mese

Egy örökbeadós mese

Örökbe9 hozzászólás

Sok szó esett már a blogon az örökbefogadást a gyerekeknek konkrétan vagy szimbolikusan bemutató mesékről. Most egy olyan könyv akadt a kezembe, amely a másik oldalt világítja meg. Menyhért Anna Tengerimalacom története című kis elbeszélése egy örökbeadásról szól.

A főhősnek, egy 8-10 év körüli gyereknek meg kell válnia a tengerimalacától, mert az apukája allergiás rá. A könyv leírja a tengerimalac érkezését, az apa egyre súlyosbodó allergiáját, s ahogy a család lépésről lépésre kitalálja a megoldást. Végül a gyerek (talán inkább fiú, de ez nem hangsúlyos a szövegben) maga mondja ki, hogy elajándékozza Gömbit, akit nagyon szeret. Az anya segít új, jó gazdit találni. Az is kiderül, hogy az állatka jól érzi magát az új helyen. A kisfiú szomorú, de a szülei mellette állnak, és ez sokat segít.

tengerimalacom-tortenete1

Ezt a mesét elő lehet venni akkor, ha a már kicsit nagyobb gyerekben felmerülnek azok a kérdések, hogy: Miért mondott le rólam? Miért adtak örökbe? Hogy válhat meg valaki a gyerekétől? A tengerimalacom története a gyerekek nyelvén és szemszögéből meséli el, hogy lehet a körülmények nyomására, mégis önként megválni valakitől, akit nagyon szeretünk, további sorsát is elrendezve. A könyv harmadik osztályosoknak ajánlja magát, önálló olvasásra, de én felolvastam az ötéves lányomnak és nagyon érdekelte.

Ahol meg nincs ilyen érintettség, ott ez simán egy állatos-gyerekes történet, sok információval a tengerimalacokról. Általában is példát ad a veszteség, a gyász kezelésére gyerekkorban. A kisfiú elbúcsúzik a malactól, lefényképezi, naplót ír róla. Nekem nagyon tetszik, hogy mikor a szomorú a malacka távozása után, a szülei megnézik vele a kedvenc filmjét. De nem vesznek neki azonnal egy play stationt vagy egy leguánt.

Este sokat beszéltünk Gömbihez. Megint elmondtam neki, hogy sajnálom, hogy el kell mennie. Megnyugtattam, hogy találtunk neki egy remek jó helyet. Egy kislány lesz a gazdája. Megígértem, hogy elkísérem, és berendezzük a ketrecét.

Az örökbefogadós mesék és rejtett üzeneteik

Örökbe28 hozzászólás

Vendégposzt. Dobos Orsolya pedagógus, alternatív iskolai szakértő a magyarul hozzáférhető örökbefogadós meséket hasonlítja össze. 

A magyar könyvpiacon jelenleg öt olyan nyomtatásban megjelent, gyerekkönyvként árult mű kapható, amely kimondottan az örökbefogadásról szól. Ezeket az „örökbefogadós meséket” keresik a szülők, hiszen jó alkalmat teremtenek arra, hogy az érintett gyerekek a sajátjukhoz hasonló történettel találkozzanak. Fontos azonban, hogy mielőtt a gyereknek elolvasunk egy mesét, gondoljuk át, hogy az örökbefogadás tényén túl miről is szól az adott mese: milyennek mutatja be a szereplőket, az örökbefogadás folyamatát, az örökbefogadottság állapotát, a leírt szavak mellett milyen utalásokat tartalmaz, mit üzennek az illusztrációk.

