Szerző: Örökbe

„Az könnyíti meg az örökbefogadás elfogadását, ha a nagyszülő elkezd aggódni a gyerek egészségéért vagy a boldogságáért”

Örökbe2 hozzászólás

Az örökbefogadás egyik velejárója, hogy a nagyszülők, távolabbi rokonok is részesévé válnak a gyermek érkezésének, miközben ők nem végeztek felkészítő tanfolyamot, sokszor idejét múlt nézetekkel, tévhitekkel vagy ellenérzésekkel bírnak az örökbefogadással kapcsolatban. Hogy lehet kezelni ezt a helyzetet? A Mózeskosár Egyesület pszichológusaival, Székely Zsuzsával és Dengyel Kingával beszélgettem, akik Örök Nagyi címen az örökbefogadásban érintett családtagoknak tartanak workshopot.

Hogy jött az Örök Nagyi hétvége ötlete?

Dengyel Kinga: Eredetileg egy egyetemi kurzusom dolgozatának készült a tréning terve, és immár harmadszor kerül megrendezésre a workshop. Az egyik Mózeskosár szülőklubon hallottam, hogy lenne igény a nagyszülőknek is valamilyen felkészítő tanfolyamra, mivel ők is tele vannak kérdésekkel, hitekkel-tévhitekkel, félelmekkel az örökbefogadással kapcsolatban. Innen jött az ötlet, hogy valami hasznosat csináljak, készítettem egy tréningtervet, elküldtem Zsuzsának, ő visszaírt,hogy mikor tartjuk meg. Az első workshopra öt örök nagyi jött el, várakozók is, és egy nagymamapáros, azaz egy leendő örökbefogadott gyermek két nagymamája. Ez is sokat adott a dologhoz, fantasztikusan sikerült a hétvége. Tavaly eljöttek párban is nagyszülők, tehát a nagypapák is. De ez nemcsak nagyszülőknek szól, bárki részt vehet, rokon, szomszéd, aki azt gondolja, számára fontos a téma, mert ott lesz a gyermek körül.

Székely Zsuzsa: Egy nagynéni is majdnem eljött.

Az interjúra készülve körbekérdeztem örökbefogadókat a bloghoz tartozó zárt csoportban, milyen ellenvetésekkel, előítéletekkel találkoztak a nagyszülőktől. Egy aranybánya gyűlt össze a válaszokból. Mindjárt idézek ezekből. Viszont rögtön beleütközünk a téma paradoxonába, hogy akik a leginkább ellenzik, azok nem fogják rászánni a pénzt egy tréningre, és egy hétvégét sem, ők nem hajlandóak elmenni egy kétórás találkozóra sem.

Dengyel Kinga: Azt látjuk, ezt nem lehet erőltetni. Egyébként a workshopra tényleg minden – leendő – nagyszülőt a gyermekeik küldtek.

Székely Zsuzsa: Ide azok a rokonok jönnek, akiknek a gyerekének tetszett a 40 órás örökbefogadói tanfolyam, sikerült velük kiépíteni a bizalmat, hisznek abban a megközelítésben, hogy az egész család hasonlóan gondolkodjon, ők tudták elküldeni a szüleiket. Magától ebben a fázisban nem talál meg egy ilyen eseményt egy rokon. Tehát a gyerekeik fizették ki.

Eszerint akik eljöttek, nem a legellenségesebbek voltak.

Székely Zsuzsa: Sőt, nagyon jól lehetett velük dolgozni, és már sokat tudtak a gyerekeiktől az örökbefogadásról. Amivel a tréningen kifejezetten foglalkozunk, és ez nem is kerül elő a felkészítő tanfolyamon, hogy mit tegyen a rokon, amikor az adott korú örökbefogadott gyerekkel együtt van.

Dengyel Kinga

Dengyel Kinga: A résztvevők tipikusan a nevelési forró helyzetekre kíváncsiak.

