Mi lesz a neve?

Általános

Az ember sok ábrándot dédelget a leendő gyermekével kapcsolatban. Az álmodozás egyik tárgya, hogy mi lesz majd a neve a kicsinek.  A vér szerinti gyerek elég jól szokta teljesíteni az elképzeléseket ezen a téren, de az örökbefogadásnál általában a nevet is készen kapja a szülő.

Horváth-Alex1

A vezetéknév egyszerűbb, ott alapesetben az örökbefogadó családnevét kapja a gyerek. (Házaspárnál elég sok eset van, újabban házasságkötésnél kell nyilatkozni, melyik variáció legyen majd a leendő gyerekek vezetékneve, a gondozásba kihelyezés előtt mindenesetre újra rákérdeznek.)

A Polgári Törvénykönyv szerint kivételesen indokolt esetben a gyámhatóság megengedheti, hogy a gyerek megtartsa addigi vezetéknevét. Gondolom, ez családon belüli örökbefogadásoknál, vagy már kamaszkorú gyereknél merül fel.

Ha egyedülálló anya fogad örökbe, a gyereket képzelt apa nevére szokás anyakönyvezni, a nevet az anya adhatja meg. Újabban a képzelt apa bejegyzése nem kötelező.

Az utónévről a törvény tavaly március 15-i módosítása úgy rendelkezik, hogy “a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg.” A gyámhatóság dönti el, mi az indokolt eset. A két legnagyobb közvetítő civil szervezetnél még nem volt olyan eset az egy év alatt, amikor ne engedélyezték volna a névváltoztatást. Amelyik gyámhivatallal én beszéltem, ott a “mindig arról álmodtunk, hogy legyen egy Zalán nevű kisfiunk” érvet elégséges indoknak tartják, vagy azt is, ha a régi név nem illik az új családnévhez, és ha a gyerek két eredeti keresztnevéből egyet megtart az örökbefogadó, azt nem tekintik változtatásnak.

Néhány beszámoló az elmúlt egy évben örökbefogadóktól:

“Újszülött kislányunk nevét mi választottuk, az eredeti keresztnevet sem hagytuk meg. A gyámhivatal nem tett kifogást, fel sem merült, hogy indokolnunk kellene a névváltoztatást.” (nyílt örökbefogadó)

“Még a terhesség alatt megismerkedtünk az életadóval. Együtt adtuk a neveket, ő is adott egyet és mi is. A szülőszobán úgy mondta be, hogy az általa adott név volt az első helyen. A gyámhivatalban mi megfordítottuk a két név sorrendjét, ezzel nem volt semmi gond.” (nyílt örökbefogadó)

“Mindkét gyerek kapott új keresztnevet, bibliai eredetű, szép jelentésű neveket. A fiam nevének jelentése: Isten meghallgatott, a lányomé: kegyelem. A gyámhivatalban visszakérdeztek, hogy akkor írjuk azt, hogy vallási okokból? Mondtam, hogy akár azt is írhatjuk. Nagyjából ennyi volt, nagyon nem tornáztak rajta. A lányomnak első helyen hagytuk meg az eredeti nevét és úgy is hívjuk. A fiamnak nem tudtam az eredeti nevével megbarátkozni, azt hagytuk meg neki második névként. Mindenképpen akartunk mi is nevet adni. Akkor az enyém a gyerek, ha nevet adtam neki. A fiamat nem viselte meg a névváltás. Az első 1-2 hétben a régi nevén hívtuk, néha-néha becézésként hangzott el az új név. Aztán fokozatosan egyre többször használtuk az újat. A végére már csak akkor hívtam a régi nevén, ha nagyon szigorúan rá akartam szólni. Két hónapja volt nálunk, amikor elkezdte saját magát is megnevezni az új néven.” (bölcsis korú testvérpár örökbefogadója)

“Kisfiunk két különleges utónévvel érkezett. Az elsőt megtartottuk, hisz úgy szólították addig, a másodikat elhagytuk, mert együtt már olyan ritka kombináció volt, amiből fel lehetett volna ismerni a gyereket.” (titkos örökbefogadó)

Ha mégsem engedélyezné a hivatal az új nevet, akkor később viszont sima névváltoztatási kérelemmel bármikor lehet módosítani.
Sándor-Nelli

 

Nálunk a pszichológiai alkalmassági vizsgálat egyik témája volt, meg szabad-e változtatni az örökbefogadott gyerek nevét. Nagyobb gyereknél természetesen ez már az énazonosságát jelenti, megszokta a nevét, erre hallgat. De egy újszülöttnél is jelképezi a múltjának, származásának elfogadását, és mindazét, amit a vér szerinti szülőktől kapott. Ugyanakkor fontos, hogy az örökbefogadók jó érzéssel mondják ki a gyerek nevét, ne keltsen bennük kellemetlen asszociációt.

A gyakorlatban a következő variációk léteznek (tegyük fel, hogy a gyermek eredeti neve Vanessza Adrienn)

  • az örökbefogadó megtartja a gyerek (mindkét) keresztnevét (Vanessza Adrienn)
  • (az egyiket) megtartja, és ad egy második keresztnevet (Vanessza Sára)
  • ad egy új első keresztnevet, a régit másodiknak tartja meg (Sára Vanessza)
  • teljesen új keresztneve(ke)t ad (Sára, vagy Sára Tímea)

Nyílt örökbefogadásnál a leendő szülők néha már a terhesség alatt megismerkednek az örökbeadóval, és meg tudnak egyezni egy közös favoritban. Vagy az életadó és az örökbefogadó is ad egy-egy keresztnevet. Az örökbefogadós találkozókon nyüzsögnek a két keresztnevű gyerekek.

A témánál felmerül a szappanoperai nevek problematikája. Néha bravúros megoldások születnek, a korábbi névhez hasonló, de a család által elfogadható hangzású nevet adnak (például Rikárdó helyett Richárd), vagy a korábbi becenevet megtartják, de átanyakönyvezik a gyereket. Néha az a névváltoztatás indoka, hogy nagyon ritka, különleges a név, vagy épp bíróság vette el a vér szerinti szülőktől a gyermeket, és nem akarják, hogy a neve alapján ráismerjenek.

Végül egy kis felmérés örökbefogadóknak. Egy gyerekre csak egyszer töltsétek ki (ne töltse ki kétszer férj és feleség). Ha több gyereket fogadtál örökbe, minden gyerekre külön töltsd ki. Ti hogy neveztétek el a gyereket? És hogy szólítjátok?

