Törőcsik Mari színésznő (1935-2021), és férje, Maár Gyula filmrendező (1934-2013) egy vietnami kisfiút fogadtak örökbe a hetvenes években. A történet azért is különleges, mert ekkoriban Magyarországon az örökbefogadást még titok övezte, Törőcsik Mari azonban nyíltan felvállalta a történetet. (Én is megkerestem, hogy nyilatkozzon az örökbefogadásról, de ezt elhárította, mondván, a gyerekei már felnőttek, nem szeretne beszélni róluk.) Korábban azonban itt-ott mesélt a sajtónak a történetről, ezeket a forrásokat használtam fel.

A házaspárnak 1973-ben született vér szerinti gyermeke, Teréz. Pár évvel később, a nemrég véget ért vietnami háború hatására szerettek volna egy vietnami árvát is örökbe fogadni. A kezdőlökést egy dokumentumfilm adta, amelyik egy gyerek sorsát dolgozta fel, és úgy megindította a házaspárt, hogy ezt a gyereket szerették volna magukhoz venni, noha korábban nem tervezték, hogy örökbe fogadnak gyereket. A háború után tömegesen maradtak árvák Vietnamban, de az ország nem adott örökbe gyereket külföldre. Hihetetlen módon két év alatt, a külügyminisztérium segítségével sikerült kinyomozni a filmben szereplő gyerek hollétét, aki közben már nagykorú és katonaköteles lett, azonban a vietnami állam kivételesen felajánlotta, hogy egy másik gyereket örökbe fogadhat a színésznő. “Azt kértük, hogy ne mi válasszuk ki a gyereket, adjanak, akit ők akarnak.”