Videó: Ha a gyerek nem tudja, hogy nevelőszülőnél él

Az örökbefogadás előtt a 3 évnél idősebb gyermeknek tudnia kell, hogy ő nevelőszülőnél nevelkedik, és hamarosan örökbe fogják fogadni. A gyakorlatban azonban ez nem mindig történik így, sokszor az örökbefogadók az ismerkedésnél szembesülnek vele, hogy a 3-4 éves gyermek semmit sem tud. Székely Zsuzsa pszichológus volt a vendégünk az izgalmas beszélgetésen. Amiről beszéltünk:

  • Mikor, hogyan mondja el a nevelőszülő, hogy nem a vér szerinti gyereke? Hogy készítse fel az örökbefogadásra?
    Baj, ha a gyerek anyának, apának szólítja a nevelőszülőket?
  • Hogy derítse ki az örökbefogadó, hogy mit tud a gyerek?
  • Mit lehet tenni, ha már a hazavitel után derül ki, hogy a gyerek nincs tisztában a helyzettel?

olvasásának folytatása

Elmarad! 2024. december 4., 17:30 Vendégünk Viki, felnőtt örökbefogadott

A beszélgetést vendégünk elfoglaltsága miatt későbbre halasztjuk!
 
Következő vendégünk Viki  lesz, felnőtt örökbefogadott. Másfél évesen fogadták örökbe, szülei háromévesen mondták el neki, hogy örökbefogadott, az örökbefogadásával elégedettnek tartja magát. 18 évesen kereste meg a vér szerinti családját, de a túl nagy szakadék miatt pár év múlva elhalt velük a kapcsolat. Viki és a férje nemrég maguk is örökbe fogadtak, és egy kétéves kislány boldog szülei. 
 

A rendezvény bizalmas, ami elhangzik, köztünk marad. 

A beszélgetést vezeti: Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu blog gazdája, az Akiknek két anyja van és A Nap és a Hold gyermekei című szakkönyvek szerzője, körfacilitátor, háromgyerekes szülő. 

Mikor: 2024. december 4-én, szerdán 17:30-kor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. olvasásának folytatása

Videó: Három testvért fogadtunk örökbe

Egy izgalmas családot ismerünk meg a videóból.  Márta és Sándor három gyereket fogadtak örökbe, mindet újszülöttként, nyílt örökbefogadással, a gyerekek egymásnak vér szerinti testvérei, két fiú és egy kislány, jelenleg 6, 5 és kétévesek. Különlegesek abból a szempontból is, hogy kezdettől tartják a kapcsolatot a gyerekek vér szerinti szüleivel. Hatalmas optimizmussal, derűvel vészelik át a fordulatokat, nem idegeskednek, mennek előre. A beszélgetés egy Örökbe.hu online rendezvényen hangzott el.

A beszélgetés előzetese:

Pár utalás a videóból:

nem mindenki volt lelkes

egy sikertelen találkozás

az anyuka nem tudta, mennyi idős terhes

menjek be vele a szülésre, mert akkor kedvesebbek vele…

Balázs nekik olyan, mint ha egy barátjuk gyereke lenne…

évente egyszer szívesen visszamegyünk és láthatják őket

…azt  babát megtartották, akkor éppen úgy álltak a csillagok…

Azzal a nénivel találkozunk, akinek a pocakjában voltatok, és most a kistesótok volt ott

az apa őt nem akarta örökbe adni, nem is jött el a találkozóra

ne támadja le a gyerekeket azzal, hogy én vagyok az anyátok

egy más forgatókönyv szerint az a kislány lett volna a harmadik gyerekünk, és ugyanúgy is néz ki, mint a harmadik gyerekünk…

olvasásának folytatása

2024. szeptember 12., 17:30 A kórházban hagyott újszülöttek helyzete – kerekasztal-beszélgetés

Idén nagy változás történt az örökbefogadás jogi szabályozásában. 2024. július 1-től a kórházban hagyott újszülötteket szülői hozzájárulás nélkül is örökbe lehet adni, ha az anya, apa vagy más hozzátartozó nem jelentkezik hat héten belül a gyermekért. A rendelkezés oka, hogy nincs elég hely a nevelőszülőknél és a gyerekotthonokban, sokszor hónapokat kórházban töltenek azok a kisbabák, akiket az anya külön rendelkezés nélkül otthagy a szülés után. 
 
