2014-es statisztika: nyílt örökbefogadás, visszalépések

Általános

Megérkeztek a friss örökbefogadás statisztikák a 2014-es évről, főleg a nyílt örökbefogadásokról. Deli Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának örökbefogadási szakreferensének előadásából vettem a számokat, aki a 15 éves Gólyahír Egyesület jubileumi konferenciáján mutatta be őket. Ahol lehet, összevetem őket a tavalyi adatokkal.

Örökbefogadások száma

2013 2014
Titkos 438 478
Nyílt 189 159
Rokon, házastársi 99 100
Összesen 726 737

Gyorsan tegyük mellé a KSH adatait is a tavalyi évről:

A szakszolgálat (Tegyesz) által közvetített lezárult örökbefogadások száma 527
Ebből: megyén belül 328
Ebből: más megyében 65
Ebből: nemzetközi 134
Ebből: nyílt 22

Mint látható, tavaly több volt a titkos, és kevesebb a nyílt örökbefogadás, mint a megelőző évben.

A családon belüli örökbefogadásokból 92-ben házastárs, 8-ban más rokoni volt az örökbefogadó

Nyílt örökbefogadások

A nyílt örökbefogadások a közvetítő szervezet szerint:

Szervezet 2013 2014
Alfa Szövetség 4 6
Baptisták 7 9
Bölcső Alapítvány 27 13
Együtt az Életért 5 4
Fészek Alapítvány 11 16
Gólyahír Egyesület 60 52
Várva Várt Alapítvány 0 0
Magánutas 66

59*

Tegyesz 9

Kis magyarázat: 2014. március 15-én lépett életbe az új Polgári Törvénykönyv, mely több változást tartalmazott az örökbefogadásra. Az egyik, hogy az addig engedélyezett magánutas örökbefogadást megszüntették. Azaz, ha az örökbeadó és örökbefogadó ismerik egymást, akkor is kötelező egy közvetítő szervezetet bevonni. Ez lehet a területi gyermekvédelmi szolgálat, amely köteles elvállalni az ilyen felkéréseket (kivéve, ha anyagi haszonszerzés gyanúja merül fel, vagy jogszabályba ütközik az ügylet), és a civil szervezetek, amelyek nem feltétlenül. Ennek fényében érdemes értelmezni a fenti adatokat.

A civilek közül jelenleg a Baptisták, a Fészek és az Együtt az Életért vállalja bizonyos feltételek mellett a magánutas örökbefogadások adminisztrációját. Így az ő számaikban nemcsak az általuk közvetített, hanem ezen „készen kapott” örökbefogadások is megjelennek. Az Együtt az Életért Egyesületnél például a tavalyi 4 örökbeadásból 2 magánutas volt.

* A jobb alsó duci rubrika 59-es számában három dolog van benne:

  • a Tegyesz által ténylegesen kiközvetített nyílt örökbefogadások (a szakszolgálat is jogosult erre)
  • a Tegyesz által „lepapírozott” magánutas örökbefogadások
  • és a március 15-e előtt szervezeti közreműködés nélkül létrejött magánutas örökbefogadások.

Mindenesetre látható, hogy az eddigi magánutas örökbefogadások főleg a Tegyeszhez vándoroltak, például azért is, mert a szakszolgálat nem kér közvetítési díjat.

Visszalépések

A tavalyi törvénymódosítás egyik izgalmas fejleménye, hogy a szülés utáni hat hétben a gyermeket nyíltan örökbeadó szülő meggondolhatja magát. Titkos lemondásnál ez korábban is így volt.

Tavaly a 159 nyílt örökbefogadásból 4 visszakérés történt (a KSH szerint 5).

Ebből mindenki vissza is kapta a gyereket, két esetben az anya neveli, két esetben a szülők közösen.

51 esetben mondtak le újszülöttről titkosan tavaly, ebből 6 visszalépés történt.

4 esetben az anya neveli, egy esetben az apai nagyszülők, egy esetben pedig az anya menet közben úgy döntött, hogy mégis örökbe adja a babát, az maradt az eredeti örökbefogadónál. (A hat esetből háromnál a babát még nem helyezték ki örökbefogadókhoz a visszalépéskor.)

racz_kitti_11-_eves_igazgyongy_ami

Néhány információ a „visszakérés” menetéről:

  • csak személyesen kérheti ezt a lemondó szülő, az eljáró gyámhivatalban
  • csak abból a célból, hogy maga, vagy hozzátartozója nevelje a babát (azért például nem, hogy másnak adja örökbe)
  • a gyámhivatal ilyenkor tájékozódik a vér szerinti szülő körülményeiről, a szándék megalapozottságáról, felhívja a védőnőt, gyermekjóléti szolgálatot, környezettanulmányt kér
  • tanúként meghallgatatja az eljáró civil szervezet vagy Tegyesz munkatársát
  • felhívja az örökbefogadó szülőt, hogy előre megbeszélt időpontban és személynek adja vissza a babát (általában ilyen esetben az örökbefogadók sem ragaszkodnak már hozzá)
  • Ha a vér szerinti szülő nem alkalmas a gyermek nevelésére, akkor más gyermekvédelmi gondoskodási formát keresnek a bébinek (helyettes szülő, nevelőszülő).

