Category Archives: beszámoló

Képek a jelmezbálról

Általános

Vulkáncsalád érkezik

45 felnőtt és 35 gyerek jött el a jelmezbállal egybekötött Örökbe.hu blogszülinapra. De inkább úgy helytálló, hogy eljött a kalóz, a tündér, a dinó, a varázsló, a matróz, a gomba, a katica, a csacsi, a darázs, a zebra, a cica… Én, az olvasók óhaja előtt meghajolva, citromnak öltöztem. A közönségszavazáson a legnépszerűbb a vulkáncsalád, a BKV-sofőr fiú és a citrom volt. 0-76 évesig minden korosztály eljött, különösen erős volt azon apukák mezőnye, akik a feleségük nélkül is eljöttek a gyerekekkel, tiszteljük a bátorságukat, és azon felnőttekét is, akik beöltöztek. Tartottunk ismerkedős játékot, elfújtuk a négy gyertyát a tortákon, én jól szórakoztam. Köszönjük a klassz új helyszínt, örülök, hogy eljöttetek. Gazdagodtunk egy rohamosztagos jelmezzel (az egyik kisfiú ajándéka), és egy partedlivel.

Holnap kihirdetem a következő találkozót.

„Meg kellett mutatnom a közönségnek, ahogy a furgon elviszi az öt gyereket”

Általános
„Meg kellett mutatnom a közönségnek, ahogy a furgon elviszi az öt gyereket”

Különleges dokumentumfilmeket láthattunk a január 13-i Örökbe.hu rendezvényen. Két, gyermekvédelemmel és örökbefogadással foglalkozó rövidfilmet néztünk meg együtt, majd a rendező, Vincze Máté Artur válaszolt a kérdéseinkre. Bemutatom a filmeket, és közlöm a beszélgetés írásos változatát. Az egyik film rövid ideig megtekinthető online.

Vincze Máté Artur 27 éves, 2014-ben diplomázott a Szinház- és Filmművészeti Egyetemen. Jelenleg New Yorkban tanul.

Az Elválasztva (2014) a diplomafilmje. A film azt mutatja be, ahogy öt testvért kiemelnek a vér szerinti családból és nevelőszülőnél helyeznek el. Látjuk, ahogy a gyerekek élete egyik pillanatról a másikra megváltozik, új felnőtteket, új otthont, új iskolát, óvodát kell megszokniuk. Eközben párhuzamosan ismerkedünk meg a két anya szemszögével, a gyermekeit elvesztő, fiatal, összeomlott vér szerinti anyával, és a tapasztalt, középkorú, a gyereknevelést szívvel-lélekkel vállalt hivatásnak tekintő nevelőanyával. A kamera néhány hónapon át követi a testvéreket, ahogy beilleszkednek, egyre jobban érzik magukat az új környezetben, ugyanakkor egyre csökken annak esélye, hogy visszakerülhessenek a szüleikhez… (A képek az interjú mellett ebből a filmből valók.)

 

A második film címe angolul Little Ones, magyarul talán Lánykor lesz (ennek ihletője Richard Linklater Sráckor című mozija, ami 12 éven át követi két testvér felnövekedését, játékfilm, de valódi gyerekek öregszenek benne). 2014-ben érkezett Magyarországra egy amerikai házaspár, akik három magyar lánytestvért fogadtak örökbe, egy ötéves ikerpárt és hétéves nővérüket. Máté nagy vállalása, hogy egy évtizeden át rendszeresen forgat a családdal, bemutatva a lányok felnövését. Ebből a vetítésre összevágott egy 25 perces anyagot a barátkozásból és az első három év érdekes eseményeiből. Különleges bepillantás volt, hiszen csak hét év múlva lesz nyilvános az anyag, már ha egyáltalán a család akkor beleegyezik a közzétételébe. Emiatt ebből a filmből még részletet sem lehet online publikálni.

A vetítés után beszélgettem Mátéval, és az örökbefogadókból, várakozókból, szakemberekből, felnőtt örökbefogadottakból és érdeklődőkből álló 70 fős közönségnek is sok kérdése volt.

Zs.: Honnan jött az érdeklődésed a gyermekvédelmi témák iránt?