Advertisements

88 responses »

  1. Mindkét gyereket újszülöttként fogadtuk örökbe, egyiküknek sem adott nevet az életetadójuk (két különböző), mindkét esetben megkérdeztem az életetadókat, hogy milyen nevet szeretnének adni, de egyikük sem akarta elnevezni őket…. Mindkétszer elmondtam, hogy mi milyen két-két keresztnevet fogunk adni, mindketten azt mondták, hogy nekik is tetszik és rendben. 🙂
    Szóval a mieink is két nevűek, de nálunk mindkét keresztnevet mi adtuk.

    Egyébként a gyámhivatalban mindkétszer rákérdeztek, hogy maradnak-e a nevek, vagy szeretnénk-e újat adni.

    Kedvelés

  2. A kétéves gyereknek meghagytuk a keresztnevét. Másodikat sem adtunk, a férjem nem szeretett volna nagyon kiszúrni a gyerekkel, hogy olyan hosszú nevet kelljen leírnia egész életében. A kicsinél már a szülés előtt találkoztunk az életadóval, vele megegyeztünk, az első keresztnevet mi adtuk, a másodikat ő. Részünkről ennyi kompromisszum volt, hogy így a kicsinek két keresztneve van, pedig magunktól nem adtunk volna, de tiszteletben tartottuk annak a kérését, aki életet adott neki.

    Kedvelés

  3. Pár hetesen fogadtuk örökbe, két nevet adott az életetadó, az egyik olyan név volt amiről elmondta, hogy kislány kora óta arról álmodozott, hogy ha lesz egy lánya így fogják hívni. A másik név az utolsó pillanatban ugrott be neki, pár nappal a szülés előtt volt az a névnap, talán onnét… Mi szerettünk volna nevet adni, úgy gondoltuk hogy a meglévő mell adunk még egyet, de erre nem számítottunk hogy eleve kettő lesz. Megbeszéltük az életetadóval aki azt mondta, az első név fontos neki, a második csak egy hirtelen ötlet volt. Így egyetértettünk abban, hogy az életetadó számára fontos név és a mi általunk adott név legyen. Az első keresztneve amit mi adtunk, azt is használja, de bemutatkozásnál mindkettőt mondja. Tud a harmadik névről is, ami végül nem maradt meg, néha kérdezi hogyan volt, miért ez lett a neve stb. Alaposan átbeszéltük ezt már, és még biztosan elő fog jönni a téma. Mi azt mondtuk neki erről – ami a valóság is – hogy szerettük volna ha a nevében is marad emlék az életetadójáról, de azt is hogy mi is adjunk neki egy olyan nevet ami nekünk fontos. A beszélgetéseink során mindig fontos hogy érezze, az ő életének egyformán értékes és fontos része az is amit a vér szerinti családjából hozott és az is amit tőlünk, így benne ez a két örökség együtt él tovább. Ez a nevében is megmutatkozik. Eddig úgy áll, hogy ezzel a felállással elégedett, szereti mindkét nevét, a harmadikat nem szeretné visszavenni, de tud róla, hogy ha úgy érzi, van lehetőség a névváltoztatásra.

    Kedvelés

  4. Nekünk nem volt kifejezetten gondunk a gyerek eredeti keresztnevével, de valahogy nem is volt “beleszeretős”, a nevelőszülők is sokféleképpen becézték, nekem valahogy mindig egy pillanatra el kellett gondolkodnom, hogyan is szólítsam (a sok becenév közül). 2 éves korában kezdtük meg a barátkozást, és a régi nevén szólítottuk, azt hiszem az volt a terv, hogy adunk mellé mi is egy hasonló hangzású második keresztnevet.
    Aztán ahogy hazakerültünk, kicsit tesztelgettük, szólítgattuk az új keresztnevén is, és neki is nagyon tetszett (mindig vigyorgott, meg kacarászott hozzá), nekünk is jobban a szájunkra jött (és jobban tetszett), és akkor úgy döntöttünk, hogy az új keresztnéven fogjuk szólítani. De nagyon hasonló hangzású a két név, nagyobb változásnak nem tettük volna ki a gyereket (Jani, Janika, Jancsika, Jankóból lett Dani, Danika, Dancsi).
    Aztán jött a dilemma, hogy anyakönyvileg hogyan legyen, végülis csak az új keresztnevet kapta meg (mert nálunk mindenkinek egy keresztneve van, meg kicsit furán torlódtak volna a mássalhangzók, meg én nem akartam, hogy minden egyes bemutatkozással az örökbefogadására kelljen emlékeznie a gyereknek, akkor is ha esetleg nem akar). De ha később Ő ÚGY DÖNT, hogy szeretné felvenni a régi keresztnevét, én támogatni fogom benne.
    Aztán később megkeresztelettük, és a keresztségben viszont megkapta mind a két nevet, a múltja és a vérszerinti szülők “akaratának” tiszteletben tartása miatt. Nekünk így kerek a történet.

    Kedvelés

  5. Vicces, de nekünk először nagyon nem tetszett a fiúgyerek (15 hós) neve. Latin szappanopera nála bejött. De a barátkozás folyamán rájöttünk, hogy ez ő, és más nem is lehet! Így végül csak az .ó betűt hagytuk le a végéről, és tőlünk is kapott egy második nevet. Csak az elsőt, az eredetit használjuk,
    A lánygyerek (11 hós) kedves, szerethető neve csak azért csúszott végül a második helyre, és kapott tőlünk egy új elsőt, mert a családunkban többen viselik ezt a nevet. Most végül mindkettőt használjuk, a hétköznapokban, többet az újat.
    Most kilenc és hat év után úgy érzem, mindkettőnél jól döntöttünk.

    Kedvelés

  6. Az első gyermekünket úgy emelte ki a bíróság a vèrszerinti családjából, jobbnak láttuk akkor szakítani a múlttal és új lapot kezdeni, mint család, teljesen új névvel. A régin nem szólítottuk, kezdettől fogva becéztük, így nem is volt igazán átállásra szükség.
    Egyszer, később, valami régi dolog folytán véletlenül kicsúszott, Ő egyből kikérte magának, hogy az nem Ő.
    A kicsinél ismertük a vérszerinti anyát a terhesség alatt is és ő teljesen ránk bízta, illetve a nagyobbik gyerekre, akit aztán mi ‘segítettünk’ a névválasztásban: )

    Kedvelés

  7. Számomra egyik keresztneve sem volt hivatalosan vállalható, illetve az első szerintem valójában becenév (így szólítjuk azóta is), de megkapta annak a “rendes” változatát és még egyet, így a monogramja ugyanaz maradt. Ez fontos volt, és a vezetéknév szerencsés kezdőbetű-azonossága lehetővé tette. Néha használom a második keresztnevét is, de az óvodában és egyelőre idegeneknek is “csak” a vezetéknév+becenév változatát használjuk. Ezt már ő is magáénak érzi. 21 hónaposan találkoztunk először, és akkor már hallgatott ugyan a nevére, de nem jelentett számára önazonosságot, mégis illett rá, meg tudtam szeretni (bár az elején többször voltam zavarban nyilvános helyen, mert én sosem adtam volna neki ezt a nevet).