Az egyik nyílt visszalépés történetét később a konferencia egy másik előadója, Wetzlné Dr. László Márta, a Pest megye ügyeiben eljáró Szentendrei Járási Gyámhivatal vezetője osztotta meg. Itt egy Tegyesznél intézett nyílt örökbefogadásról volt szó, ahol az aláírás után olyan gyorsan gondolta meg magát a lemondó anya, hogy a kórházból már nem adták ki az örökbefogadóknak a babát. Első körben a szülőanyát nem tartották alkalmasnak a gyerek felnevelésére, az nevelőszülőhöz került. Ezt a kis település, ahol élt, olyan szégyennek tekintette, hogy a közösség az anya mögé állt, segítséget adott neki, és végül szoros családgondozással visszakapta a babát.

Régebbi adatok:

A 2013-as statisztika

A 2011-es év infografikája

Visszakérések: az első fél év

Advertisements

66 responses »

  1. Kedves Zsuzsa, csak egy elírást szeretnék jelezni. A pest megyei örökbefogadási ügyekben eljáró szentendrei gyámügyi osztály vezetője helyesen: Wetzlné dr. László Márta.

    Kedvelés

  2. Mi történt a Bölcsővel? Hogyhogy csak fele annyi gyereket adtak örökbe 2014-ben, mint egy évvel korábban?

    Érdekes azt is látni, hogy a nyílt öf-oknál sokkal alacsonyabb a visszalépések aránya, mint a titkosnál.

    Kedvelés

    • Attól függ, honnan nézed, mert a titkosnál azt írják, hogy a 6-ból 3 még nem volt az új szülőknél, azaz 48 kiatott gyerekből csak 3-at vettek vissza – azaz egész jól “szűrték” a “rizikósokat”. Perse ebben az is benne van, hogy nekik van lehetőségük addig nem kiadni, ha az új szülő úgy dönt, hogy addig nem kéri.

      Kedvelés

        • Viszont az is lehet, hogy a “tudatosabban” készülő szülőanyák találják meg az alapítványokat, a Tegyeszbe meg jobban “becsúsznak” a bizonytalanok is? Persze ez csak ötlet, de el tudom képzelni.

          Kedvelés

        • Vagy ennyit számíthat egyszerűen az a tény (szervezettől függeltenül, hosz’ a nyíltban is van benne Tegyeszes is…), hogy valaki biztosra tudja, hova került a gyereke.

          Kedvelés

    • A Bölcső tényleg nagyon érdekes, közben meg a “kicsik”, az Együtt kivételével mind több babát adtak örökbe tavaly mint tavalyelőtt… Vajon változnak az viszonyok?

      Kedvelés

  3. Érdekes számadatok ezek, úgy látom, hogy még 2014-ben is nagyon magas a külföldre örökbe adott gyermekek száma.
    Lehet tudni valamit arról, hogy a magyar állam kap-e valamilyen összeget a külföldi örökbefogadóktól a gyermekek után? (Természetesen hivatalosan gondolom.)
    Az egyes megyékből külföldre örökbe adott gyerekek sorsát az adott megye határozza el saját hatáskörében, vagy valamilyen felettes szerv jóváhagyása is kell hozzá?
    Nagyon köszönöm előre is, ha valaki, aki tudja a választ, megírja.

    Kedvelés

    • Nem kap.

      A megye felküldi a minisztériumba, az országos listára azon gyerekek aktáját, akikre a megyében nem talál szülőt, a minisztérium intézi az országos és a nemzetközi kiajánlásokat is. Ők látják, van-e jelentkező belföldön egy gyerekre, vagy rögtön külfölddel próbálkoznak. És van, aki külföldre sem kel el.

      A nemzetközi örökbeadások száma évi 100 és 200 között van már nagyon sok éve.

      Kedvelés

      • Eddig arról volt szó, hogy a megye dönti el az első néhány országos jelentkező közül, hogy kinek ajánlja fel a megyében nem kellő gyereket. Ez az információ ennek ellent mond. Most akkor ez hogy van?
        A másik kérdésem: én 4 éve várakozom nagyobb gyerekre, származási kikötés nélkül, több fórumtárs is jár hasonló cipőben. Statisztikai szempontból el lehet azt képzelni, hogy a 4 év alatt külföldre örökbe adott 400-800 (!) gyerek közül senkit nem lehetett nekünk felajánlani?

