Szerző: Örökbe

Babaköszöntő, 2018. június

Örökbe22 hozzászólás

Bemutatkoznak azok az örökbefogadó családok, akikhez nemrég érkezett kisgyerek. Ezúttal minden szereplőnk két év körüli gyereket fogadott örökbe. Szeretettel gratulálok mindenkinek! A rovatba folyamatosan várom azok jelentkezését (zsuzsa.martonffy@gmail.com), akik az elmúlt egy évben sikeresen fogadtak örökbe, netán örökbefogadás után született gyerekük. 

Nicknév: nincs

Kik vagytok? Borsod megyei házaspár vagyunk, Eszti (36 éves) és Peti (41 éves). 2009-ben házasodtunk össze, 2010-től szerettünk volna babát, de nem akart összejönni, így elindítva a kivizsgálásokat, 2011-ben kiderült, hogy természetes úton nem is lehet. Ez kicsit sokkolt minket, mivel a családban ilyen még nem fordult elő. Idő kellett a feldolgozáshoz, majd “kis” szünet után belevágtunk a lombikba. Hosszadalmas kivizsgálás után kiderült, hogy már csak spermadonorral lehet gyerekünk, majd három intézet vizsgálatait végigjárva, végül a harmadik intézetben 2016-ban meg is történt a donoros beültetés, mely sajnos sikertelen volt. Akkor derült fény arra, hogy vannak még egyéb betegségek, melyet korábban nem vizsgáltak és ez tette fel az “i”-re a pontot, hogy elinduljunk az örökbefogadás útján. Így 2016 októberében jelentkeztünk a Tegyesznél.

Miben vagytok mások, mint mások? Szerintem semmiben, mi is gyermeket szerettünk volna, mint mások.

dav

Ki érkezett? Hajnika, egy 18 hónapos kis csoda, saját megyéből. 🙂  Bár súlyban és centiben le van maradva a kortársaihoz képest, ezen kívül teljesen egészséges örökmozgó gyerkőc. A szülőanyja a kórházban hagyta, nem érdeklődött utána. A kórházból csecsemőotthonba, majd nevelőszülőkhöz került.

Mennyit vártatok? 2016 októberében jelentkeztünk és 2018 január 15-én szólalt meg az a bizonyos telefon.

Mennyit várt a gyerek? 18 hónapot. Bár otthagyták a kórházban, mégis csak 2017 év végére vált örökbe fogadhatóvá.

Miért pont ő? Mert Ő nekünk született. Mi 0-2 éves korú, egészséges vagy korrigálható állapotú kislányt szerettünk volna, származási megkötéssel, amit később enyhítettünk. Ő volt az első kiajánlásunk.

Miért pont ti? Nem tudjuk. Az biztos segített, hogy a várakozás alatt jeleztük, hogy elfogadunk bizonytalan származást is. És mivel Hajnika biológiai apukája ismeretlen, így lehet, hogy ezért kerültünk szóba. Úgy tudjuk, nekünk ajánlották ki először.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Talán az, hogy ne ijedjek meg, ha nem jönnek elsőre az elsöprő szülői érzelmek, mert nem mindenki egyforma, van akinél ezek később alakulnak ki.

A legnagyobb problémátok most: Igazából nincs semmi probléma, talán csak azok az általános apróságok, amik minden kisgyermekes család életében ott vannak.

Miről olvasnál szívesen? Arról, hogy az örökbefogadó szülők lelkileg hogyan élik/élték meg az első heteket, amikor hirtelen gyökeresen változik meg az életük. (Ez főleg az első gyerekeseknél érdekelne).

****** → olvasásának folytatása

Andikával sok a gond

Örökbe10 hozzászólás

Ha az óvoda nem boldogul a frissen örökbefogadott gyerekkel… Vendégposzt. Olvasónk egy budapesti, zöldövezeti oviban csípte el és jegyezte le a konfliktust.

Szülő A: „Hallottad? Az egyik kislány örökbefogadott a csoportban. Állítólag a szülőknek már pici korában kiajánlották, de valami húzódott az örökbefogadása körül, így csak most augusztusban hozhatták haza. Nem tudom, melyik kislány lehet, csak annyit, hogy eddig intézetben volt végig. Pár hete költözött hozzájuk.”