    Kedvelés

      • Igen, valami ilyesmi. 🙂
        Nem merült fel bennem komolyan, mert azt éreztem közben, hogy hozzá tartozik ez a név, és meg kell tanulnom elfogadni. Azóta is emlékeztet arra, hogy ő nem az enyém (a birtoklás értelmében), és hogy van egy olyan öröksége is, ami tőlem független. És ez szerintem szép így. A név, amit tőlem kapott, felnőttségére is jó lesz, de ő majd eldönti, hogy “Marcsiként” vagy “Máriaként” mutatkozik be, éli az életét.

        Kedvelés

  8. Nem is gondolna az ember, hogy a nev ennyire meghatarozo az eletben, igazabol sosem gondolkoztam rajta, nagyon szep keresztnevet kaptam az eletadomtol, mondjuk akkor meg nem is volt ez a sok szappanoperas nev 😊
    Mikor ferjhez mentem, akkor jott a dilemma, hogy is vegyem fel a nevet, egy hosszu valtozatnal maradtam, ferjem vezetekneve+ne, anyutol kapott vezeteknev, es a verszerintitol kapott keresztnev.
    Most ezt bonyolultan irtam le 😃, tehat pl. Kocsisne Varga Marta, nyilvan nem ez a nevem.
    Nekem igy lett kerek a vilag, ebben mindenki benne van, es buszken viselem.😊
    Leirtuk mar, az of gyereknek csak a neve van, mast nem birtokol, ezert van ez a kotodes, en sem engedtem, h atnevezzenek. Sokaig az ellen a becenev ellen is tiltakoztam, ami nem a nevembol keletkezett.

    Kedvelés

    • Gondolom, az anyutól kapott vezetéknév ráadásul egy képzelt apai név. Hisz anyukád egyedülálló volt.

      A mi fiunknak egyébként már három neve volt, mert a születésekor a vér szerinti anya vezetéknevét kapta, aztán pár hónap múlva átanyakönyvezték egy képzelt apa vezetéknevére. A két név között egyébként egy betű különbség volt 🙂
      Aztán jöttünk mi 🙂

      A keresztnevét meghagytuk, másodikat sem adtunk, több okból:
      1. Nem igazán hiszünk a két keresztnévben.
      2. Minek adjunk egy másikat, ha úgyse azon szólítjuk. Máshogy meg nem akartuk szólítani, mint amire addig hallgatott.
      3. Kicsit hirtelen kellett dönteni, nem tudtuk, hogy már a kihelyező határozatkor kellett volna mondanunk a másik nevet.
      Maradt a neve, a vezetéknévvel együtt kicsit kiejthetetlen, de majd belenő.

      Kedvelés

        • Vezeteknevbol amugy is tobb van, mint kellene, mert ket evesen a verszerinti anya vezetekneven kerultem be a csecsemootthonba, majd mielott az of megtortent, egy napig az apam vezeteknevet viseltem, masnap mar az anyuet.
          Mondjuk harom evesen errol en mit sem tudtam. 😊
          Most tartok a 4. vezeteknevnel, itt mar megallnek, nem kell tobb.😊
          Egyebkent a legjobb vezeteknev a vsz-i anyatol kapott, az nagyon dallamos, vhol kar, hogy nem az maradt.
          Az anyuetol kapottat, amit itt mar paran amugy tudnak 😃, sokaig nem ereztem magamenak, mivel egy ferfi keresztnev, es vmiert sokan egybemondtak a keresztnevemmel, mintha pl. az lenne, hogy Balazsaniko, utaltam 😃. Erre meg ratett par vicces kedvu tanar, tudtak fokozni a zavart, mert ugy hivtak, h Balazs kisasszony, ez volt a teteje…brrr, de vacak volt 😃

          Kedvelés

          • Érdekes, az én vezetéknevemben is van férfinév, de ezzel semmi gondom nem volt.
            Ha már itt tartunk (a Mária-Marcsi kérdéshez is passzol): nekem a legnagyobb traumám a nevemmel az, hogy bár Zsuzsa névre vagyok anyakönyvezve, és ezt is szoktam mindenhol bemondani, rendszeresen előfordul, hogy hivatalos papírokat Zsuzsannára kitöltve kapok vissza. Valahogy nem hiszik el, hogy ez a nevem.

            Kedvelés

            • Mert neked nem a ferfi nevre asszocialnak, oszinten eddig fel sem tunt a nevedben. 😊 Elegans a vege, igy az agy nem osztja darabokra, sztem😃.
              Van egy ismerosom, aki a Lajos vezeteknevet el is hagyta a ferjhezmenetelnel, es ne sincs a ferje neve utan. Siman megertem a donteset.

              Kedvelés

  9. A facebook-oldalon már mások is megemlítették, de nekem is kicsit neccesnek tűnt az a vallomásrészlet, ahol azt mondják, hogy a régi nevét már csak akkor használták a kisgyereknek, ha szigorúan rá akartak szólni. Ez szerintem nem túl szerencsés, negatív töltettel látni el a régi életét jelképező nevét…

    Kedvelés

    • Én a facebook-on még csak azt a hozzászólást olvastam reggel, hogy milyen az, hogy csak akkor érzem magaménak igazán a gyereket, ha én neveztem el. Ezt én is elég érdekesnek gondolom. Bár a nagylánynak nem mi adtuk a nevét, tökéletesen illik rá, és tökéletesen magaménak érzem a gyermeket. Én is ragaszkodtam a saját nevemhez, mikor férjhez mentem (megmaradt a nevem úgy, ahogy volt, semmit nem változtattam rajta), akkor miért akartam volna elvenni a gyerekemtől a sajátját?

      Kedvelés

      • Azért a felmérésből az derült ki, hogy a nagy többség maga is adott nevet az örökbefogadott gyereknek.
        70 válaszból csak tíz tartotta meg a régi neveket minden módosítás nélkül.

        Kedvelés

        • Zsuzsa, annak a hozzászólónak – szigorúan szerintem – nem az volt a baja, hogy adtak/adnak új keresztnevet is a gyereknek, hanem az a szemlélet, hogy annélkül nem érzi a sajátjának a gyereket. De persze nem kötelező ezzel (sem) egyetérteni.

          Kedvelés

          • Nagyon nem mindegy a gyerek kora sem ebben. Bölcsis korban (visszagondolva a sajátom bölcsis korára) már a gyerekek azonosulnak a nevükkel, azt már elvenni nem nagyon lehet. Hozzáadni szerintem bármikor – jelezvén egy új élethelyzetet és az azzal IS való azonosulást. Így azzal szerintem semmi gond, ha az örökbefogadó is ad nevet, de a régit teljesen kitörölni szerintem nem jó ötlet.