Székely Zsuzsa: Például ha a gyerek emlegeti a nevelőszülőt. Ebben a nagyszülők még nem tartottak ott, mint sok örökbefogadó szülő, hogy a gyerek élettörténetét egységében kell elképzelni. Ők azt szeretnék, hogy legyen egy vasfüggöny, ez egy új élet, ne is emlékezzen a gyerek a régire, nem kell visszalátogatni. Az ellenkezője elfogadásában kell őket segíteni. → olvasásának folytatása

Babaköszöntő 2019. február

Örökbe3 hozzászólás

Itt a Babaköszöntő, bemutatkoznak a nemrég örökbefogadott családok, és egy vér szerinti gyerek is érkezett örökbefogadás után. Szeretettel gratulálok a szülőknek! A rovatba a jelentkezés folyamatos, a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen. 

Nicknév: Ami

Kik vagytok? A férjemmel egy Pest megyei kisvárosban lakunk, Attila 45, én 38 éves vagyok. 22 éve vagyunk együtt, 2 éve házasodtunk össze. Saját gyermekünk nem lett, orvosilag teljesen egészségesek vagyunk, így nem is próbálkoztunk lombikkal, igyekeztünk úgy élni, hogy ha sikerül saját gyermek, azonnal tudjunk alkalmazkodni. Maga az örökbefogadás feljött szóba, de szerintem még akkor nem voltunk elég érettek hozzá.

Miben vagytok mások, mint mások? Nevelőszülőként dolgozom pár éve, a célunk az, hogy minél több gyermek meg tudja élni azt a csodálatos dolgot, hogy családban nevelkedhetnek, biztonságban érezhessék magukat legalább az alatt az idő alatt, amíg nálunk vannak. Amira az első és egyetlen neveltünk eddig.

Ki érkezett? Kislányunk, Amira 14 hónaposan került hozzánk egy budai gyermekotthonból. Teljesen egészséges, roma származású kislány. A gondozók kedvence volt, igazi kis hercegnő, aki alig múlt egyéves, de már a 2. gondozási helyen volt. Az ismerkedés elég gyorsan lezajlott, két hétig majdnem minden nap mentünk hozzá, mire haza tudtuk hozni, mint nevelésbe vett gyermeket. Nagyon gyorsan fejlődött, egy hét múlva már önállóan evett, elkezdett érthetően beszélni.  A kapcsolattartásra szülőanyjával minden alkalommal vittük, de csak egy alkalommal valósult meg. Részemről itt kezdődött a saját belső vívódás, hogy nevelőszülőként szerződtem, nem örökbefogadónak. Annyira erős volt az érzelmi kötődés köztünk, hogy ha arra gondoltunk, elkerül tőlünk, nem láttuk, mi lesz azután. Most 29 hónapos.  Ma már tudja szülőanyja nevét, hogy az ő pocakjában volt, de Anya szívében. Az örökbefogadás szóra azt mondja: “Anyával és Apával maradok örökre.”

Miért pont ő? Apa és Amira között szerelem volt első látásra. 2018. május közepén körvonalazódott meg bennünk teljesen világosan, hogy ő nekünk született. Amira gyámja és a nevelési tanácsadóm teljes mértékben támogatott örökbefogadási szándékunkban. Az örökbefogadói tanfolyamon a csoporttársaink teljes mértékben megértettek minket, nem volt ítélkezés, hiszen mindannyian közös cél miatt voltunk ott. Ezért nem lehetünk elég hálásak Nekik.

Miért pont ti? Erre nem tudjuk, létezik-e annál jobb válasz, hogy a Sors nekünk szánta.

Folytatjátok a nevelőszülőséget? Még nem tudom, hogyan lehet összeegyeztetni az örökbefogadással, lehet-e egyáltalán, a Nevelőszülői Hálózat mindenesetre nem zárkózik el újabb kihelyezéstől. Csak magunkban kell rendet tenni először ebben a kérdésben.

A tanács, ami jól jött volna utólag:  Ne bonyolítsam a dolgokat azzal, hogy minden eshetőséget, beleértve a lehetetlennek tűnőt is, újra és újra átgondolok.