Szülő B: „És rögtön hozzák oviba? Hiszen legalább 2-3 évig várhattak rá, és nem tudnak egy pici időt vele tölteni az összerázódás miatt?”

Óvónénik: „Andika az első minden reggel és őt is viszik el az utolsók között. Kértük a szülőket a fokozatosságra, ahogy a legtöbb kiscsoportosnál. Javasoltuk, hogy az első időszakban csak délelőtt pár órára hozzák, majd ebéd után vigyék el még pár hétig. Hát, nem sikerül velük a kommunikáció úgy, ahogy szeretnénk. Andika minden délután hisztirohamot kap, nem akar hazamenni, csak kapaszkodik belénk. Nem tudjuk, hogy kezeljük, pedig próbáljuk. A szülők dühösek. Szeretnénk elmondani a problémákat, közös nevelési vonalat kialakítani, de csak kritikának veszik, kikapják a kezünkből és futnak is haza. Sokszor napközben is, ha bármi nem úgy alakul, ahogy Andika szeretné, elmondja, hogy visszamegy az otthonba és nem érdekli, hogy ott soha nem kapott csokit. Ilyenkor mondogatjuk, hogy miért menne, neki már itt vagyunk, itt a családja. Erre sírva fakad. Pedig egy hihetetlen okos kislány, tele szeretettel, csak nagyon hevesen fejezi ki.”

Szülő C: „Na, mit szólsz? Te is ki vagy borulva? Leventét megharapta a fenekén. Meg el is lökte. Levente sír reggelente, hogy fél Andikától. Nem érdekel, hogy az óvónő hogy kezeli, ma reggel beküldtem a férjem. Oda is nyomta az öltözőben a falhoz, amikor senki se látta és mondta neki, hogy ha még egyszer hozzáér Levihez, jól ellátjuk a baját. Szerinted Andika cigány? Nem furák a szülei? Ezeket kár kihozni, sosem lesz belőlük igazi ember. Volt egy rokonunk, ő is hozott ki egy gyereket, mondjuk az idősebb volt, de bármilyen jó volt vele, nem tudta a vért vízzé változtatni.”

Óvónénik: „Hát, látja, Anyuka, hiába hívtuk össze a rendkívüli szülőit, hogy megvitassuk, hogyan tudunk nekik segíteni, milyen az élet a csoportban, Andika szülei, de Levi szülei se jöttek el. Sajnos sok a konfliktus. A múltkor a gyerekek körbevették, amikor dobálta a játékokat, félelmetes volt. Pedig Andika elvileg jár fejlesztésre, ezt mondják a szülők. Kértük, hozzanak papírt, hadd kérdezzünk a szakembertől vagy legalább valami útmutatást hadd kapjunk, hogy ők milyen eszközökkel fékezik, nevelik, szeretik… A múltkori kétórás hisztije után felhívtam az anyukát, hogy jó az óvoda pszichológusa, de a kerületi nevelési tanácsadó is annyira profi humánus szakemberekből áll. Erre a telefonba nekem esett, hogy miért kellene nekik pszichológus, talán csak nem gondoljuk, hogy Andika MÁS?”

Andika anyukája: „Más gyerek is hisztizik, verekszik, miért csak az én lányomra szállnak rá? Az óvónők pszichológushoz akarják küldeni, mintha dilis lenne. Biztos azért különböztetik meg, mert elmondtuk, hogy örökbefogadott, különben nem tűnne fel semmi. A munkahelyemen is épp nagyon kemény időszak van, az ovi meg bezár fél 6-kor, nem is tudom, hogy gondolják.” → olvasásának folytatása

Örökbe.hu strandolás július 14-én Szentendrén

Örökbe2 hozzászólás

A Duna-parton töltünk egy napot, strandolással, heverészéssel és persze beszélgetéssel.

2018. július 14-én szombaton 9-től kb. 17 óráig a szentendrei Postás strandon leszünk. 