            Kedvelés

            • A magam részéről így is vállalom, amit gondolok. 🙂 Bár szerintem jócskán félreértettétek.

              Nekem az elfogadás része a névadás. Nem azért fogadom el, mert nevet adtam, azért adok nevet, mert elfogadtam.
              A választásainknak oka volt. Olyan neveket akartam, amiből erőt meríthetnek. Azért hívják így, mert akartuk, mert vártuk. Mert az, hogy ő van, számunkra kegyelem, és meghallgatás. És ez számít. Annak idején a nagyfiam is ilyen beszélő nevet kapott, ő Isten ajándéka. A vérszerinti apja lelépett 5 éves korában és ő összezuhant, mert saját magát okolta, tartotta szerethetetlennek. Akkor sokat jelentett neki, hogy ő nem teher, hanem ajándék a számomra, azért ez a neve, mert így éreztem, így fogadtam őt el.
              Mindemellett fontos volt az is, hogy az eredeti keresztnevük megmaradjon, hiszen azt a vérszerinti anyjuktól kapták, és nekik csak ez van tőle. Ezért kétnevűek

              Egyébként a két és fél éves fiam olyannyira nem azonosult a saját nevével, hogy nem nevezte meg magát. Soha sehogy. A kislányom még nem volt kettő, amikor már a saját (kissé átköltött) nevén beszélt saját magáról.

              Ami meg a szigorú rászólást illeti, nem azért használtuk a régit, hogy negatív kicsengést kapjon – ha ezt akartam volna, nem hagyom meg második névnek sem, hanem azért, hogy biztosan tudja, hogy róla van szó. Ha nagyon nyomatékos akarok lenni, akkor néha most is a teljes anyakönyvezett nevén hívom a gyerekeket. (Teszem hozzá a vérszerintit is) Vezetéknevestül, két keresztnevestül. Az az a pont, ahol elérte a határt, nem lehet tovább húzni anya idegeit.

              Kedvelés

  10. A kisfiunk megszületése előtt évekkel egy keresztnevet dédelgettünk, ízlelgettünk, valamiért nagyon ezt szerettük volna adni: Félix. Aztán megláttuk inkubátorban a drágámat, és összenéztünk, hogy ő egyszerűen nem Félix… Egy napig kerestünk ráillő nevet, és szerintünk nagyon jól választottunk 🙂 Második névnek meghagytuk az Életetadó által adottat, így igazán hercegi, már-már komoly neve lett. Olyan büszkén tud bemutatkozni, mindkét keresztnevét használja. Úgy tűnik, fontos neki mindkettő, kérdezgetett is már a másodikról. (ovis) A még baba második kisfiunknál gondba kerültünk, mert az Életetadója két keresztnevet adott, és mindkettőhöz ragaszkodott. Mi meg ahhoz ragaszkodtunk, hogy egyiket mi adjuk. Így a gyámhivatalban első keresztnévként a frissen választottat adtuk, másodiknak megtartottuk a “második régit”, mert az tetszett jobban. Valahogy csudára illik hozzá is a neve 🙂

    Kedvelés

  11. Ha nagyobb gyereket kaptunk volna, meghagyjuk a keresztnevét. De újszülöttet, fiút kaptunk, akire az volt a variációnk, hogy a második keresztneve a nagypapánk (1-1 azonos keresztnevű nagypapánk volt, akiket nagyon szerettünk) neve lesz, az első keresztnévre meg volt két nevünk és gondoltuk, amelyik illik rá, azt adjuk – egyik sem illet rá. Kimondtam a nevet, ami bennem akkor felmerült, a párom annyira meglepődött, hogy mi az, hogy igent mondott (és utána megkérdezte, hogy tényleg van ilyen név?!) (nem szappanoperás).
    Az életadó anya azt mondta, neki mindegy, hogy megtartjuk a keresztnevet vagy megváltoztatjuk. Nyílt örökbefogadás volt, így tudja az új neveket, nem volt ellene kifogása.
    A családból most csak én lógok ki, mert nem vettem fel a férjem nevét, a lánykori nevemet használom, míg a kisfiam és a férjem egy vezetéknéven van :-). De mivel tudtuk előre, hogy két keresztnevet szeretnénk adni a gyermekünknek, így az el volt vetve, hogy két vezetékneve is legyen (az én nevem meg a férjem nevével egy vicc lenne, ezért is nem vettem fel).
    Hú, ezt lehetett követni? 🙂
    Érdekes ez a téma, mennyi variáció lehet.

    Kedvelés

    • Szerintem lehetett. A vic témához, nekem is van olyan barátnőm, aki Nagy Mészáros lett volna, ha felveszi a férje nevét a sajátja mellé 😀

      Kedvelés

  12. A mi kisfiunknak mindkét keresztneve különleges. A második keresztnevének becézett változatát használták a nevelőszülők, Ő is így szólította magát. Egy volt kolléganőm elvált, iszákos férjének ugyanez volt a neve, a mi családnevünkkel. Ez az ok, ami miatt meghagytuk ugyan, de nem használjuk a keresztnevét. Szépen átszokott. Csodálkoztak, hogy nem a férjem keresztnevét adtuk neki.

    Kedvelés

  13. Gyermekvárás idején a férjemmel kiválasztottunk olyan neveket, ami mindkettőnknek tetszik. Dupla keresztnevekben gondolkodtunk (tetszés+családi hagyomány). Négy fiú nevünk volt összesen. Érkezett a telefon, hogy találkozhatunk egy 4 napos babával; és a neve: egyik favoritunk!
    Aztán jött a gyámhivatali kérdés, mi legyen a gyermek neve örökbefogadás után. Azt hiszem valami olyat válaszoltunk hogy van már neve. Arra, hogy adunk-e második keresztnevet: nagy zavarban voltunk, akkor és ott kiment a fejünkből a többi név. Aztán egy mégis eszünkbe jutott, így az lett a második keresztneve.Van egy ó és egy újszövetségi neve. Az elsőn szólítjuk, aminek született. Ez teljesen ő.
    (Férjem megénekelte bluesban: “három nevem van apám és mindkét anyám adott nevet nekem” – természetesen beleénekelve a valódi nevek.:))

    (++Ajánljuk minden várakozónak írjanak fel mindent: neveket, amit terveznek kérdezni, mondani. Váratlan és érzelmekkel teli szituációban jól jöhet egy jegyzet emlékeztetőnek. :))

