szakkérdés

Igazságos a 45 éves korhatár?

Örökbe82 hozzászólás

Magyarországon az örökbefogadás szabályai szerint a fiatalabb szülő legfeljebb 45 évvel lehet idősebb a gyereknél. Ez a korhatár sok vitát vált ki, időnként örökbefogadók felvetik, hogy miért van szükség erre a megkötésre, és igazságos-e. Ma ezt vesézem. Illetve, arra nem lesz válasz, hogy igazságos-e, de megnézzük, hogy alakul a szülési esély 45 felett és mi a helyzet más országokban.

Az örökbefogadást szabályozó korhatárokról itt írtam: https://orokbe.hu/2014/07/28/hany-eves-korig-lehet-orokbe-fogadni/. A legtöbb fejtörést a 45 éves limit okozza. Házaspároknál elég, ha az egyik fél belefér a korkülönbségbe, napra nézik. Eltérni ettől csak rokoni örökbefogadásnál lehet (ez is oka lehet, hogy páran hamis apasági nyilatkozattal próbálják meg kicselezni a szabályozást), vagy ha egyszerre több testvért fogad örökbe valaki, akik közül a legidősebb még belefér a 45 évbe.

Mit mond a biológia? “45 felett is szülnek gyereket a nők” – hangzik a korhatárt ellenzők egyik érve. Ha egy-egy híresség idősebb korban szül gyereket, a hír körbemegy a bulvársajtóban (Fehér Anna színésznő például 53 évesen lett anya), de ez inkább kuriózum. A statisztikai adatok szerint Magyarországon 2013-ban 106 gyereket szültek a 45 és 49 év közötti anyák, és 4-et az 50 feletti anyák – 88689 gyerekből. Azaz a gyerekek egy ezreléke születik meg 45 feletti anyáktól. Arról nem szól a statisztika, ebből mennyi volt spontán teherbeesés, és mennyi “rásegített”, és első vagy sokadik gyerekként érkeztek-e a családba a bébik.

Fotó: Fortepan, Németh Tamás
Fotó: Fortepan, Németh Tamás adománya

→ olvasásának folytatása

Egyedülálló, élettárssal

Örökbe8 hozzászólás

Magyarországon csak házaspárok vagy egyedülállók fogadhatnak örökbe. Ha élettársak szeretnének örökbe fogadni, akkor közülük csak az egyik lehet a gyerek szülője, a másikat nem jegyzik be, az ilyen páros egyedülállóként jelentkezik, várakozik és fogad örökbe. A gyakorlatban szinte mindig a nő jelentkezik így, (de egyedülálló férfiak is örökbe fogadhatnak).

Az örökbefogadásra jelentkezők bő tizede minősül egyedülállónak, 2014-ben például 946 házaspár és 129 egyedülálló nyújtott be kérelmet. Arra nem találtam adatot, az egyedülállóként várakozók mekkora részének van élettársa.

Gyöngyösi-Rebeka1

A magyar örökbefogadási rendszerben egyedülállónak lenni hátrány, a törvény is kimondja, hogy elsősorban a házaspárok örökbefogadását kell engedélyezni, egyedülálló jelentkező akkor jöhet szóba a gyereknél, ha házaspárt nem találtak a számára. Egy pillanatra gondoljunk bele a gyerek szemszögébe is, akit a páros közösen nevel, ám jogilag csak az egyikük a szülője. Ha az élettársak valóban közösen szeretnék a gyereket felnevelni, akkor megfontolandó, hogy összeházasodjanak. Ezt a Tegyesz fel is szokta vetni a jelentkezésnél. A módszertani kiadványuk szerint ilyenkor: „A tapasztalat az, hogy sokan, felmérve a hátrányokat, inkább összeházasodnak a jelentkezés előtt. Kisebb részben vállalják a hátrányt, és csak az egyik fél indítja el az eljárást, a vizsgálatok és a felkészítés alatt viszont bejelentik, hogy mégis inkább összeházasodnak, mivel ráébrednek, hogy a házasság és az örökbefogadás is az egymás iránti felelősségvállalásról szól.”