Ez egy ingyenes strand a Dunánál, tiszta, kellemes, van zuhanyzó, öltöző, angolvécé és több büfé a közelben. Mi többször voltunk itt a gyerekekkel, akik egy elkerített sekélyebb részen pancsolhatnak. Aki átússza a Dunát, az megcsodálhatja a vízből Szentendre belvárosát. Lehet később jönni és előbb hazamenni. Hozzatok plédet, úszógumit, ennivalót, naptejet, homokozójátékot és hasonlókat. Természetesen figyelünk egymás gyerekére, amíg a szülő úszik vagy kávézik. Van parkoló a közelben, erre vezet a kerékpárút és a HÉV-től sincs messze.

Ha esik, másnap megyünk. Ha magas a vízállás, akkor alternatív programot hirdetek, ez a blogról fog kiderülni.

Szokás szerint:

  • ismerkedünk, tegeződünk, nyitottak vagyunk.
  • Bárki jöhet, örökbefogadók, várakozók, érdeklődők, nagyszülők, örökbefogadottak, helyben lakók és messziről érkezők. Nem csak úszóknak!
  • Jelentkezzetek a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen.
  • Ha lesz erőm, fotózok, és a képek felkerülhetnek ide. Aki nem akar szerepelni, a jelentkezésnél szóljon.
  • A részvétel ingyenes, de köszönöm, ha támogatod a blog fennmaradását.

Augusztus 19-én pedig Keszthelyen találkozunk, szintén egész nap.

Helyi közösségek: örökbefogadói csoportok Magyarországon

Örökbe3 hozzászólás

Rövid áttekintés a Magyarország különböző részein működő virtuális és valós örökbefogadói közösségekről, nagyobb szervezetekről és alulról építkező csapatokról.

Budapesti és országos közösségek

Vízfejű az ország, a legtöbb csoport a fővárosban működik.

Ágacska Alapítvány: szülőklubot és sokféle segítő csoportot működtetnek, örökbefogadott kamaszoknak is van egy csoportjuk. http://www.agacska.hu/

Mózeskosár Egyesület: havonta klubot tartanak szülőknek, tematikus előadásokkal, és családi programokat szerveznek. Örökbefogadott felnőttcsoportjuk kéthavonta találkozik. http://www.mozeskosaregyesulet.hu/

Romadopt Klub: cigány gyereket örökbefogadó szülők (és várakozók) baráti társasága, a megálmodó Bakó Judit szülő. A témáról szóló előadások és szabadidős programok váltják egymást. https://www.romadopt.hu/

Örökbe.hu találkozók: azaz ennek a blognak az olvasói köre, szervezője Mártonffy Zsuzsa, azaz én. Tematikus és családi programok váltják egymást, havonta találkozunk, bárki jöhet, érintettségtől függetlenül. https://orokbe.hu/eloszor-vagy-itt/talalkozok/ Van egy zárt Facebook-csoportunk is: https://www.facebook.com/groups/1644035632281069/

Felnőtt örökbefogadottak csoportja: alulról szerveződő közösség, felnőtt örökbefogadottak csinálnak szabadidős programokat, a motor Kozák Móni. https://www.facebook.com/groups/676170675891034/

Örökbefogadás egyedülállóként: Facebook csoport egyedülálló örökbefogadók (és erre készülők) számára, már egy találkozót is szerveztek: https://www.facebook.com/groups/2006885362924042/

A nyílt örökbefogadásokat közvetítő hét civil szervezet is szervez közösségi programokat, általában a náluk örökbefogadóknak vagy várakozóknak, ezekről itt írtam bővebben: https://orokbe.hu/2017/06/22/kozossegi-elet-alapitvanyok-egyesuletek/ Ezen kívül léteznek más netes fórumok, nem földrajzi helyhez kötve, amik néha egy-egy találkozót is tartanak. → olvasásának folytatása

Tegnap a játszótéren…

ÖrökbeHozzászólás

… a gyerekek a nagy meleg ellenére végig lelkesen rollereztek, motoroztak, bicikliztek a KRESZ-pályán, homokoztak és hintáztak, a szomszédos lovardába tett látogatást pedig imádták. Az enyémek nagyon elégedetten tértek haza. Közben a felnőttek is tudtak beszélgetni, ismerkedni. A társaság szokásosan sokszínű volt: 16 gyerek (egyévestől harmadikos alsósig) és 25 felnőtt (friss és régebbi örökbefogadók, nagyszülők, és olyan felnőttek is, akiknek még nincs vagy már nem játszóterezik a gyereke). Pár képet lőttem mobillal. Köszönöm, hogy eljöttetek.

