Örökbefogadási szótár

Válogassuk meg szavainkat! Milyen szókinccsel beszélgessünk az örökbefogadásról?

A legfontosabb: az örökbefogadott gyerek is saját gyerek!

Nagy-Vivien.

A vér szerinti szülőt hívhatjuk életadónak vagy örökbeadónak is. Nevezhetjük szülőanyának is (és a vér szerinti apát?). A biológiai szülő terminus is korrekt, bár kissé rideg.

Örökbefogadó szülő = édesanya, édesapa = igazi szülő. És ha csak simán szülőkről beszélünk, akkor is ők azok!

A vér szerinti gyerek és az örökbefogadott gyerek egyaránt saját gyerek (= valódi gyerek).

Az örökbefogadott gyereket szív szerinti gyereknek is nevezik.

Az örökbefogadó nem azonos a nevelőszülővel.

Intézet = csecsemőotthon, gyermekotthon. Árvaháznak nevezni már nem pc.

Fehéret, feketét, tarkát…

Forró téma, de kikerülhetetlen. Magyarországon a várakozási idő tekintetében a döntő szempont, van-e a jelentkezőnek származási kikötése. Ez magyarra lefordítva annyit jelent, elfogad-e cigány kisgyereket. Egyéb színes bőrű gyerekek oly ritkák a rendszerben, mint a khm, fehér holló. Azonos elvárások esetén mindig sokkal gyorsabban kerül sorra, akinek nincs származási feltétele. Épp ezért a 3-4 éves “átlagos” várakozás nagyon megtévesztő. Aki elfogad roma gyereket, az nagyon sokszor egy éven belül bővítheti a családot, és ilyen esetekben fordul elő néha, hogy már 2-3 hónappal a határozat megszerzése után csörög a telefon. Aki 3-4-5-6 éve vár, az nagy valószínűséggel fehér bőrű gyereket akar, kivételek vannak.

Ma Magyarországon az örökbe fogadni szándékozók 20 százaléka fogad el roma gyereket. Az érintett gyerekek aránya ennél vélhetően nagyobb a rendszerben, erről végképp nincsenek számok.

23

Jogilag érdekes a helyzet. A jelentkezésnél a hivatal elvileg nem kérdezhet rá, milyen származású gyereket óhajt az illető, de aztán van, ahol  mégis megkérdezik. Mindenesetre a papíron van egy “Egyéb megjegyzés” rovat, oda be lehet írni. A megfogalmazás sem evidens. Van, aki “magyar” vagy “magyar származású” gyermeket kér, vagy csak fehér bőrű, szőke hajú babát fogad el, vagy kiköti, “félroma” lehet, de egészen nem. Néha-néha meg kifejezetten roma babát kér valaki, vagy színes bőrű gyereket. De egy papírra bármit le lehet írni.

A Tegyesz hivatalosan csak akkor tekinthet cigánynak egy örökbe adható gyermeket, ha vér szerinti szülei írásban nyilatkoztak arról, hogy ők is azok. Ilyen nyilatkozat elég ritkán van kéznél, sokszor viszont nem tudni semmit az apáról. Alapítványnál az anyával lehet beszélni, az apa sokszor ott is ismeretlen. De nem biztos, hogy az élete legfájdalmasabb döntése előtt álló nőt szerencsés arról faggatni, ő roma-e és félig vagy mennyire az. Esetleg nem is mondja el az igazságot, nem akarja rontani a gyermek esélyeit. S nem minden roma sötét bőrű, és nem minden sötét bőrű ember roma. Meg ott vannak a keveredések. És egy születésnél szőke baba is besötétedhet később.

Nem könnyű döntések.

A budapesti Tegyesznél és az Ágacska tanfolyamán teljes nyíltsággal kezelték a témát. Mindenki pontosan tudta magáról, neki mi a preferenciája a kérdésben, a tanfolyamon már a bemutatkozáson el kellett mondani, senki nem kapott győzködést vagy dorgálást. Az örökbefogadás egyik alapelve: ki-ki csak olyat vállaljon, amit maradéktalanul el tud fogadni, sőt, a tágabb család és a környezet is. Hisz ez a döntés életre szól.