    Kedvelés

  14. Mi az Életadóval együtt döntöttünk, 2 nevet választottunk. Az egyik a férjem kedvenc lány neve, a másik pedig csak úgy “jött”. Szülés közben elfelejtette az Életadó az elsőt, így a második néven lett csak anyakönyvezve. Vicces volt, mert amikor a gyámügyön voltunk és felolvasták a lányunk nevét, az Életadó aggódva megkérdezte, hogy “ugye a nevetekre veszitek majd?” 🙂 persze megkapta az első nevet is, de úgy alakult, hogy a másodikat használjuk

    Kedvelés

  15. Én még csak tervezek, álmodom, néha ébredezem…várakozom… – Pl. ma “ébredtem fel” rá, – PaulonViki blogja nyomán, hogy már egy óvodásnak is mennyire része a vezetékneve is…- Tipikusan a “tudtam, tudtam, csak nem sejtettem” életérzésként tört rám. – (Félelmetes, hogy dolgokra mennyire nem gondolok, ami egyértelmű, teljesen magától érthetődő, amint ráeszmélek, de addig a percig, mintha búra alatt lettek volna….
    Ahogy rám köszönt a gondolat, hogy valahol él a /jövendőbeli/ kislányom, aki valószínűleg már most 4-5-6-7 éves, roma gyerek, egy névvel, ami az övé, ami a származása, a gyökere.
    Az első, zsigeri gondolatom az volt, hogy majd “nem szabad elvennem tőle… “-De vajon lehetséges ez? Mondjuk úgy, hogy két vezetékneve lesz? – Olvasva mások tapasztalatait, azt látom, minden érték, ami a múlt része, ami morzsa egy gyökérből. – Jól érzem, hogy talán egy “megbélyegző” név is jobb egy elvett gyökérnél? – Ha jól érzem, nem is olyan kicsi dolog ez, – hisz ezzel azonosítja magát…EZ Ő…XYZ…
    Lenne az a kor és helyzet, amikor meghagynátok a vezetéknevét?

    A tanfolyamon a pszichológus még a keresztnév változtatását is jobbnak tartotta, még nagyobb gyereknél is, mint nem szeretni egy nevet, vagy ha emiatt csúfolják..- nekem ez akkor is fura volt…

    Ki mit gondol ezekről?

    Kedvelés

    • Ha jól emlékszem, Dutkáéknál felmerült a vezetéknév megtartása. (7 éves gyerek).

      Egy 6-8 év körüli gyerekkel meg is lehet beszélni ezt a kérdést, persze ha te kész vagy elfogadni az ő válaszát is.

      Ha egyedülálló vagy, akkor nem is feltétlenül a te vezetéknevedet kapná. Miért jobb egy képzelt név, mint az a vezetéknév, amit 5-6-7 éve visel?
      Nyilván sok mindent kell mérlegelni (pl. a névről felismerheti a vér szerinti család), a konkrét helyzetben jobban fogod látni ezeket.

      Kedvelés

    • A mi gyerekeink egyfajta biztosítéknak vették a vezetéknév változtatást.Már a kötelező 30 napos kihelyezésnél ,mikor jöttek ellenőrizni mindegyik félt ,hogy el kell menniük.Megnyugvás volt nekik,hogy egyforma lesz a vezetéknevünk tehát maradnak örökre.

      Kedvelés

  16. Hű, nagyon jó olvasni erről a tèmàról, règóta foglalkoztat a kérdès.mivel mi újszülöttet szeretnènk örökbefogadni, ezért a kèt neves megoldás tetszik a legjobban (egy tőlünk, egy a v.sz-től) de èn is úgy làtom, hogy úgyis csak az egyiket hasznàlja az ember.
    Mondjuk nekem van ismerősöm aki a szüleitől kettőt kapott, gyerekkorában az egyiken hívtak, es felnőttkoràban pedig elkezdett a másikon bemutatkozni, úgyhogy mostanra a szülein kívül szinte mindenki a második névén hívja…
    Aztán ahogy nàlunk ez lenni szokott, végül tuti az lesz, hogy a v.sz. majd tőlünk függetlenül bemondja a nevünket, es hiába agyatlan a dolgon ennyit… 😀

    Kedvelés

  17. A mi történetünkben a neveknek különös jelentősége van. Már amikor az akta ismertetéskor meghallottuk a kisfiunk nevét, nagyon megtetszett és persze otthon azonnal kikerestük a név jelentését. Aztán különös véletlen, de az első találkozásunk pont a névnapjára esett (öt éves volt ekkor), amit azóta is kettős tartalommal ünnepelünk, nálunk ez a nap a 2. születésnap, ami egyben a vér szerinti szülőktől kapott név ünneplésének is a napja. Sokat gondolkoztunk rajta, hogy egyáltalán adjunk-e 2. keresztnevet, hiszen fel sem merült bennünk, hogy másképp szólítsuk, mint a neve, de aztán a végleges határozat idejére úgy döntöttünk, hogy adunk, együtt választottuk ki hármasban a nevet. Időnként a kisfiunk forszírozta is, hogy a 2. nevén szólítsuk, de ez nem ment, tartottunk tőle, hogyha belemegyünk úgy is érezheti később, hogy az elsőt elvettük tőle. Aztán a nyolcadik születésnapja után nem sokkal kérte, hogy kereszteljük meg. Akkor szintén az ő kifejezett kérésére megkapta a saját maga által választott harmadik nevét. Megható volt hallgatni, ahogy a papnak megindokolta, hogy neki miért olyan nagyon fontos a keresztelés és a 3. név, mintha nem egy kisfiú beszélt volna, hanem egy felnőtt férfi állt volna előttünk, aki arról beszélt, hogy az első nevét a vér szerinti szüleitől, a másodikat az örökbefogadó szüleitől kapta, most már ő maga kívánja a védőszentjét megválasztani. Ez a neve nincs anyakönyvezve, de számon tartja. Nekem nagyon érdekes és tanulságos volt olvasni, amit a korábbi cikkben Váczi J. Péter írt a saját identitás-kereséséről, amit a neve kiegészítésében is megjelenített, ugyanezt az út keresését éreztem a kisfiunk három nevében is, és egyfajta kifejezését annak, hogy én a magam fia (is) vagyok.
    A vezeték neve megváltozása tekintetében én nem érzek ilyesfajta identitás keresést, ahogy Barnaszemű is írta nálunk is inkább egy megnyugtató, mi már örökre egy család vagyunk változást jelentett neki, igaz azt is látta, hogy amikor férjhez mentem, én is felvettem a férjem nevét.

    Kedvelés

    • Mi is így voltunk ezzel, már irat ismertetéskor beleszerettünk nevestül mindenestül együtt. Ráadásul a névnapja apukám születésnapja, aki sajnos már nem ismerheti meg az unokáját. A neve jelentése is tökéletes: “kedves”. Második nevet azért kapott, hogy a férjem kultúrájából is kapjon , hogy érezze, hogy ő oda is tartozik. A második név jelentése “szeretni való”.