        Kedvelés

        • Amennyiben az országos listára kerül, és a minisztérium talál neki néhány várakozót az országos nyilvántartásból. Akkor ezekből a megye választ.

          Az azért fontos, hogy a 3 éves Palkót nem fogják szép sorban bemutatni az összes várakozónak az országban, aki vállal 3 évest, mert közben ötéves lenne. Ha az első néhány nemet mond, akkor külföld.

          Kedvelés

          • Most már értem, köszönöm. Világos, hogy ez a gyakorlat. De azért, mert ez “így szokott lenni”, az azt jelenti, hogy ez így jó is? (Palkó egyébként nem feltétlenül attól lesz 5 éves, hogy megpróbálnak neki idehaza örökbefogadót találni, hanem a rendszer tökéletlensége miatt. Tudjuk, hogy milyen sokáig kallódnak gyerekek a rendszerben.)

            Kedvelés

    • Ildikó, a probléma éppen ott lehet, hogy a minisztérium nem próbálkozik elég kitartóan a hazai örökbefogadással. Tehát ha egy gyereket a megyében nem fogadnak örökbe, felmegy az országos listára, esetleg ott is kiajánlják egy-két házaspárnak, s ha ők is visszautasítják, megy külföldre. Egy gyerek esetében tehát lehet sokáig próbálkozni az itthoni örökbefogadással, vagy éppen ellenkezőleg, azt mondják erre már nincs sok esélye, s akkor már megy is külföldre.

      Kedvelés

      • Kedves Ági! Azt hiszem, teljesen véletlenül, de leírtad a válaszodban a kulcsszót.:) Mégpedig szerintem ez a “házaspár”. Sokan várunk egyedülállóként az országos listán. Valahol én is azt gyanítom, hogy inkább külföldre adják a házaspároknak az országban nem kellő gyerekeket, minthogy egyedülállóknak adják.
        Egy másik topicban már leírtam, hogy én ezt abból a szempontból tartom aggályosnak, hogy gazdasági és társadalmi probléma az, hogy fogy a népesség. A születendő gyerekszám növelésének elősegítésére nagyon sok pénzt áldoz a kormány. Márpedig a magyar gyerekek itthon tartása (akár egyedülálló örökbefogadók által) azt eredményezné, hogy ők és gyerekeik itthon fognak adózni majd. Tehát elég extrém a helyzet, mert úgy tűnik, hogy fontosabb a társadalom egy rétegének diszkriminálása, mint a népgazdasági érdek.

        Kedvelés

        • Ez a gyanú (hogy az egyedülállók helyett inkább külföldre adják a gyereket), már a másik cikk alatt is leíródott.
          Erre nincs bizonyíték. Számos egyedülálló kommentel itt, aki kapott belföldön gyereket, nem is extrém hosszú várakozás után.

          Kedvelés

            • Én azt gondolom, hogy általában túl hamar megy az országos listáról külföldre egy gyerek (előtte persze már rengeteg idő eltelik sajnos), az egyedülállókat pedig mostanában kevésbé választja a minisztérium, s így ők különösen hátrányban vannak az országos kiválasztásnál (s gondolom egyes megyékben is), még idősebb gyerek esetében is.

              Azt, hogy egy gyereket több belföldi várakozónak bemutassanak mielőtt külföldre kerül azért nem lenne olyan nehéz megoldani szerintem. Egy több száz fős minisztériumban kellene plusz két státusz, évi 2 x 8 millió Ft-ért, s talán a nagyobb megyékben egy-egy. S kellene egy jogszabály, ami kimondja, hogy országos listán pl. minimum 6 akta megtekintés /személyes megtekintés és visszautasítás után lehet egy gyereket külföldre adni, s mindennek 3 hónap alatt kell megtörténnie. Tehát pörgetni a dolgokat, hogy ne húzódjon az ügy. Az országos listára felkerülőknek pedig feltételként vállalni, hogy kiajánlástól számítva max. 2 héten belül megismerik az aktát/gyereket/döntést hoznak, hogy megkezdik-e az ismerkedést. A gyereknek pedig biztosítani, hogy a potenciális szülők pl. az óvoda/iskola udvaron nézhessék meg őket,s ne kelljen 6-10 szülővel 3 hónap alatt találkozniuk.Biztos vagyok benne, hogy évente legalább plusz 20 gyereket itthon lehetne tartani, ahelyett, hogy ügyüket egy-két országos próbálkozás után reménytelennek nyilvánítva külföldre adjuk őket.

