Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.
Kik vagytok?
Via és Tamás vagyunk. 2014 óta ismerjük egymást, 2017-ben házasodtunk össze. Két év sikertelen babagyártó próbálkozás után 2020 májusában jelentkeztünk a Tegyesznél egy zöld megyében, ekkor voltam én 33, a férjem 37 éves. A határozatunk októberre lett meg, 0-1,5 éves gyermekre, testvérpár esetén a nagyobb gyermekre 5 éves korig szólt. Országos listán is fenn voltunk, nemi vagy származási kikötést nem tettünk, az egészségügyi ikszelgetéskor egy vagy két sort kivéve mindenhová az elfogadást vagy a további tájékoztatást jelöltük.
Miben vagytok mások?
Talán abban vagyunk mások, hogy a vér szerinti gyerek kérdésére első perctől nem görcsöltünk rá annyira, az örökbefogadásról a kapcsolatunk elejétől kezdve beszélgettünk és egyetértettünk abban, hogy a családalapításnak ez egy rendjénvaló módja. Nyilván voltak csalódások a negatív tesztekkel, aztán a rosszul hangzó orvosi leletekkel (azt hittük, velem lesz a gond a gyerekkorom óta fennálló hormonális zűrök miatt, végül a férjem eredménye zárta rövidre a reménykedésünket). Lombikozhattunk volna, amitől nagyon féltem, ezért nem erőltette a férjem sem, és talán még megkönnyebülés is volt bennem, mert a családban előforduló örökletes betegségek, de főleg a tragikus szüléstörténetek miatt nagyon tartottam a terhességtől. Szóval nincs a hátunk mögött az a sok veszteség és feldolgoznivaló, mint az örökbefogadásra jelentkezők többségénél.
Ki érkezett?
A kisfiunkat először kéthetes korában láttuk a kórházban. A szülőanyja még a terhessége alatt lemondott róla. Szülés után utalt rá, hogy bizonytalanná vált a korábbi nyilatkozatával kapcsolatban, ezért a hat hét különösen nehéz volt, de végül megmaradt az eredeti döntésénél. Egy egészséges, gyönyörűszép babával találkoztunk, az első pillantás után nem maradt kétségünk afelől, hogy egy család leszünk. (Békés megye, megyei lista)
Mennyit vártatok?
2021 őszén tudtunk csak tanfolyamon részt venni (a covid miatt addig nem volt a megyében), ami után rögtön jeleztük, hogy életkort szeretnénk módosítani: a kisebb gyermek esetén 1,5 évről 2,5 évre emelni a határt. Ezt végül halogattuk, gondoltuk, kényelmesen befejezzük a házfelújításunkat, és még úgy is jut egy-két év csinosítgatni a gyerekszobát. Végül teljesen váratlanul csörrent meg a telefon egy csütörtöki napon, ráadásul ismeretlen számról, mert pont akkor lett a körzetben egy új ügyintézőnk, akit még nem ismertünk, szóval először alig esett le, hogy mit jelent a kedves idegen hölgy mondata: “Lenne egy újszülött kisfiú.” A jelentkezéstől majdnem napra pontosan két év telt el.
Mennyit várt a gyerek?
Két hetet volt a csecsemőosztályon, amikor én is beköltöztem az anyaszállásra pár napra, hogy gyakorolhassuk kicsit együtt a kisbabás teendőket, a nővérek kedves és készséges segítségével. A szükséges holmikat elképesztő gyorsasággal és lelkesedéssel dobta össze a környezetünk és a férjem, amíg én bent voltam a kórházban. A baba 3 hetes volt, mikor 2022 júniusában hazaértünk és megkezdhettük hármasban az első izgalmas napokat.
Miért pont ő? Miért pont ti?
Újszülöttre nemigen számítottunk és nem is nagyon készültünk. Azt hiszem, az nyomott a latba a legtöbbet, hogy nem volt semmilyen származási kikötésünk, ő pedig egy kreol bőrű, cigány baba. A betegségekkel is elég elfogadóak voltunk és bár az egészségével egyelőre nincs baj, gondozatlan terhességből született, érték különböző negatív hatások magzatkorában, szóval bármit hozhat a jövő.
A sorban ötvenvalahanyadik helyen álltunk, az ügyintéző tájékoztatása szerint eddig egy esetben került a bizottság elé a mi aktánk, de ő volt az első kiajánlásunk, itt is másodikként választottak ki hozzá. Az első házaspár nehéz szívvel, rajtuk kívül eső okok miatt mondott nemet.
Tanács, ami jól jött volna utólag:
A helyi ügyintézéssel csupa jó tapasztalatunk van, minden tanáccsal elláttak minket, nagyon segítőkészek voltak, tényleg odaadóan végzik a munkájukat.
Azt jó tudni előre, hogy az örökbefogadás bürokratikus része pocsékul működik. Bármikor felbukkanhat a szülőanya neve, címe, titkosítás ide vagy oda. Minden hivatalos történés esetén, minden új orvosnál ellenőrizni kell az adatokat.
Amit mi tanácsolnánk annak, aki még csak gondolkodik az örökbefogadáson: ne habozzon sokáig, jelentkezzen, az idő kincs, és már az első tanácsadás után megannyi információval gazdagabb lesz, ami segít meghozni a többi döntést.
A tanfolyamon pedig mindenki föltétlenül vegyen részt!
A legnagyobb problémátok most:
A kisbabakori hasfájás. És hogy hogy vágjuk le a körmét, azt a lehetetlenül pinduri körmét. 😀 Sose legyen ennél nagyobb bajunk.
Mi volt másképp… …?
Viszonylag keveset vártunk, azt hiszem, ennyi. Érdemes nap mint nap szoktatni magunkat a gondolathoz, hogy valaki érkezik, tervezgetni, hogy mi hogy lesz, mert aztán egyik pillanatról a másikra fordul a világ.
Miről olvasnál szívesen?
Szívesen olvasnánk már felnőtt örökbefogadottak beszámolóját arról, hogy hogyan élték meg gyerekként a roma származásukat egy nem roma családban. A szülők részéről mi volt a jó hozzáállás, volt-e rossz tapasztalatuk? Van-e egyáltalán teendő? A tanfolyamon ugyan érintettük a témát, de nem volt kielégítő, a saját történetek hasznosabbak lennének.
****** olvasásának folytatása
Örökbe.hu 