→ olvasásának folytatása

Nagy nap a gyámhivatalban

Örökbe79 hozzászólás

Köszönöm a kedves támogatásokat! Ma arról a napról írok, amikor lehet menni a gyámhivatalba aláírni a papírokat, hogy hazavihetjük a gyereket. (2020. március 1. után már a megyeszékhely kormányhivatalába kell menni.) Titkos örökbefogadásnál befejeződött a barátkozás, nyíltnál pedig a szülőanya lemond a gyermekről. Ez a cikk csak sorvezető, a közvetítő szervezet fog segíteni, hogy mire kell figyelni a hivatalban. Titkos örökbefogadásnál lehet, hogy csak az örökbefogadók mennek a hivatalba, de előfordulhat, hogy ott van a gyám és az örökbefogadási tanácsadó is. Nyílt örökbefogadásnál jelen van a lemondó szülő, és jelen lehet a közvetítő szervezet képviselője is, ha a felek ebben egyetértenek. Bizonyos esetekben ez az egyetlen alkalom, mikor az örökbeadó és örökbefogadó találkozik.

Ez még nem a tényleges örökbefogadás, csak az azt megelőző “kötelező gondozásba kihelyezés” kezdete. Azaz, amikor haza lehet vinni a gyereket – a gyakorlatban többnyire aznap vagy másnap, rajta van a határozaton. Ez legalább egy hónapos, ezalatt már a családjában neveli az örökbefogadó a gyermeket, de közben meggondolhatja magát, illetve (titkos és nyílt lemondásnál, újszülött esetén) a vér szerinti szülő is visszaléphet még.

Sok örökbefogadó kérdezte, milyen papírok kellenek erre az alkalomra, és tudnak-e előre készülni.

A következő dokumentumokat kérhetik:

  • a jogerős(!) alkalmassági határozat másolata (legyen rápecsételve, hogy jogerős)
  • ha hosszabbították, a hosszabbításé is
  • a tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány
  • friss háziorvosi igazolás az örökbefogadóról
  • friss születési és házassági anyakönyvi kivonatok az örökbefogadóktól
  • friss jövedelemigazolás az örökbefogadók munkahelyétől
  • egy hónapnál nem régebbi környezettanulmány az örökbefogadó lakásáról
  • igazolás a gyerek egészségi állapotáról, újszülöttnél ezt a kórház adja ki (a szülőanya viszi)
  • nyíltnál: a gyerek születési anyakönyi kivonata (a szülőanya viszi)
  • és persze személyazonosságot igazoló iratok.

Ez soknak hangzik, de nem kell minden esetben mindenkinek mindet benyújtani. Más kell a nyíltnál, más a titkosnál, néhány irat elvileg csak a tényleges örökbefogadáshoz szükséges, de van olyan hivatal, ahol már a kihelyezéshez bekérik ezeket is. Titkosnál általában a Tegyesz elküldi az iratokat a gyámhivatalnak. Az anyakönyvi kivonatokat le tudják tölteni egy elektronikus felületről a hivatalok, már ha fel van oda töltve az illetőé, ez még nem minden esetben történt meg. Meg kell kérdezni a konkrét hivataltól, mire van ténylegesen szükség. Ebből sajnos az is következik, hogy nem igazán lehet előre készülni, legalábbis hónapokra nem, már tudni kell, hogy milyen típusú ügy lesz és melyik gyámhivatalban.

Ha a nagy napon nincs meg minden irat, akkor az is lehetséges, hogy a gyámhivatal bekéri ezeket, és a kihelyezés csak akkor indul, ha minden papír összeállt. A gyakorlatban általában az utolsó napokban rohangálnak az örökbefogadók, hogy a gyámhivatal után ténylegesen hazavihessék a gyereket. Ami sokat lendít az ügyön: ha nyilatkozattételre már úgy mennek, hogy a Tegyesz készített friss környezettanulmányt. Ha ez nincs meg, akkor a gyámhivatal majd kivonul ellenőrizni a lakást.

palfi_eniko_6_eves_igazgyongy_ami

A kihelyezésnél rögtön nyilatkozni kell néhány fontos kérdésben: → olvasásának folytatása

Megbukni az alkalmasságin

Örökbe53 hozzászólás

Kedvelt tévhit: milyen nehéz az örökbefogadási alkalmassági vizsgálat, és mennyien megbuknak. Ezt ma kicsit árnyaljuk.

