskás egy éves várakozói zárt csoportos foglalkozás után, – vagy egyéb, idevonatkozó, örökbefogadási mentor által vezetett klubbos foglalkozások után, – és x könyv / cikk elolvasása után, stb. mi, örökbefogadásra várakozók, esetleg már tudunk valamit a rendszerről.

    Arról meg nem is beszélve, hogy érzelmi intelligencia NULLA: ha valaki tömérdek nőgyógyászati kezelésen és brutál műtéteken, inszeminációkon, lombikokon, vetélésen, majd x idő örökbefogadói várakozáson ment át, annak talán óvatosan kellene holmi “bulváros sms”-eket küldeni ilyen témában.

    Szóval én a még határozattal nem rendelkező blog-olvasóknak tisztelettel azt szeretném fekete-fehéren itt jelezni (ha nem lenne világos a fenti cikk alapján, bár szerintem világos.. tehát):

    NEM, az inkubátorokban elhelyezett babákat nem lehet elhozni csak úgy besétálva a kórházba. Azok a babák, melyeket inkubátorokban hagytak, azonnal a Tegyesz “hatáskörébe kerülnek”, és a fent említett cca 1500 sorban álló, köztük a már évek óta várakozó, sorszámban ott elől álló házaspárokhoz kerülnek.

    Kedvelés

      • Megnéztem a képet, azért ez egy elég generál maci, személyazonosításra nem alkalmas…

        Ha ellenben a gyereket mutatják, őt biztos nem ismeri el senki, hisz senki se látta.

        Kedvelés

        • Én igazából nem csak a macira írtam, hogy “jaj ne”, hanem a szenzáció- és hatásvadászatra, ami a tv-ben (is) megy. De hát ez ellen nem lehet mit tenni ugyebár.

          Kedvelés

          • Nekem inkább jó példát mutat a macis hír, hiszen az anya adott neki valami ajándékot, mégis tudja a gyerek, hogy szeretettel tették be oda, lehet egy búcsúlevél vagy kis ruha is, valami emlék, amit (remélhetőleg) eltesznek neki, és nagy becsben fogják tartani az örökbefogadó szülei is.
            Minden inkubátoros eset bekerül a tévébe, és talán várja is az életet adó anya a hírt, hogy mutassák (tévé már szinte mindenkinél van), megnyugszik, hogy minden rendben van, egészséges, a maciját is mellé tették. Ha meg esetleg valahonnan hiányolják, a hírek alapján elkezdik keresni, inkább mielőbb tudják meg, a 6 héten belül derüljön ki, hogy mégis megtartanák.
            Ilyen maciból nagyon sok lehet, nem biztos, hogy felismerik ez alapján olyanok, akik elől titkolták, hacsak éppen nem akkor tűnt el a nagy tesó pont ilyen macija otthonról…

            Kedvelés

  6. Halkan mondom, mert nem akarok senkit befolyásolni: én, ha választhatnék, nem szeretnék inkubátoros babát, pont mert annyira semmit nem lehet tudni róla. Nekem fontos mindaz, amit a kisfiam családjáról, történetéről tudok, kincsnek tekintek minden információt. De biztos van egy csomó szülő, akinek pont ez tetszik, aki kicsit örül, hogy felnőve sem fogja megkeresni a vér szerinti szüleit.

    Viszont, én nagyon szívesen látnék példákat a másik végére a dolognak: a teljesen nyílt örökbefogadásra, mikor mondjuk évente találkozik a gyerek a vér szerinti szülővel. Magyarországon kuriózum, de külföldön van ilyen típusú örökbefogadás is (ott azt hívják nyíltnak, és a magyar nyíltat csak félig nyíltnak).

    Kedvelés

    • Mi simán bevállalnánk az inkubátorost, nem azért, hogy ne lehessen tudni, meg ne tudja megkeresni, hanem mert nekem ez az információhiány nem lenne vállalhatatlanul ijesztő lehetőség – kevés olyan dolog van, amitől én elzárkóznék, ha biztosra tudnám, hogy volt a vér szerinti családban; annyi kockázat vállalhatónak tűnik nekem. Kapaszkodni külön nem kapaszkodnék a feltétlenül inkubátorosért, ha valakinek ez könnyebben elfogadhatóvá teszi a gyereket, akkor nem bánom, ha ő viszi, mert nekem ez “mindegy” – vagyis, ez rossz szó, csak nem találok jobbat; szóval nekem ez az élettörténet elfogadható, nem könnyebben és nem nehezebben, mint ha nem inkubátoros. Nyilván más nehézségek, de nem tudnék dönteni, melyiket akarnám inkább.
      Egyébként nem biztos, hogy nem találna rá a vér szerinti családra, ha igazán akarna (nyilván nehezebb lenne, és problémásabb, mint a hivatalos utak, de “bele lehet botlani” ilyen sztorikba azért a közösségi médián is) – de ha nem is találná meg őket, azt legalább akkor is tudhatná, hogy a szülőanyja biztonságban akarta őt tudni, és úgy otthagyni, hogy mielőbb hazavihesse valaki. Lehetne erősítgetni abban, hogy melyek azok a tulajdonságai, amiket biztosan a genetika határoz meg, tehát az eredeti szüleitől “kapta”. Úgy érzem, ez pont egy olyan dolog lenne, amivel én elbírnék (ellenben sok más dologgal, amit meg mi nem tudnánk vállalni). Engem jobban zavarna a médianyilvánosság, de azt hiszem, azért begyűjtenék róla minden elérhető cikket-videót, hogy legalább ennyi legyen meg az ő előtörténetéből.