 

Legközelebb július 14-én fogunk a Dunában fürdeni, még lesz hivatalos bejelentés erről.

Babaköszöntő 2018. május

Örökbe17 hozzászólás

Bemutatkoznak azok a családok, akik nemrég fogadtak örökbe. Szeretettel gratulálok! A rovatba folyamatosan lehet jelentkezni, a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen.

Nicknév: nusianyu

Kik vagytok? A férjemmel 2012 óta élünk együtt, mindkettőnknek első házasság, s mivel hívő keresztények vagyunk, remélhetőleg az utolsó is 🙂 Annán kívül nincs gyermekünk. Orvosi okot nem találtak a meddőségünkre, de se a lombikok, se az inszeminációk nem sikerültek. Már 2014-ben elindítottuk az örökbefogadást, párhuzamosan az eljárásokkal.

Miben vagytok mások, mint mások? Talán abban különbözünk másoktól, hogy eleve a megismerkedésünkkor terveztünk örökbefogadást is, bár akkor még nem tudtuk, hogy vér szerinti gyerekünk nem lesz.

Ki érkezett? Anna 2018. április 4-én született, 7-én találkoztunk először, 12-én hoztuk haza. Teljesen egészséges, gyönyörű kislány, a kórházban lemondott róla a szülőanyja.

Mennyit vártatok? 4 évet vártunk.

Mennyit várt a gyerek? Anna újszülöttként került hozzánk.

Miért pont ő? A jelentkezéskor maximum 2 éves, akár korrigálható egészségi állapotú gyermeket jelöltünk meg, sem a nemre nem volt kikötésünk, sem a roma származást nem zártuk ki.

Miért pont ti? Előttünk 3 párt értesítettek. Kettő meg se nézte Annát, egy pár pedig megnézte, de nemet mondott. Egy éve volt egy sikertelen örökbefogadásunk, a kétéves kisfiú annyira kötődött a nevelőanyához, hogy nem volt mit tenni. Megviselt, el is zárkóztam a nevelőszülős újabb bármilyen kísérlettől bármilyen gyerekkel, azt hiszem, ezért is szerencsés volt újszülöttet “kapnunk”.

A legnagyobb problémátok most: A férjem maradéktalanul boldog, problémám inkább csak nekem van. Teljesen magamra vagyok utalva. A férjem dolgozik, nagyszülő, tesó nincs, idegent nem szeretnénk bevonni, így aztán a háztartás, a baba ellátása teljesen rám marad. Hat napom volt kiszállni a munkámból, ezzel magam mögött hagytam egy életformát, egy karriert. Agglomerációban lakunk, a közeli városból származom, ott, dolgoztam – gyakorlatilag napok telnek el úgy, hogy a férjem az egyetlen felnőtt társaságom 🙂 Feldolgozom, nyilván többet nyertem, mint amit vesztettem, de mindenesetre ez most feladat.

****** → olvasásának folytatása

Örökbe.hu játszóterezés június 3-án

ÖrökbeHozzászólás

Nyár eleji közös program gyerekekkel!

Mikor: 2018. június 3., vasárnap, 15-18 óra

Hol: “Fenyves” játszótér, Budapest, II. kerület, a Pasaréti út mellett, megközelíthető az 5-ös busszal, 56-os villamossal és sok egyéb járművel, térkép itt.

Attrakciók:

  • játszótér
  • gyerekeknek közlekedési park, biciklit, rollert, görkorit, kismotort stb. hozzatok!
  • felnőtteknek szabadtéri edzőterem
  • kút és vécé
  • a szomszédos lovarda megtekintése
  • 850 méterre egy Fragola fagyizó

Hozzatok rágcsálnivalót, napvédelmet és főleg kerekes járművet. A gyerekek kimozogják magukat, mi meg beszélgetünk. Lehet játszani, piknikezni, tornázni, elkésni, előbb hazamenni. Azok is bátran jöjjenek, akiknek nincs, még nincs, nem ilyen korú vagy épp elutazott a gyereke! Várakozóknak lesz mód gyakorló örökbefogadókkal beszélgetni. Nekem mindhárom gyerekem eljön.

