Ezt sose gondoltam volna, hogy ilyen hosszú lesz a projekt, és azt sem, hogy a hetedik évben, külföldön élve és a koronavírus idején kivirágzik a blog. Az év nagy előrelépései:
Megjelent a könyvem az örökbefogadásról, az Akiknek két anyja van. Ez régóta a szülőcsatornában volt, mondhatni kezdettől készültem rá, tavaly jött el a megfelelő szerkesztő és kiadó. Azon ritka vállalkozás lett, amit végig jó érzés csinálni, az eredménnyel is elégedett vagyok, a fogadtatás is egyöntetűen pozitív lett. Közel három hónapig szerepelt az eladási sikerlistákon, köszönöm mindenkinek, aki megvette, ajánlotta ismerőseinek vagy nekem írt róla véleményt.
Beindultak az online események a blogon. Itt szerencsésen találkozott két, a rendezvényszervezés szempontjából szerencsétlen körülmény: a karantén miatt mindenki otthon volt, én meg külföldön élek. És ebből valami szuper jött ki, közel 30 alkalommal találkoztunk szerda esténként a gép előtt, beszéltek szakértők és tartottunk kiscsoportos zárt beszélgetéseket. Előfordult, hogy 70 ember eljött (illetve otthonmaradt), de nem sokaság, hanem lélek, a lényeg: örülök, hogy velem tartotok. → olvasásának folytatása
Rég volt ennyi új fejlemény az örökbefogadás törvényi szabályozásában, mint idén. Összeszedtem, mi változott, dőlt betűvel a saját megjegyzéseimet olvashatjátok.
Nagy változások:
Az örökbefogadásra felkészítő tanfolyam nem kötelező, viszont ingyenes. Nélküle is lehet határozatot szerezni, és az örökbefogadás lezárulásáig lehet elvégezni. Az örökbefogadással foglalkozó szakemberek és civilek, művészek, laikusok is egyöntetűen tiltakoztak a módosítás ellen. Nehéz érvet találni, mi indokolta, pont azok a várakozók nem fogják elvégezni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A felkészítő tanfolyamot 2003-ban vezették be, és 2018-ban 21 óráról 40 órára bővítették. Fontos szerepe van az örökbefogadók felkészítésében, szemléletük formálásában, a várható élethelyzetek kezelésében. Ha szülőt kell választani egy gyermeknek, a közvetítő szervezetek előnyben fogják részesíteni azt a várakozót, aki végzett tanfolyamot.
Akár 50 év is lehet a korkülönbség szülő és gyermek közt, ha a gyerek elmúlt 3 éves. Kisebb gyereknél marad a 45 év korkülönbség. A hivatalos indoklás az volt, hogy az idősebb gyerekeknek is esélyt adjanak. Valójában eddig egy 53 éves ember csak 8 éves vagy idősebb gyereket kaphatott, most akár 3 évest is, tehát épp fordított hatása lehet a módosításnak. Oka lehet még a módosításnak a nevelőszülő általi örökbefogadások támogatása, akik sok esetben 45 évnél nagyobb korkülönbséggel akarták örökbe fogadni a náluk élő gyereket. Ráadásul a törvény úgy fogalmaz: „ a gyermek érdekében engedélyezhető”, tehát nem tudni még, minden örökbefogadó előtt nyitva áll ez a lehetőség, vagy előbb mérlegelnek. A szakemberek tiltakoztak az 50 éves korkülönbség ellen, rugalmatlannak találják az idősebb örökbefogadókat. Mögöttes szándék lehet: egy idősebb gyerek inkább kerüljön egy idős magyarhoz, ne külföldre. Amíg van választék, a Tegyesz vélhetően előnyben fogja részesíteni a fiatalabb szülőket a kiválasztásnál. Egyébként 2003-ban vezették be a 45 évben maximált korkülönbséget. Azóta az örökbefogadásra várók száma megháromszorozódott, lenne mód szigorúbban szelektálni, bár a külső paraméterek helyett jobb lenne a szülői képességekre helyezni a hangsúlyt.