Még lesz itt szó a származási kérdésről, most csak annyit: olyan önbizalommal kell felvértezni az örökbefogadott gyereket, hogy a csúfolásokat ne vegye fel, aztán majd békén hagyják.

Gyorstalpaló: utána

Ott tartottunk, hogy hazaviszi az ember a várva várt gyermeket. Mikor egy hónapja él új szüleinél, akkor kell véglegesen nyilatkozni, örökbe akarják-e fogadni. Innentől a gyermek minden szempontból az örökbefogadóké lesz. Kap új születési anyakönyvi kivonatot, amiben az örökbefogadók szerepelnek apaként meg anyaként. Megkapja az örökbefogadók családnevét. A tanfolyamon minket arra intettek, már egy újszülöttnek sem illik megváltoztatni a keresztnevét, nagyobb gyereknek meg szinte tilos, de lehet adni második keresztnevet. Pár hónap alatt szépen az összes papír átfut a rendszeren. Jár minden juttatás, ami azonos korú vér szerinti gyereknél, gyes, gyed, hasonlók, ezen felül aki 3 és 10 év közti gyereket adoptál, az elmehet fél év örökbefogadói gyesre.

2

Az első hónapokban zárkózzon be az új család. Ne hívjunk vendégeket, ne utazzunk – a kisembernek meg kell szoknia az új életet, és főleg, hogy ő ide tartozik. A nagymamák, rokonok csak azután rohanják meg a babát, hogy már egyértelművé vált számára: a szüleivel marad, az új emberek nem fogják megint elvinni. Nem illik rögtön bölcsibe, oviba adni a gyerkőcöt, pár hónapig érdemes otthon maradni vele. Lehetnek meglepetések – egy isten háta mögötti intézetben felnőtt gyerek esetleg még nem látott forgalmas utcát, nem ült autóban, nem látott kenyeret egészben, csak felszeletelve, nincs tisztában egy átlagos lakás veszélyeivel, hisz nem ilyenben élt eddig. Aztán pár hónap alatt összeszokik a kis család és onnantól már csak élni kell.

Ha a család újabb gyereket szeretne örökbe fogadni, akkor újra jelentkeznek és megszerzik az alkalmasságit a leírt módon, (tanfolyamot már nem kell végezni), majd újabb sorállás jön. Ha a gyermeknek vér szerinti testvére születik, azt soron kívül megkaphatják.

Megmondjuk-e a gyereknek, hogy örökbefogadott? A szakemberek szerint (és szerintem is) mindenképpen. A rosszul végződő örökbefogadási sztorik jelentős részében az a probléma, hogy eltitkolják a gyerek elől az igazságot. A mai iskola szerint ezt nem is egy nagy tisztázó beszélgetésnek kell elképzelni, hogy leülünk a tizennégy évessel és felvilágosítjuk. Mert, ha addig azt mondtam neki, hogy a hasamban volt, akkor bizony évekig hazudtam, amit joggal sérelmez. Tehát a kezdetektől kell csepegtetni, mondogatni, valahányszor felmerül a téma, látunk egy terhes nőt, rákérdez a születésére, elsétálunk a kórház előtt, ahonnan hazahoztuk. Eleinte nem fogja fel, de mire megérti, természetes lesz a számára. Vannak ilyen témájú mesekönyvek is, például a Nekem két születésnapom van, és sok család valóban megünnepli azt a napot is, mikor a gyermek megérkezett hozzájuk.

Megmondjuk-e a környezetnek, hogy örökbe fogadtuk a gyereket? A mai világban, ahol már a magzat első ultrahangos képeit felteszik a Facebookra, elég nehéz eltitkolni, pláne, ha nem újszülött érkezik. Persze sok emberrel később ismerkedünk meg. Nyitottság/zárkózottság kérdése, ki milyen kört avat be. Fontos kapcsolatokban, mint a gyerek óvónője, érdemes lehet, egy játszótéri csevejnél nem kell rögtön comingoutolni. Ha viszont a gyereknek már van akarata a kérdésben, azt tartsuk tiszteletben.