Ha rossz az idő, játszóházba megyünk, ezt itt fogom kiírni.

Egyebek szokásosan: fotók készülhetnek, amiket esetleg ide is felteszek, tegeződünk, ismerkedünk, bárki jöhet. Egy jelentkezést szeretnék kérni mailben, zsuzsa.martonffy gmail.com címre.

Várlak szeretettel!

Előzetes a nyári Örökbe.hu találkozókból:

Július 14-én, szombaton (esőnap 15-e) a szentendrei Duna-parton fogunk strandolni egész nap, a Dunában. Kellemes ingyenes partszakasz, a HÉV-hez közel, nekünk bevált. Ez függ a vízállástól is, de még fogok jelentkezni.

Augusztus 19-én, vasárnap Keszthelyen találkozunk, fúzióban a Dunántúli örökbefogadó csoporttal, egész napos játszóterezés a terv. Szeretettel várunk ott élőket, épp ott nyaralókat és bárkit, aki eljön!

12 pozitívum a hazai örökbefogadási rendszerben

Örökbe3 hozzászólás

Nemrég írtam egy posztot az örökbefogadási gyakorlat anomáliáiról. Ezek valóban fennállnak, de a magyar rendszernek rengeteg jó vonása is van. Hogy teljes képet kapjunk, ezekből is összeszedtem a legfontosabbakat.

  1. Magyarországon VAN örökbefogadás. Ez az örökbefogadó szülők szempontjából mindenképpen jó hír. Az elképzelésektől függően rövidebb vagy hosszabb időn belül gyereket lehet kapni, szemben a fejlett nyugat-európai országokkal, ahol általában nincs belföldi örökbefogadás, mert kiterjedtebb a szociális háló és nem születnek nem kívánt gyerekek.
  2. Az örökbefogadás ingyenes. A titkos teljesen, a nyílt örökbefogadásnál pár tízezer forint a közvetítői, jelentkezési díj, de ez aprópénz ahhoz képest, hogy Nyugaton 5-10 millió forint egy örökbefogadás költsége. A haszonszerzést az örökbefogadáson törvény is tiltja.
  3. Elsősorban belföldi az örökbefogadás. Az meg már egész szürreálisan kényelmes, hogy alapesetben a saját megyéjéből kap gyereket a várakozó. De ha kell is 300 km-t utazni, ez nem sok ahhoz képest, hogy számos országban csak a drága, komplikált nemzetközi örökbefogadásra van mód, amihez más kontinensre kell repülni. A belföldi örökbefogadás további nagy előnye, hogy a szülő mindent ért, el tudja olvasni az aktát, tud beszélni a nevelőszülővel, a szomszédokkal, a gyerekorvossal. Képzeljük el, ha mindent egy tolmácsnak kéne közvetítenie, és a szülő csak annyit tudna meg, amennyit az elmond. És egy magyar gyerek csak akkor kerül külföldre, ha nincs itthon esélye családot találni, ami a gyereknek is jobb. 
  4. Nincs kényszeradoptálás. Ami még a 20. század második felében is számos fejlett országban létezett. Megvannak a szabályai, mikor lehet örökbe adni egy gyereket. Persze, ezzel nem minden vér szerinti szülő ért egyet, de azért ma elég sokat kell tenni ahhoz, hogy valaki végleg elveszítse a gyerekét. A szülőket informálni kell, mi a következménye, ha nem látogatja a gyereket, van fellebbezési jog.
  5. Az elmúlt húsz évben, a Czeizel-ügy óta nem volt komolyabb örökbefogadási botrány hazánkban. A nagy közvetítő országokat folyamatosan gyerekkereskedelmi, gyerekrablási botrányok rázzák meg, de az USA-ban is tömegesen adtak tovább örökbefogadott gyerekeket. Nyilván senki sem szeretne olyan gyereket, akit elraboltak a szüleitől. Örömteli, hogy ettől itthon nem kell tartani.
  6. → olvasásának folytatása

Gyermekotthonból örökbe fogadni

Örökbe4 hozzászólás

Bár a törvény szerint 12 év alatti gyermek már csak nevelőszülőnél élhet, a gyakorlatban még mindig nem sikerült az összes kisgyereket családba tenni. Így az örökbefogadók egy része is intézetből viszi haza a babát vagy kisebb-nagyobb gyereket. A megelőző években évi 40-60 gyerek került intézetből örökbefogadókhoz, 2016-ban 140. Akkor kerül otthonba egy gyerek, ha az adott megyében nincs elég nevelőszülő, vagy az egészségi állapota olyan, hogy nem vállalják őt. Ma három olvasó osztja meg a tapasztalatait, akik mind csecsemőotthonból vittek haza kisgyereket.