Gyorsítják a gyerekek örökbe fogadhatóvá nyilvánítását és örökbefogadását. Elég három hónap szünet a kapcsolattartásban és örökbe fogadható lesz a gyerek. Eddig ez hat hónap volt. Rendszertelen kapcsolattartásnál a korábbi egy év helyett nyolc hónap után lesz örökbe fogadható a gyerek. Ellentmondásos intézkedés. Valóban lassú a gyerekek örökbefogadhatónak nyilvánítása, sokat várnak a rendszerben, ám ez eddig se a határidőkön múlott, a hat hónap letelte után is sokat csúsztak a gyámhivatalok, a szüléskor a kórházban hagyott csecsemők sokszor másfél-két évesen kerülnek családba. Félévenkénti találkozás nem elég a szülő-gyerek kapcsolat életben tartásához. Szakemberek aggódnak, hogy a vér szerinti szülők nagyon gyorsan elvesztik a gyerekeiket, különösen, hogy idéntől a gyámhivatal döntéseit fellebbezéssel nem, csak peres úton lehet megtámadni, például örökbefogadhatóvá nyilvánításnál. Ha a gyámhivatalok ugyanilyen leterheltek maradnak, nem sok fog változni. Ha sikerül véghezvinni, az intézkedés meg fogja növelni az örökbe fogadható gyerekek számát, de nem feltétlenül a picikét, sok idősebb gyerek is örökbe fogadható lesz, akit rendszertelenül látogatnak. Az örökbefogadás előtti eljárásokban több ponton bevezettek határidőket, megadták, hány nap van a szakértő jelentések elkészítésére, a megyei listán és országos listán a szülők kiválasztására. Örömteli lenne, ha felgyorsulnának az eljárások. Viszont ha ugyanazok a túlterhelt szakemberek fognak dolgozni a rendszerben ugyanannyi ügyön, akkor kérdéses a határidők betartása. Az eddigi két év helyett négy évre nyilvánítják örökbe fogadhatóvá a gyerekeket, ami két évvel meghosszabbítható. Létrejött egy gyermekvédelmi informatikai rendszer, szintén az eljárások egyszerűsítésére. A rendeletek több ponton emlékeztetnek a nevelőszülő felelősségére az átgondozásban. Az örökbefogadó szülők alkalmassági eljárását is igyekeznek flottabbá tenni, a jövedelemigazolást már nem a gyámhivatal, hanem a Tegyesz kéri el, a gyámhivatal is határidőt kap az alkalmasság megállapítására.
Szigorították az egyedülállók örökbefogadását. A gyermeket előbb a megyében élő házaspároknak kell kiajánlani, ezután jönnek az egész országban élő házaspárok, és ha köztük sem sikerül szülőt találni, akkor kerülhet egyedülálló szülőhöz. 2003-ban került a Polgári Törvénykönyvbe, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni. A 2016-os baranyai leszbikus ügy után jelent meg lopakodó módon a rendelkezés, hogy a megyei listán váró egyedülállóhoz képest előnyt élvezzen az országos listán váró házaspár, ám ezt nem minden megye alkalmazta. A rendelkezés után egyedülállónak csak az országos listán van esélye, de aki vállal 3 év feletti roma gyereket, az továbbra is sorra fog kerülni.
A barátkozás alatt tíz nap extra szabadság jár, mindkét szülőnek.Örömteli fejlemény, eddig megoldhatatlan volt a barátkozás az örökbefogadóknak, szabadsággal, távmunkával, betegállománnyal hidalták át. Végre jogi kerete is lesz ennek az időszaknak. Munkajogi védettséget azonban továbbra sem élveznek az örökbefogadók az ismerkedés alatt.