Jelentkezhet-e a vér szerinti szülő? Ha a gyermek örökbe adható lett, akkor az életadóknak már semmilyen joga nincs. Titkos örökbefogadásnál nem is fogja megtudni, hogy kihez került a gyerek. Nyílt örökbefogadásnál a szülőanya és az örökbefogadó ismeri egymást, itt, ha mindkét fél egyetért, kapcsolatban maradhatnak. Ez a ritkább eset. Ez általában a közvetítő alapítványon keresztül történik, és abból áll, hogy évente egyszer az örökbefogadók fényképet küldenek a gyerekről.

A 14. évét betöltött gyermeknek joga van megismerni származását, a gyámhivataltól kikérheti vér szerint szülei, testvérei adatait, és ha azok beleegyeznek, felkeresheti őket. A tapasztalatok szerint ez jóval később, a fiatal felnőttkorban szokta foglalkoztatni az örökbefogadottakat, de a vér szerinti család megismerése inkább identitásuk kialakításához fontos, nem tartanak fenn rendszeres kapcsolatot velük.

Gyorstalpaló: a találkozás

Az ember szépen beadja a jelentkezést, aztán türelmesen vár, vár, esetleg évekig. És egyszer csak cseng a telefon, mikor téli gumit cserél az autón vagy sorban áll a boltban. Van egy ilyen és ilyen kisgyerek, érdekel-e minket? Ha igen, be kell menni a hivatalba, és elolvasni a gyermek aktáját. Ebben szerepel egy leírás, adatokkal, orvosi zárójelentések és fotó is. A jelentkező kap pár nap gondolkodási időt, és ha továbbra is érdekli, meg lehet nézni a gyermeket. Ha a gyerek intézetben él, oda kell menni, és a csoportjában rövid időre megtekinteni. Ha nevelőszülőknél, akkor az otthonában. Hogy a gyerek ne sérüljön, ilyenkor nem mondják meg neki, mi célból jött a pár, esetleg azt se, hogy őhozzá jöttek. Lehet beszélni az igazgatóval vagy a nevelőszülőkkel, újabb információk derülnek ki, majd ismét egy hét gondolkodási időt kapunk. Ha igent mond a jelentkező, akkor a papírok beszerzése után elkezdődhet a barátkozás: hozzászoktatni a kicsit leendő szüleihez.

1

Az örökbefogadók látogatni kezdik a gyereket, egyre jobban bekapcsolódnak az életébe. Ha kicsi a gyerek, akkor fürdetik, etetik, nagyobb gyerkőccel lehet játszani. Aztán idővel már eltávolodnak a lakhelyétől, kiviszik sétálni, esetleg megmutatják neki leendő otthonát. Ha nagyon nagy a fizikai távolság, akkor inkább odaköltöznek a szülők egy időre és tömbösítve barátkoznak. Ha a kicsi elfogadja új szüleit, akkor az örökbefogadók otthonába költözik. Mikor egy hónapja ott él, akkor fogadhatják örökbe, akkor kerül a nevükre és innentől saját gyerekként működik. (A gyakorlatban fél év szokott lenni, mire az összes papír átfut a rendszeren, de a gyerek akkor már ott van, lehet neki örülni.)

Mindez az állami, titkos örökbefogadásokra vonatkozik. A civil szervezeteknél szintén egy telefonhívással kezdődik. Van, ahol már a terhes nővel összeismertetik a jelentkezőt, van, ahol csak a szülés után szólnak. De mindenképp találkozik az örökbefogadó és a vér szerinti szülő, és persze meg kell nézni a kisbabát is a döntéshez. Ha mindenki egyetért, akkor együtt elvonulnak a gyámhivatalba nyilatkozni, haza lehet vinni az újszülöttet, és ilyenkor is van még pár hét próbaidő. Nyílt örökbefogadásnál az életadó is meggondolhatja magát a gyerek hathetes koráig.

Mint látjátok, a folyamatban elég sok ponton lehet nemet mondani. És kell is, ha az ember úgy érzi, nem tudja elfogadni a gyermek egészségi állapotát, történetét, vagy egyszerűen nem szimpatikus neki a gyerkőc. Vagy ha a párból az egyik fél nagy kételyekkel küzd. Ez egy életre szóló döntés.