A következő Örökbe.hu online rendezvényen az új intézkedés hatásait próbáljuk meg felmérni.
  • Hogy hat az új jogszabály az örökbefogadásokra, a kórházban hagyott babákra, a vér szerinti szüleikre, az örökbefogadókra? Mi történt eddig ezekkel a gyerekekkel?
  • Milyen változásokat hoz ez a gyermekvédelemben?
  • Most hirtelen megjelenik sok örökbe fogadható csecsemő? Ki fog idősebb gyereket vállalni? 
  • Miért dönt egy anya úgy, hogy a szülés után nem viszi haza a gyermekét?
  • Milyen hatása van, ha egy csecsemő az élete első hónapjait kórházban tölti? 
  • Milyen jogi aggályokat vet fel az új szabályozás?
Fotó: Flickr, wp paarz

A kérdést a témában szakértő vendégeimmel járom körül. Akikkel beszélgetni fogunk:

  • Katona Andrea, a Fészek Alapítvány vezetője
  • Dr. Katonáné dr. Pehr Erika jogász, címzetes egyetemi docens
  • Székely Zsuzsanna pszichológus, a Mózeskosár egyesület elnökségi tagja

A beszélgetést vezeti: Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu blog gazdája, körfacilitátor, háromgyerekes szülő. Rövid összefoglaló készül a blogra.

Mikor: 2024. szeptember 12-én, kivételesen csütörtökön 17:30-kor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. olvasásának folytatása

2024. április 10., 17:30 Három testvért fogadtunk örökbe

Egy izgalmas család történetét ismerhetjük meg a következő online beszélgetésen. Márta és Sándor három gyereket fogadtak örökbe, mindet újszülöttként, nyílt örökbefogadással, a gyerekek egymásnak vér szerinti testvérei, két fiú és egy kislány, jelenleg 5, 4 és egyévesek. Különlegesek abból a szempontból is, hogy kezdettől tartják a kapcsolatot a gyerekek vér szerinti szüleivel. 
 

A beszélgetésről felvétel készül, a résztvevők nem fognak látszani. 

Mikor: 2024. április 10-én, szerdán 17:30-kor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. olvasásának folytatása

Nők, férfiak nélkül

Székely Zsuzsa pszichológus elemzése a Hat hét című új magyar játékfilmről. A Hat hét egy nyílt örökbeadás története, a számos díjjal kitüntetett alkotás hamarosan a mozikba kerül.

A Hat hét Szakonyi Noémi Veronika és Vincze Máté Artur fiatal filmesek sok nemzetközi díjat elnyert első játékfilmje. Vincze Máté korábban már több örökbefogadási témájú dokumentumfilmet készített. A témában való elmélyülése, és a „Hat hét” alapos előkészítése során szerzett tapasztalatai (interjúk örökbeadókkal és örökbefogadásban jártas szakemberekkel) nem csak tájékozottá, de – a filmen is láthatóan – érzékennyé is tette a főhőssel való alkotói azonosulásra, amely valószínűleg az egyik oka a bírálói és közönségsikernek, illetve a főszereplővel a nézőkben is hasonló empátiát kiváltó hatásának is.

A film története röviden egy fiatal lány nem tervezett terhességének a története a gyermek sorsáról hozott döntésig: megtartsa és felnevelje, lemondva tinédzser életéről, saját terveiről, vagy örökbe adja, lemondva az anyaság átéléséről és a gyermekéről örökre.