Szabad-e, tanácsos-e örökbe fogadni, amíg a pár lombikeljárásban is részt vesz? Ez a kérdés gyakran felmerül az örökbefogadást fontolgatókban, és már több interjúban is megvitattam szakemberekkel. Néhány idézet következik tőlük:
„– Örökbe fogadni csak akkor szabad, ha a pár már feladta a vér szerinti gyerek vágyát?
– Nem tudom, hogy teljesen valaha fel lehet-e adni ezt a vágyat. Viszont ami fontos: ha örökbe fogadok, akkor arra koncentráljak. Nem vagyok dogmatikus ezen a téren, de egyes nyugat-európai országokban csak akkor lehet örökbe fogadni, ha valaki befejezte a lombik próbálkozásokat. Ezt nem tartom életszerűnek, de azt lehet érezni, ha valaki eljut odáig, hogy nem kínzom magam tovább, nem érdekel, és ugyanolyan jónak érzem az örökbefogadást, mintha én szültem volna. Ha valaki eljut ide, akkor meg tudja találni az örökbefogadott gyerekben az anyaságot, és nem próbálkozik tovább.
– Miért olyan fontos, hogy a pár már a jelentkezésnél lezárja a lombikozást? A várakozás évei alatt még lenne idő próbálkozni.
– Szerintem a felkészítő tanfolyamot nem ugyanolyan füllel hallgatja végig, aki még lombikozik, és csak a biztonság kedvéért jelentkezik. Az nem fogja meghallani a legfontosabb üzeneteket, hogyan kell egy örökbefogadott gyereket jól nevelni, hogyan kell vele beszélgetni a saját örökbefogadásáról. Amikor már igazán szeretne örökbe fogadni, akkor tudja ezeket a tanácsokat magáévá tenni. Fontos, hogy aki az örökbefogadásra készül, ezt az időt arra szánja.
Frissítettem a táblázatot, melyből kiderül, melyik civil milyen feltételekkel fogad, és egyéb adatokat is megtudhattok. Az egyesületek és alapítványok nyílt örökbefogadást közvetítenek, általában újszülötteket. Belinkeltem a szervezetek vezetőivel készült interjúimat is, ott alaposabban megismerkedhettek az egyes alapítványok, egyesületek filozófiájával.
Örökbefogadások száma 2018-ban (zárójelben a 2019-es szám)
4 (4)
11 (12)
12 (15)
2 (3)
25* (32**)
42(31)
8 (1)
Örökbefogadások száma évente
5-10
5-10
10-40
1-6
10-20
35-70
0-8
Várakozási idő
18 hónap (önkéntes munkát végzők-nek)
4-5 év
igen eltérő lehet, mivel a gyerek- hez illesztik a szülőket
4-5 év
3 év
5-6 év
vég-telen 🙂
A jelentkezés feltételei:
korhatár
45 év
45 év
40 év (a nőé)
45 év
45 év
40 év (a nőé)
45 év
gyerekszám
nincs kikötés
max 1.
max 0.
nincs kikötés
nincs kikötés
max 1.
nincs kikötés
egyedülállókat fogad?
igen
nem
nem
nem
igen
nem
igen
olyan házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár?
nem
nem
nem
nem
igen
nem
nem
Egyéb kikötés
Első sorban az önkéntes munkát végzők kerülnek sorra
Fotóval, bemutat-kozással, baptista lelkipász-tori ajánlással (ha van) lehet jelent-kezni. Keresz-tény családok előnyben vannak.
Életrajz és fénykép szüksé-ges, szemé- lyes elbeszél-getést tartanak, nem minden jelent-kezőt fogadnak. Nincs sorszám.
Nincs.
Aki sike-resen örökbe fogad máshol, az várhat tovább testvérre.
Lehet szárma-zási kikötést tenni (ha a Tegyesz-nél is tett).
Egyszer kötelező részt venni vára- kozói talál-kozón. A Gólyahír nem fogadja azok jelentke-zését, akik az első gyereket más civil szerve-zettől fogadták örökbe.