      Kedvelés

  18. Mi újszülöttet fogadtunk örökbe és ahogy látom, a többséghez tartozunk: a vsz-től kapott szép és vállalható keresztnevet másodiknak tartottuk meg és mi adtunk neki egy első keresztnevet, amin szólítjuk.Később az is felmerült bennünk, hogy hagyni kellett volna csak a meglévő keresztnevét. De hirtelen kellett erről is dönteni, nem volt elég előzetes tudásunk a témáról csak annyi, hogy a név nagyon fontos, egy olyan dolog, amit a vsz családjától hoz és az egyetlen dolog, ami nem változik meg az életében egyik napról a másikra.

    Időközben az jutott eszembe, hogy talán egyszerűbb lenne neki később a vezetéknév megváltozásáról beszélni, ha nem tartottam volna meg a lánykori nevemet, hanem lecseréltem volna a férjem vezetéknevére. De hát annak idején nem tudhattuk, mit hoz a sors.

    Kedvelés

    • Nálunk dettó pont ugyanez van, de aztán annyira illik a gyerekemre az általunk adott (első) keresztnév, hogy már nem bánjuk, hogy nem maradtunk csak a (vsz) másodiknál. Viszont én azt sem gondolom, hogy csak azért nehéz lenne megindokolni, miért vette a nevére az apja, mert én megtartottam a lánykorit. Más helyzet. Ő a gyerekünk lett, én meg nem lettem a férjem gyereke. 😛 Majd ha ő megy férjhez, ő is dönthet ugyanígy (ha akar 🙂 )

      Kedvelés

  19. A ‘képzelt apa’ nem okozott senkinél nehéz perceket?
    Nálunk mindkét esetben felmerült a kérdés, kit fogunk beírni képzelt apaként. A nagyobbik gyereknél úgy is lett, szépen összerakosgattunk a gyámhivatalban a család különböző tagjainak adataiból egy elképzelt személyt. Ide akkor nem írták be a férjem nevét, mondván, hogy ‘ez az érdekeivel ellentétben áll’.
    Másfél évvel később lett meg a végleges határozat, és az anyakönyvi kivonat, amiben már mind a ketten szerepelünk. Elég fura számomra, hogy ez idő alatt mindenhol így volt nyilvántartva a kislányunk, holott már volt igazi apja.
    Néha azt várom, hogy melyik bürokráciai sarokból ugrik ránk az a képzelt apa. Valahol biztosan hibásan áll még mindig.
    Kisfiunknál már felkészültek voltunk, szerettünk volna képzelt apát a határozatba, de az gyh ügyintéző nem engedte, azt mondta, hogy arra nincsen szükség.
    Amikor beszéltem az anyakönyvvezető hölggyel, ő jó mérges lett, és figyelmeztetett, hogy ez azt jelenti, hogy ez nyitott anyakönyvezés és a kisfiunk státuszát három éves koráig rendezni kell.
    Jó, hogy a férjem egy türelmes ember, de azt nem mondhatnám, hogy neki ez az egész kellemes volt. Másfél évig a saját kislánya mostohaapjaként regisztrálták mindenhol: (( (pl: egészségbiztosító, lakcím regisztáció).
    Utána ugyanez pepitában; másfél évig papíron nem is volt a saját fia apja: ((
    Hála az égnek, hogy vége most már és lassan-lassan minden a helyére a kerül!!

    Kedvelés

  20. Én erről a “képzelt apáról” most hallottam először. Nem egészen értem, hogy ki és mikor “találja ki”, meg azt sem, hogy miért. Volt már erről bejegyzés, amiről esetleg lemaradtam?

    Kedvelés

  21. Nekünk volt három kedvenc nevünk, hosszú hónapokig gondolkodtunk rajta. A vajúdás idő alatt sokat beszélgettem az Életadóval. Rákérdezett, hogy szeretnénk nevezni a gyermeket. Mondtam, hogy nyugodtan adjon nevet ő, mi majd választunk egy második keresztnevet hozzá. Ő nem akart nevet adni, de kíváncsi volt a mi választásunkra. Amikor megtudta a legkedvencebbet, azt kérte, legyen ez, mert nekik is van ilyen név a családba, és amikor gyermek volt, arról álmodozott, hogy ha egyszer lánya lesz, így fogják hívni.

    Kedvelés

  22. Nálunk képzelt apa van az anyakönyvben, mivel jogilag egyedülálló vagyok…..közben volt/van élettársam az Apuka, a kislányom az én vezetéknevemet kapta, ez soha nem okozott gondot, viszont az óvodai beiratkozásnál nem tudták hova tenni az ilyen-olyan neveket.
    Eredetileg 2 keresztneve volt a kicsinek az elsőt meghagytuk (ritka de szép név, nekem sose jutott volna eszembe ezt adni, de már nagyon-nagyon szeretem) a második keresztnevet megváltoztattuk.
    Bemutatkozásnál a kislányom büszkén mondja a teljes nevét mindig-:)))

    Kedvelés

  23. Körkérdésem van egyedülállóként örökbefogadókhoz: a saját családneveteket kapta/kapja a gyermek vezetéknévként, vagy mást? MI alapján döntötök?
    Ez a kérdést ma szegezték nekem, mire magától értetődően rávágtam, hogy természetesen az én családnevemet kapja. Mire beindult a bűntudatkeltő-gépezet, hogy tán egy életre meg akarom lelkileg nyomorítani a gyermekemet? Hát mit fognak ehhez szólni Mások???
    Kíváncsi vagyok a véleményetekre.

    Kedvelés

    • De ma elég elterjedt, hogy a férj nevét minden toldalék nélkül veszi fel a feleség, és akkor férj Kovács Géza, feleség Kovács Eszter, gyerek Kovács Tihamér. És egy sima bemutatkozásnál nem derül ki, mi a helyzet.
      Az már másik eset, ha az “anyja lánykori nevét” kérik, de ez csak hivatali ügyintézésnél kerül elő, az meg úgyis megnyomorít felnőttet, gyereket 🙂

      Kedvelés

    • Szia! Én felnőtt fejjel vettem fel anyukám vezetéknevét! Szüleim korán elváltak és bár jó viszonyban voltam apukámmal, de anyukám nevelt fel! Lelki nyomort nem szoktam a nevem miatt érezni!:)

      Kedvelés

    • Természetesen az én családnevemet kapta. Milyen más lehetőségre gondolsz? Az eredetit ugye nem tarthatja meg, a pszichológus pedig nekem azt mondta -amivel egyet is értek-, hogy a közös családnév is erősíti a gyerek-szülő kapcsolatot.Szóval nemhogy megnyomorítja, hanem épp az a hasznos, ha olyasvalaki nevét viseli, akihez kötődik érzelmileg. Ám ha valaki úgy fogad örökbe, hogy hivatalosan egyedülálló, de valójában van élettársa, akkor persze érthető, ha esetleg az ő családneve mellett döntenek.