      Kedvelés

        • Majd olvasnánk meséket, ahol a házaspár a rég várt gyereket a káposzta/kukoricaföldön/kókuszpálma tövében találta 🙂
          Viccen kívül, tényleg azt gondolom, azért is jó ez az egész, mert más-más dolog van, amit fel merünk vállalni, és így előbb-utóbb mindenkinek lesz szülője… az inkubátorosnak is, a nyíltan lemondósnak is, a titkosnak is, az újszülöttnek is, a 2 évesnek is, a fehérnek is, a cigánynak is, a félnégernek is, sőt, szerencsére néha még a Downosnak is… ami számomra szomorú, hogy a nagyoknak és a betegeknek általában nem; de ettől még továbbra sem érzem úgy, hogy én vállalni tudnám őket. 😦

          Kedvelés

  7. Szeretném jelezni, hogy a hatvani babamentő inkubátor kimaradt a listából – az Albert Schweitzer Kórház mellett található és már mentett is egy babát, ő volt Hatvani Albert, ha jól emlékszem 🙂

    Kedvelés

      • A Tegyesz ilyenkor miben jár el másképp mint egy titkos örökbefogadásnál? Gondolom, készül orvosi látlelet, az mit tartalmaz, milyen vizsgálatokat végeznek el? Ha jól értem, hat hónapos korától adható örökbe? Miért nem előbb, a hat hét lejárta után? Ebben nem változott a Ptk?

        Kedvelés

        • Szerintem pont ugyanúgy vizsgálják meg orvosilag, mint minden más újszülöttet, csak épp Apgar-értéke nem lesz, és ugyanúgy zárójelentés készül róla, csak nem “született pvn 3. grav.-ból”, hanem “újszülöttmentő inkubátorba helyezve találták” szöveggel, nem gondolom, hogy bármilyen formában látlelet készülne róla (szerintem aki bántalmazza, az nem teszi inkubátorba).
          És ugyanolyan, mint bármelyik titkos örökbefogadás, az inkubátorba helyezés lemondó nyilatkozatnak minősül, azaz ugyanúgy kiadható a leendő szüleinek a kórházból, mint bármely más titkos baba, és ugyanúgy 6 hét múlva fogadható örökbe, ha addig nem jelentkezett a vér szerinti szülő, hogy mégis kell. Amiben más, hogy ez esetben a vér szerinti szülőnek, ha jelentkezne, bizonyítani kéne, hogy tényleg övé a gyerek, és nem csak úgy haza akarja vinni, mert megtetszett. (pl. megvizsgálnák, hogy valóban frissen szült-e, stb.)

          Kedvelés

          • Így van. Annyit tennék még hozzá, hogy a baba kap ilyenkor antibiotikumos kezelést. Kb. 1 hét-10 nap telik el a jelzéstől (vagyis a baba születésétől) a haza vitelig.

            Kedvelés

            • Ja, igen, hepatitisz-oltást és antibiotikumot az én nem inkubátoros, de gondozatlan terhességből származó gyerekem is kapott, de az utóbbit nem automatikusan, hanem labor függvényében, nem tudom, hogy az inkubátoros automatikusan kapja-e, ebben a szülés körülményei miatt lenne logika, hogy ne várják meg feltétlenül a laboreltérést; más részről meg abban is lenne logika, hogy megvárják… Nyilván a Hepatitis B oltást az inkubátoros is megkapja automatikusan.

              Kedvelés

  8. Visszajelzés: Mennyit tudsz az örökbefogadásról? | Örökbe.hu

  9. Visszajelzés: „Ha egy anya beteszi az inkubátorba a gyereket, még nem tanul meg fogamzást gátolni” | Örökbe.hu

  10. 4 hónapos inkubátoros babám van. Sajnálom, hogy nem tudok mondani majd semmit a gyerekemnek a szüleiről, de örökké hálás leszek neki(k) azért, hogy három pulóverbe csomagolva, kb 2 órával a születése után már az inkubátorba tették és így rám bízták. Sosem fogom elfelejteni azt a telefonhívást, amit akkor kaptam, vártunk rá 4 évet. Az orvosi vizsgálatok pedig sokkal-sokkal alaposabbak voltak, mint normál esetben.

    Kedvelés

      • Köszi! Teljesen egészséges, gyönyörű, kiegyensúlyozott kisbaba. Nem gondolnám, hogy csak az rakja inkubátorba a gyerekét (korábbi komment), aki egyébként a kukába tenné, épphogy az, aki NEM akarja a kukába tenni, hanem – valamiért – más gondjaira bízná. Talán egy riadt, fiatal lány volt, aki nem mert bemenni a kórházba, nehogy kitudódjon. Erre utal, hogy nem tudta, mit csináljon a köldökzsinórral és a születés ideje is a nyári táborozásokhoz köthető. De erről semmit nem tudni, ezért tartom igazságtalannak ítélkezni. Egy krízishelyzetben lévő nő jól döntött.

        Kedvelés

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s