Nincs.
Vállal magánutas örökbefogadásokat?
nem
igen
nem
nem
igen
nem
igen
A terhesség alatt lehet megismerkedni?
igen
igen
nem
igen
igen
igen
igen
Regisztrációs díj
15 e Ft (egyszeri)
15 eFt (egyszeri)
20 e Ft (egyszeri)
nincs
15 eFt/év
10 e Ft (egyszeri)
nincs
Közvetítési díj sikeres örökbefogadásnál
Nincs
70 eFt
85 500 Ft
nincs
70 eFt/ gyermek
28 500 Ft
85 500 Ft
*Ezen kívül a Fészeknél még 2018 decemberében volt 7 örökbefogadás, amelyek csak 2019-ben lettek jogerősek.
** 32 gyerek, két ikerpár
A költségek tervezésénél vegyétek figyelembe, hogy a nagyobb civil szervezetek még elkérik az egyszeri anyasági támogatás összegét is (64 ezer forint) az aláíráskor, amit majd később megkap a szülőanya. Ezt az örökbefogadók is megigényelhetik, de csak hetek-hónapok múlva fogják megkapni.
Rajtuk kívül még a Területi Gyermekvédelmi Szolgálatok is közvetítenek nyílt örökbefogadásokat (ingyen), évi 30-70 ilyen ügy zajlik le. Ők mindenkit fogadnak. Elsősorban magánutas nyílt örökbefogadások zajlanak rajtuk keresztül, de egyre több esetben a kismama a Tegyeszre bízza az örökbefogadók kiválasztását is.
Közeledek az 500. bejegyzéshez, stabilan havi 15-20 ezer egyéni olvasó kíváncsi a tartalomra, havonta szervezek egy találkozót, és intenzív eszmecsere folyik a kapcsolódó fórumokon. Bevallom, mikor öt éve elkezdtem írni, nem gondoltam, hogy ekkorára növi ki magát az oldal. A legolvasottabb posztok az örökbefogadás menetéhez kapcsolódnak, de volt sok-sok interjú örökbefogadókkal, örökbefogadottakkal, vér szerinti szülőkkel, nevelőszülőkkel, szakemberekkel, és az örökbefogadáshoz lazán kapcsolódó témák (embriódonáció, gyermekvédelem, abortusz) is előkerültek már. Engem most legjobban az örökbefogadást szabályzó nagy rendszerek érdekelnek, hiszen ezek határozzák meg a benne érintett emberek életét is. Mondhatni, hogy már mindent megírtam, de aztán mindig szembejönnek új témák, sorsok. Nagy lelkesedéssel szervezem a rendezvényeket, az elmúlt évben voltunk javítóintézetben és gyerekotthonban, strandon, játszóházban, moziban, coachnál, jelmezbálon. Ilyenkor mindig előkerülnek új olvasók. Lassan felnő a gyerekek egy nemzedéke, akiket a szüleik már tudatosan, a blogot olvasva fogadtak örökbe. Köszönöm, hogy velem tartotok.
Ma azt járom körül, hogy követte Magyarországon az elmúlt két évtizedben az örökbefogadás törvényi háttere a valóságot és a szakmai ajánlásokat. Szokás mindennel elégedetlennek lenni, talán a blogon is hangsúlyosak a negatívumok, pedig az elmúlt húsz évben nagyon sok minden történt a szabályozásban, ami üdvös, s a gyerek vagy az örökbefogadók érdekét szolgálja.