      Kedvelés

      • Az szerintem fura lenne. Jogilag nem fogadja örökbe az élettárs/partner, tehát ha később bármi törénik köztük, semmilyen felelőssége nincsen a gyerekkel kapcsolatban, de a név mégis ott marad a gyereken… szerintem az a tiszta hogy annak a nevét viselje aki érzelmileg és jogilag egyaránt egy életre vállalja őt.

        Kedvelés

      • A családban előforduló más vezetéknévre gondoltam, pl. anyáé, vagy anyai ágon a többi családtagé. De tudtommal lehet bármilyen más vezetéknév is.

        Kedvelés

    • Szerintem egyértelmű hogy annak az egy szülőnek a nevét kapja aki lesz neki 🙂 Ráadásul ma már a férjek is felvehetik a feleség nevét, és akkor is azonos neve lesz az egész családnak. Mik lennének a további ötletek? Kitalált név gondolom (ezt semmiképpen nem tenném, ha valami, akkor ez nagyon zavaros lesz egy gyerek számára). Az eredetit meg gondolom nem lehet megtartani (?) még esetleg ez szóbajöhetne, de szerintem a legtisztább helyzet ha a saját gyereked a saját nevedre kerül 🙂

      Kedvelés

      • “saját gyereked a saját nevedre kerül”, tök jól hangzik, de nem sok nő él ezen a földön, akinek a saját gyereke a saját nevére kerül 😀

        Kedvelés

    • Harminc-negyven éve olvastam egy ajánlást, hogy ilyen esetben az anyai nagymama lánykori nevét kapja meg a gyerek. Nálunk is pont azért, hogy ne egyezzen meg a anyuka lánykori nevével a családnév így az én Anyukám lánykori nevét kapta meg Csicsergő.

      Keresztneve megmaradt bár mindenki, mindenhol a becézett nevén hívja. Nem olyan régen találtam meg, hogy ez a név is anyakönyvezhető. Anyukának megemlíteni sem merem, mert végre minden papír rendben van. 🙂

      Kedvelés

  24. Egyedülállóként fogadtam örökbe (jogilag), de van élettársam, a kislányom az én vezetéknevemet viseli, fel se merült más. Képzelt apa van bejegyezve az anyakönyvbe. (de minek???)
    Örültem h végre lett gyerekem, számomra ez huszadrangú kérdés, nem a középkorban élünk, a kívülállók akik esetleg “megbotránkoznának” ezen – nos legyen az ő bajuk.

    Kedvelés

    • Nálunk is képzelt apa van bejegyezve. Sokan kiakadtak, mikor kötelező volt (most már nem az, ha jól tudom). Én úgy örültem, hogy van egy fantasztikus gyerekem, hogy ez számomra is sokadrangú probléma volt. Egyébként ha egyedülálló nem ad meg fiktív apát, akkor az kerül be az anyakönyvbe, hogy ‘apa ismeretlen’? Mert azt semmiképp sem szerettem volna, még ha tulajdonképpen ez is az igazság. Én úgy oldottam meg, hogy egy néhai, nagyon kedves férfirokonom nevét adtam meg, akit rendkívül szerettem kisgyermekként, az enyémhez közeli születési dátummal. Az apa születési helye sem random választás volt, hanem egy helység, amelyhez kötődöm.

      Kedvelés

      • Köszi az eddigi válaszokat, bevallom, én ezen egész addig nem is gondolkodtam, amíg rá nem kérdezett valaki, annyira természetesnek éreztem, hogy az én családnevemet kapja, de aztán elkezdtem gondolkodni, hogy tulajdonképpen anyukám lánykori vezetékneve még akár szebb is, mint az enyém (ha nem félnék, hogy megbántom az apukámat – meg persze az egyéb bonyodalmak – , lehet, hogy már a sajátom helyett is felvettem volna azt). Őszintén szólva ánblokk nem is nagyon értem az egész problémát, de már többször szembesültem vele, hogy hajlamos vagyok ignorálni bizonyos létező dolgokat, és nem szeretném, ha ebből viszont másnak, akár a gyerekemnek is hátránya származna.

        Kedvelés

        • Őszintén szólva nekem az is pont ugyanaz a kategória, ha kitalálok egy nemlétező férfinevet fiktív adatokkal, mint ha az van odaírva, hogy ismeretlen. Nem tudom, de én valahogy ahhoz szeretném tartani magam, hogy ilyen ferdítésekre ne legyen szükség, mondjuk ki, ami van. A gyerekemet is arra fogom nevelni, hogy emiatt ne szégyellje magát.

          Kedvelés

  25. A fiktív apa nevét én a Nagymamám vezetékneve + Apukám keresztnevéből “gyúrtam” össze, mindkettő már elhunyt, az anyakönyvet nálunk eddig az óvis beiratkozáskor kérték, az iskolában is fogják majd gondolom, ez még mindig jobb számomra mintha “ismeretlen apa” lenne beírva – ami nálunk is az igazság.
    Sztem adj olyan nevet amit Te jónak látsz, én nem hagynám magam befolyásolni.

    Kedvelés

  26. Érdekelne, hogy mi a véleményetek a külföldre került magyar gyerekek névváltoztatásáról. Itt ugye sok a pró es kontra. Pró, hogy az új név nyilván az adott országban használatos, így segíti a beilleszkedést. Pontosabban egy külföldi név megnehezítheti a beilleszkedést, adott esetben hátrányos is lehet az ottani nyelvkörnyezetben (egy amerikai blogon olvastam, hogy a kis Ibolya nevét muszáj volt azonnal másra változtatni, mert angol kiejtéssel kimondva nagyon hasonlít az Ebola-vírus angol kiejtésére.) Kontra, hogy a külföldre került gyerkőcök szinte kivétel nélkül legalább óvodás korúak, így a nevük az identitásuk szerves része. Itt, Skandináviában a legtöbben adnak új nevet és a magyart megtartják második keresztnévnek. Viszont többekről tudok, akiknek olyan magyar nevük volt, ami nemzetközi név, és ők megtartották. De például, ha a nemrég “hazatért” Sándort, itteni kiejtéssel “Szándur”nak fogják hívni, akkor a gyerek azt új névként fogja fel 4 évesen, vagy hallja benne a saját eredeti nevét?