M.: Úgy kezdődött, hogy a nagymamám sokáig feküdt az onkológián, és ott megismertem Juditot, aki nővérként dolgozott már 16 éve. Egyik látogatásomkor mesélte, hogy szeretné ezt a munkát otthagyni, és nevelőszülő lesz. Megtetszett a téma, és kértem, hogy hívjon fel, amint kap értesítést a gyerekek odahelyezéséről. Elég hamar jelentkezett, akkor elmentem hozzá és elkezdtem követni az eseményeket. Ezzel párhuzamosan érkezett az amerikai család Magyarországra, nagyon nehéz helyzetben voltam, mert mind a két téma egyszerre történt az ország különböző részein. A nemzetközi örökbefogadás pedig azért érdekelt, mert Amerikában három nyáron laktam egy családnál, akiknek a gyerekük örökbefogadott volt. Négy évig kutattam a témát, nagyon sok amerikai családdal találkoztam, de természetesen mindenki elutasított. Végül az utolsó pár beleegyezett, hogy filmezzem őket.

Zs.: Hogy sikerült a családok bizalmát megnyerni? Főleg a vér szerinti anyára gondolok, akitől kiemelték a gyerekeket.

M.: Nagyon nehéz és érzékeny folyamat volt. Jómagam sem tudtam, hogy ez történik majd az elválasztás napján. Judit mondta, hogy jön majd valamilyen furgon és azzal elmennek a gyerekekért, nagyon csodálkoztam, hogy addig nem is látta őket. Nekem is sokkoló volt a kamera mögül. Egyedül forgattam mind a két filmet, Ilyenkor én vagyok az operatőr és a hangmérnök is.

Az elválasztásnál nem engedtek be a lakásba, ami nem is gond, mert etikailag kérdéses lett volna. De végig tudtam követni a napjukat Juditéknak. A biológiai anyukával hosszasan beszélgettem a láthatásokon, és sikerült meggyőzni, hogy adjon nekem interjút és ellátogathattam az otthonába. Eleinte nagyon elutasító volt velem szemben, aztán megnyílt.

Zs.: Mivel sikerült rávenned?

M.: Arra gondoltam, ha elmondja a történetét, kerekebb lesz a film, és az emberek megismerhetik a nevelőszülőség másik oldalát, hogy tőle elvették a gyerekeket. Ő is úgy gondolta, hogy ez segíteni fog neki, de azóta sem kapta vissza a gyerekeket.

Zs.: Most megszavaztatom a közönséget: emelje fel a kezét, aki szerint indokolt volt a gyerekek kiemelése a családból! Vagy aki szerint indokolt volt nem visszahelyezni őket! (Öten jelentkeznek a hetven néző közül.) Bennem ott van a kérdés, miért vették el ezeket a gyerekeket.

M.: Ezt nagyon sokan kérdezik tőlem és jogosan. De nem akartam a bürokratikus részében elmélyedni a folyamatnak, én a két anyára szerettem volna fókuszálni, az ő viszonyukra, megmutatni a két oldalt. Nyilván vannak olyan problémák a háttérben, amiket nem tudhattam meg. De alkalmatlannak minősítették a biológiai anyát, hogy öt gyereket neveljen, ez volt a konkrét ok, amiért elvették tőle őket.

Zs.: Én láttam a filmen egy nőt, aki nagyon ki van borulva, de én is az lennék a helyében, aki olyan lakásban lakik, ahol vannak játékok és ruhák, aki elmegy a láthatásra és ott még játszani is tud a gyerekekkel, aki kerek mondatokban fogalmaz. Krisztiánra, a legidősebb fiúra mint nagyon problémás gyerekre hivatkoznak, de én némi irigységgel néztem, ahogy az öt gyerek ül a fotelban és szépen hallgatják a mesét. Van valami, amit nem tudunk, vagy arra akartál utalni, hogy ez egy indokolatlan beavatkozás volt a család életébe? Read the rest of this entry

Képek az év végi buliról

Általános

Nagyon jól éreztük magunkat. Eljött 36 felnőtt, köztük szülők, várakozók, épp a kihelyezési időt töltők, érdeklődők, nagyszülők és wannabe-nagyszülők, és 18 gyerek, 2-9 évesig. Újítottam az ismerkedős játékon, és ahogy láttam, mindenki talált beszélgetőtársakat, a gyerekek meg azonnal összecuppantak. Gazdagodtunk sok új, kedves ismerőssel, két kisautóval és egy kisfiú téli nadrággal, utóbbiakat szívesen visszaadom. Köszönöm, hogy eljöttetek!

Legközelebb január 13-án találkozunk a dokumentumfilm-vetítésen. Jelentkezzen, aki még nem tette.