Frissítés: pirossal jeleztem a 2020-as év törvénymódosításai utáni változásokat.

Az utóbbi években általában 1100-1200 alkalmassági határozatot adtak ki (a házaspárokat egyben számolom), és évi 5-20 személy vagy pár kapott alkalmatlanságot, alig 1-2 százalék. Ez nem hangzik vészesnek, de a kettő között van egy vastag szürke sáv. A Tegyesznél örökbefogadásra jelentkezők 10-20 százaléka magától „lemorzsolódik” még a határozat megszerzése előtt. Közülük van, aki magától rájön, nem neki való az örökbefogadás, vagy olyan gyereket úgyse kap, amilyet elképzelt, a tanfolyam veszi el a kedvét, vagy éppen megijed attól, hogy pszichológus vizsgálja vagy háziorvosi és jövedelemigazolás kell. A csapat másik felének a szakemberek jelzik, hogy nem kellene erőltetni ezt a dolgot, mert jó eséllyel nem kap határozatot. Az örökbefogadás feltételeit itt foglaltam össze. Van néhány helyzet, amit a törvény is kizár (nem cselekvőképes az illető, vagy él állami gondozásban gyereke), de meglepően kevés az eleve kizáró ok, a többit mérlegelik. Kizáró ok az is, ha valaki hazudik az alkalmasságin. Az alkalmassághoz vizsgálják a jelentkező egészségét, személyiségét, lakását, jövedelmét, élethelyzetét, hozzáállását az örökbefogadáshoz, ezek mindegyikén meg is lehet bukni. Ezekben nincs megszabva, hány forinttól/négyzetmétertől lehet örökbe fogadni, a szakemberek értékelésén múlik.

varga_mihaly_15eves_igazgyongy_ami

Ha a Tegyesz javaslata az alkalmasságra nemleges, akkor ezt ismertetni kell a jelentkezővel. Ilyenkor már nem is mehet felkészítő tanfolyamra a páciens. Két lehetősége van:

  • vagy magától kiszáll, visszavonja a kérelmét, ekkor bármikor indíthat újabb eljárást.
  • vagy kéri a javaslat továbbítását a gyámhivatalnak (kormányhivatal). Ekkor a gyámhivatal felülvizsgálhatja az alkalmatlanságot, ehhez újabb szakértőket vonhat be, például pszichológust. Ennek a költsége a jelentkezőt terheli.

→ olvasásának folytatása

13 hátrány, amit az örökbefogadók elszenvednek

Örökbe100 hozzászólás

Különösen az idősebb gyereket örökbefogadók. Megvizsgáltam a magyar családtámogatási rendszert az örökbefogadók szemszögéből. A hazai családpolitika törekvése, hogy a családok vállaljanak minél több gyereket, minél kisebb korkülönbséggel, különösen a középosztálybeli, dolgozó szülők. A juttatásokból az a megközelítés olvasható ki, hogy a gyerek érkezésekor kapnak nagyobb segítséget a szülők, és ahogy nő a gyerek, lépcsőzetesen csökken a támogatás. Az örökbefogadott gyerek után ugyanazok a juttatások járnak, mint az azonos korú vér szerinti után, viszont a törvényalkotók több ponton elfeledkeztek arról, hogy örökbefogadással csecsemőnél idősebb gyerek, vagy épp egyszerre több, különböző korú testvér is érkezhet a családba. Holott pont az idősebb gyerekeknek nehezebb szülőket találni, az ő örökbefogadásukat jobban kellene ösztönözni. Az anyagiak mellett néhány egyéb hátrányt is találtam. (Itt található Angéla összefoglalása az örökbefogadóknak járó juttatásokról.)

Kép-089

→ olvasásának folytatása

Örökbe lehet fogadni a menekült gyerekeket?

Örökbe9 hozzászólás

Rövid válasz: nem. Ezt a kérdést sokan feltették az elmúlt hetekben, sajtóhírekben pedig néha felmerült, hogy lelkes segítők örökbe fogadnák a megismert, megkedvelt gyerekeket. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Ez most egy jogi értekezés lesz, amihez sokat nyaggattam a téma szakembereit.