Kiinduló helyzet: a hetvenes, nyolcvanas években nem volt egyöntetű az örökbefogadás szabályozása. Alkalmassági vizsgálat már létezett, de nem volt előírás, hogy mi alapján, így igen különbözőképpen zajlott az egyes megyékben, és nem a jelentkezéskor folytatták le, hanem amikor már megismerte a szülőjelölt a gyereket, netán már ki is helyezték hozzá. Az is nagyon ingadozott, mely gyereket lehet az állami gondozottak közül örökbe adni. Voltak olyan évek, mikor szülői hozzájárulás nélkül a soha nem látogatott gyerekeket sem adhatták végleges családba, és olyanok is, mikor a bekerült gyereket szülői hozzájárulás nélkül, vagy annak hatóság általi pótlásával is örökbe adhatták. A szülők több megyében, több intézetnél is jelentkezhettek, nem volt világos, melyik gyermek kihez kerül, s a törvény mindössze annyit kötött ki, hogy örökbefogadó nagykorú, cselekvőképes, a közügyektől és a szülői felügyelettől nem eltiltott személy lehet. A kilencvenes években ezt a rendszert a nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek megjelenése és a Czeizel-botrány állította kihívások elé, miközben hazánk elfogadta az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, amivel össze kellett hangolni a hazai gyermekvédelmet. Mindez az örökbefogadásra jelentkezők számának folyamatos növekedése, az örökbefogadások számának csökkenése, majd stagnálása mellett. Lássuk, hogy reagált minderre a szabályozás!
1995
Az örökbefogadást nem lehet engedélyezni, ha a gyerek érdekeivel ellentétes, a közérdeket sérti, vagy haszonszerzéssel jár a felek vagy a közreműködők számára.
Külföldre csak örökbefogadóhatóvá nyilvánított intézeti vagy állami nevelt gyereket lehet örökbe adni, és csak ha belföldön nem sikerült családot találni neki.
1997
Megjelent a Gyermekvédelmi törvény.
Kimondja, hogy csak az fogadhat örökbe, akinek erre személyisége és körülményei alkalmasak. Az örökbefogadók alkalmasságát a jelentkezéskor (és nem csak a tényleges örökbefogadáskor) kell vizsgálni. Jelentkezni a saját megyei/fővárosi területi gyermekvédelmi szolgálatnál kell, a határozatot a gyámhivatal adja ki. Egységessé váltak az alkalmasság feltételei.
Megjelent a felülvizsgálat lehetősége, ha valakit alkalmatlannak talált a gyámhivatal (azelőtt nem volt jogorvoslati lehetőség erre az esetre).
A Czeizel-ügy hatására megtiltották a külföldre történő nyílt örökbeadást, ezért nem fogadhatnak a nyílt örökbeadást közvetítő civil szervezetek külföldi állampolgárokat.
Kialakult a megye-ország-külföld preferenciasorrend, azaz egy gyereknek először a saját megyéjében, majd az egész országban, s csak utolsó esetben külföldön keresnek szülőket. Létrejött az ehhez szükséges nyilvántartás. (Előzőleg ez is kaotikus volt, a jelentkező a saját megyéjén kívül más megyéknél, sőt intézeteknél is kilincselhetett, ez innentől kizárta a protekció lehetőségét).
Egyértelművé tették az örökbefogadhatóvá nyilvánítás szabályait. Ha a szülő egy évig nem tart rendszeres kapcsolatot a gyerekével, és körülményeit sem változtatja meg, a gyereket örökbefogadhatóvá nyilvánítják.
Az örökbefogadott jogot kap származása megismerésére, a gyámhivatal segítségével megkeresheti vér szerinti szüleit.
A jelentkezéskor az örökbefogadóknak nyilatkoznia kell a gyermekre vonatkozó elképzelésükről, az alkalmasságot erre nézve állapítják meg, a határozatnak is tartalmaznia kell, milyen korú, egészségi állapotú gyermek örökbefogadására alkalmas az illető.