Kirándulás után, őszi-téli programok

Általános

Képek a mai kirándulásról. Fújt a szél, ami a sárkányoknak jó volt, nekünk nem annyira, de azért jártunk egyet és jót beszélgettünk, s a különböző áruházakban forgalmazott szélsárkányokról is átfogó képet kaptunk. 25 felnőtt, 19 gyerek jött el. Volt, aki még csak most fontolgatja az örökbefogadást, aki már várakozik, aki már a kiajánlás táján van, és akiknél már ott a gyerek, a rekorder pedig már 8 éve neveli. Mindenki tudott hozzá hasonlóakkal beszélgetni, informálódni, klassz embereket ismertünk meg és láttunk újra. Köszönöm, hogy eljöttetek. Most pedig tavaszig behúzódunk a fűtött szobába.

További Örökbe.hu találkozók ősszel és télen:

Október második felében megnézzük egy budapesti moziban Az igazi törődés című filmet. Időpontot akkor írok, ha lesz moziműsor. Hétköznap vagy hétvége este lenne jobb? Utána beülhetünk valahova.

November 11.-e (11.11.!) szombat 16-19 óra tematikus rendezvény, azaz valamilyen előadás vagy beszélgetés, téma hamarosan, helyszín az Ulyssys Kft. tárgyalója (II. Lövőház u. 39, Mammut mögött), gyerekmegőrzés lesz.

December 27-én, szerdán (téli szünet!) 16-19 két ünnep közti morzsabál, karácsonyi maradék sütik és beiglik fölötti bulizás szintén az Ulyssysnél.

2018. január vége-február eleje: farsangi buli, jelmezekkel.

A Grund után, és előtte is

Általános
A Grund után, és előtte is

Gyors beszámoló a tegnapi találkozóról. 25 felnőtt és 10 gyerek érkezett, sok olyan olvasó előbújt, akik még sosem vettek részt találkozón, több várakozó vagy döntés előtt álló eljött, akik tudtak konzultálni a tapasztaltabb szülőkkel és egy felnőtt örökbefogadottal is. Én majdnem mindenkivel tudtam röviden beszélni (akivel nem, attól elnézést), mindenféle izgalmas téma felmerült: milyen betegségek elfogadása rövidíti le a várakozást? Van-e ideális testvér-korkülönbség? Mikor engedjük a gyereket egyedül közlekedni? Megváltoztassuk az örökbefogadott gyerek nevét? Nagyon szimpatikus szülőket és aranyos gyerekeket ismertem meg, szívmelengető a frissen örökbefogadott családok boldogságát látni. Köszönöm, hogy ennyien eljöttetek. Külön riszpekt azoknak a családoknak, akik 200 km-t autóztak és vonatoztak a hőségben, hogy velünk lehessenek. A hely is szuper, a gyerekek egy várrendszerben bújócskáztak, hintáztak, homokoztak, mi pedig az italunk mellől szemmel tudtuk őket tartani.

Talált tárgyak: egy zöld uzsonnásdoboz és egy rózsaszín sapka.

Pár fotó a tegnapról (mobillal)

Gyertek máskor is! A hely annyira bevált, hogy legközelebb is ide megyünk. Következő találkozó gyerekeknek és felnőtteknek: szeptember 2., szombat 17 óra, A Grundon (Bp. VIII. Nagytemplom u. 30.) Remélem, el tudtok jönni.

Játszóház után, kocsmázás előtt

Általános

Miután a múltkori találkozón elhangzott, hogy de jó lenne legközelebb strandra menni, hosszasan vizsgáltam Budapest és az agglomeráció fürdőit, míg kiválasztottam a megfelelőt. Majd a nagy napra zivatart jósoltak, akkor átszerveztem egy játszóházba, aztán előző délután mégse jósoltak zivatart, az emberek meg elkezdték lemondani a programot, szóval úgy mentem oda a játszóházba, hogy lehet, egyedül leszek. Ehhez képest eljött 12 család és nagyon jó volt! Több olyan család előbújt, akik még sose voltak rendezvényen és csak kommentből ismertük őket. Nagy örömömre szolgál, mennyire sokszínű a blog körül létrejövő társaság. Most is jöttek örökbefogadók több civil szervezettől, egyedülállók és házasok, újszülöttet és ovis korú gyereket örökbefogadók, gyakorló szülők és várakozók vagy a folyamatra most jelentkezők, vér szerinti gyerek után örökbefogadók és akiknek örökbefogadás után született gyerekük, 1-2-3 gyerekes családok és testvérre sorban állók. Nem volt tömeg, csodás módon sikerült leülnünk és nyugodtan beszélgetnünk, míg a gyerekek játszottak, én és Cosima pedig olcsó és jó minőségű zoknikkal is gazdagodtunk, mert ez kellett a belépéshez a játszóházba, és a szemközti boltban vettünk egyet (egy pár gyerekzokni pedig nálam maradt, elnézést!). Pár fotó a napról, végül senki sem jött bikiniben, így mertem fényképezni, sajnos csak mobillal.