              Kedvelés

            • Ágnes hozzászólására reagálnék, de ott nem volt “replay”. Nekem ez a “választja a minisztérium” megfogalmazás meglehetősen homályos. Engem felettébb érdekelne, hogy a minisztériumban kik ( milyen szakemberek ) választanak” és milyen szempontok alapján. Gondolom itt is létezik valamiféle módszertan! Vagy egy köztisztviselő kigondolja egy asztal mögött, hogy ez a gyerek úgysem kell majd senkinek?! Vagy “kisorsol” öt várakozót ( persze bizonyára házaspárokat) ??? ….
              Mindenhol azt hírdetik, hogy fő a transzparencia, hát itt is transzparensen kellene működni szerintem.

              Kedvelés

            • Ágnes és Beja hozzászólásához szeretnék csatlakozni, szintén “Reply” gomb hiányában így.:)

              Nekem az eddigi tapasztalataimból és az itteni két topic levelezéseiből a következő helyzet körvonalazódik. (Nem gyanúsítás, szubjektív következtetés a rendelkezésre álló információk alapján, a jelenlegi helyzetről.):

              A megyékben egyedülállóknak kizárólag olyan gyereket ajánlanak fel, aki ott már senkinek nem kell. Értsd: halmozottan problémás és sokszoros nehézségekkel küzd. (Kérdés: miért gondolja a rendszer, hogy egy fokozottan problémás és fokozottan segítségre szoruló gyereknek egy egyedülálló szülő a legjobb megoldás? Ugyanis a gyereknek keresnek szülőt, mint tudjuk.)
              Az országos listán (pontos működését egyelőre nem ismerjük) szintén hátrányban vannak az egyedülállók, még akkor is, ha olyan idős gyerekre várnak, akire házaspárok már nem. Ekkor az az elv látszik alkalmazódni, hogy még mindig jobb egy külföldi házaspár, mint egy magyar egyedülálló. (Sajnos ezek szerint nem tűnik igaznak, amit a Tegyesznél mondtak nekem, hogy nagyobb gyerekek esetében eltűnik az egyedülállók hátránya.)

              Konklúzió: ha egyedülálló vagy, akkor vagy elfogadsz olyan gyereket a saját megyédben, akit senki más, vagy ha nem, az országos listáról már biztos nem fogsz kapni kiajánlást.

              Nagyon remélem, hogy egyrészt tévedek, és ki fog derülni, hogy pontosan hogy is működik az országos lista, másrészt, hogy a szakpolitika úgy dönt, hogy inkább maradjon egy magyar gyerek Magyarországon ha egy mód van rá, még akkor is, ha egyedülálló szülő fogadja örökbe. (Egyébként attól, hogy egy szülő egy időintervallumban egyedülálló, még lehet később párja, férje.)

              Jó lenne, ha közös erővel ki tudnánk deríteni, hogy hogy is van ez tulajdonképpen. Külön köszönet Zsuzsának, aki lehetőséget nyújt ebben a blogban, hogy, ahogy írja is, “tabuk nélkül” beszélgethessünk az örökbefogadásról.:)

              Érdekes lenne olvasni a megyék véleményét egyébként az egyedülálló örökbefogadókról, nem csak csecsemők esetében, hanem idősebb gyerekeknél is.

              Kedvelés

            • Ismétlem: legalább tíz egyedülállót ismerek (és még férfi is van közöttük!), akik az országos listáról kaptak gyereket. És nem is beteg gyereket, csak cigány származásút. Lehet, hogy te nem kerültél sorra, de ilyen általánosításokat nem lehet levonni.

              Kedvelés

            • Kedves Zsuzsa! Biztos vannak olyan akik régebben sorra kerültek, de rajtam kívül is még sokan várnak az országoson, akik nem értik, hogy miért nem történik semmi. Az ő hozzászólásaik is olvashatóak az enyéimmel együtt több topic-nál.

              Kedvelés

            • Amikor mi voltunk a gyerekeinkért (országos lista), akkor az ügyintéző mesélte hogy hogy működik. Szólnak az országos listának, hogy van egy gyerek, ilyen és ilyen paraméterekkel. Az országos listán a sorrend és a paraméterek figyelembevételével bekérnek a megyei ügyintézőktől 5 meghatározott aktát. Általában 3-4 házaspár és 1-2 egyedülálló aktáját. ilyenkor szoktak rákérdezni, hogy elvben fogadókész lennél-e egy x éves kisfiúra mondjuk. Az 5 akta között a gyerek megyéje állít fel sorrendet, kikérve a gyerekkel foglalkozók véleményét. Előfordult már többször is, hogy az egyedülálló volt az első, akit hívtak.
              Max két ilyen 5-ös kört csinálnak. (ez nem feltétlen jelenti azt, hogy a gyereket 10-en megnézik, mindig van, aki már akta alapján nemet mond.) Utána megy külföldre,

              Egyébként ez nálunk úgy került szóba, hogy az ügyintéző morgott, hogy pont egy nagyon “apás” gyereknek keres örökbefogadót, és 4 egyedülálló nő aktáját küldték, ezt a gyereket pedig nem adja egyedülállónak, max férfinek, mert nem lenne jó neki.