A család globális válsága általános kortünetként jelenik meg a történetben. A közönség pozitív, értő, azonosulni képes nemzetközi fogadtatása is lehet, hogy ennek is köszönhető. Sok egyedülálló anya helyzete Magyarországon – és valószínűleg több európai országban is – hasonló a filmbeli Zsófi anyjáéhoz. Nálunk a KSH adatai szerint a kiskorúak 30 százaléka egyszülős családban él, és a gyermekszegénység, – ami a gyermekek 25%-át érinti – egyik jelentős forrása is ez. A lakótelepi nyomor is a filmbelihez hasonlíthat egész kontinensünkön: megvan a napi kaja, ruha, meleg lakás, de remény valamilyen előrelépésre az életben nincs, és ez a legdeprimálóbb, amitől az elhúzódó krízisben élő filmbeli anyához hasonlóan iszik, drogozik sok ember.

Mára, posztmodern világunkban az apák felelősségének,  – és persze jogainak is – a közmegegyezéssel elfogadott nullázása általánossá vált, és ez a filmben is megjelenik. Zsófi apja nem csak nincs jelen az életükben, de gyerektartást sem fizet, és a születendő gyermek apjának sincsenek számon kérhető kötelezettségei: például az örökbefogadási hatósági eljárásban meg sem kérdezi az ügyintéző, hogy ki az újszülött apja.

Szinte semmilyen történetet nem lehet igazán hatásosan történelmi, társadalmi háttér nélkül elmesélni. Ennyiben Zsófi, a várandós lány anyává, felnőtté válási krízisének történetét is a jelen városi, lakótelepi szegénységébe, a család globális válságába (válások, egyszülős családok, az ebből adódó gyermekszegénység, reménytelenség, mentális megbetegedések) ágyazottan meséli el a forgatókönyvíró Vincze Máté. olvasásának folytatása

“A valóságból merítettünk ötleteket a filmhez”

A Hat hét című új magyar játékfilm egy nyílt örökbefogadás története. Zsófi, a nehéz családi körülmények közt élő, teherbe esett középiskolás lány egy gyermektelen idősebb párnak adja örökbe születendő kisbabáját. A film Zsófi szemszögéből követi azt az időszakot, a szülés utáni hat hetet, mikor a vér szerinti anyának még joga van az örökbeadás után visszavonni a döntését. Az Örökbe.hu 2022. év végi rendezvényén premier előtt levetítettük a filmet, és utána Mártonffy Zsuzsa beszélgetett az alkotókkal, Szakonyi Noémi Veronika rendezővel és Vincze Máté Artur forgatókönyvíróval. E beszélgetést olvashatjátok.

2023. március 23-tól országszerte mozikba kerül a film,  és március 16-tól számos helyszínen lesznek közönségtalálkozóval egybekötött premier előtti vetítések. 

Zsuzsa: – Szeretettel köszöntöm az alkotókat, köszönjük, hogy megengedtétek, hogy levetítsük ezt a filmet. Kis visszatekintéssel kezdeném. Öt évvel ezelőtt szerveztünk egy hasonló örökbefogadó rendezvényt, Vincze Máténak két dokumentumfilmjét vetítettük le. Az egyik alkotás egy nemzetközi örökbefogadásról szólt, a másik pedig öt gyerek családból való kiemeléséről és nevelőszülőnél való elhelyezéséről. Már akkor említetted, hogy nagyon foglalkoztat a nyílt örökbefogadás és a hat hét témája. Hogy jutottatok el idáig?