Gyorstalpaló: a kínálat

Axióma: minden örökbefogadás mögött egy tragédia lapul.

Tévhitek:

Az állami gondozott gyerekek örökbe adhatók.

Aki örökbe fogadni akar, bemehet egy intézetbe válogatni a gyerekek között.

Az állami gondozottaknak nem élnek a szüleik.

Mantra: Nem a szülőnek keresnek gyereket, hanem a gyereknek szülőket.

Ma Magyarországon több, mint húszezer gyerek él állami gondozásban. Miért is kell éveket várni az örökbefogadásra? Mert a nagy többségük nem örökbe adható, a szüleik élnek és tartják is velük a kapcsolatot. Csak akkor lesz a gyerek örökbe adható, ha a szülő hat hónapig nem jelentkezik. És örökbe fogadni értelemszerűen csak örökbe adható gyereket lehet. Egyébként a várakozók és az örökbe adható gyerekek száma nagyjából megegyezik (2023: a várakozók kétszer annyian vannak, mint az örökbe fogadható gyerekek), csakhogy a gyerekek nagy része elmúlt három vagy hat éves, míg a legtöbben minél kisebb gyereket szeretnének.

16

Nem lehet elhallgatni, hogy az örökbe adható gyerekek előtörténete, családi háttere mindig szomorú. Mindig. Mélyszegénység, kilátástalanság, hajléktalanság, alkoholizmus, drog, prostitúció, sok gyerek, az anya is intézetben nőtt fel, az anya kiskorú… Nem minden esetben, de gyakran előfordul egy vagy több elem a listából. Néha a család középosztálybeli, és valamilyen magánéleti probléma miatt nem vállalják a gyereket (például nem a férj az apa). Gyakori ebben a körben, hogy az anya esetleg nem veszi észre időben a terhességet, nem jár terhesgondozásra, nem kórházban szül. Lehet, hogy a gyerek eltöltött valamennyi időt intézetben, esetleg élt a vér szerinti családjában is, vagy sikertelen örökbefogadási próbálkozáson esett át, és ezek is megviselhették. “Nálunk az egészséges gyerekek se olyanok, mint odakint” – mondta lakonikusan a családgondozónk.

Ha egy kisgyerek örökbe adhatóvá válik, összeül egy “team” szakemberekből, és megvizsgálják, hogy az adott korú, egészségi állapotú gyereket elfogadó várakozók közül ki lenne a legalkalmasabb a felnevelésére. Ez nem feltétlenül azonos azzal, hogy ki várakozik a legrégebben. Mert a gyereknek keresnek szülőket, nem fordítva. A szóba jövő szülőkről készítenek egy listát, és felajánlják az első helyen állónak. Ha neki nem kell, akkor a sorban következőnek és így tovább. Aki pedig elutasította a gyereket, az szépen vár tovább, amíg megint hívják egy újabb gyerekkel. Van megyei lista meg országos lista, első körben a saját megyéjében próbálnak szülőt találni a kicsinek, ha ez nem sikerül, akkor kerül az országos listára és a máshol lakóknak is kiajánlják. Ha a magyar várakozók elfogytak, akkor külföldre ajánlják ki a gyermeket.

A fentiek az állami rendszerre vonatkoznak, ahol a titkos örökbefogadásokat intézik (ez annyit jelent, hogy a vér szerinti és az örökbefogadó szülő nem ismerik egymást). Ennél kicsit vidámabb az alapítványokon keresztül való örökbefogadás. Ezek a civil szervezetek krízisterhes nőkkel foglalkoznak, segítik őket a várandósság során, eközben listát vezetnek a várakozókról. Ha az anya biztos benne, hogy nem akarja felnevelni a gyerekét, összehozzák egy örökbefogadásra várakozóval, és a szülés után annak javára lemond a gyerekről. Ez a nyílt örökbefogadás, ahol a két fél találkozik. Ily módon csecsemőt lehet örökbe fogadni, aki megússza az állami gondozást és a vele járókat, rögtön családba kerül, a kórházból az új szülők vihetik haza. Ma hét kilenc ilyen alapítvány működik Magyarországon, alkalmassági határozattal lehet náluk jelentkezni, és ők is szűrik a várakozókat. Mindegyiknél külön várólista van, valamint a megyei és az országos listát is külön vezetik.

