Örökbe.hu

Az örökbefogadás legellentmondásosabb formája, mikor az örökbeadó és örökbefogadó családot nem egy szervezet hozza össze, hanem ők már ismerik egymást. Ilyen esetben is kötelező egy közvetítő szervezet bevonása, ez lehet a Tegyesz, vagy a nyílt örökbefogadást közvetítő egyesületek, alapítványok. Az Örökbe.hu 2020. október 21-i rendezvényének összefoglalóját olvashatjátok a témáról. A beszélgetőtársak Székely Zsuzsa pszichológus, a Mózeskosár Egyesület elnöke, és Katona Andrea meddőségi, reprodukciós és örökbefogadási szaktanácsadó, a Fészek Alapítvány elnöke voltak, mindketten számos esetben végeztek krízistanácsadást magánutas örökbefogadásoknál.

Székely Zsuzsa: Magánutas örökbefogadásnál a vér szerinti szülő megismeri és ő választja ki az örökbefogadót. Ezért is szeretnének sokan magánutasan örökbe adni gyereket, mert nem minden civil szervezet adja meg a lehetőséget az örökbeadónak, hogy ő választhasson, milyen sorsot, neveltetést szán a gyereknek. Van, ahol csak egy családot bemutatnak neki. Én a Tegyeszben végeztem krízistanácsadást, ott mi mindig megkérdezzük az örökbeadó anyától, milyen szempontok a fontosak a számára, és bemutatunk annak megfelelő családokat, majd ő dönti el, azok közül kiket szeretne elsőnek megismerni. És akkor is mondhat még nemet, volt, aki azt mondta, azért mond nemet, mert neki a szülei ilyen korúak, kinézetűek. Mostanában gyakran találkozom azzal a gondolattal, hogy a vér szerinti szülő azért akarja nyíltan örökbe adni a gyerekét, mert úgy gondolja, hogy így utólag kapcsolatot tarthat vele. Ebben aztán sokszor csalódnak, és szembesíteni kell őket vele, hogy ezt az örökbefogadó felajánlhatja vagy elfogadhatja, de nem kötelező, és a kapcsolatot nem kezdeményezheti a vér szerinti szülő.

A 90-es években szülészetek és főleg ügyvédi irodák közvetítették az újszülöttek örökbefogadását, sok visszaélés lepleződött le. Pont emiatt indult el a Schöpf-Mérei Ágost kórházban az első babamentő program, ahol én is dolgoztam, és közben létrejöttek a közvetítő civil szervezetek is. 2003-ban engedélyhez kötötték a működésüket és tanfolyamot is kellett végezni a munkatársaiknak. A krízistanácsadás meg 2014 óta kötelező az újszülöttek nyílt örökbefogadásánál.

A személyes ismeretségen alapuló örökbefogadásoknak azonban régi történetisége van, nekem is a nagymamám legkisebb testvérét örökbe adták, mert újszülöttkorában öngyilkos lett az édesanya, és a szomszéd utcában lakó gyermektelen házaspár fogadta örökbe. Gyakran azonban nem személyes ismeretség van a felek közt, hanem az ismerős ismerőse szól, hogy ismer egy bajbajutott nőt. Ez az eseti közvetítés. A törvények Magyarországon nem tiltják az internetes hirdetést sem az örökbeadó és az örökbefogadó részéről. Lehetséges eseti közvetítés, sőt még orvosként is közvetíthet valaki, de egyik fél sem lehet az ő paciense. Most is ügyészségi szakban van egy ügy, ahol a gyerekorvos doktornő lánya szeretett volna örökbe fogadni, és a gyerekorvosi praxisában az egyik anyuka terhes maradt a második gyerekével, ő meg összehozta őket. Ebből botrány lett. Nevelőszülő sem közvetítheti ki a nála élő gyereket.

Magánutas örökbefogadásoknál is kötelező a krízistanácsadás, a civil szervezetek azonban nem kötelesek vállalni ezt, így nagyon sok ilyen ügy begyűrűzik a Tegyeszbe. Azt hiszem, kicsit másféle esetekkel találkoznak a Tegyeszek munkatársai, azokkal, akiket a civilek nem vállalnak.

Mik a magánutas örökbefogadások veszélyei? A civileknél felhalmozódott egy tapasztalat és van képzettségük is, hogyan kell ezt jól csinálni, ismerik a kockázatokat is, amik felléphetnek egy nyílt örökbefogadásnál. Látják, mikor érdemes fékezni és lassan haladni a kapcsolatban, mert visszalépés lehet a vége. Illetve a civilek tudnak abban is segíteni, hogy a gyerek támogatást kapjon, hogy a vér szerinti családjában nőhessen fel. Ez nem várható el az örökbefogadótól. → olvasásának folytatása