Máté: – Noémivel Almási Tamás dokumentumfilm-rendező osztályában találkoztunk a Színművészeti Egyetemen. Ott hétről hétre témákat kellett kutatni és forgatni különféle emberekről, történetekről, így botlottam bele az örökbefogadásba. Az első filmek után tovább kerestem témákat, és ebben nagyon sokat segítettek a civil szervezetek, illetve Zsuzsával is régóta leveleztünk, beszélgettünk a lehetséges ötletekről az örökbefogadáson belül. Így jutottunk el oda, hogy jó lenne a hat hétről egy dokumentumfilmet csinálni. A folyamatban rájöttünk, hogy annyira érzékeny ez a periódus mind a két fél életében, hogy dokumentumfilmesként zavaró lenne jelen lenni egy kamerával, egy stábbal. Nem akarnánk semmiképpen sem befolyásolni egyik félnek sem a döntését a folyamatban. Ezért döntöttünk úgy Noémivel, hogy ebből inkább egy játékfilmet szeretnénk készíteni, de azt úgy, hogy a kutatásainkra alapozzuk a karaktereinket, a történetet, és így tudunk igazán közel menni ezekhez a szereplőkhöz, helyzetekhez.

Zsuzsa: Az örökbefogadás elég gyakran szerepel filmeken. Ez egy nagyon látványos drámai esemény, de szakmailag sokszor nem korrekten dolgozzák föl. Itt azonban rendben voltak a kisebb részletek is. Mennyit kutattátok a témát?

Noémi: – Igazából Máté kutatta rengeteget, már nyolc éve foglalkozik a témával, én egy picit később csatlakoztam ebbe.

Máté: – 2020 április-májusában elkezdtünk ráfordulni, hogy ebből tényleg szeretnénk beadni egy pályázatot a Filmintézethez, onnantól sokkal intenzívebben találkoztunk civil szervezetekkel, nőgyógyászokkal, pszichológusokkal, örökbefogadókkal, és az ő történeteikből inspirálódtunk a folyamatban, nagyon sok emberhez eljutottunk. Maga az írás, a történet megírása elég gyorsan és gördülékenyen tudott haladni emiatt, mert szimplán a valóságból merítettünk nagyon sok ötletet, de nyilván dramatizáltunk jeleneteket a filmben, mivel játékfilmről van szó. Nagyon örülünk, hogy el tudott készülni így ez a film.

Zsuzsa: De ez nem egy konkrét történet?

Máté: – Sok valós eseményen alapszik, de nem egy konkrét történet. Zsófinak a karaktere egyébként egy életet adó anya karakteréhez nagyon hasonlít, akivel mi találkoztunk.

Zsuzsa: – Eszerint örökbeadó anyákkal is sikerült kapcsolatba lépni.

olvasásának folytatása

Filmvetítés és morzsabuli 2022. december 27-én

Nagy közös, személyes programra hívom az Örökbe.hu olvasóit. A szokásos “két ünnep közti” morzsabulinkon egy különleges filmvetítésben is részünk lesz.

A Hat hét című új magyar filmdrámát láthatják a résztvevők. Az itt olvasóknak nem is kell magyarázni a címet: a hat hét az az időszak, ameddig a gyermekét örökbe adó anya még meggondolhatja magát a szülés után. A film a vér szerinti anya, esetünkben egy tinédzser lány, Zsófi szemszögéből követi ezt az időszakot. Különlegessége, hogy az alkotók nagyon alaposan beleásták magukat az örökbefogadás működésébe, sokat konzultáltak a terület gyakorlati szakembereivel, így elkerülték téma ábrázolása során szokásos tipikus filmes hibákat.

A Hat hét máris számos díjat nyert nemzetközi és hazai fesztiválokon, mi most premier előtt láthatjuk. Az egyik forgatókönyvíró, Vincze Máté Artur már öt éve is vendégünk volt egy Örökbe rendezvényen, akkor a gyerekvédelem és örökbefogadás témájában forgatott dokumentumfilmjeit néztük meg. A rendező, Szakonyi Noémi Veronika pedig társproducere volt az Anyáim története című, szintén örökbefogadással foglalkozó dokumentumfilmnek. Most Szakonyi Noémi Veronika és Vincze Máté Artur lesznek a vendégeink, és a vetítés után tudunk kicsit beszélgetni. Az eseményen fényképek készülnek, aki nem akar ezeken szerepelni, az előre jelezze.