A legnagyobb problémátok most: Dackorszak, mellette az oviba készülés

Miről olvasnál szívesen? Még több olyan történetet, ahol magát az örökbefogadást szinte az Élet rendezte. → olvasásának folytatása

Képek a jelmezbálról

Örökbe1 hozzászólás

Nagyon örülök, hogy ilyen sokan eljöttetek! 46 felnőtt, 35 gyerek, csecsemőtől 13 évesig, eljött több nagyi és leendő nagyi, épp itt tartózkodó vendég és barát, az egyik olvasó pedig Skandináviából érkezett. Mindig megható látni, mennyiféle útja van a családdá válásnak. A biztonságunkról több rendőr, tűzoltó és katasztrófavédelmis gondoskodott, nem is beszélve a szuperhősökről, emellett számos hercegnő és tündér érkezett, bogarak, sportolók, cicák és egyebek, böngésszétek a képeket. Én Marilyn Monroe voltam, amit a többség felismert, akik nem, azok nagyon fiatalok. Nagyon értékelem, hogy ilyen sok felnőtt is beöltözött, akik meg nem, azok a helyszínen kedvet kaptak és a magammal vitt “biankó jelmezek” közül választhattak. Volt Valentin-napi játék (bocsánat, egy verssort egy gyerek bedobhatott a perselybe, azért nem állt össze minden feladat), eszem-iszom, felvágtuk az ötéves blogszülinapi tortát. Az óriási iskolában nagyon jól eloszlottak a gyerekek, a tornateremeben kimozogták magukat, volt tér nyugisabb játékokra, rajzolásra, építőkockázásra is, így én semmi szokásos őrjöngést nem láttam. Köszönöm az adományokat. Az ottfelejtett kistányérok nálam vannak. Több olvasó is fotózott, köszönöm a képeket.

 

 

„A gyermek nem lehet az utcán azért, mert a családja nehéz helyzetbe került”

ÖrökbeHozzászólás

Mivel foglalkozik egy gyerekjogi képviselő? Milyen örökbefogadási ügyekben keresik meg? Herczeg Ritával beszélgettem, aki a munkája kapcsán előforduló, örökbefogadással kapcsolatos panaszokba is beavatott. A teljes beszélgetés a Gyereksorsok blogon olvasható.

Örökbefogadási ügyeket is kaptok?

Az örökbefogadási ügyek a megkeresések 1-2 százalékát teszik ki, a jelzett ügyeknél jellemzően az eljárási határidők elhúzódása a probléma az örökbefogadhatóvá nyilvánításnál. Ha fogadóórára kimegyünk egy intézménybe, átnézzük az iratanyagot és ott észleljük, vagy jelzést kapunk egy gyermekotthon vezetőjétől vagy egyre többször a nevelőszülőtől, ami nagyon jó fejlemény. A gyerekjogi képviselő is kezdeményezheti az örökbefogadhatóvá nyilvánítás megindítását.

Mit jelent az elhúzódás?

Ha 4-5 hónapig húzódik, onnan mérve, amikor kezdeményezték az örökbefogadhatóvá nyilvánítást. Eltelik 4-5 hónap az eljárás kezdeményezésétől, akkor kapunk jelzést erről.

Addig miért húzódott el az ügy?

Az elhúzódott ügyek eljárási hibák miatt fordulhatnak elő például, amelyek a korábban eljáró járási gyámhivataloknál merültek fel, hiszen elég magas ügyszámmal dolgoznak. Ami jellemző volt: a gyámhivatal nem hívta fel a szülő figyelmét, hogy mi a kapcsolattartás elmulasztásának a következménye, és visszaküldték az ügyeket. Ilyenkor újrakezdődött a fél év, amíg ha nem látogatja a szülő a gyereket, örökbefogadhatóvá nyilvánítják. Az egyik ügyben, két testvér egy gondozási helyen élt, és az egyiket örökbefogadhatóvá nyilvánították, a másikat pedig nem. És az egyiknél megtörtént a figyelmeztetés, a másiknál nem. Megfellebbeztem a döntést és végül mindkét gyerek örökbefogadható lett.

Hogy tudsz hatni a gyámhivatalra?

Érvelek, hogy miért nem jogszerű az eljárás, hogy mi a gyerek érdeke.

Ők ebben miért bizonytalanok?

Nagyon erős beavatkozás egy család életébe, hogy a szülő-gyerek kapcsolatot megszakítjuk, ettől tartanak.

Ez jellemző ok?

Azokban az ügyekben, amelyek hozzánk eljutnak, igen. De már születtek olyan bírósági lépések, amelyek mintát adnak, hogy merjenek lépni a hivatalok, például, ha a szülő eltűnik, és nem hagyja meg a lakcímét.