Rlupin72 egy vidéki megyében ismerkedett a 27 hónapos, egészségi gondokkal küzdő Esztivel.

Milyen volt az intézet?

A ház maga egy régi, lepukkant, szocreál panelépület egy hatalmas, gyönyörű, és teljességgel kihasználatlan parkban. Az intézet egy többprofilú szociális-egészségügyi intézmény része. A gyermekotthonból már csak egy szobát használnak, amelyet tíz rácsos kiságy és egy járóka foglal el, szóval irdatlanul szűk a hely. A szoba kialakítása hangulatos volt, mesefigurák a falon, fa bútorzat, szőnyeg.

Hogy éltek a gyerekek?

A Pikler-módszert az intézetben hírből sem ismerik; a tíz gyerekre egy gondozó jutott éjjel-nappal. 2015 tavaszán Eszti volt a maga 27 hónapjával a legidősebb gyerek; viszont legalább öt félévesnél fiatalabb baba is lakott a szobában. Eszti ennek megfelelően nem kapott sem darabos gyümölcsöt, sem darabos ételt. Kizárólag folyékony és pépes táplálékot kapott, mint a többiek; rácsos ágyban aludt, pelenkázták – annak ellenére, hogy a felszereltség lehetőséget adott volna arra, hogy kiságyban aludjon, kisasztalnál, kisszéken ülve, önállóan próbálkozhasson enni, bilire szokhasson.

Az intézmény bezárás előtt állt, így a gyerekeknek éppen csak a fizikális életben tartására jutott idő és energia. Az orvosi ellátás meglétére odafigyelnek, de minőségére már nem. Eszti szemészorvosának, aki a kancsal szemét operálta, arra már “nem volt ideje”, hogy észrevegye: a gyerek szemére 6-os dioptriájú lencse kellene. A gyerekek valamennyien jelentősen hospitalizáltak, érzelmileg-mentálisan elhanyagoltak. Tisztázás – reggeli – délelőtti szabad “játék” – tisztázás – ebéd – alvás – tisztázás – uzsonna – délutáni “játék” – tisztázás – etetés – alvás darálója zajlik minden nap, szinte semmi változatossággal. Fürdetés minden másnap.

Eszti nem tanult meg kúszni-mászni sem rendesen, nemhogy beszélni; pedig ő még valamilyen fejlesztést is kapott hetente kétszer. Az udvaron szerintem életében nem járt, pedig még játszótér is van fajátékokkal, és kicsiknek való medence is, szép nagy fák árnyékában.

Hogy zajlott a barátkozás?

A barátkozás szokott menetrend szerint zajlik; az ottani Tegyesz szerint bevált, hatékony és gyors. Valóban az. Az “igen” után egy egyeztetett hétfőn leutazik az örökbe fogadni kívánó pár, kivesz szépen valamilyen szállást magának a saját pénzéből, aztán minden reggel 9 órakor beballag az intézetbe, ahol a Tegyesz munkatársai várják.

9-12, valamint 15-18 óra között lehettünk Esztivel hétfőtől csütörtökig. Minden nap egyre több gondozási műveletet (tisztázás, öltöztetés, etetés, fürdetés) vettünk át a gondozóktól; csütörtök reggel már a reggelit is tőlünk kapta. Péntek reggel 9-re a gyámhivatalba mentünk a papírokat elintézni (a gyerek meg kétségbeesett zavarodottságában ordított az intézetben, mert nem értette, mi történik vele), majd vissza az intézetbe, ebédeltetés, és irány haza. Ennyi. De bármilyen hihetetlen, tényleg működik. Talán a nem túl rózsás körülmények miatt a gyerekek is ösztönösen mielőbb szabadulni akarnak… → olvasásának folytatása