              Remélem segítettem érteni. 🙂

              Kedvelés

          • A tanfolyamon nekünk azt mondták, hogy az 5-be ált. 1 egyedülállót választanak be, őt is többnyire a sor végére, és ha az előtte állók nemet mondanak, akkor szerencséje van.

            Kedvelés

            • Nagyobb gyerekeknél már nem nagyon vannak házaspárok, csak egyedülállók. Na, akkor mi történik vajon?

              Kedvelés

            • Ildikó, ezt honnan veszed? Miért ne várnának házasok is nagyobb gyerekre? Ahogy egy egyedülállónak, egy házaspárnak is éppúgy eszébe juthat 50-53 évesen, hogy akkor akar gyereket. Illetve, vannak fiatalabbak is, akik valamiért mégis idősebb gyereket vállalnak, pl. a Kisrigók.

              Kedvelés

            • Zsuzsa, a Kicsirigók 5 évesek voltak az örökbefogadáskor. Én több, mint kétszer annyi idős gyereket is elfogadnék. A Tegyesz tájékoztatása szerint ekkora gyerekre nem hogy házaspárok, de se belföldi, se külföldi várakozók nincsenek. Csak magamat ismételem most már, ha újra leírom, hogy ezért nem értem, hogy az országos listáról miért nem kaptam egyetlen kiajánlást sem 4 év alatt,miközben a statisztika szerint évente 100-150 gyerek megy külföldre.

              Kedvelés

  4. Engem leginkább az a történet fogott meg, ahol az anya mellé állt a közösség, és segítettek alkalmassá válni a gyermekének a nevelésére. Azon gondolkoztam, hogy hány anya nevelhetné fel a gyermekét, aki szeretné, csak gyengének érzi magát hozzá, ha lennének, ha működnének a közösségek.

    Kedvelés

    • Sziasztok! Fura ez a kettősség,amit írtál Zsuzsa, és most is ugyanazt érzem,mint amikor a hivatalban először jelentkeztünk. Örülni annak,hogy lesz egy gyermek,akinek nem lesz szülője,hogy majd mi lehessünk azok. Ezen át kellett rágnom magam, nem egyszerű érzések.

      Kedvelés

      • Mogyi, ne innen nezd.
        Vannak gyerekek, akiknek nincsenek szuleik, es vannak szulok akiknek nincs gyerekuk. Ha a ketto talalkozik, akkor letrejon az of.
        Nem annak orulsz, h nincsenek szuleik, hanem annak, h lesz gyereked.
        Erzed a ketto kozti kulonbseget?
        Toled fuggetlen az, h a gyereket elveszik, lemondanak rola, ez ugyis megtortenik, te csak varod, h mikor jon el a te gyereked.

        Kedvelés

        • Beja néhánnyal fentebbi hozzászólólásával teljesen egyetértek. Nem világos az országos kiválasztás módszertana, s egyáltalán nem átlátható. S végképp nem lehet érteni, hogy a sorrendiség mennyire számít (kellene, hogy számítson, mint a talán legobjektívebb szempont). Szerintem körüljártuk a témát, egyszerűen meg kellene tudni, mi is történik a valóságban. Erre biztosan van több mód is (pl. a kiválasztásban résztvevő meghívása egy előadásra a Mózeskosár Egyesületbe). (Persze ez a legkevésbé sem biztosítaná még a változást, s mondjuk az egyedülállók felé a nagyobb nyitottságot, csak a mi megértésünket segítené).