Babazseb
Babazseb

Ezeket a meséket felnőttek írják, és ők is választják ki a boltok polcairól a gyerekeknek. Az író írásaira hat a saját, egyedi története; az olvasó szülők az örökbefogadásig hosszú, gyakran fájdalmakkal teli úttal a hátuk mögött nehezen tudják kívülállóként olvasni ezeket a meséket; a családtagok, ismerősök pedig innen-onnan szerzett, gyakran téves vagy hiányos ismereteikkel értelmezik a meséket. A felnőttek szempontjai nem mindig azonosak a gyerekek szempontjaival.  Az írók nem minden esetben tudják kiválasztani, hogy a saját történetükből mi az, ami a gyerekre is tartozik. Az örökbefogadás okainak és előzményeinek ábrázolása sok esetben terápiás hatással lehet az azt megjárt felnőttnek, de nagy terhet jelenthet a gyerekeknek. A meseolvasó szülők és ismerősök is a saját történetükkel, ismereteikkel és fantáziálásukkal olvassák a könyvet, és emiatt könnyen belelátnak olyat, amit a szerző nem írt bele. Az egyik édesanya az „Egy lány suhant a fák között a holdvilágnál, kiutat keresve az erdő sűrűjéből” (Tündérkerti mese) idézetet úgy interpretálta, hogy a hideg, sötét erdőben bolyong és eltéved a lány. Zsuzsa, a blog szerzője a „Nézegették az utcán a papákat, mamákat. És szomorúak voltak, hogy nekik nincs kisbabájuk”-at (Nekem két születésnapom van) úgy értelmezte, mint „hosszú, keserves várakozás”. Jó, ha a mese hat a felnőtt olvasóra is, de mindenképpen meggondolandónak tartom, hogy mi az, amit a gyerek elé is tárunk, illetve mit hogyan értelmezünk, amikor vele erről beszélgetünk.

Ebben a cikkben szeretném a meséket és rejtett üzeneteik egy részét bemutatni azzal a céllal, hogy a szülők végiggondolhassák azokat a saját gyermekük szempontjából. Egy jó mese sokat segíthet a gyermeknek a saját története megértésében, ezért bátorítom a szülőket, hogy ne elégedjenek meg azzal, ha egy mese fülszövegében azt olvassák, hogy az egy „örökbefogadós mese” – keressék meg azt a mesét, ami valóban a gyermeküknek szól!

A meséket a címük szerint abc rendben közlöm, és elemzem a következő szempontok szerint:

– hogyan mutatja be az örökbeadás-fogadás folyamatát;

– hogyan mutatja be az örökbeadás-fogadás szereplőit;

– az örökbefogadás milyen speciális aspektusát mutatja be;

– milyen egyéb üzenetet hordoz;

– milyen korú és adottságú gyermeknek szól.

A gyerekek nagyon szeretik hallgatni a saját történetüket, ezért a könyvek bemutatása után, zárásképpen olyan idézeteket ajánlok, melyek felhasználhatóak a saját mesékhez. → olvasásának folytatása

Habóka meséje

Örökbe36 hozzászólás

Ma egy örökbefogadós mesét közlök. Vidáné Csiba Magdolna vendégposztja. 

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kistündér, Habóka. Egy napon kijárta a tündériskola minden osztályát, s a főtündértől megkapta első feladatát. Mivel okos tündér volt, felelősségteljes munkával bízták meg. Cseppentsen fiókákat a madarakhoz, kölyköket az oroszlánokhoz, s kicsinyeket minden állathoz, akiket csak ismer.

Habóka nagyon örült ennek a feladatnak, büszkén nézegette, próbálgatta a szárnyait, majd elindult a világba, s szórta cseppjeit mindenfelé, ahol csak állatokat látott. Telt-múlt az idő, s egy idő után a főtündér magához kérette Habókát.

– Habóka – kezdte gondterhelten. – Panasz érkezett a munkádra! Hogy a csudába lehet, hogy az elefántnak vízilókölyke született, a zsiráfkölyöknek oroszlánsörénye van, a tyúkanyó pedig kutyakölyköt kerget a tyúkudvarban? Csak nem összekeverted a cseppjeidet?

Gondolkozik Habóka, hogyan is tévedhetett ekkorákat, de csak nem bírt rájönni, hol történhetett a hiba. Hiszen olyan gondosan járt el…

– Jól van, Habóka, lehet, hogy egy kicsit még nagy falat volt ez neked. Ezután a virágok sokasodásában fogsz segédkezni. Ott nem nagy gond, ha megkutyulod egy kicsit a színeket, hisz pont attól olyan szépek, hogy ezerszínűek.