 

 

Legközelebb a gyerekekkel közösen kávézni/kocsmázni megyünk, időpont: augusztus 5. szombat délután 17 órától kifulladásig, helyszín: a Grund. (Bp. VIII. Nagytemplom utca 30.)

Nagyon örülök, hogy eljöttetek, és gyertek máskor is!

Képek a kirándulásról

Általános

Szuper volt a szombati kirándulás. 20 felnőtt, 18 gyerek és egy kutya tette meg a távot. Érkeztek családok, várakozók, sőt külföldön élő olvasó is.  Sok egyedülálló örökbefogadó anyuka jött el, és meglepően nagy volt az átfedés a legelső olvasói találkozóval. Nagy örömömre két olyan emberrel is sikerült végre személyesen megismerkedni, akikkel évek óta levelezem virtuálisan. Azt is klassz látni, hogy valaki eljön először érdeklődőként, pár hónap múlva aztán már határozattal, egy évvel később meg gyerekkel. Több kisgyerek most debütált. És a többieknek is örültem! Köszönöm, hogy eljöttetek. A táv pont jó volt, az összes vitt és helyben található játékot ügyesen kihasználták a gyerekek, ugróköteleztek, hintáztak, mászókáztak, hullahopoztak, az erdőben gyűjtöttek botokat, a haspókok minden család uzsonnájából ettek, alkalmi szövetségek alakultak, a felnőttek meg jót beszélgettek. Nálunk az egész család szuperül érezte magát, és ebéd után minden gyerek aludt, 4-42 évesig.

A következő programnak felmerült a strand ötlete, és elhangzott a Lupa-tó javaslatnak. Ismeritek? Jönnétek? Más ötlet strandra? Várhatóan július 1-jén szombaton találkozunk megint.

Képek a blogfarsangról

Általános

42 felnőtt, 33 gyerek, rengeteg kalóz, tündér és boszorkány, egy sárkány, két indián, hóember, szerelő és más szuper jelmezek. Egy igazi szülinapi torta (köszi Lulukoci!). Én Frida Kahlo voltam. Nagyon örülök, hogy eljöttetek, és hogy velem tartottatok ebben a három évben! Aki hazavitt egy plusz kalózkalapot, szóljon.

Márciusban az Oroszlán című filmet fogjuk megnézni, utána beülünk valahova. Hétköznap vagy hétvége lenne jobb nektek?

Tegnapi találkozó

Általános

50 felnőtt és 30 gyerek jött el! Nem hiszem el! Csecsemők, kisgyerekek, iskolások, szülők, várakozók, fontolgatók, friss örökbefogadók és tapasztalt szülők, testvérre várók, egy-két-három gyereket nevelők, vér szerinti gyerekek, testvérek és ikrek, örökbefogadott felnőttek és támogató nagyszülők, törzsvendégek, hébe-hóba felbukkanók és újoncok. Megpróbáltunk röviden bemutatkozni (a legnagyobb képen épp erre fülelünk), aztán spontán alakultak a beszélgetések. Jó érzés, hogy ennyien olvastok.

2016-09-03 Margit u1

Egy fekete női kardigánt valaki ott felejtett.

Esős találkozó

Általános

Egy kis képösszeállítás a tegnapi találkozóról. Köszönöm azoknak, akik a zuhogó eső ellenére nekivágtak a kerthelyiségnek (18 felnőtt és 8 gyerek), hogy együtt legyünk! Mindenféle célcsoport jelen volt (házaspár, egyedülálló, várakozó, örökbefogadó, felnőtt örökbefogadott), különösen erős volt az egyedülálló anyák, a házas várakozók és a 4-5 éves kislányok populációja, meg a természettudósoké. A gyerekek vidáman rohangáltak az esőben, mi hősiesen teáztunk az eresz alatt, aztán három óra múlva átvonultunk megmelegedni a Booktába. Én innen éjfélkor távoztam, és nem utolsónak 🙂 Nagyon jó beszélgetések voltak, nemcsak az örökbefogadásról, szuper embereket ismertem meg, vagy ismertem meg még jobban.

2016-07-16 Margit u blogtali