          Kedvelés

          • Én támogatnék egy ilyen programot! Talán így a várakozókhoz és/vagy egyedülálló várakozókhoz közelebb álló téma is kaphatna kicsit nagyobb hangsúlyt. Én igyekszem minden Mózeskosár találkozón jelen lenni, mert eddig is nagyon hasznos és érdekes információkhoz jutottam, válaszokat kaptam, barátokat szereztem. Hálás vagyok amiért létezik az egyesület és amióta tudok róla, a tagja is vagyok. De -értelemszerűen- a legtöbb téma amelyet körüljárunk, a már örökbefogadóvá vált szülőknek szól, a várakozók sajnos kevesebben is jönnek a programokra.
            Én minden esetre örülnék, ha a fentiekhez hasonló témák is napirendre kerülnének és oszlana a homály! 🙂

            Kedvelés

      • Én anno ezt kicsit úgy fogalmaztam magamnak, hogy az öf. valahol olyan, mint a szervdonáció. Kicsit olyan, mint örülni annak, hogy a beteg gyereked kap egy új szívet, tudva, hogy ezt az tette lehetővé, hogy valaki másé meghalt. Annyival könnyebb a dolgunk, hogy itt haláleset nem történik. De veszteség, gyász mindenképp. Én (eddig szigorúan magamban) szoktam is a gyerekem vsz családját “donorcsaládnak” hívni. Mert valahol tényleg olyan. Mert az ő családjuk funciózavara kellett ahhoz, hogy a mi párosunkból működő család lehessen.
        Egyébként nem rossz ezt észben tartani, szerintem (mármint nem örök életben ezen rágódni, csak nem elfelejteni), mert talán valamivel könnyebb a szülőanyát nem “milyennőazilyennek” tartani, ha tisztában vagy vele, hogy igen, a te boldogságod nem jöhetett volna létre az ő tragédiája nélkül. Mert neki valamilyen formában az egész mindenképpen az volt, még ha másképp is, mint egy haláleset.

        Kedvelés

    • Aktucs, köszönöm, hogy megírtad az infóidat az országos listáról! Ezek szerint mégis számít a sorrend.
      Ezt úgy kellene elképzelni a gyakorlatban, hogy minden megye elküldi az örökbe adandó gyermek megyéje szerinti TEGYESZ- hez, az adott gyermeket elvileg elfogadó első öt várakozó aktáját? Ez 95(!) akta lenne… Nehezen tudom elképzelni, hogy ennyi várakozó közül választanának. Ennyit nem lehet rangsorolni.
      Valamit félreértettem?

      Kedvelés

      • Én úgy értettem amit Aktucs írt, hogy az országos listáról az első 5-öt (vagy többet) küldi le a minisztérium a megyének. Az országos nyilvántartásban ott szerepel minden megyei várakozó szépen, sorrendben. Az elmondásokból úgy értettem, hogy a sorrend is számít.
        Ezt összevetve Aktucs információival, majdnem biztos, hogy valami homokszem kerülhet a gépezetbe a gyakorlatban, ugyanis én kb. 3 éve első vagyok konkrét korú gyermekre az országban (akire egyébként házaspárok már nem valószínű, hogy várnak). Bocsánat, hogy mindig a saját példámat hozom, de szerintem az magáért beszél.
        Amit még megtudtam az az, hogy valószínűleg az országos nyilvántartás nagyon kevés paramétert tart nyilván a várakozókról a legörgethető menü fősorában, pedig ez alapján továbbítják a várakozókat a megyének, másrészt a megye szíve-joga választani a leküldött anyagokból. Ha a megye szerint egyik sem alkalmas, akkor a Minisztérium ezt nem vizsgálja felül, megy a gyerek külföldre. És itt jön be megint a kérdés, hogy vajon a megyék szeretik-e az egyedülállókat, vagy inkább a külföldi házaspárokra szavaznak.

        Kedvelés

      • Igen, félreértetted. A minisztériumnál nincs ott a teljes akta, csak néhány adatod. Kiválasztanak 5-öt, összesen, és ezeknek az aktáját kérik be, hogy a gyerek megyéje már a teljes aktát lássa.