36

Habóka boldogan indult az útjára, és úgy gondolta, hogy ez a feladata sokkal érdekesebb, mint a másik volt. Hiszen annyi színnel, formával, illattal találkozhatott, amennyiről álmodni se mert. Időnként a méhecskével is találkozott, aki elárulta neki, hol találja meg a legszebb hársfát, amely épp a virágait ontja, s hol lapul a legillatosabb gyöngyvirág, a harangvirágok társaságában. Szórta a cseppecskéit, hogy a virágos rétek még virágosabbak és színesebbek legyenek, a cseresznyefák millió virágot bontsanak, hogy aztán… ó jaj… piros körtéket teremjenek! → olvasásának folytatása

Mesekönyv: Babazseb

Örökbe13 hozzászólás

Ez az a gyerekkönyv, amit elrejtek a polcon, és erős cenzúrával olvasom fel.

A Babazseb örökbefogadós mesekönyv, egy gyermekre vágyó kengurupár történetét meséli el. Hogy a jókkal kezdjem: nagyon szép, eredeti, hangulatos rajzok díszítik és jó a fordítás:-) Viszont tele van olyan mozzanatokkal, amelyeket ijesztőnek tartok gyerekszemmel. Ráadásul a történetet végig felnőttszempontból meséli el, tehát ez nem a kisgyerek, hanem a meddőséggel küzdő szülőpár története.

babazseb2

A kengurupárnak nem lehet gyereke, mert a nőnek túl kicsi a zsebe. Bár azt javasolják, a gyerek felvilágosításánál ne a meddőségből induljunk ki, szerintem egyszer ezt is el lehet mondani.  De aztán: a férfi elhagyja a nőt(!), az magányosan zokog(!), végül a barátok beszélik rá(!) a kenguruférjet, hogy visszatérjen a feleségéhez és fogadjanak örökbe egy ember-kisbabát(!), akit a tévében reklámoznak(!), hogy elárvult valamely harmadik világbeli katasztrófa(!) nyomán. Még a “megmentett szegény kisgyerek”(!) képzete is megjelenik. És persze a gyerek megmenti a párkapcsolatot(!). Nekem ez csupa horror. A történet teljesen szembemegy azzal, amit a tanfolyamon tanítanak az örökbefogadásról: érett, felelős döntés, a pár mindkét tagjától, a veszteségek feldolgozása után, a gyerek nem gyógyír a szenvedésekre, sem a párkapcsolati gondokra, és nem kell tőle nagy hálát várni a “megmentéséért”. Az a képzet különösen ijesztő nekem, hogy valaki a barátai győzködésére vállal gyereket.

B1049533

Aztán hepiend, sőt kenguruék feltalálnak egy babahordozó eszközt, amivel sorozatgyártásba kezdenek, és sok pénzt keresnek, de itt már nem tudtam megenyhülni. Szerintem egy kisgyereknek ijesztő szembesülni vele, hogy miatta esetleg szétmehetnek a szülei. Meg amúgy is, felnőtt kenguru maga dönt az életéről, nem a barátaira hallgat.

Örökmesék

Örökbe9 hozzászólás

Vendégposzt. Dobos Orsolya pedagógus, alternatív iskolai szakértő ír Ungvári Bélyácz Betti mesekönyveiről.

*******

Az örökbefogadó szülők – jó esetben – igyekszenek mindent megtenni azért, hogy az örökbefogadás tényét érthetővé tegyék gyermeküknek. Ennek egy módja, hogy beszereznek olyan mesekönyvet, ami erről szól. Örökbefogadásról szóló mesékből Magyarországon nincs sok. Az ismertebbekben direkt módon leírják, hogy van egy szülőpár, akik gyermeket szerettek volna, ezért örökbe fogadtak egy kisfiút-kislányt – épp mint téged. Ilyen módon a gyermek tudatára hatnak, ezzel egyidejűleg – vagy pont emiatt? – kimarad belőlük az a lélektani hatás, amit egy valódi mese el tud érni. Ezzel  együtt ezekre a mesékre szükség van, hiszen segítséget adnak ahhoz, hogy a szülők hogyan, milyen szavakkal beszéljenek az örökbefogadásról, és ürügyet is szolgáltatnak a gyermekkel való beszélgetésre. Viszont nagyon jó dolog, hogy az örökbefogadásról már igazi mesék is elérhetőek. Ezeket ajánlom most a blogolvasók figyelmébe.

