Örökbe.hu

Új, saját vizsgálat, a 2020-22-es adatok alapján. Az előző cikket itt találjátok.

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbe fogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni egy, a megyei szakszolgálathoz tartozó gyerekre. De mikor?

Saját módszertannal, a Központi Statisztikai Hivatal adataival dolgoztam, a jogi helyzetnek megfelelően aktualizálva a számítást. Minden megyénél megnéztem a várakozó házaspárok számát és a megyén belül a szakszolgálat által  örökbeadott gyerekekét. A korábbi évektől eltérően azért nem vettem be az egyedülállókat a számításba, mert ők a 2020-21-es jogi változások óta csak olyan gyereket kaphatnak, aki az egész országban “nem kelt el”, tehát számukra semmi jelentősége nincs annak, hol laknak.

Nem vettem figyelembe az országos és nemzetközi listára küldött gyerekeket. Az adatokat átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Az eredmény megyénként igen eltért, a leggyorsabb megyében 1 alatt volt (Szabolcs), a leglassabban 17 fölött.

Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó házaspár a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze azért ennél kevesebbet kell várni jellemzően. Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy

• a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe, vagy nem abban a megyében, meggondolják magukat, elválnak, gyerekük születik, másik megyébe vagy külföldre költöznek,
• sokan az országos listán vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.

Meghosszabbíthatja viszont

• a megyébe beköltöző, máshol korábban határozatot szerző várakozók száma (egyedül Pest megye lakossága nő érdemben),
• hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza” (ennek aránya megyénként változó, 2022-ben 0 és 28% között volt)
• valamint testvérek együttes örökbeadásánál, ami egyre gyakoribb, csak egy család kap gyermeket, hiába papíron két vagy három örökbefogadás történik.,

Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, a várakozó mennyire a rendszer által favorizált, hányadik felajánlott gyereket fogadja el. A vizsgált három év sem volt egyforma, 2020-21-re a koronavírus nyomta rá a bélyegét, 2022-ben pedig nekilódult az örökbefogadások száma, 2020 óta egy nagy törvénymódosítási csomag is próbálja felgyorsítani az örökbefogadásokat. De most ezek az évek jelentik a közelmúltat, amihez viszonyítani tudunk.

A térkép hasonlít a korábbi évekhez. Három csoportra bontom a megyéket.

1. Azon megyék, ahol a várakozók/örökbeadott gyerekek aránya 4 alatt van:  Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Zala. Zöld szín jelzi a térképen. (Sőt, volt olyan megye, ahol átlagban még egy évet sem kell várni a várakozóknak!) Szabolcsban és Borsodban sok gyereket küldenek az országos listára és külföldre.

2. Azon megyék, ahol a várakozók/örökbeadott gyerekek aránya 4 és 8 között van: Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém. Sárga szín jelzi a térképen.

3. Azon megyék, ahol a várakozók/örökbeadott gyerekek aránya 8 fölött van: Budapest, Pest, Csongrád-Csanád. Piros szín a térképen. 

Mindezt egy térképen is bemutatom, én készítettem. Ökölszabály: a zöld és sárga megyékben keveset, a pirosakban sokat kell várni.

Megismétlem, hogy ez csak egy statisztikai számítás, nem minden egyedi eset fog ebbe a mintázatba illeszkedni, és továbbra is nagy eltérés van a várakozásban, ha valaki elfogad idősebb roma vagy sérült gyereket, vagy csak egészséges fehér bőrű lány kisbabát vállal.

Érdekes fejlemények a múltkori számítás óta:

• Megismétlem, hogy egyedülállókra mindez nem vonatkozik, ők az országos lista után jönnek, azaz csak 3 év feletti roma gyerekre van esélyük, cserébe mindegy, hol laknak.
• Kissé lecsökkent az “átlagos” várakozás, 2022-ben már csak 4,3 év volt a 2019-es közel 7 évvel (ismétlem, ez egy fiktív szám, azt mutatja, ha minden házaspár a megyei listán kerülne sorra).
• Ez köszönhető egyrészt az örökbefogadások növekedésének, másrészt annak, hogy a várakozók száma stagnált a vizsgált években (tippem szerint azért, mert a szakszolgálatok szigorúbban szűrik őket).
• Különösen gyors lehet a sorra kerülés, ha egy házaspár 3 év feletti roma gyereket vagy testvéreket is vállal.
• Továbbra is fontos a megyei lista szerepe az örökbefogadásban, a “mezei örökbefogadókhoz” kerülő (nem rokon, nem nevelőszülő és nem külföldi által örökbefogadott) gyerekek 60 százaléka talált szülőt a saját megyéjében.
• Budapest, bár még mindig piros megye, a korábbi felmérés 30-as átlagával szemben most csak 17-es várakozó/gyerek arányt mutat fel, csökkent a határozattal várakozó házaspárok száma és megnőtt a gyerekeké.

Tanulságok a várakozóknak:

• Az élet igazságtalan. Még mindig! Ugyanolyan várakozó ugyanolyan gyerekre az egyik megyében 1 évet vár, a másikban 8-at. És akkor gondoljatok az egyedülállók helyzetére!
• Nem kell pánikba esni, a szakemberek dolgoznak azon, hogy minél több gyerek családba kerüljön. Vélhetően a következő években fog beérni a törvényi gyorsítások hatása.
• Nem csak a várakozási idő számít, egy megye szakmai színvonala, az ismerős szakemberek is értéket jelentenek.
• A várakozást érdemes aktívan tölteni, informálódni, rendezvényekre járni, mert hamar érkezhet az új családtag.

Ti mennyit vártatok a megyében?

Ilyen kimutatásokat máshol nem találsz. Az Örökbe.hu blogot egyedül, szervezetektől függetlenül írom. Ha szeretnéd támogatni a blogot, itt olvashatsz a lehetőségekről. 

Ha örökbefogadásra vársz, ajánlom a várakozóknak szóló online csoportot, ahol sorstársakkal együtt készülünk fel a várható helyzetekre!