        Kedvelés

  5. Elnézést, ha kicsit off a téma, de annyit beszéltünk az utóbbi időben az országos lista rejtéjeiról, meg hogy mi lenne jó, hogy ha nem gond, most megosztanám veletek egy lehetséges rendszer gondolatát.
    Lehet csak kívülről, én kis naiv gondolom, de szerintem viszonylag egyszerűen hatékonyabbá lehetne tenni az országos lista működését a mai technika mellett, és valószínűleg még sokkal több munkatársra se lenne szüksége a minisztériumnak.
    Dióhéjban az ötletem:
    Az országos listára kerülő gyerekekről információk kerülnének egy elektronikus adatbázisba, amihez csak a minisztériumtól, az országos listán szereplő várakozók férhetnek hozzá, és csak azokat az adatlapokat láthatják, amelyekben a határozatuknak “megfelelő” gyermekek szerepelnek.
    Ha bekerül egy gyerkőc az adatbázisba, akkor kap egy “várakozási időt” pl. max. egy hónapot, ami alatt az örökbefogadni szándékozók jelentkezhetnek, ha szívesen megismernék a gyermeket. – Ha van már pl. 10 “pályázó”, vagy lejár a hónap, a pályázatot lezárja a minisztérium, és megvizsgálja a jelentkezők adatlapját, és kiválasztják, hogy kit tartanak a legalkalmasabbnak a gyermek örökbefogadására. Ezután neki/ nekik lehetőséget biztosít ez akta részletes megtekintésére, ill. az ismerkedésre. – Ha valamiért ez meghiúsul, akkor még mindig ott van a következő alkalmas jelölt. – Ha valakire senki nem jelentkezik, vagy valamiért a pályázók egyike sem kívánja a kisfiút/kislányt örökbefogadni, még egyszer vagy kétszer megpróbálják, ha ezután is sikertelen a belföldi örökbefogadás, már nyugodt szívvel megpróbálnák külföldre örökbeadni. – Határozott előnye lenne, hogy ha egy gyereket háromszor is megpályáztatnak, akkor is maximum fél évet töltene örökbefogadhatóként az országos listán.
    Lehet hogy elég gépiesnek és személytelennek tűnik így első látásra, de úgy gondolom lényegesen több a haszna a történetnek, hiszen a gyerek részéről elmaradna a fölösleges várakozás. Többen jutnának itthon családba, és gyorsabban.- A szülőjelöltek motiváltsága mindenképpen dinamizmust vinne a rendszerben. – A minisztériumban, ill. a TEGYESZnél megmaradna a szakmai szűrés, így ezen se eshetne csorba.
    A gyerekek személyiségi jogai sem sérülnének, csak azok látnák a gyerekek adatlapját, akik szülőként szóba jöhetnek, azonosítani nem lehetne ezek alapján Őket, de megtudható lenne a döntéshez segítő információk sok része, de ezek általában nem az azonosításhoz szükséges adatok.
    A fotó már jó kérdés, hiszen bárki azonosítható ennek alapján, de mivel külföld felé is adunk ki fotóka, nem hiszem, hogy ebből problémát kellene itthon csinálni. – Vagy pl ott van az Ukrajnai gyakorlat, ahol szintén létezik egy hasonló, (teljesen nyilvános) adatbázis, ahol szerepelnek az örökbefogadható kicsik és nagyok.
    Ebben a rendszerben is a gyereknek választanák ki a szülőt és nem fordítva, csak némi “munka” átkerülne a kiválasztásban a családokra.
    Ráadásul, munkaerő tekintetében is maximum még egy vagy két informatikus alkalmazásával megoldható lenne egy ilyen rendszer működtetése.

    Nektek mi lenne a véleményetek egy ilyen rendszerről? – Miben látnátok az előnyeit vagy a buktatóit?
    Szerintetek érdemes lenne egy kidolgozott verziót, javaslatot a minisztérium elé terjeszteni?
    Köszönöm a véleményeket! 🙂
    M.

    Kedvelés

    • Kedves Lakmag! Én nagyon jó ötletnek tartom, amit írsz, alapvetően nagyon jól átgondolt rendszer. Amiben egy kicsit finomítanám, azok a következődolgok:
      *Ha a konkrét gyerekre “pályázni” lehetne, félő, hogy kicsit több komolytalan jelentkező is pályázna a “próbáljuk meg, majd legfeljebb nem fogadjuk el” alapon. A minisztérium ezeket nem tudná kiszűrni, így a komolyak esélyeit rontanák. Én fordítva tudnám elképzelni. A konkrét gyerek mellé a minisztérium tenne fel egy sorrendi listát azok közül, akik az ő tudomása szerint erre a gyerekre várnak. Itt lehetne egy rövid türelmi idő, amíg a listán szereplők megerősítenék, vagy törölnék a szándékukat a konkrét gyerekkel kapcsolatban.
      *A másik, hogy a várakozóknak egy rövid összefoglaló nem biztos, hogy elég információt adna a gyerekről, így előfordulhatna, hogy olyanok is megerősítenék a szándékukat, akik aztán valamiért mégis visszalépnének. Ezt elkerülendő bizony a várakozó megyéjének ügyintézői kapnának több feladatot, hiszen az első 5-10 várakozót a türelmi időn belül ugyanúgy tájékoztatniuk kellene, mintha nekik ajánlanák fel a gyereket. Ez biztos, hogy szűrné megint csak a komoly szándékukat végül megerősítőket.
      *Az így fennmaradó listából aztán választana a megye. (Ez a rendszer sajnos még mindig nem oldja meg azt a kérdést, amit nem tudunk jelen pillanatban, hogy a megyék nem javasolják-e inkább a külföldi házaspárokat a hazai egyedülállókkal szemben. Ugyanis ha ez a helyzet, akkor felesleges minden átszervezés a rendszerben, akkor az csak pénzkidobás.)