Az elmúlt 2-3 évben nem volt példa Magyarországon menekült gyerek örökbefogadására (valószínűleg régebben sem, de ezt nem sikerült kiderítenem).

A családdal érkező gyerekeknél ez fel sem merül, a kísérő nélkül érkező kiskorúak 95 százaléka pedig 14 évnél idősebb fiú, és nagy részük afgán. Közülük is nagyon kevés kap menedékjogot Magyarországon, sokan továbbállnak, megszöknek Nyugat felé. Újabb tendencia, hogy ennél kicsit fiatalabb gyerekek is érkeznek, de nem kisbabák.

Fotó: Tuba Zoltán, Index

A menedékjogot kapott gyerekeket a magyar gyermekvédelmi rendszerben (otthonokban) helyezik el. Örökbe adni viszont csak olyan gyereket lehet, akit már nincs esély visszailleszteni a családjába. Ez nagyon nehezen tisztázható egy menekült gyereknél, hogy hol vannak, élnek-e a szülei. → olvasásának folytatása

Mennyit kell várni? – a megyei lista

Örökbe67 hozzászólás

Az élet nem igazságos. Ezt ma örökbefogadási relációban boncolgatom, miszerint: milyen különbségek vannak az egyes megyékben a gyermekre várakozási idő tekintetében.

Létezik egy frissebb felmérés is: https://orokbe.hu/2024/02/19/mennyit-kell-varni-a-megyei-lista-2020-2022/

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?

Az elemzés az elmúlt három év örökbefogadási statisztikáin alapul (forrás: Központi Statisztikai Hivatal). Minden megyénél megnéztem a várakozók számát, a megyén belül örökbeadott gyerekek számát, és figyelembe vettem azt is, hány gyereket adott az országos listán örökbe az adott megye (azaz, akire a megyén belül nem találtak szülőt). Az elmúlt három év adatait átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Rögtön mondom, hogy őrült nagyok a különbségek, egyes megyékben ez alig 2, máshol 18.

Fehér-Nikolett1

Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze nem kell 18 évet várni sehol, és az sem igaz, hogy Budapesten kilencszer annyit kell várni, mint Szabolcsban. Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy

  • a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe
  • sokan az országos listán, vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.

Meghosszabbíthatja viszont

  • hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza”, és ebben őrült nagyok a különbségek, van, ahol 3 és van, ahol 50 százalékukat. Azaz a többieknek többet kell várni. Pest megyében például az esetek több, mint a felében a nevelőszülő fogadja örökbe a gyereket.

Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. Valamint semmi nem garantálja, hogy a jövőben is ugyanezen mintázat alapján potyognak a gyerekek. A “mezei örökbefogadók”(nem külföldi, nem rokona, nem nevelőszülője a gyereknek) 45 százaléka kap a megyei listáról gyereket, a többiek az országos listán vagy nyílt örökbefogadásban kerülnek sorra.

Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. A felsorolás mindig növekvő sorrendben történik. → olvasásának folytatása

Terhesség alatt megismerkedni

Örökbe8 hozzászólás

Nyílt örökbefogadásnál merül fel a kérdés, megismerkedjen-e még a szülés előtt az örökbeadó és a leendő örökbefogadó. A közvetítő civil szervezeteket bemutató sorozatban mindenkinek fel is tettem a kérdést, lehetséges-e ez náluk. A Bölcső Alapítvány nem pártolja, a többi szervezetnél van rá mód, általában a terhesség vége felé, és persze csak ha mindkét fél kéri ezt.

A terhesség alatti megismerkedés előnyöket és kockázatokat is rejt mindkét fél számára.

Az előnyök:

  • Kialakul egy bizalmi kapcsolat örökbefogadó és örökbeadó között.
  • Az örökbefogadók részt vehetnek a terhesség élményében, segít nekik a rákészülésben.
  • Az örökbeadó jobban megismeri a leendő családot, megnyugszik, hogy jó helyre kerül a baba.
  • Az örökbefogadóknak is több lehetőségük van kérdezni, megismerni a szülőanyát, a családi hátteret.
  • Az örökbefogadók tudják segíteni az örökbeadót olyan orvosi helyzetekben, ahol ő esetleg kiszolgáltatott lenne.