Melyik civilhez jelentkezzünk? Itt a segítség a döntéshez. Nagy összefoglaló táblázat, amelyből választ kaptok a kérdésekre az újszülötteket nyílt örökbefogadásban közvetítő civilekről, a jelentkezés feltételeiről és egyéb adatokról. Belinkeltem a szervezetek vezetőivel készült interjúimat is, ott alaposabban megismerkedhettek az egyes alapítványok, egyesületek filozófiájával.
igen eltérő lehet, mivel a gyerek- hez illesztik a szülőket
4-5 év
3 év
4-5 év
vég-telen 🙂
A jelentkezés feltételei:
korhatár
45 év
40 év
40 év (a nőé)
45 év
45 év
40 év (a nőé)
45 év
gyerekszám
nincs kikötés
max 0.
max 0.
nincs kikötés
nincs kikötés
max 1.
nincs kikötés
egyedülállókat fogad?
igen
nem
nem
nem
igen
nem
igen
olyan házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár?
nem
nem
nem
nem
igen
nem
nem
Egyéb kikötés
Első sorban az önkéntes munkát végzők kerülnek sorra
Fotóval, bemutat-kozással, baptista lelkipász-tori ajánlással (ha van) lehet jelent-kezni. Keresz-tény családok előnyben vannak.
Életrajz és fénykép szüksé-ges, szemé- lyes elbeszél-getést tartanak, nem minden jelent-kezőt fogadnak. Nincs sorszám.
Nincs.
Aki sike-resen örökbe fogad máshol, az várhat tovább testvérre.
Lehet szárma-zási kikötést tenni (ha a Tegyesz-nél is tett).
Egyszer kötelező részt venni vára- kozói talál-kozón. A Gólyahír nem fogadja azok jelentke-zését, akik az első gyereket más civil szerve-zettől fogadták örökbe.
Nincs.
Vállal magánutas örökbefogadásokat?
nem
igen
nem
igen
igen
nem
igen
A terhesség alatt lehet megismerkedni?
igen
igen
nem
igen
igen
igen
igen
Regisztrációs díj
10 e Ft (egyszeri)
15 eFt (egyszeri)
20 e Ft (egyszeri)
nincs
15 eFt/év
10 e Ft (egyszeri)
nincs
Közvetítési díj sikeres örökbefogadásnál
Nincs
70 eFt
85 500 Ft
nincs
70 eFt/ gyermek
28 500 Ft
85 500 Ft
Rajtuk kívül még a Területi Gyermekvédelmi Szolgálatok is közvetítenek nyílt örökbefogadásokat, ők mindenkit fogadnak, de elsősorban magánutas nyílt örökbefogadások zajlanak rajtuk keresztül, ahol az örökbefogadók “hozzák” a terhes kismamát (évi 50-70 ügylet). → olvasásának folytatása
Az összes oldalletöltés száma meghaladta az 1,2 milliót, a kommenteké a 15 ezret.
13 találkozót szerveztem eddig az olvasóknak.
Ha a blog cikkeit könyvbe rendeznék, 3-4 vaskos kötetet tenne ki. Akit érdekel az örökbefogadás, az előbb-utóbb megtalálja. Megtisztelő számomra, hogy sokan már úgy jelentkeznek örökbefogadásra, hogy előtte áttanulmányozták az oldalt, tisztában vannak a részletekkel, és látták mások történeteit. Nagy örömömre szolgál, hogy olyan olvasók is vannak, akik soha nem fognak örökbe fogadni, de megfogta őket a téma. Baráti társaság alakult ki az oldal körül, kapcsolatok szövődnek a családok között. Talán kicsit oszlik a téma tabu-jellege, más médiumokban is egyre több szó esik az örökbefogadásról, és javul kicsit az általános ismeretek szintje a témáról. Örülök, ha ehhez én is hozzájárultam.
Köszönöm mindenkinek a figyelmet, aki olvasott, kommentelt, vendégposztot írt, interjút adott, eljött találkozóra vagy másnak ajánlotta a blogot.