      Ennek alapján én első körben igazán égető sürgősségűnek azt találnám, hogy tudjuk meg, hogy mi a helyzet a megyéknél az egyedülállók megítélésével, és hogy mi lehet a hátterében annak, hogy kb. 3x / 4x annyi gyereket adnak évente külföldre, mint az országos listáról itthon örökbe.

      Kedvelés

      • MIndenképpen fel fogom vetni a Mózeskosárban, hogy hívjanak meg valakit a minisztériumból beszélgetni erről. De ez már legjobb esetben is csak ősszel valósulhat meg (június végére már van előadó, aztán két hónap szünet lesz). Ennél hamarabb csak akkor lesz információnk, ha pl. Zsuzsa elmegy és készít egy nagyobb lélegzetű interjút erről és rákérdez minderre. Egyénileg nehéz megközelíteni őket, mert szerintem ott nincs ügyfélfogadás, levélben meg nem fognak magyarázni.

        Kedvelés

        • Csatlakoznék Ágneshez, Zsuzsa volna rá lehetőség, hogy te körbejárd a témát?
          Az országos lista és ezzel összefüggésben a megyék működése nagyon sok mindenkit érdekel, hiszen sokan várunk az országos listán.
          Azért kérlek én is, mert biztos vagyok benne, hogy amikor ezt a hiánypótló blogot elindítottad, akkor minden örökbefogadással kapcsolatba kerülő embercsoportnak szerettél volna jót tenni.

          Kedvelés

        • Kedves Ágnes! Tényleg meg tudnád akkor tenni, hogy felveted a Mózeskosárban, hogy hívjanak meg egy előadót az országos lista témában? Nagyon sokat segítenél vele sokunknak! Előre is köszönet!:)

          Kedvelés

          • Kedves Ildikó! Már felvetettem a múlt heti ülésen, s Székely Zsuzsa, az Egyesület elnöke teljesen nyitott volt rá. Ő is jelezte persze, hogy már csak ősz jöhet szóba. Azt is javasoltam neki, hogy nézzen majd bele a blogon a vonatkozó két témához kapcsolódó beszélgetésbe, de azt hiszem egyébként is pontosan értette mi a kérdésünk, s problémánk. Az országos lista működése általában sokakat érdekelhet, de én különösen kíváncsi vagyok rá, úgy, mint Te 🙂

            Kedvelés

            • Kedves Ágnes! Mennyi esélyét látod, hogy összejön ez országos listás előadás a Mózeskosárban ősszel? A legújabb blogbejegyzés (tévhitek) 9. pontjának fényében ez még aktuálisabbá is vált.
              Köszönöm szépen előre is!

              Kedvelés

      • Nem hinném h. Valaki azért esik ki a rostán, mert egyedülálló, ha erről lenne szó, az alkalmassági alatt elvéreznénk, es nem lennének párok, akik éveket várnak, pedig hasonlóan rugalmasak elfogadás tekintetében. Azt elobb elhiszem, saját munkámat alapul véve, h. az aktakkbol néha néhány 1-1 fiókba kerül, v. Hasonló.
        A kiegészítő gondolatokat nagyon köszönöm, én komolytalan jelentkezőkre nem is gondoltam… De lehet ilyen is…es az gáz lenne. Köszönöm. 😊

        Kedvelés

        • Jelenleg a törvény nem tiltja, hogy egyedülállók örökbefogadásra jelentkezhessenek, ezért az alkalmasságin sem tudnak hivatalosan kiesni.
          Azt, hogy a megyék hogyan ítélik meg az egyedülállókat, a csecsemők kapcsán már láttuk. Nem hinném, hogy nagyobb gyerekek esetében másképp vélekednének, mindenesetre biztosat jelen pillanatban nem tudunk, pedig jó lenne.

          Kedvelés

          • Kedves Ildikó! Csak itt tudtam válaszolni – abban szinte biztos vagyok, hogy a Mózeskosár megpróbál valakit előadás hívni az országos lista ügyében, azt nem tudom kiszámítani, el is vállalják-e és mikor. De nem hiszem, hogy ennek különösebb akadálya lenne, szóval szerintem nagy esély van egy ilyen beszélgetésre. Azért olyan nagy várakozásokat nem fűznék a dologhoz, előadótól függ mennyire lesz nyitott, s főleg, hogy úgy gondolja-e, hogy bármit is jobban lehetne csinálni. De a mi megértésünket azért biztosan segíti.

            Kedvelés

  6. Visszajelzés: 2015-ös örökbefogadási statisztikák | Örökbe.hu

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s