    Kedvelés

    • Szerintem jó dolog, ha megtartják második névként, esetleg családon belül így szólítgatják. Gondolom, akik magyar gyereket fogadnak örökbe általában valamilyen szinten megismerkednek a magyar kultúrával, szóval nagyjából tudni fogják, hgyan ejtsék a nevét. Meg az ismerkedéskor nem kezdik el rögtön Wendynek szólítani Ibolyát (most mondtam valamit). A gyökerei mégis magyarok, még ha hamar át is veszi a másik kultúrát. Mi a fiunknak – bár itt élünk – második névnek skandinávot adtunk, hogy érezze, hogy oda is tartozik.

      Kedvelés

    • Jól írod, hogy ha nemzetközi neve van a gyereknek, akkor végképp nincs értelme megváltoztatni. Lehet, hogy a magyar írása a névnek más, mint Skandináviában, de az részletkérdés szerintem. A Sándort és társait pl. György szerintem át lehet hidalni az ottani megfelelőjével ld. Alexander stb. ezt szerintem a gyerek is megérti és családon belül maradhat a magyar beceneve. Mondjuk az olyan nevek, mint Csaba vagy Koppány nehéz ügyek. Ilyen esetben én is elgondolkoznék, hogy mi legyen. Esetleg adnék neki egy skandináv nevet, ezt meg másodiknak megtartanám. De nyílván nem lehet egyik napról a másikra Csabikát egy tök más néven szólítani. Talán itt is az a jó megoldás, hogy családon belül maradjon meg a becenéven szólítás, hivatalosan meg persze a teljes név.

      Kedvelés

      • Már korábban is írtam én is ahhoz a poszthoz, ahova Zsuzsa belinkelte az amerikai örökbefogadók blogjait, hogy nem értem, hogy engedhetik meg azt, hogy akár 8-9 éves gyerekek nevét megváltoztassák.
        Nekem pl. nagyon drasztikusnak tűnt a Montrey család megoldása, akik 4 lánytestvért fogadtak örökbe, ahol a legkisebb is 4 éves volt már. 30 napig voltak velük itt Magyarországon, és utána mentek velük haza, ahol is új nevet adtak mind a 4 lányak. Alexandra, Bernadett, Barbara volt a lányok neve, a 4. sajnos most nem jut eszembe, de az ő neve is hasonlóan “nemzetközi” volt.
        30 nap alatt elszakították őket a nevelőszülőktől, a barátaiktól, a hazájuktól, az anyanyelvüktől, és még a nevüket is elvették. Sírtam, amikor a blogot olvastam… 😦

        Kedvelés

        • Azt a blogot én is szívesen olvastam volna, de mostanra zárolták. Viszont a valamikori kis Ibolya családja blogján több fénykép volt róluk, mivel véletlenül egy időben és egy helyen laktak a magyarországi 4-6 hét során. Kár, hogy nem hozzáférhető a történetük. Több amerikai már előre kiválasztott névvel érkezik Magyarországra, amelynek személyes, családi, esetleg hitbeli okai vannak. Talán ez volt náluk is a helyzet, de egyetértek, hogy nem lehetett a kislányoknak könnyû feldolgozni és remélem, hogy nem átmenet nélkül történt a névcsere. De talán a kislányokat is megkérdezték…?

          Kedvelés

        • A férjem Google-on rákeresett, hogy miként vélekednek a -mára már felnőtté vált- valamikori örökbefogadott gyermekek a mi skandinav országunkban. Nagyon megoszlott a vélemény. Többen kifejezetten örültek, hogy nem a kínai vagy egyéb egzotikus nevükön élték a mindennapjaikat és állandóan betűzni kellett volna a nevüket. Többen viszont azt szerették volna, hogy ha nem vesztették volna el a nevüket. Nehéz kérdés ez. Amikor egy György George-á vagy egy Sándor Aleksanderré válik, akkor az “nagyon majdnem” új név. Legjobb lenne (majd) megkérdezni tőlük!

          Kedvelés

  27. Nálunk valóban felmerült a gyermek családnevének megtartása, mert a miénk nagyon nem tetszett neki (7 éves volt az öf-kor). Akkor, a kezdetekkor nagyon ellenséges is volt még, valószínűleg az új családnév elleni tiltakozásában ez is benne volt. A pszichológus azt ajánlotta, legyen kettős vezetékneve. Ezzel azért nem szimpatizáltunk, mert egyrészt két keresztneve is volt, s mindkettőt meg akartuk tartani, másrészt, mert akkor a család négy tagja három különböző variációjú vezetéknévvel élt volna. Álneves példákkal: férjem és vsz. lányunk Kovács, én Kovács-Vámosi (a lánykori nevemmel megtoldva), ő pedig Kovács-Fazekas lett volna. Neki egyébként az én vezetéknevem tetszett volna inkább (azóta is többször mondta, ha nagy lesz, felveszi). Így az is felmerült, hogy legyen ő is Kovács-Vámosi. Ennek meg is lett volna a létjogosultsága, ui. házasságkötésünk után néhány évvel nevet változtattam (eredeti hivatalos asszony nevem Kovácsné Vámosi volt, elöl és középen egy-egy doktori titulussal megtoldva – férjemtől “örökölve” ill. “saját jogon” -, s ez annyira hosszú és kacifántos volt, hogy nagyon utáltam). A névváltoztatás után a házassági anyakönyvi kivonatba bekerült, hogy születendő gyermekeink neve ezek után ez a dupla családnév legyen. Ezt a variációt viszont a gyermek átnevezésekor az anyakönyvvezető nem támogatta, hivatkozván egy paragrafusra, miszerint egy családon belül a gyermekek vezetékneve ugyanaz kell legyen (???). Így eldőlt: maradt a Kovács.
    A keresztneveit megtartottuk, azzal a módosítással, hogy az elsőnek a becenevét anyakönyveztettük (mint pl. Elizabet helyett Betti), a második maradt változatlanul. Egyrészt úgyis mindenki így szólította, másrészt az eredeti, szappanoperás változat nagyon csikorgott a vezetéknévvel.

    Kedvelés

  28. A keresztnév-változtatásról egyébként még az jutott eszembe, amikor József Attila nevelőszülei kijelentették, hogy az Attila név nem létezik, és attól fogva Pistának szólították, ami nagyon megzavarta az identitástudatát. Egészen addig, amíg nem talált rá az Attila-mondákra…

    Kedvelés

  29. Megtartottuk mind a kettő keresztnevet, a családban volt is csodálkozás. A nevelőszülők a második nevét becézték, de erről szépen átszoktattuk az első keresztnevére. Egyik este, amikor hívtam, közölte, Őt nem úgy hívják, hanem úgy mint Apát. Aranyos volt.

    Kedvelés

  30. Visszajelzés: Nagy nap a gyámhivatalban | Örökbe.hu

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s