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, és előbb felkészülnél, ajánlom a Start csoportot, ahol választ kaphatsz a kérdéseidre. 

Gyorstalpaló: a kereslet

Az első néhány bejegyzésben a téma alapjait foglalom össze, ezeket “Gyorstalpaló” címen találjátok. Utána elmélyedünk a részletekben! Pirossal beírtam a 2020-as törvényváltozások utáni helyzetet. 

Az örökbefogadásig vezet egy út, a párnak általában megvan a maga előtörténete: meddőség, lombikok, műtétek, vetélések, veszteségek. Az lesz jó szülő, aki ezeket feldolgozta, a meddőség tényét elfogadta, és az örökbefogadást nem pótléknak, vészforgatókönyvnek tekinti, hanem teljes értékű megoldásnak tartja.

18

Magyarországon az örökbefogadásra a helyi Tegyesznél (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) kell jelentkezni. Először nyilatkozni kell, milyen gyereket szeretne az illető: életkor, egészségi állapot, nem, vállal-e testvéreket is. Megnézik a lakást, a jövedelmet, van pszichológusi vizsgálat, és a háziorvostól kérnek egészségi igazolást. Első örökbefogadásnál kötelező Ajánlott40 órás felkészítő tanfolyam elvégzése, ez 3 vagy 4 napot vesz igénybe, és a Tegyesz mellett az Ágacska Alapítvány is tart ilyet. Itt nem a pelenkázást tanítják, hanem csupa olyan témát, ami nem jön elő egy vér szerinti gyereknél – például, hogy megmondjuk-e a gyereknek, ő örökbefogadott (mindenképpen!). Végül a Tegyesz elküldi a helyi gyámhivatalnak a papírokat, és az állítja ki az alkalmassági határozatot.

Aki idáig eljutott, annak már papírja van róla, hogy alkalmas gyereknevelésre. Hurrá!

Ha megvan a határozat, nincs más dolgunk, mint várakozni. Hogy mennyit, az nagyban függ az igényektől. Az átlag 3-4 év, de lehet pár hónap és van, aki 6-7 éve vár. Nemet bármikor lehet mondani: a várakozás alatt kiszállni, vagy x időre felfüggeszteni a dolgot. Ha felajánlanak egy gyereket, nem kötelező elfogadni, akkor majd később ajánlanak egy másikat. A hosszú várakozási idő alatt sokan tényleg ki is szállnak, megváltozik közben az életük, elválnak, gyerekük születik.

Magyarországon a házaspárokat preferálja a rendszer, az egyedülállók alkalmasságát a családügyi miniszternek kell jóváhagynia, és csak olyan gyereket kaphatnak, akit egy házaspár sem vállalt az országban (mindazonáltal ez nem lehetetlen!) mellett egyedülállók is jelentkezhetnek, de a rendszer a házasokat részesíti előnyben. A gyereknél a szülő legalább 16, legfeljebb 45 évvel lehet idősebb, (3 év feletti gyerek örökbefogadásánál indokolt esetben akár 50 év is lehet a korkülönbség), és a jelentkezőnek legalább 25 évesnek kell lennie. Nem akadály, ha már van gyermek a családban.

A várakozók között a jolly joker a fehér bőrű, egészséges újszülött. Ilyet szinte mindenki elfogadna, így értelemszerűen erre kell legtöbbet várni. Kevesen akarnak három évesnél idősebb gyereket örökbe fogadni, kevesen akarnak beteg gyereket, és lányt többen szeretnének, mint fiút. Nem lehet elhallgatni, hogy Magyarországon a várakozók többsége nem óhajt roma gyereket hazavinni, pláne nem olyat, akinek a külsején ez nagyon szembeötlő. Tehát, minél kevesebb megkötése van az embernek, annál hamarabb sorra kerülhet.

Legközelebb megtudjuk, honnan érkeznek a gyerekek. Kérdezzetek bátran!

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, az összes kérdésedre választ kaphatsz a Start csoportban!