Két év után felmerül, hogyan tovább. A blogot egyedül, szabadidőmben írtam, nem állt mögöttem semmilyen szervezet, és eddig egy fillér bevételem nem volt belőle. Ellenben számos kiadással jár a működtetése: a webes költségek, telefonálás, eljutni az interjúkra, ha írok egy könyvről, azt is én veszem meg. És főleg sok-sok időt teszek bele. Egy hosszú interjú elkészítése 8-10 órát is igényel, megtalálni a megfelelő embereket, egyeztetni, odautazni, beszélgetni, megírni, megint egyeztetni. A munka nagy része láthatatlan: az oldal folyamatos menedzselése, szerkesztése, illusztrálása, a kommentek és a Facebook kezelése, a találkozók megszervezése is idő. Igyekszem minden, kommentben feltett kérdésre válaszolni, emellett privát üzenetben is minden nap kapok kérdéseket, ezekre is mindig felelek, amit nem tudok, annak utánanézek. Évi 30-40 találkozóra megyek el a témában, és persze sokat olvasok és beszélgetek. Mindez heti 10-20 óra újságírói, szerkesztői munka, és a visszajelzések szerint sokaknak segít az oldal. Én is örömmel teszem, hisz érdekel a téma, sokat tanulok és nagyszerű embereket ismertem meg.
Így írok. Zsolti fotózott
A második évet betöltve szeretném az olvasók támogatását kérni, hogy továbbra is tartani tudjam ezt a tempót és színvonalat. A támogatás teljesen önkéntes, az oldal továbbra is ingyenesen elérhető marad. Aki szeretne hozzájárulni az oldal további fennmaradáshoz, annak nagyon köszönöm a segítséget. Aki bármilyen okból nem tud, nem akar adományozni, az sem marad ki semmiből, ugyanúgy olvashat, hozzászólhat, kérdezhet, jöhet találkozókra.
Hamarosan másfél éves lesz a blog. Az első kilenc hónap legolvasottabb cikkeit itt találjátok. Most összeszedtem azt a tíz legnépszerűbb írást, amely a második kilenc hónap során jelent meg.
A blog eddigi legeslegolvasottabb interjúja, 30 ezer feletti kattintással. Tóth Krisztina író, költő először nekem mesélt az örökbefogadásáról. Másfél éves kisgyerek érkezése, durva kezdeti krízisek, az anyasággal kapcsolatos sztereotípiák felülírása.
Tompa Andrea író, színikritikus és az ötéves Elemér. A nevelőszülő fotója szemmagasságban, identitás a vitrinben, és miért nem a meddőséggel kezdi a családdá válás történetét.
Oláh-Paulon Viki vendégposztja. Összeszokás egy intézetből érkező 5 és 6 éves testvérpárral. A gyerekek felmásznak az ablakba, és a szülők elkapják őket, pedig ez még csak a barátkozás harmadik napja.
A blogot hamar elkezdték ajánlani az örökbefogadók felkészítő tanfolyamán, több szervezet belinkelte a honlapjára, és általában a szakemberek követik, de legalábbis már hallottak róla. Több megyei Tegyesszel jó kapcsolat alakult ki, tudok hozzájuk fordulni kérdésekkel.
Szakmai elismerésnek tekintem, hogy az SOS-Gyermekfalvak a blog alapján megkeresett engem, és szeptember óta velük közösen készítem a Gyereksorsok.hu blogot, az itteninél szélesebb, gyermekvédelmi tartalommal. Ezt is ajánlom szeretettel az olvasóknak.
Az Éva Magazin fotója
Sajtó:
Az Index/Poronty elég hamar együttműködést javasolt, náluk három cikkem jelent meg az egy év alatt, mindegyiket több tízezren látták, és Index-címlapra kerültek. Egy írásom a Bezzeganyában is szerepelt, Origo-címlapon.
A Cink.hu és a Mandiner átvett egy cikket, a NL Café és az Index forrásként hivatkozott a blogra. → olvasásának folytatása
Örökbe.hu 