A film 95 perces, 2022-ben készült, a főszerepeket Román Katalin, Járó Zsuzsanna, Balsai Móni és Mészáros András játsszák. Magyar nyelven vetítjük.

olvasásának folytatása

10+1 joghézag a gyökérkeresésben

Az örökbefogadott gyereknek és felnőttnek joga, pszichológiai szükséglete is származása megismerése, gyökereinek tiszteletben tartása. Mégis sok téren korlátokba ütközik a múlt feltérképezése. Szubjektív gyűjtésem arról, mely területeken korlátozzák a jogi hiátusok és a jelen örökbefogadási gyakorlat azt az örökbefogadottat, aki alaposabban utánajárna, ki is ő és honnan jön.

A jó hír, hogy az örökbe fogadott felnőttnek 1997 óta törvényi joga hivatalos eljárás keretében a gyámhivatalon keresztül vér szerinti szülőjét, és testvérét megkeresni. Bővebben itt írtam az eljárásról:

https://orokbe.hu/2014/10/06/a-szarmazaskutatas-hivatalos-utja/

https://orokbe.hu/2017/06/29/kerdezz-felelek-a-szarmazas-megismereserol/

Íme a joghézagok. A lista nem jelenti, hogy minden egyes örökbefogadottnál minden terület sérül, vagy akár fontos az illetőnek, de ezek rendszer- és jogalkotási szinten megjelenő hiányosságok.

    1. Anyja neve. Ha a szülő nem elérhető, vagy nem vállalja a kapcsolatfelvételt, az örökbefogadott csak annyi információt kaphat az eljárásban, hogy őt örökbe fogadták. Még a saját anyja nevét sem fogja megtudni.
    2. Születési neve. Sőt, a jogszabály még azt sem mondja ki egyértelműen, hogy ebben az esetben a saját születési nevét, vagy eredeti születési anyakönyvi kivonatát megkaphatja. (A manapság örökbefogadók jellemzően ezen adatok birtokába kerülnek az örökbefogadáskor. De lehet, hogy valakit évtizedekkel korábban fogadtak örökbe, vagy a szülők eltitkolják előle ezeket az adatokat.)
    3. Hol az apa? Az apákról legtöbbször nincs adat. A krízisben levő anyák nincsenek férjnél, az apa nem kerül be a nyilvántartásokba – többnyire még akkor sem, ha részt vesz az örökbeadási folyamatban és elkíséri az anyát. Ha nincs beírva apa, a gyámhivatal nem tudja megkeresni, legfeljebb az anya árulhatja el a kilétét – már ha él, ha megtalálják és hajlandó.
    4. Testvérek. A testvérek felkutatása az örökbefogadottak tapasztalatai alapján hiányos, a nyílt örökbefogadásokat sokáig nem rögzítette a Tegyesz, több helyen felnőtt (külföldön, állami gondozásban stb.) testvérek felkutatása kérdéses. Az apai féltestvéreket pedig, ha nincs apa bejegyezve, nem fogja kiadni a rendszer. Egyéb rokonokat (nagybácsi, unokatestvér) nem keres a hivatal.
    5. Fotó. Nagyon sok örökbefogadott gyermeknek ma sincs fényképe a vér szerinti szülőről. Még akkor sem, ha nyílt örökbeadás történt, azaz a szülők találkoztak*, vagy ha az állami gondozásban élő gyereket évekig látogatta a szülő. Ha van is fotó, sokszor rosszul értelmezett adatvédelemből nem kapja meg a gyerek az örökbefogadáskor. (Ezen a közösségi oldalak léte enyhít, de korrektebb lenne egy olyan kép, aminek az elkészítésébe, átadásába a szülő beleegyezett, netán a gyerekkel együtt szerepel rajta.)
    6. Nevelőcsalád. Semmilyen joga nincs az örökbefogadottnak azon gyerekek felkutatására, akikkel korábban a nevelőszülőnél akár évekig testvérként nevelkedett. És persze a nevelőszülőt sem kerestetheti. Ma már sok örökbefogadó tartja a kapcsolatot a nevelőszülővel, akivel az örökbefogadáskor találkoznak, de ha több helyen élt a gyerek, az eggyel korábbi nevelőszülő előkerítése hivatalosan nem lehetséges.
    7. Névváltoztatás. Bár 2014 óra jogszabály is kimondja, hogy az örökbefogadott gyerek utónevét csak indokolt esetben lehet megváltoztatni, ez sokszor ma is megtörténik, akár olyan „szoftos” formában is, hogy adnak neki egy második keresztnevet, és azon szólítják (ami ugyanúgy a név elvesztése egy kisgyerek számára).
    8. Kapcsolattartás. Ritkaságszámba megy még, ahol rendszeres személyes kapcsolattartás történik az örökbe fogadott gyerek és a vér szerinti család közt. Erre a nyílt örökbefogadás adna lehetőséget, de jellemzően ezt a lehetőséget fel sem ajánlják a közvetítő szervezetek. Nem mindenki alkalmas egy efféle kapcsolatra, de sokkal többen azok lennének, mint ahányan ma csinálják.
    9. Testvérkapcsolat. A jogszabály kimondja, hogy vér szerinti testvéreket lehetőleg együtt adjanak örökbe, de ez akkor megvalósítható, ha időben közel válnak örökbe fogadhatóvá. A rendszer hivatalosan nem nyújt adatokat az előbb vagy később örökbeadott testvérekről, legfeljebb “szivárogtat” olykor. Ritka a kapcsolattartás nem együtt élő testvérek közt. 14 éves kor alatt a gyámhivatal sem indítja el a keresést. Néhány civil szervezet nyitottabb e kérdésben.
    10. Orvosi adatok. Az örökbefogadáskor az addigi orvosi dokumentációt megkapja a szülő, de ez hiányos lehet. Ha a gyerek élt a vér szerinti családjában is, az abból az időből származó leletek valószínűleg nem lesznek meg. A titkos örökbefogadáskor új taj-számot kap a gyerek, a korábbi adatai nem lesznek hozzáférhetők az egészségügyi rendszerben. A gyámhivatal adhat felvilágosítást a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól, de ezt a kérést is orvosilag indokolni kell, de nincs szó a gyermek saját korábbi adatainak kikéréséről.