A cikk többi része itt olvasható:

https://gyereksorsok.blog.hu/2018/04/16/_a_gyermek_nem_lehet_az_utcan_azert_mert_a_csaladja_nehez_helyzetbe_kerult

„Identitást nem lehet adni, azt a gyerek fejleszti magának”

Örökbe5 hozzászólás

Mit jelent a cigány identitás egy örökbefogadott gyereknél? Vállaljon-e roma gyereket, aki maga nem ismeri a cigány kultúrát? Hogy készítsük fel a gyereket a rasszizmusra? Gubcsi (Bakó) Judittal beszélgetek, aki a Romadopt Klubot létrehozta. A klub egyike az alulról szerveződő örökbefogadói közösségeknek, ahol évi több alkalommal vehetnek részt előadásokon és családi programokon a szülők.

Te milyen háttérrel érkeztél az örökbefogadásba?

Örökbefogadó szülő vagyok, a “klasszikus” fajtából. Nem született vér szerinti gyerekem, orvosi segítséggel sem, ezért döntöttünk az örökbefogadás mellett. Annak idején én azt az utat jártam, hogy el kellett engednem a vér szerinti gyerek képét és onnantól átváltott a lelkem a “bármilyen gyerek jöhet” állapotra, nem volt elvárás, hogy magamat lássam kicsiben. Teljes egyetértésben döntöttünk a férjemmel az örökbefogadás mellett. Amikor kimondtam, hogy nem akarok többet orvoshoz menni, körülbelül akkor foganhatott a fiunk, még abban az évben meg is érkezett hozzánk, háromnaposan. Szerettünk volna kistestvért, a fiunk még nem volt egyéves, amikor újabb alkalmassági határozattal a kézben várakoztunk. Ismét gyorsan sorra kerültünk és hathetesen megérkezett hozzánk a kislányunk. Így lett teljes a család, egy év korkülönbséggel lett két gyerekünk. Mindketten nyílt örökbefogadással érkeztek az Együtt az Életért Egyesület segítségével. Cigány származásúak, az arányok elvileg eltérnek, de mi ezzel egyáltalán nem foglalkozunk. Mivel van bennük cigány vér, fontosnak tartottuk, hogy tudjanak róla kis kortól kezdve.

Mikor ti fogadtatok örökbe, mi volt a fejedben a cigány származásról?

Nyilvánvalóan elfogadóak vagyunk, de mindemellett át kellett beszélnünk, hogy mit vállalunk. Ismertünk egy kiváló példát, egy négygyerekes örökbefogadó családot, osztálytársam volt az apuka, velük is rendszeresen találkoztunk és beszélgettünk. Egy tipikus dilemmánk volt, hogy mi lesz, ha csúfolják majd a gyerekeinket a származásuk miatt. Nem sokat hezitáltunk ezen sem, mert megállapítottuk, hogy csúfolás bármiért jöhet, a mi feladatunk a gyerek önbizalmát és önbecsülését jól megalapozni. A legfontosabb, hogy ott legyünk mellette, és támaszt nyújtsunk neki, ha bármilyen gondja van az életben.

Miért alapítottad meg a Romadopt Klubot?

A Romadoptot 2014 őszén indítottam, teljesen magánszorgalomból, és ez azóta is így van, nincs mögötte alapítvány vagy egyéb szervezet. A saját élethelyzetem miatt hoztam létre, és mert volt bennem egy társadalmi elhivatottság a témával kapcsolatban. Biztos voltam benne, hogy el kell mondani a gyerekeimnek még kis korban, hogy cigány származásúak, de nem tudtam, hogy ezt pontosan mikor és hogyan kezdjem el. A célom, hogy szeressék és elfogadják magukban a cigányságot és persze az örökbefogadottságot is. Ha bántás érné őket később iskolás korban, azt jól kezeljék a gyerekek, és tudják, hogy hazahozhatják ezt a kérdést is. Ezzel kapcsolatban annak idején nem kaptunk elegendő támpontot a felkészítő tanfolyamon, tanácstalan voltam. Elolvastam egy témába vágó angol nyelvű könyvet, és azt gondoltam, megoszthatnánk a tapasztalatokat pár érintett szülőtárssal. Így hirdettem meg az Örökbe.hu blog segítségével az első programot, a könyv beszámolóját, majd a következő alkalmakat is. Kiderült, mennyien vagyunk tanácstalanok és nagyon hirtelen kinőtte magát a kis szülőtalálkozó. Nagy örömömre már az első alkalomra eljött két felnőtt, cigány származású örökbefogadott és egy cigány srác is, akit érdekelt a csoport. Még abban az évben létrehoztam a honlapot, hogy azok is olvashassák az események összefoglalóit, akik nem tudtak eljönni.