→ olvasásának folytatása

Családon belüli örökbefogadás

Örökbe20 hozzászólás

Ma a rokoni, házastársi örökbefogadás sajátosságait foglalom össze. Eddig ez a téma nem szerepelt a blogon, a leírtak általában nem erre az esetre vonatkoznak, hanem arra, mikor egy közvetítő szervezettől vár egy “idegen” gyermeket a szülőjelölt. A rokoni, házastársi örökbefogadásnál ezzel szemben “megvan” a gyerek, egy már fennálló viszonyt tesznek hivatalossá. A leggyakoribb a házastársi, ilyenkor például az anya új férje fogadja örökbe annak a korábbi partnertől való gyerekét, akit ugye már előtte is ismert, már egy ideje közösen nevelgettek. Erre természetesen akkor van mód, ha a fenti esetben az apa meghalt, lemondott a jogairól, vagy soha nem is volt apának bejegyezve.

Mohácsi-Jázmin

A rokoni, házastársi örökbefogadás nyílt örökbefogadásnak számít, ám engedélyezés néhány ponton eltér a “külső” örökbefogadástól. Ezek:

  • nem nézik a korkülönbséget (azaz lehet 45 évnél több is a szülő és gyerek között),
  • nem kell felkészítő tanfolyamot végezni,
  • nem kötelező közvetítő szervezetet bevonni.
  • 2021-es frissítés: a családon belüli örökbefogadásra az a jogszabály sem vonatkozik, hogy csak házaspárok fogadhatnak örökbe. 

→ olvasásának folytatása

Roma gyerek nem roma családban

Örökbe36 hozzászólás

Nem először, nem utoljára. A téma nemrég a Mózeskosár Klubban is szerepelt, az ott elhangzottakból idézek.

Az örökbefogadásra jelentkezők, amikor felmerül a cigány származású gyerek vállalása, általában két félelemre hivatkoznak: Hogy fogom megvédeni majd a támadásoktól? Hogy adhatok neki roma identitást, ha én nem vagyok az?

Varga-Sandor-facere-e1655816001609

Néhány szempont a kérdésekhez:

  • Fontos, hogy a gyerek tisztában legyen a saját származásával. Erről is kell beszélgetni, ahogy az örökbefogadásról.
  • A környezet egész másképp kezeli a gyereket, amíg a (szőke, középosztálybeli) szülő társaságában van. Amikor kikerül a szülő védőburka alól, és egyedül közlekedik, magának kell megvédenie magát.
  • Ehhez a bázist a kisgyerekkorban megszerzett önbizalom adja.
  • Ha a gyerek látványosan másképp néz ki, mint a szülő, akkor a környezet folyamatosan érdeklődni fog a családi “felállásról”, ezt kezelni kell.
  • Nem kell lováriul tanulni a szülőnek, nem kötelező cigány táncházba járni, ha magától nem tenné ezt.
  • Nagyon hasznos viszont az identitás kialakulásához, ha a gyereknek módja van cigány családokkal barátkozni, lehetőleg az örökbefogadók társadalmi környezetéből, baráti köréből.
  • Ha a gyereket a külseje miatt cigánynak csúfolhatják, akkor nagyon fontos, hogy először a szülőtől hallja ezt a szót, és legyen pozitív töltete a számára.
  • Ha a gyereken nem látszik a származása, akkor viszont olyan helyzetbe kerülhet, hogy a füle hallatára “cigányoznak”.
  • A rasszista beszédet ne tűrje el a szülő. Nem muszáj felfedni ilyenkor a gyerek származását, jól működik az “engem személyes érintettségem miatt zavar az ilyen beszéd” formula.
  • A szülő példát mutat a gyereknek az ilyen helyzetek kezelésére.
  • Ha a gyereken nem látszik a származása, vagy épp bizonytalan, akkor is meg kell őt ismertetni ennek lehetőségével.

→ olvasásának folytatása