olvasásának folytatása

Elmaradt. Október 9., vasárnap!: Vendégünk Edit és Roland

A BESZÉLGETÉS ELMARADT, ENNÉLFOGVA FELVÉTEL SINCS RÓLA. 

Edit és Roland, anya és fia lesznek a vendégeink, akik a Tiktokon vicces kis oktatóvideókban próbálják oldani a romákkal szembeni előítéleteket, ismertetik az oláhcigány szokásokat, néha lovári nyelvleckéket is adnak. Roland most gyárban dolgozik, de táncosként több magyar énekes videóklipjében szerepelt. Az életük nem indult könnyen: Edit állami gondozásban nőtt fel, 16 évesen lett anya, azóta sikerült talpra állnia. Roland élete első három évét intézetben töltötte, utána anyukája visszakaphatta. Edit a második gyermekét örökbe adta, az immár felnőtt leánnyal nemrég sikerült felvenniük a kapcsolatot. E történéseket maguk is vállalják a videókban, de most az örökbefogadói közösség szemszögéből fogunk beszélgetni cigányságról, és előítéletekről, állami gondozásról és örökbeadásról, nehéz sorsról és megküzdésről. Rengeteg izgalmas témánk lesz! A tiszteletteljes hangnem, ahogy minden Örökbe.hu rendezvényen, alapfeltétel, de ezzel nem szokott gond lenni.

A beszélgetést vezeti Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu blog gazdája. 

Mikor: VENDÉGEINK ELFOGLALTSÁGA MIATT AZ IDŐPONT OKTÓBER 8., SZOMBATON OKTÓBER 9.-ÉN VASÁRNAP LESZ! 2022. október 5-én, szerdán 17:30-kor Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. olvasásának folytatása