Mi történik a klubban, miket csináltok? → olvasásának folytatása

Ötéves az Örökbe.hu

Örökbe8 hozzászólás

Közeledek az 500. bejegyzéshez, stabilan havi 15-20 ezer egyéni olvasó kíváncsi a tartalomra, havonta szervezek egy találkozót, és intenzív eszmecsere folyik a kapcsolódó fórumokon. Bevallom, mikor öt éve elkezdtem írni, nem gondoltam, hogy ekkorára növi ki magát az oldal. A legolvasottabb posztok az örökbefogadás menetéhez kapcsolódnak, de volt sok-sok interjú örökbefogadókkal, örökbefogadottakkal, vér szerinti szülőkkel, nevelőszülőkkel, szakemberekkel, és az örökbefogadáshoz lazán kapcsolódó témák (embriódonáció, gyermekvédelem, abortusz) is előkerültek már. Engem most legjobban az örökbefogadást szabályzó nagy rendszerek érdekelnek, hiszen ezek határozzák meg a benne érintett emberek életét is. Mondhatni, hogy már mindent megírtam, de aztán mindig szembejönnek új témák, sorsok. Nagy lelkesedéssel szervezem a rendezvényeket, az elmúlt évben voltunk javítóintézetben és gyerekotthonban, strandon, játszóházban, moziban, coachnál, jelmezbálon. Ilyenkor mindig előkerülnek új olvasók. Lassan felnő a gyerekek egy nemzedéke, akiket a szüleik már tudatosan, a blogot olvasva fogadtak örökbe. Köszönöm, hogy velem tartotok.

Egy nyugodt pillanat a játszóházi találkozón

→ olvasásának folytatása

A sorszámról

Örökbe16 hozzászólás

Az örökbefogadásra várakozók egyik kedves témája a sorszám, azaz, hogy ki hányadik a gyerekre várók sorában. Két helyen értelmezhető ez a fogalom: a saját megyében illetve a nyílt örökbefogadást közvetítő civileknél. Gyorsan előrebocsátom, hogy nem hiszek a sorszám fetisizálásában, mindjárt kiderül, miért.

A megyék közül van, amelyik közli a sorszámot, van, amelyik nem, vagy csak a jelentkező nógatására. Ez azt mutatná, az adott megyében hány gyerekre váró van még előttünk, tehát hány embert kellene kivárni, ha mindenki a “megyei listán” kerülne sorra. Önmagában nem sokat mond az esélyekről. Két szélsőséges példa: 2017 végén Nógrád megyében 22 család, Budapesten meg egy híján 800 állt sorban. Nagy az eltérés abban is, melyik megye hány gyereket ad örökbe egy évben, a kisebb megyékben ez évi néhány, a nagyobbakban több tucat is lehet. Tehát nem nagyon érdemes összehasonlítani, ki hány év alatt hány helyet lépett előre. Ha közli a tanácsadó, hogy a 70. helyen állunk, ez sem jelenti azt, hogy 69 embert kell kivárnunk, mert

  • nem mindenki a megyei listán fog örökbe fogadni, akik az országoson, vagy nyíltan fogadnak örökbe, azok kiesnek innen
  • nem mindenki fogad örökbe, aki a várakozás alatt meggondolja magát, elválik, gyereke születik, külföldre vagy más megyébe költözik, az is kiesik
  • aki örökbe fog fogadni, az se biztosan fogadóképes egy esetleges telefonnál, mert elutazott, házat újít fel, lombikozik.

→ olvasásának folytatása

Örökbe.hu jelmezbál február 16-án

Örökbe1 hozzászólás

Szeretettel várom az olvasókat a hagyományos Örökbe.hu farsangi jelmezbálra.

Mikor: 2019. február 16-án szombaton, 10-13 óráig. 