Mielőtt felfedném ezeket, ismerkedjünk meg a mesék működésével!

A jó mese azért tud hatni, mert az üzenetet a szimbólumok hordják magukban. Ezzel ad lehetőséget arra, hogy a gyerek annyit értsen meg belőle, amennyit akkor és ott képes. Nem kényszeríti a gyereket az értésre, ha erre ő még nincsen készen. A szimbólumok többrétegű információt hordanak magukban, amit a gyerek rak össze magának a saját tudásai, élményei, érzései alapján. A jó mesét nem kell magyarázni. Anélkül hat, hogy tudatosítanánk a gyerekben, hogy mi miért történik, mi mit jelent. A jó mese mindenkinek szól. Nemcsak annak, aki érintett, hanem bárkinek, aki meghall vagy megérez belőle valami fontosat.

borító - Égből pottyant Boldogság

Ungvári Bélyácz Betti örökbefogadós meséi igazi mesék. Amelyek hatnak. Az örökbefogadott gyerek felismerheti benne a párhuzamokat a saját életével – ha erre készen áll. És ha nincs kész rá? Akkor hallott egy mesét, ami egy kismadárról szól, aki szülőkre talál. Holnap majd mást mesélünk! De időről időre elővesszük, és ha a gyerek kész rá, be fogja azonosítani a szereplőket, és ha akar, majd kérdez. És ha idáig eljut, akkor Betti meséivel ehhez a legjobb alapot kapja.

Ezek a mesék nem csak az érintett gyerekeknek szólnak, hanem érthetővé teszik az örökbefogadást más gyerek számára is. Akár ismer örökbefogadott gyermeket, akár nem.

Az égből pottyant boldogság egy kisrigó és egy gerlepár, a Tündérkerti mese pedig egy embergyerek és egy tündérpár családdá válásáról mesél. Akiknek a meséket ajánlom:

–          örökbefogadott gyerekeknek és szüleiknek,

–          örökbefogadott gyerekek unokatestvéreinek, szomszéd gyerekeknek, óvoda- és iskolatársaknak és az ismerős gyereknek,

–          minden olyan gyereknek, akit nyitottságra akarnak nevelni.

Borító

*******

Annyit fűznék hozzá Orsolya írásához, hogy az Égből pottyant boldogságban megjelenik az életadó szülő szempontja is, tehát ehhez a témához is használható a könyv. (A mesekönyvek többsége az örökbefogadók szemszögét ábrázolja.)

Mese: Nekem két születésnapom van

Örökbe27 hozzászólás

A klasszikus. A kevéske magyar nyelvű örökbefogadós gyerekkönyv közül. Marie-Claude Monchaux mesekönyve 1990-ben jelent meg magyarul. Sokáig az egyetlen volt a piacon, aztán az elmúlt években kicsit bővült a választék. Majd szép sorban bemutatom az összeset.

1c

A Nekem két születésnapom van A sehány éves kislány párdarabja, ugyanazokkal a finom rajzokkal. “Megmondós” mese: egy kisfiú meséli el benne örökbefogadásának történetét. A könyvhöz még egy kis útmutatót is mellékeltek, hogyan és miért beszéljünk a gyerekkel az örökbefogadásáról.

A könyv az örökbefogadós mesék tipikus történetét beszéli el: házaspár – aki meddő – hosszú, keserves várakozás után – első gyerekként – újszülöttet fogad örökbe. Ahol nem pont ilyen a történet, ott a gyereknek extra kérdései merülhetnek fel. De a könyv ad egy jó fogódzót, hogyan beszéljünk pozitívan, örömteli eseményként a gyermek családba érkezéséről. Az életadó anyának csak a körvonalai látszanak, arcát elfordítja. A könyv bemutatja a kisfiú életének hétköznapi eseményeit is: játék az unokatesóval, kanyaró, óvoda. A végén pedig a testvérre várva színes bőrű gyerekek képeit , így az interkulturális örökbefogadás felé is kinyitja a témát.

Ma nem kérdés, hogy el kell mondani a gyereknek, hogy örökbe fogadtuk, méghozzá pici kortól. Az ilyen mesék segítenek ezt a gyerekek nyelvén megfogalmazni.