Hol: a Szigeti József utcai Általános Iskolában, Újpesten, azon belül valószínűleg az ebédlőben, a bejárattól balra. Cím: Budapest, IV. kerület, Szigeti József u. 1-3. Köszönjük a helyszínt!

Mi történik: jelmezbál, ismerkedős játék, eszemiszom, kötetlen beszélgetés.

Kép a tavalyi farsangról

→ olvasásának folytatása

Közös mozizás: Instant család

Örökbe10 hozzászólás

Moziba megyünk! Az Instant család című filmet rég várja az olvasóközönség, most az UIP-Duna Filmnek köszönhetően premier előtt megnézhetjük, ingyen.

Mikor: 2019. január 23-án, szerdán. A vetítés 19 órakor kezdődik, de a jegyek miatt gyertek oda legkésőbb fél 7-re. 9 körül ér véget a film.

Hol: Cinema City Aréna, Budapest, Kerepesi út 9. Találkozzunk a pénztáraknál.

Kinek: az első 30 jelentkező nézheti meg a filmet. Jelentkezés nálam mailben a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen. 12 éven felülieknek szól. Bárki jelentkezhet!

Instant család (Instant Family), amerikai vígjáték, 2018, 90 perc

Rendező: Sean Anders. Szereplők: Mark Wahlberg, Rose Byrne, Isabela Moner, Charlie McDermott, Octavia Spencer

Ellie és Pete, a sikeres házaspár a semmiből válnak nagycsaláddá, mikor három gyereket fogadnak egyszerre örökbe, egy kamaszlányt és két kisebb testvérét. A film az ő hol humoros, hol drámai összeszokásukat követi. A rendező, Sean Anders és felesége maguk is három testvért fogadott örökbe, a film sokat merít az ő tapasztalataikból.

Ebben a videóban a rendező és családja is látható:

Köszönjük az UIP-Duna Filmnek a lehetőséget.

Kérem, aki jelentkezett, és közbejött neki valami, az mondja le, hogy más jöhessen helyette.

Februári programunk: jelmezbál.

Babaköszöntő, 2019. január

Örökbe6 hozzászólás

Bemutatkoznak azok a családok, akik nemrég fogadtak örökbe. A mai számban csupa újszülött szerepel! Szeretettel gratulálok! A rovatba a jelentkezés folyamatos, aki a közelmúltban (legfeljebb egy éve) fogadott örökbe, írjon a zsuzsa.martonffy@gmail.com címre. 

Kik vagytok? Vidéki házaspár, Andrea és Attila. 15 éve vagyunk házasok, 10 éve szeretnénk gyermeket. 4 lombik után döntöttünk az örökbefogadás mellett.

Miben vagytok mások, mint mások? Talán abban, hogy nem is láttuk még a kisfiunkat, de már igent mondtunk. Annyit tudtunk, hogy egészséges, újszülött kisfiú. Csütörtökön kaptuk a telefont, vasárnap mindent megvettünk, de látni csak a következő héten láttuk.

Ki érkezett? Tomi, 2 hetesen, megyei listáról. Egészséges, csodaszép. Mindenkit levesz a lábáról.

Mennyit vártatok? 4 évet.

Mennyit várt a gyerek? Egyhetes volt, mikor először láttuk a kórházban, kéthetesen hozhattuk haza. Előttünk már egy családnak kiajánlották, de ők nemet mondtak.

Miért pont ő? Közhely, de nekünk született. Másfél éves korig várakoztunk fehér bőrű gyermekre, nemi kikötést nem tettünk. A kórházban többen megjegyezték, hogy nagyon hasonlít a férjemre.

Miért pont ti? A mai napig nem tudom. Nem mi következtünk a sorban. Talán azért, mert tudták, hogy bevállalnánk a rizikós 6 hetet is.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Talán, hogy ne stresszeljek az ügyintézés miatt. Iszonyú lassan halad.

A legnagyobb problémátok most: Mindig vannak apró dolgok, most például a fogzás. De ezek mind eltörpülnek a boldogságunk mellett.

Miről olvasnál szívesen? Olyan családokról, ahol már nagyobb a gyerkőc és már elmondták, hogy örökbe fogadták. Hogyan fogadta? → olvasásának folytatása